Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-04 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASP A Rí LAPJA 57. évfolyam, 261. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. november 4. A jubileum alkalmából: * Uj üzemet avattak Hódmezővásárhelyen, beszédet Apró Antal elvtárs mondott * Szegedi küldöttségek utaztak Odesszába * Megemlékezések * Jutalmak, kitüntetések átadása A szocializmus győzelmének ötven éw@ Ünnepi ülés a Kreml kongresszusi palotájában Pénteken délelőtt, amikor a Kreml toronyórája elütöt­te a tízet, megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista For­radalom jubileumi ünnepségsorozatának kimagasló esemé­nye: az SZKP Központi Bizottságának a Szovjetunió Leg­-V felső Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelső Ta­nácsának kétnapos együttes ülése. Forró taps köszöntötte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, Alekszej Koszigint, a Minisztertanács elnökét, Nyikolaj Podgornijt, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, az SZKP és a szovjet állam más magas rangú vezetőit, Október méltó örö­kösének, a szovjet népnek képviselőit. Taps köszöntötte azoknak az országoknak képviselőit, amelyek a Nagy Október példája nyomán kizsákmányolás­tól mentes társadalmat teremtenek, a szocializmus világát építik. Közöttük foglalnak helyet a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség tagjai. Zúgot a taps, amikor azoknak az osztályharcos erőknek, azoknak a testvérpártoknak a küldöttei léptek be a terem­be, amelyek a tőkés világban tartják magasra Október vö­rös zászlaját. Itt vannak a gyarmati rabságból már felsza­badult és szabadságukért még most is fegyverrel küzdő af­rikai, ázsiai és latin-amerikai népek képviselői. Különös tisztelet és figyelem övezi az amerikai impe­rializmussal harcban álló vietnami nép küldötteit. Szeretettel veszik körül a polgárháború és az interven­ciós harcok hős veteránjait, akik fegyverrel a kézben küz­döttek a szovjet hatalom megteremtéséért. Itt vannak a kongresszusi teremben a Szovjet-Oroszországért harcoló egykori magyar internacionalisták tíz és tízezreinek képvi­selői, a Lenin-renddel kitüntetett Garasin Rudolf, Kiss La­jos és László Aladár. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsa együttes ülését Nyikolaj Pod­gornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke nyitotta meg. Podgornij egymás után név szerint köszöntötte az 50. évforduló ünnepségeire érkezett külföldi küldöttségek ve­zetőit és tagjait. A kongresszusi küldöttek meleg tapsban részesítették a külföldi delegációkat. Nagy taps köszöntötte a magyar küldöttséget, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar küldöttség vezetőjét és a • díszelnökségben mellette helyet foglaló Focfc Jenőt, a Minisztertanács elnökét. Nyikolaj Podgornij megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet hatalom eddigi ötven éve megcáfolhatatla­nul megmutatta: a dolgozók lerázva a kizsákmányolás bék­lyóit képesek arra. hogy a kapitalisták nélkül és a kapita­listáknál jobban, maguk vezessék a társadalom ügyeit. Podgornij beszéde után az Internacionálé hangzott el, majd az ülésszak résztvevőinek nagy tapsa közepette Leo­nyid Brezsnyev emelkedett szólásra. (Négyórás beszédét rö­vidítve ismertetjük.) Leonyid Brezsnyev beszédét követő szünet után az ün­nepi ülés első felszólalója Gennagyij Voronov, az OSZSZSZK minisztertanácsának elnöke volt. Ezután Wla­dislaw Gomulka a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára szólalt fel, majd az ukrán nép nevé­ben Pjotr Seleszt, az Ukrán KP Központi Bizottságának első titkára üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, az NDK Államtanácsa elnökének beszéde után Pjotr Maserov, a Belorusz Kommunista Párt első titkára, Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártjának első titkára, majd Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára szó­lalt fel. Waldeck Rochet felszólalásával véget ért az együttes ülés péntek délutáni programja. Este a küldöttek és a kül­földi vendégek részt vettek a Kongresszusi Palotában adott ünnepi hangversenyen. Az ünnepi ülés ma délelőtt folyta­tódik. Leonyiel Brezsnyev elvtárs beszéde Központi Bizottsági tag elvtársak! Képviselő elvtár­sak! Tisztelt külföldi vendé­geink! Kedves barataink! — kezdte beszédét L. Brezs­nyev, majd így folytatta: Ötven évvel ezelőtt világ­történelmi jelentőségű ese­mény történi A kommunis. ták pártja által vezetett oroszországi munkások és parasztok kezükbe vették az államhatalmat. Az egész or­szágban, az egész világon visszhangzottak Lenin sza­vai: „Megvalósult a munká­sok és parasztok forradalma, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangoz­tatták". November 7. új korszakot nyitott meg az emberiség történelmében, új, szocialis­ta időszámítás kezdetét je­lentette. Ezen a napon rak­ták le az új, szocialista tár­sadalom alapkövét. Október győzelme meg­nyitotta az utat a szocializ­mus eszméinek megvalósítá­sa előtt. Hazánk rövid tör­ténelmi időszak alatt leküz­dötte évszázados elmara­dottságát és a kommunista Dárt vezetésével hazánk dolgozói elsőnek hozták lét­re a szocialista társadalmat, elsőnek kezdtek hozzá a kommunizmus építéséhez. Az Októberi Szocialista For­radalom hatalmas lökést adott az egész világ társa­dalmi fejlődésének, meg­gyorsította a forradalmi fel- f szabadító harc menetét. Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége, a Szovjetunió vözli drága honfitársainkat a szovjet hadsereg és hadi­Minisztertanácsa a nagy ün- — a munkásokat és kolhoz- tengerészet harcosait, min­nep alkalmából forrón üd- parasztokat, az értelmiséget, den szovjet embert! H Nagy Októberi Szocialista Forradalom a marxizmus-leninizmus győzelme Elvtársak! Az emberiség történetében szép számmal akadtak olyan forradalmak, amelyek nagy szerepet ját­szottak a népek sorsában, a társadalmi fejlődésben. Az Októberi Forradalom e forradalmak között különle­ges helyet foglal el. Véget vetett az ember ember által való kizsákmányolásának és megkezdte a társadalom át­alakítását a dolgozók érde­kében. Megnyitotta azt a korszakot, amelyben a mun­kásosztály és minden dolgo­zó megszabadul az elnyo­mók évezredes uralma okoz­ta nélkülözéstől, szenvedés­től és megalázástól. Az Október óta eltelt 50 évben a forradalmi világ­mozgalom nagy és sokolda­lú tapasztalatokra tett szert. Ezek a tapasztalatok meg­mutatták, milyen fontos számbavenni a proletár for­radalmak kitörése és meg­valósulása körülményeinek a sokrétűségét. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat a haladó társadalmi eszme egész fej­lődése készítette elő. Ez a fejlődés a marxizmusban érte el csúcspontját. A szo­cializmust utópiából tudo­mánnyá alakítva Marx Ká­roly és Engels Frigyes, e két nagy gondolkodó és forra­dalmár megmutatta minden leigázottnak és kisemmi­zettnek a szabadsághoz és boldogsághoz vezető utat. A szocialista forradalom a régi világ méhében fogant, s annak leggyengébb lánc­szemében, Oroszországban tört ki. Október tapasztalata meg­mutatta, hogy a forradalom csak akkor győzedelmeske­dik, ha ehhez létrejönnek az objektív feltételek. A forra­dalomnak ezt a kétségbe­vonhatatlan törvényét sem­mi sem változtathatja meg. Az októberi forradalom emelett megmutatta, a régi rend megdöntéséhez arra is szükség van. hogy a dolgo­zó tömegeket kellőképpen felkészítsék és megszervez­zék az osztályellenséggel ví­vandó döntő összecsapások­ra. A leninista bolsevikok megvédték e tanítás tiszta­ságát, és forradalmi harcuk konkrét feladatainak megfe­lelően továbbfejlesztették azt. A bolsevikok mindig abból indultak ki, hogy a forradalom nem hősök cso­portjának az összeesküvése, hanem a dolgozó nép legszé­lesebb tömegeinek a moz­galma. Hosszú évek osztályharca során a párt igen gazdag tapasztalatokat szerzett a harc valamennyi formáját illetően. A legbonyolultabb helyzetben minden akadá­lyon és történelmi útvesz­tőn keresztül vezetni tudta a munkásosztályt. Amikor pedig beköszöntött a döntő pillanat, Oroszország mun­kásai és parasztjai követ­ték Lenin pártját, és ki tud­ták vívni a győzelmet. Az októberi fegyveres fel­kelést olyan hozzáértéssel, a munkás-, paraszt- és ka­tonatömegek hangulatának olyan megértésével készítet­ték elő és hajtották végre, hogy az joggal a forradalmi stratégia és taktika minta­képeként került be a törté­nelembe. A vörös Pétervá­ron kigyúlt forradalmi láng (Folytatás a 2. oldalon.) A Szeged városi fanács ünnepi ülése Határozatban örökítették meg a Nagy Október emlékét Az ünnepi tanácsülés résztvevőinek egy csoportja A Szeged városi tanács tegnap délelőtt ünnepi ülést tartott a Nagy Október ju­bileumának tiszteletére. A tanácsterembe egyenruhás úttörők sorfala között lép­tek be a tanácstagok és a meghívottak, akik 10 órára teljesen benépesítették az üléstermet. Ott voltak a szegedi országgyűlési kép­viselők. a munkásmozgalom veteránjai, üzemek, intéz­mények képviselői és töb­ben a város lakosai közül. A tanácsterem erkélyén a Tanárképző Főiskola kóru­sa a Himnuszt énekelte — ezzel kezdődött az ünnepi ülés —, majd Miklós Klára, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas művésze Rozs­gyesztvanszkij versét sza­valta. Az ünnepi tanácsülésen Lacsán Mihály elnökölt. Az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Poltikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese, Szeged ország­gyűlési képviselője; Győri Imre, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára; Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke; Perjési László, a Szeged városi párt­bizottság első titkára; dr. Biczó György, a Szeged vá­rosi tanács vb elnöke; dr. Márta Ferenc, a József At­tila Tudományegyetem rek­tora, dr. Tóth Károly, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, Kajos Vil­mos alezredes és Tombácz Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet a Szovjet Hadsereg ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó alakula­tának képviselője. Az ünnepi tanácsülés résztvevőit az elnöklő La*­csán Mihály köszöntötte, majd dr. Biczó György mondott ünnepi beszédet. Melegen méltatta beszédé­ben október világformáló hatását Apró Antal is. A forró tapssal fogadott beszédek után Lacsán Mi­hály határozati javaslatot terjesztett a tanácsülés elé. A tanácstagok határozattá emelték a Nagy Október emlékének megörökítését. Az ünnepi ülésen hozott ha­tározat a következő: „Szeged megyei Jogú városi tanársa — Szeged dolgozóinak küldöttel — hálatelt szfvvel emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulójáról. Fél évszázaddal ezelőtt Lenin és a Bolsevik Párt által veze­tett orosz munkások, parasztok és katonák gyözelmre vitték a szocialista forradalmat Oroszországban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája kimeríthetet­len erőt adott a világ valamennyi népének a szabadságért, a füg­getlenségért vívott harcban. 1917 győztes szocialista forradalma lelkesítette elődeinket is, akik az orosz példa nyomán 1919-ben győzelemre vitték hazánkban a proletariátus diktatúráját. Az Im­perialista túlerővel szemben akkor még alul maradt a magyar nép, de 1945-ben a szovjet nép hozta meg számunkra a szabadsá­got és adott kimeríthetetlen segítséget a szocializmus építéséhez. Eddig ls, és ezután is a szovjet—magyar barátság volt és lesz politikánk alapja, ezt a bátorságot kell minden erOnkkel erősíteni. Városunk dolgozói tisztelettel adóznak korunk nagy forradal­márának és gondolkodójának, Vlagyimir Iljics Leninnek, akinek méltó emlékére a Nagy Októberi Szcialista Forradalom 50. évfor­dulóla alkalmából Szeged város tanácsa emlékművet állít. Hir­desse ez az emlékmű az igazságos társadalomért, a szocializmusért, a békéért barcoló ember örök dicsőségét." Ezután dr. Biczó György átadta az 1966. évi szegedi művészeti és műszaki díja- . kat, melyeket a végrehajtó bizottság Vántus István ze­neszerzőnek Három vándor című operájáért, Andrássy Lajosnak, a Tiszatáj főszer­kesztőjének Szeged irodalmi életében kifejtett több mint egy évtizedes tevékenységé­ért. dr. Kovács Sándor Ivánnak, a Tiszatáj kritikai rovatvezetőjének a kritikai rovat elismerten színvonalas szerkesztéséért és Tarnai Istvánnak, az ÉVM Szegedi Tervező Vállalat mérnöké­nek városképi szempontból kiemelkedő épületterveiért ítélt oda. Megható percei voltak a tanácsülésnek, amikor az út­törők küldöttsége bevonult dobszóval és vörös szegfű­csokrokkal. A legfiatalabb generáció nevében Jachi­movics Mária, a Zrínyi Ilo­na általános iskola VIII/C osztályának tanulója köszön­tötte a jubileumot és a ta­nácsot; majd a Szovjet Had­sereg képviselője beszélt, s szűnni nem akaró taps köz­ben emléktárgyat nyújtott át a városi tanácsnak. Az elnöki zárszó után a főiskolai kórus és az ün­neplő tanácsülés együtt éne­kelte az Internacionálét.

Next

/
Thumbnails
Contents