Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-30 / 283. szám

Két évforduló Jonathan Swift Háromszáz évvel ezelőtt, 1667. november 30-án született Jonathan Swift, az angol klasszicizmus legnagyobb prózaírója. Körülményei és természete egyaránt pamflettiróvi tette, a szatíra legnagyobb mesterévé a világirodalomban. Keserűségét, és gyilkos iróniáját bizonyos fokig magyarázzia, hogy tudatos karriercsináló volt, akinek éppen akkor tört meg karrierje, amikor a toryk hatalma idején már nagy és előkelő szerepet játszott az angol közéletben. A toryk bukása után Írországba, I lazájába menekült, Angliával szemben az írek nemzeti ügyét szolgálta, de mint anglikán lelkész sem Londonban, sem Dublinben nem számíthatott sikerre. Még a XVIII. században seim -tettek szívesen püspökké valakit, aki maró szatírát írt — a Hordómesét — valamennyi felekezet ellen. Szerencsétlen és komplikált magánélete is hozzájárult ahhoz, hogy szinte előre tudta: meg fog őrülni. Vagyonát az őrültek házára hagyta, műveit pedig az utókorra, amelyek közül elsősorban Gulliver utazásait ismeri a világ, ennek révén maradt fönn hírneve, nagysága. Swift fő műve, a Gulliver kétségkívül a legnagyobb könyvek közé tartozik. Nemcsak iróniájának, szellemességének semmit nem csökkenő ereje révén, hanem úgy is minit emlékmű az ember természetéről és szenvedéséről. Vaszary János Száz esztendeje, november 30-án született a modern magyar festőművészet érdekes, nyugtalan mestere, Vaszary János. 1939-ben hunyt el, és életének hét évtizede alatt nemcsak az európai művészettörténet élt át addig soha nem tapasztalt, gyors és ellentmondó stílusváltozásokat; ezek a változások mind maradandó, művészettörténeti értékű nyomokat hagytak Vaszary életművében is. Értelmiségi családbői származott Budapesten, Müncheniben és Párizsban folytatott művészeti tanulmányokat; járt Itáliában, Spanyolországban. Kora minden új stílusesziményére érzékeny, minden szellemi újdonságért lelkesedő volt, s legalább hétszer változó alkotói korszakaiban mindig jelentőset, olykor kiválót alkotott Fiatal művészként a finom naturalizmusnak nevezett stílus indította útjára, azután újabbal találkozott, a századforduló szecessziónak nevezett törekvésével. Életművének legkeményebb, a realitásokhoz legjobban kötődő kompozíciói közvetlenül ezután születtek. Vaszary a legpontosabb festői aprólékossággal festi az egyik legégetőbb társadalmi jelenséget, a parasztság elesettségét, súlyos életét. Száraz, szinte kegyetlen előadásmódja először a népviselet-ábrázoJásokban oldódik, vidámodik, hogy hamarosan lobogóan erős színekkel, nyugtalan formákkal teremtsen ismét újabb, kötetlen Vaszarykorszakot. Ez a könnyed, magávalragadó szinesség uralja majd életének utolsó, éveikben és képekben legterjedelmesebb ' szakaszát Nagyvilági témákat fest most parkokat és pihenőket, tengert és fürdőzőket, választékos eleganciával, kitűnő tehetséggel és utánozhatatlan ízléssel. S ha ekkor nem is ásott már oly mély igazságrétegekbe, mint hajdanán, kitűnő képekkel fejezte be változatos életművét Uj növények vizsgája Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet — a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága, illetve a tagországok megbízása alapján — eddig kereken 500 szántóföldi és zöldségnövényfajtát „vizsgáztatott". A vizsgálatok eredményeként máris húsz új értékes növényfajtát ismertek el, s közülük 16 került a köztermesztésbe: 11 szovjet, két NDK. két lengyel és egy bolgár fajta. Az 1960-ban elismert Bezosztája—1. szovjet búzafajtát az 1966—1967. gazdasági évben az össz-búzavetésterület 69 százalékán, vagyis 1 260 000 holdon termesztették, s az idei őszön körülbelül 200 000 holddal tovább nőtt a vetésterülete. A kései érésű, ugyancsak szovjet Mironovszkaja—808as 1966-ban kapta meg az elismerést, és főleg az ország északi területein keltett méltán nagy érdeklődést a termelők körében. Kitűnőre vizsgázott és máris nagy területeken termesztik hazánkban a Dubovszkij—1209-es szovjet rizsfajtát és négy nagy olajtartalmú szovjet napraforgófajtát Többtízeaer holdon vetik évről-évre a lengyel Pierwiosnek és az Epokan, valamint az NDK-ból származó Amsei burgonyafajtákat Hz igazi városszeretet Százhúszezren vagyunk szegediek, s tudom, szinte mind a 120 ezren szeretjük Szegedet Szeretjük, mert benne élünk, s nem is roszszul. Büszkék vagyunk rá, dicsekszünk vele vendégeinknek, de ugyanakkor gyakran túlságosan türelmetlenek is vagyunk, hogy miért nem még szebb, még különb. A türelmetlenség érthető, bár nem feltétlenül célravezető. Nem célravezető, ha például olcsó kívánságlisták összeállításához vezet: itt kátyús a járda, csinálják meg, ott nincs csatorna, építsenek, amott gyér a közvilágítás, szereljenek fel fénycsövet. Pedig látszatra nincsen ebben semmi, való igaz, hogy nem borítja sima aszfalt valamennyi szegedi utcát, nincsenek mindenütt ostornyeles lámpák, a csatornázás, a közművesítés, a közlekedés, a kereskedelmi hálózat sem tökéletes a város minden részén. Igény és realitás Valószínűleg azon múlik, hogy mennyit ér egy ilyen kívánságlista, hogy milyen meggondolásból ered. Ha az Válaszolnak az illetékesek Hány deka egy kiló? Mennyibe kerül a mikulás? A boltok kirakatai bizonyítják, hogy igen sokféle kapható a mikulásokból. Puttonyaikbal rendszerint kilátszik a különböző ajándéktárgy, de olykor a virgács is. Ebből következik, hogy készítésének — a formák megválasztásától függően — más és más a munkaigényessége. Ennek ellenére az árhatóság úgy rendelkezett, hogy a fogyasztói ár egységes. Napjainkban az édesipari gyárak csak csokoládéból készítenek mikulásokat. Ezt azért jő tudni, mert többször is előfordult, hogy egyes kisipari készítményekkél a minőséget meghamisították. Ezek a hamisítványok olyan cukor alapanyagúak, amelyek festéssel külsőleg hasonlítanak a csokoládéhoz. Nem kell viszont bővebben bizonygatni, hogy az utóbbiak értéke lényegesen kisebb. A nagyüzemileg és csokoládéból előállított mikulásokon egyedileg tüntetik fel az árjelzést. Előfordulhat, hogy ez az árjelzés a sztahiolról leesik. Ilyenkor a felszámitható árat az áru súlya futatja. A mikulások és csizmák dekánkénti ára hgyanis — nagyságra való fokintet nélkül — egy forint ötven fillér, A megvásárolt mikulást még akkor fo érdemes megmérni, ha az árát feltüntették. Az esetben fohát, ha pl. a tizenöt forintos mikulás csak 9 deka, a súllyal arányos ár leszállása indokolt. Ujabban a boltok forgalomba hoznak mikulási csomagokat is. A csomagokban különböző édességárukat helyeznek el. A helyes eljárás ismertetése kedvéért jegyezzük meg, hogy a csomagok ára nem lehet magasabb, mint az azokban elhelyezett cukorka- és csokoládés áruk összesített ára. Ezen túl csak a külön értéket képviselő csomagolóanyag — pl. celofánzacskó, vagy díszdoboz — ára számolható fel. Egyéb csomagolási díj felszámítása a fogyasztó megkárosításának számít. F. PLapunk november 14-i számában ugyanezzel a címmel cikket közöltünk az Állami Kereskedelmi Felügyelőség boltokban végzett vizsgálatairól. Cikkünkre válaszolt Sípos János, a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettese. A többi között ezeket írja: „A három évvel ezelőtt lefolytatott vizsgálat óta két automata csomagológépet szereztünk be, ugyanakkor a liszteszacskókat megnagyobbítottuk, hogy a mérés pontos legyen, illetőleg a zacskókból a liszt ne szóródjon ki. E gépek közül egy Szegeden, a másik Hódmezővásárhelyen dolgozik. Gépi csomagolásnál* a megengedett hibahatár plusz—mínusz 0,5 dekagramm. Kézi csomagolásnál minden csomagnak 1, illetve 2 kilogrammnak kell lenni zacskóval együtt, 15,2 százalékos víztartalmú liszt esetében. A közeljövőben várható olyan szabályozás, amely a beszáradással kapcsolatos súlycsökkenést a víztartalom eredményétől függően elismeri. Ez az egyedüli lehetséges megoldás. A mi feladatunk a pontos mérés és a csomagolás, anagyés kiskereskedelemé a gondos rakodáj, szállítás, raktározás. Javasolni fogjuk az Élelmiszer- és Vegyianyagnagjjkereskedelmi Vállalatnak, hogy átvétel előtt a malomüzemeknél mérésekkel győződjön meg az egalizálás pontosságáról. Meghívjuk ugyanakkor az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget, hogy ugyanezt ellenőrizze a malmoknál is". ember az ideálishoz méri igényeit, s nem számol a realitásokkal, elveszti valóságérzékét, s előbb-utóbb csalódás éri. Pedig egyáltalán nincs csalódásra ok. Elég talán csaik futólag is emlékezetbe idézni a háború utáni Szeged képét, azután pedig mindazt, amit azóta — különösképpen pedig az elmúlt tíz évben — elértünk, s máris kétségtelenné válik, hogy ha a város fejlődéséről-fejlesztéséről beszélünk, csak egyetlen ésszerű kiindulási alap létezhet: az, hogy honnan indultunk el, s hol tartunk jelenleg. Az a fejlődés, amelyet a város a felszabadulás után elért, gyors volt, s bárha probléma, gond maradt elegendő, a vártnál, az elképzeltnél sokkal többet hozott. Nemigen gondolt húsz évvel ezelőtt arra senki, hogy Szeged belátható időn belül erős könnyűipara mellett a nehézipar dél-alföldi bázisává is válik, és hogy az üzemeinkben foglalkoztatott munkások aránya meghaladja a közismerten iparosult vidéki nagyváros, Miskolc ipari munkásainak arányát A sok példa közül fel lehet hozni egynek Szeged belvárosát is, melynek házal, utcái új életre keltek. Erre a változásra felfigyeltek a szakemberek is. Öröm volt látni, hogy a Magyar Építőművészet című lap idei 3. száma cikkekben, fényképekben vonultatta fel Szeged új középületeit lakóházait, melyek kiegészítik, mai tartalommal töltik meg a „nagyvíz" után kiépült városképet Megvalósítható tervek pokon nyugszanak, más^ részt pedig mert egy viszonylag nem hosszú perspektívában biztosítják a város további fejlődését. A városfejlesztési terv elkészült programja hosszú időre megszabja a fejlődés főbb irányait, s az ehhez csatlakozó közlekedésfejlesztési terv biztosítja, hogy Szeged 30—40 éven belül rendezett, korszerű nagyvárossá váljék. E terveknek az is előnyére válik, hogy nem vesznek el a részletekben, koncentrálják a feladatokat így megóvják az illetékeseket a rögtönzéstől, és lehetővé teszik majd az erőforrások koncentrálását is. Mindenki kedvére ? Mikor lesz világosabb a Marx tér? Lapunk november 17-1 számában Sötét utcarész címmel közöltünk cikket az Olvasóink írják rovatban. A Marx téren az elégtelen közvilágítást tettük szóvá. Cikkünkkel kapcsolatban válaszolt Kovács János, a DÁV üzletigazgatója, a többi között írja: „A Marx téri közvilágítás véleményünk szerint teljesen megoldatlan. Itt új lámpák létesítéséről a III. kerületi tanácsnak kell gondoskodnia. Eddig azonKíméli Önt és a ruhát! 402-es típus ára: 1050,- és 1120,— Ft ban ezzel kapcsolatban nem tett még kezdeményezést." Hogy a válasz teljes legyen, Kovács János üzletIgazgató levelét kiegészítette Markos Károly, a szegedi III. kerületi tanács vb titkára. Hangsúlyozta, hogy a Marx téri korszerűsítéssel kapcsolatban már akkor gondoltak a közvilágítás javítására, amikor a déli oldalon, a vasútforgalmi technikum előtt elkészítették az új gyalogjárdát. A munkával egyidőben kiképeztették a kábelcsatornát is, ugyanígy a Marx tér középső útvonalának korszerűsítésekor is elkészült a kábelcsatorna. Most már csak a kábelek lefektetése van hátra. Erre azonban az idén már nem kerül sor, a probléma megoldásával jövőre foglalkoznak. Az eredmények felismerése és elismerése ahhoz is hozzásegít bennünket, hogy megfelelően értékeljük és bánjunk a lehetőségekkel. A tervek, melyek a további fejlődés szolgálatában állnak, ismeretesek. Ezek a tervek az eddig elért eredmények nélkül nem is lennének megvalósíthatók, így viszont kétszeresen reálisak: egyrészt azért, mert bárki beláthatja, hogy reális alaAkár a városfejlesztés távlatairól, akár napi feladatairól van szó, nyilvánvaló, hogy nem lehet mindenkinek a kedvében járni. A városfejlesztés mindenkit érdekel, hiszen beleszól életébe, alakítja azt Ezért azután igen lényeges, hogy a döntések mindig a többség érdekeit szolgálják. Ha az egyes emberek által összeállított kívánságlistákat mindig figyelembe vennénk, akkor például sehol sem lenne Szegeden autóbuszpályaudvar. Hiszen emlékezzünk csak vissza, hogy amikor a Takaréktár utcában volt, az ottani lakók panaszkodtak miatta, most pedig a Marx tériek haragszarvak a hajnaltól késő estig járó autóbuszokra. Tény és való, hogy a város fejlődése bizonyos áldozatokat kíván lakóitól. Egy gyonsan fejlődő nagyvárosban más körülmények között kénytelenek élni az emberek, mint egy csendes kisvárosban. A városfejlesztés gyakorlati alapjaihoz tehát igen szorosan hozzátartozik a városszeretet. Az olyan városszeretet, amely mentes a türelmetlenségtől, nem kívánságlisták összeállításában merül kl, hanem érzékeli ae eredményeket, felméri a reális lehetőségeket, s igyekszik azok valóraváltását minden erejével elősegíteni. Fehér Kálmán Jő „boros" esztendő Tokajhegyalján is befejeződött az idei szőlőtermés feldolgozása, s az állami pincegazdaságokban összegezték a szüret és a feldolgozás eredményeit. Rohonczi Lajos, a Magyar Állami Pincegazdaság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az idei rendkívül tartós nyári meleg és a napfényes hosszú ősz általában kedvezett a szőlőtermésnek. Az október végén, november elején szüretelő gazdaságok gyakran 22—25 fokos kiváló minőségű mustokat sajtoltak. Néhány gazdaságban 28 cukorfokot is mértek az átvevő szakemberek. Ilyen minőséget évszázadonként csak egy-két esetben lehet elérni. A minőségi borvidékek közül legtöbbet nyert a jó ősz révén Tokajhegyalja: közepes aszutermést szüreteltek. A legutóbbi felmérések szerint az ország idei bortermése elérte a 4,5 millió hektolitert. Az állami pincegazdaságok felvásárlása ugyancsak kedvezően alakult: míg tavaly csupán 650 000 hektolitert vásároltak fel, az idén máris 1,3 millió hektoliternyi mustot, illetve újbort töltöttek hordókba. A felvásárláson belül jó volt a szőlőarány ls: 918 000 mázsa szőlőt vettek át a termelőüzemektől. Állami villalatok, köiüle(ek, tsz-ek, magánszemélyek részére mindenféle gumljavitást vállal a Napsugár Mgtsz, Algyö. XS. 101 991 Áramszünet A Dél magyarországi Áram. szolgáltató Vállalat közli hogy 1907. december 4-ón, 5-tn a Népkert sor. Odoazzzal krt., Középkikötó aoi által határolt területen Idő•zakou áramszünet lesz. k. 1»! Miket nyelnek le a gyerekek? Dr. Kollár Dezső egyetemi docens, a pécsi gyermekklinika fül-, orr-, gégeosztályának vezetője tanulságos gyűjteményt állított össze abból a 300 különféle tárgyból, amelyeket gyermekek nyelőcsövéből, légútaiból távolított el. A nyelőcsövekből 30 pénzdarabot, 12 rajzszöget, böröndkulcsot, tiszti rangjelző csillagot, brosstűt, fogaskerékben végződő csillagot, óratengelyt, hegyes csontokat, borotvapenge darabokat, jelvényt és ablaküveg beékelésére szolgáló hegyes fémlemezkét szedett ki 20 éves orvosi működése alatt. A légutakba beszippantott idegen test azonnali fulladásos halált is okozhat. A gyű j temény eknek ezt a második részét kukorica, babszem, dióbél, tökmaghéj alkotja Ezeken kívül hajcsat, pisztolytöltény hüvelye, szeg, csontdarab és rajzszeg ls bekerült a légútakból a gyűjteménybe. A klinikára behozott 300 gyermek közül öten haltak meg és mind az halálát útakba idegen okozták, mez tető ötnek a légkeriilt testek Figyeleset. hogy egy 15 hónapos gyermek halálát olyan cuc11 beszippantása okozta, amelynek hiányzott a karimája. Csütörtök, 1967. november 30. OBL-MAGYAROHSZAü 5