Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-28 / 281. szám

II megértés alapja Aki komolyan érdeklődik a most különösen Időszerű közgazdasági kérdések iránt, az bőven talál alkalmat a szükséges ismeretek megszerzésére. Szegeden is gyakran rendeznek tanulságos előadásokat, az újságok, folyóiratok tömegesen közölnek úgynevezett „mechanizmus-cikkeket". Ezek legtöbbje népszerű formában' magyarázza, hogyan készül a vállalati terv, mitől függ a nyereség, miképpen történik a részesedési alap felosztása, miből tevődnek össze a termelői ár, hogyan növelhetők a személyi jövedelmek és így tovább. Az ismeretlen fogalmak, a bonyolult összefüggések között azonban csak az képes jól eligazodni, aki nem fukarkodik az idővel, fáradsággal, fejtöréssel. A felszínesség, a gondolati lustaság valósággal melegágya a cinizmusnak, a felelőtlen locsogásnak, hiszen intelligensebb formában még a kételkedés látszatát is keltheti, a kételkedés pedig köztudomásúan fontos tényezője az igazság kiderítésének. Csákhogy a halandzsának — bárhogyan csomagolják is — annyi köze van a kételkedéshez, mint a bohóckodásnak a filozófiához. A minap is megdöbbentő tájékozatlanságról kaptunk hírt A nagyállomáson egy hátizsákos férfi ellenkezett valakivel és a többi között emelt hangon kinyilatkoztatta: „Majd bolond leszek én 15 százalékért melózni, amikor a fejesek 80 százalékot kapnak." Világos, ennek az embernek halvány fogalma sem volt arról, hogy mit beszél. S miután dühösen megtoldotta azzal, hogy „eh, kár minden szóért, ezt már eldöntötték az okosok", mérget lehetett venni rá: mond ő még több zöldséget is azzal a célzattal, hogy felbosszantsa nála felvilágosodottabb környezetét Ha az Ilyen „agresszív" szószátyárokat mindenki kinevetné. akkor az új gazdasági mechanizmus propagandája simán elérné a célját. Csakhogy a demagógia néha kozmikus gyorsasággal terjed és a jóhiszemű fejek egy részében is úgy megragad, mint a bogáncs. Ezért hallani itt-ott még néhány héttel 1968. január 1. előtt is, hogy a reform lakodalmat hoz majd az ügyeskedőknek, no meg a vezető beosztásúaknak. az úgynevezett kisembernek pedig azt mondják, „nesze semmi, fogd meg jól". Ebből az is kiderül, hogy némelyek figyelmetlenül olvasnak el és hallgatnak meg fontos dolgokat. Az is kiderül, hogy az előadásokon elhangzottak gyakran nem, vagy csak hézagosan jutnak el a kerületek lakóihoz, a gyári műhelyek dolgozóihoz. Pedig a kevésbé tájékozottak mindenütt várják az alapos magyarázatot, elsősorban a pártszervezetektől. Nem a szólamokat, a szokvány-agitációt igénylik, hanem az őket közvetlenül is érintő problémák megválaszolását. A bizalommal — nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk — elég jól állunk. Nagyon sokan úgy vannak vele, hogy mivel a gazdaságirányítás reformját is a várt kezdeményezte, az bizonyosan hasznunkra válik, hiszen a párt mindig elsőszámú képviselője a dolgozók érdekeinek. A bizalom örömmel tölt el bennünket, ez azonban egyetlen kommunistát sem jogosít fel a megnyugvásra, a „minden rendben van" szemléletre. A tömegek egyetértése csak erősödik azáltal, ha jól meg is értik, hogy mit miért csinálunk, s a kommunistáknak nyíltsággal, világos beszéddel kötelességük állandóan szilárdítani ezt a bizalmat, gondosan ügyelve arra, hogy az elégtelen, rossz információ miatt nehogy megrendüljön akárcsak néhány emberben is. Nem baj az, hogy már többször elmondottuk, miért fontos az anyagi ösztönzés elvének következetesebb érvényesítése. Ismételjük magunkat? Csak a mi számunkra tűnik ismétlésnek, aki viszont első hallásra nem értette meg az igazságot, az a többszőri magyarázatot sem érzi terhesnek. Minél világosabban látja, hogyan kapcsolódnak egymásba az okok és az okozatok, annál szívesebben foglalkozik egyre behatóbban a témával. Mert kik is kardoskodnak tulajdonképpen az egyenlősdi- védelmében? Azok, akik alacsonyszintű, vagy legfeljebb közepes munkáért ugyanannyi keresethez jutottak, mint a náluk odaadóbb, hozzáértőbb, olykor másfélszer annyit produkáló munkatársaik. A jövőben hiába hangoskodnak majd az ilyenek, hogy a bérezés lényegesebb differenciálása „eltorzítja a szocializmust", a kollektíva lagjobbjait aligha tudják maguk pártjára állítani. Nem az egyenlősdi, hanem a kereseti skálák széthúzása az igazi humanista intézkedés, mert a társadalmi hasznosságot, a mindig előre törekvő, jobbat akaró nagy többségnek az érdekeit tartja szem előtt. A kinek-kinek munkája szerinti elosztás elvének érvényesítése nem a harácsolóknak kedvez, hanem az átlagosnál több eredményt felmutatóknak jelent anyagi elismerést is az erkölcsi mellé. És aki odafigyel a kommunistákra, azt a fentebb említett 80 százalék-15 százalék meséjével sem lehet „megetetni". Mert miről van itt is szó? Az eddigi tapasztalatok arról vallanak, hogy rendkívül sok múlik a vezetőkön. Ahol az igazgató, vagy a tsz-elnök, illetve közvetlen munkatársai értik a dolgukat, ott virágzik a gazdaság, ahol pedig ügyetlen emberek állnak az élen, ott csak az adósság szaporodik. A rugalmas, körültekintő, előrelátó, közgazdaságilag képzett vezetőség magasra növelheti a vállalat nyereségét, amelyből a munkásoknak is bővebben jut, ellenben a kényelmes, hivatalnok-típusú élgárda még az üzem létét is veszélyezteti. Az egész vállalati közöss érdeke tehát, hogy jól képzett, minél tömegesebb jövedelmet produkáló vezetőik legyenek, akik felelősségük arányában megérdemlik részesedésként alapbérüknek 80 százalékát ls. Azért érdemlik meg, mert tőlük függ elsősorban, hogyan sáfárkodnak a kollektíva szorgalmával, s a munkások hozzájuthatnak-e keresetüknek 15 százalékához részesedés címén. Persze ezek a maximális összegek, s néhány évig nyilván csak egy bizonyos hányadára számíthatnak az üzemek. Előfordulhat például 1968 végén, hogy egy vállalat néhánytagú vezetősége csak 21 százalék, a műszaki gárüa 12,5 százalék részesedést vehet fel az elért eredmények "Jtán, de akkor ennek arányában a munkásoknak és az alkalmazottaknak is csak körülbelül 4 százalék összeget lehet pluszként kifizetni. Érdekeltté kell tehát tenni a vezetőket is abban, hogy jó gazdálkodásuk révén minél több Pénz kerüljön a részesedési alapba. Egyébként a munkások bérét az állam mérleghiány esetén is 100 százalékosan garantálja, míg ez esetben a vezetőség a fizetésének esetleg csak háromnegyed részét kaphatja meg. Még ezek után is mondhatja valaki, hogy a „vezérkar" is megelégedhetne annyival, mint a munkások. De az Ilyen véleménynek nincs komoly alakja Ha ebben az ügyben száz embert megkérdeznénk, 80—90-en minden bizonyával azt válaszolnák, hogy a tudományt és a felelősségvállalást anyagilag is meg kell becsülni, különben senki bem vállalná magára a kockázatot. A munkások természetesen sokat segíthetnek. Ha a Párt Iránti bizalmuk az intézkedések alapos megértésével Párosul, akkor egyetértésük az új gazdasági mechanizmussal szilárd alapokon nyugszik. Akkor taggyűléseken, termelési értekezleteken érdemleges javaslatokat tudnak tenni. A vezetőség pedig szívesen mérlegeli és hasznosítja ezeket a javaslatokat, mert így a tervek végrehajtásában maga mögött tudhatja az egész kollektíva támogatását. r. NAGY ISTVÁN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ífWK. . tev A MAG Y A R SZOCIALISTA ML l\ K A' S P Á R T LAPJA 57. évfolyam, 281. szám Ára: 50 fitlcr Kedd, 1967. november 28. Szovjet—magyar tárgyalások Moszkvában Hétfőn a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások Alekszej Koszigin, a szovjet Minisztertanács elnöke és Fock Jenő magyar kormányelnök között. Á tárgyalások megvitatják a két ország közötti testvéri együttműködés további fejlesztésének kérdését — mondja a hivatalos közlemény. Szovjet részről a megbeszéléseken Mihail Leszecsko és Vlagyimir Novikov, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Mitrolvorcev, az Állami Tervhivatal elnökhelyettese vesznek részt Magvar részről Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes vesz részt a tárgyalásokon. Mai szimunVhó1: KOMÓCSIN ZOLTÁN FELSZÓLALÁSA LONDONBAN TÁVOL-KELETMOSZKVA—SZEGED CSALÖDOTT EMBEREK ÉS PÖRULJART CSALOK KILENCEDIK LETT A SZEAC Kísérletek az olajmezőn Szánkról is érkezik gáz Szegedre A Nacyaföldi Kóolaitermatő Vállalat szegedi üzeme érdekes kísérleteket végez Algyő—Tápé térségében. Gondos előkészületek után október elején kezdődött a program, amely ezen a héten fontos állomásához érkezett. Tegnap reggel üzembehetyezték a 35 kilométer hosszúságú, szanki lelőhelyeket Szegeddel összekötő vezetéket s megindult a. gázszállítás. Ma termelő olajkutakat zárnak le Algyőn. Tizenegy kutat lezárnak A több mint fél éves vizsgálatsorozatnak az a célja, hogy a szakemberek megfigyeljek az Algyő—Tá;;é térségében fekvő szénhidrogén tároló szerkezeteket s az abban lejátszódó folyamatokat. Tisztázódjon, hogy a zárt kútban minként viselkedik a gáz és az olaj. A vizsgálatok eredménye nagy segítséget ad a megfelelő technológia, az. úgynevezett művelési tervek kidolgozásához. Jura. tov'cs Aladár, a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat szegedi üzemének vezccője arról tájékoztatott, hogy Alg>ó és Tápé térségében öszszesen II olajkutat lezárnak ma, november 28-án, kedden. A megfelelő mérések ugyanis csak így oldhatók meg. Köztudomású, hogy Szeged gázellátását főleg Algyő és Tápé lelőhelyeiről biztosítják. A 11 kút közül 7 már december 1-én újból működik, a többi 4 azonban hoszszabb ideig marad lezárva. Ahhoz, hogy Szeged Igényeit továbbra is zavartalanul kielégítse a vál'alat, más forrásból kellett a kísérletek idejére biztosítani a gázt Erre a célra épült az említett új vezeték, amellvel a szanki termelő kutak kísérő gázát hozzák Szegedre. Póto'ják a kísérletek miatt elzárt kutak termelését- nanonla mintegy 100—120 ezer köbméter 10 atmosfférás kísérő gáz Indul a városba, ezeged maximális igénye nek blztosí'ására a Tisza—Maros-közben nemrég három új kutat is bekapcsoltak & vezetékrendszerbe s a na • nokbnn még kettőt hflyeznek üzembe. Kazánnal melegítik az olajat A kísérletek márciusban fejeződnek be. A jelenlegi területen ezután a szénhidrogén telep keleti szárnyát figyelik meg. A tel a kőolajtermelő vállalat gondjait, feladatait is szaporítja. A kőolaj kocsonyás masszává dermed fagypont alatt s csaknem lehetetlenné válik szállítása. A szegedi üzemben számolnak ezekkel a nehézségekkel is. Felkészültek a kemény télre: Algyő és Tár>é lefejtő állomásain már két előmelegítő kazán dolgozik s hamarosan újabb két berendezést állítanak munkába. Ezekkel a lehűlt olajat átlag 25 Celsius fokra felmelegítik s így oldják meg a szivattyúzást. Mi. vei a vízi szá'lítás is egyre nehezebbé válik a Tiszán, a fo'jók közötti kútax olajár ezentúl csővezetékkel juttat, ják a vpsúti töltőállomásokra. Üj vezetékek épülnek: a Siófoki Kőolajvezetek Vállalat mintegy 24 mill'ó forintos beruházással összesen három csövet fektet te a Tisza és Maros-közben. A kedvezőtlen időjárás ellenére a munkások teljes erőve' dolgoznak, az építés jól halad. Előreláthatólag mé: az idén, december végére elkészül az új vezetek rendszer. M. I. Losonczi Pál látogatása a SZÖVOSZ-ban / Losonczi Pál, a népköztárság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn a SZÖVOSZ székházában találkozott a SZÖVOSZ vezetőivel. A vendéget Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke tájékoztatta a szövetkezeti mozgalom helyzetéről, a fogyasztási és értékesítő-, a takarék- és a szakszövetkezetek munkájáról, a gazdaságirányítás új rendszerére való felkészülésükről. Losonczi Pál ezután a budapesti fogyasztási és értékesítő szövetkezetek központjába látogatott, majd megtekintett több szövetkezeti létesítményt. Délután Budapest „éléskamrájába", a nagyvásártelepre látogatott, r.hol megtekintette a telep korszerűsítési munkálatait, valamint a főváros téli ellátását biztosító raktározást A megegyezés kilátásai görögök és törökök között Cyrus Vance, Johnson amerikai elnök megbízottja hétfőn hajnalban Athénból Ankarába utazott, hogy ismertese a török vezetőkkel a görög álláspontot Törökország öt pontból álló követelést terjesztett elő. Ennek értelmében ragaszkodik hozzá, hogy a két fél fogadja el az 1960-as megállapodást, amely szavatolja Ciprus függetlenségét, szuverénitását és területi integritását. A második török követelés az, hogy a szembenálló felek gyorsan állapodjanak meg csapataik kivonásában. Ez azért égető kérdés Törökország számára, mert Ciprus-szigetén tízszer annyi görög katona van, mint török. A harmadik követelés az előbbivel függ össze: előbb Görögország jelentse be csapatainak kivonását, ezután Törökország is bejelentené a török egvségek hazarendelését. A török terv negyedik pontja előirányozza a katonai fenyegetés megszüntetését, az ötödik pont pedig kártérítést igényel a november 15-i támadás áldozatainak. Irfan Aksu, az egyik török ellenzéki párt, az ŰJ Törökország Párt elnöke hétfőn kijelentette, hogy Görögország lényegében elfogadta a törökök Ciprussal kapcsolatos követeléseit Irfan Aksu szerint most már csak a végrehajtás körül vannak a két NATO-ország között nézeteltérések. A Pogled című bolgár hetilap külön tudósítója azzal a kérdéssel fordult Makariosz elnökhöz, hogyan lehet megoldani a ciprusi válsá- viszony Ciprus és Görögorgot? szág között, Makariosz új— Csak az ENSZ kczbelé- bó1 megerődítette azt a tétepése útján — válaszolta Ma- lét, hogy szükséges az együttkariosz. működés a görög kormányArra a kérdésre, milyen a nyal, bármilyen is az. (MTI) Telefoto — MTI KOlfOldl Képszolgálat Ciprusi török őrség tüzelőállás bsn • török városnegyed rátának közelében. Nicosiában