Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

EVE Munkaban a Népbiztosok Tanácsa AI A 13 népbiztosságból álló szovjetkormány — élén ' Leninnel — a forradalom utáni első hónapban gi­gászi állsmépítő munkát végzett. A kormány rezidenciá­ja az első hetekben a Szmolnij néhány szobája volt, majd egy-két hét eltelével költözködnek a volt minisztériumok­ba. Egy hónap leforgása alatt a Népbiztosok Tanácsa több mint 50 nagy fontosságú dekrétumot, rendeletet adott ki. A kadet-párt vezette ellenforradalmi erők a kor­mány tevékenységét a legkülönbözőbb szabotázsakciók sorozatos szervezésével igyekeztek polarizálni. A legfon­tosabb iratok, rendeletek, jelentések, de a páncélszekré­nyek kulcsai is eltűntek. A gépírók és telefonkezelők megtagadják a szolgálatot. A régi minisztériumi tisztvi­selők és tanácsosok tiltakoztak a munkás miniszterek és vezetők hivatalba lépése ellen. Ezt könnyen megtehették, hisz Rjabusinszkij 5 millió rubelt folyósított szabotázs­célokra Az állami banktól több mint 40 millió rubelt I vettek ki e célokra. A burzsoá tisztviselők részére 2 hó­napra előre folyósították a fizetést. E szabotázsakció fel­számolását a katonai forradalmi bizottság oldotta meg, megőrizve a rendet a fővárosban, ellenőrizve az élelmi­•zer- é.s tüzelőanyag-készleteket. Ugyancsak e bizottság göngyölítette fel a monarchisták összesküvését. November elején Kamenyev vezetésével négyen ki­léptek a kormányból és a Bolsevik Párt KB-ból. Elha? tarozásukat azzal indokolták, hogy a kormány politikája helytelen, mivel nem törekszik valamennyi szocialistá­nak mondott párt képviselőit a kormányba bevonni. Ez a teljesen felesleges — úiabb kamenyevi incidens — ne­hezítette a kormány munkáját. Az új államapparátus létrehozása nem volt könnyű feladat. A Belügyi Népbiztosság összetételének megvá­lasztása nagy fontossággal bírt. Ezt a posztot az első idő­ben a nagv forradalmi tapasztalattal rendelkező Petrovsz­kij töltötte be. Munkatársait a Putyilov gyáriak harcos kollektívájából választotta ki. December 7-én Dzerzsinsz­kij, Urickij vezetésével megalakult az összoroszországi Rendkívüli Bizottság (Cseka) a szabotázs és az ellenfor­radalmárok elleni harcra. „A forradalmi jakobinus" — ahogy Lenin Dzerzsinszkijt nevezte — a burzsoáziában fémületet keltett. Ordzsonikidze, Peters, de Kun Béla is a legnagyobb határozottsággal, kristálytisztasággaj, meg­vesztegefhetetlenséggel, forradalmi humanizmussal vé­delmezték Október ügyét. A két nagv város élelmezése óriási feladatot jelen­tett. A spekulánsok, tőkések a készleteket elrejtették. így az élelmezés biztosítása osztályharc kérdése volt A • el­rejtett több tízezer tonnányi készletet rekvirálni kellett. A forradalmi rend biztosítása érdekében felállították a népi milíciát, a népbíróságakat, a forradalmi törvény­széket. A Népbiztosok Tanácsa a kezdeti szociális intézkedé­sek mellett, több nagy fontosságú demokratikus jellegű dekrétumot és rendeletet adott ki. Mindenütt bevezet­ték a 8 órás munkanapot, a munkásellenőrzést, a bankok állami kezelését, eltörölték a különböző rangokat és cí­meket, biztosították a lelkiismereti szabadságot, a kultú­ra kincseit össznemzeti tulajdonná nyilvánították; dekla­rálták Oroszország népeinek jogait és szabadságát, gya­korlatban ismerték el az önrendelkezési jogot; ugyan­akkor megszűntették a rekaciós városi dumákat, a leg­szélsőségesebb burzsoá lapokat. A szovjetek kongresszusa és végrehajtó bizottsága mint legfelsőbb törvényhozói és ellenőrzői szerv a felke­lés utáni első időben a munkás és katona szovjeteket egyesitette. A reakciós erők november folyamán azon munkálkodtak, hogy a parasztszovjeteket szembeállitsák a szovjethatalommal. November 26—december 10 között ülesezett a parasztszovjetek II. kongresszusa. A baloldali eszerek és bolsevikok többséget alkottak. A kongresz­szus bizalmat szavazott a kormánynak. A parasztszovje­tek kongresszusa egyesült a munkás és katonai szovjettel, így a Szverdlov elnöklete alatt működő Szovjetek össz­oroszországi Végrehajtó Bizottsága együtt a Lenin veze­tésével dolgozó, immár 7 baloldali eszerrel kibővült Nép­biztosok Tanácsa még következetesebben és szélesebb alapokon építhette az új, szocialista állam alapjait Fofoamatőr­mesterkép E fénykép most nyerte el az „1967, Nemzetközi Foto­amatőr-Mester" díját. Hu­szonkilenc ország 2096 fény­képfelvétele versenyzett egymással ennek a kitünte­tésnek az elnyeréséért, ame­lyet 1964 óta évente ado­mányoz a Fotóamatőrök Vi­lágszövetsége és a Hobby cimű nyugatnémet képes fo­lyóirat Stereo-Trainer-nek neve­zik egyébként ezt a készülé­ket, amelynek segítségével a képünkön látható szinte teljesen süket kis gyerek először hall életében. Ezál­tal lehetővé vált számára az is, hogy beszélni tanulhas­son. Testvérháború és ököljog ! Hanraj, tervszerűség Mostanában többször is felkereste szerkesztőségün­ket. Könnyek között adta elő panaszát: kiszorították lakásából. úton, útfélen megrövidítik. Pedig a ház, ahol él, törvényes tulajdo­na. Mégis egy udvari laci­konyhában kell hosszú évek óta meghúzódnia. Az ágya kettőjüket az örökség vitte dést a ház valódi tulajdo­haza öttömösre. Az utca fe- nótával. De ezt. az utasí­lóli nagy epületet egy kis- tást a mai napig sem haj­kereskedő lakta. Üzlete volt tották végre. Ugyanis özv. benne. Nem valami előnyös Vigh Gyuláné kikötése, így örökölni, de mégis úgy hogy szerződést csak akkor látszott, fennmarad a bé- ír alá, ha az évek során szá­kesség. Erzsi néni elfogadta mára esedékessé vált bérle­a lakott főépületet, István ti díjat is megfizeti a taka­pedig a porta udvari épüle- rékszövetkezet. A taka­felett befolyik a korhadt teit kapta. Neki jutott még rékszövetkezet álláspont­nádtető, s a parányi odút rendesen fűteni sem lehet. Ügvét — mint mondta — Jójárt István községi ta­nácstag is pártfogásba vet­te, de többszörösen hiába­valónak bizonyult a jószán­déka. özv. Vigh Gyuláné 74 éves, agg korú öttömösi tsz­tag panasza ez, aki süket fülekre talált eddig a köz­ségi tanácsnál is. Pedig iga­za van. Állampolgári jo­gait rokonok és idegenek is többszörösen megcsorbítot­ták, s nem talált orvoslást. Az ügy nem most látott elő­ször nyomdafestéket. Erzsi nétii égyszér már a Szabad Föld szerkesztőségének se­gítségét is kérte. Dr. Perl István, a Szabad Föld jog­tanácsosa és Szűcs László újságíró a helyszínen vizs­gálták meg a panaszt. S a Szabad Föld 1965. június 20-i számóban nagy cikket írtak az idős. beteg asszony vé­delmében. Most, amikor a Dél-Magyarországnál ko­pogtatott Erzsi néni, el sír­ta:.-sajnos a Szabad Föld cikke, bármennyire igaza volt, csak rontott a hely­zetén, azóta sokkal többet gúnyolják, s bántják. A baj évtizedekkel ezelőtt testvérháborúvai kezdődött. Szülei utón Czékus István egy tanya is, amit Pipacs- ja pedig az: kérje el Erzsi tanyaként tart számon a fa- néni a pénzt a testvérétől, lu közvéleménye. Időközben ^^^ azonban a kiskereskedő csa­lád máshová költözött, s a házat végre elfoglalhatta volna törvényes örököse. Csakhogy azt amolyan ököl­jog alapon Czékus István sajátította ki magának. Az ő udvari lakrészét pedig Szabó Józseféknek adta oda. Így szorult az idős asszony végül is a lakásnak alkal­matlan nyári konyhába, ahol most i6 él. Czékus István tagadja, Valami különös kétarcú­ság él, lappang ebben a fa­luban, ebben az ügyben. Er­zsi néni dicséri a helybeli Magyar László Tsz vezetőit. Szívesen meghallgatják a panaszát, s neki, aki egyéb­ként a tsz tagja, már a vi­gasztalás is jólesik. S kíno­san érezte magát, mondja-e vagy sem: sok évvel ez­előtt közös vacsorát rende­zett a tsz a munkájukat be­fejező villanyszerelők szá­mára. A vacsorához 50 litgr egyezséget aláirt volna. Sa­ját aláírásáról azt állítja Úton, útfélen,hogy az a nő­vére közönséges hamisítása. Szerinte útszéli hamisítvány a telekkönyvi bejegyzés is. Jóllehet, mindez enyhén szólva badarság és rosszin­dulat együttvéve. Igy hót özv. Vigh Gyuláné törvé­nyes örökségét tulajdonkép­pen a mai napig sem vehet­te birtokba, mert bármily furcsa, Öttömösön ebben az ügyben ma is eresebbnek tűnik az ököljog. A múló évek során tovább bonyoló­dott a helyzet. A Csongrád megyei MÉSZÖV elhatároz­ta, hogy takarékszövetkeze­tet nyit Öttömösön. S a kisbank számára özv. és Víg Gyuláné született Y'Sh Gyuláné házát ta­hogy ő valaha is bármiféle bort kértek tőle, pénzért, de Czékus Erzsébet, akkor örö­költék az öttömösi portát. Amint a korabeli hivatalos okmónvokból és Erzsi néni panaszából kiderül, osztá­lyos egyezséget tettek. Er­zsi néni akkoriban Szege­den élt, testvére pedig hol itt, hol ott telepedett meg, hosszabb, rövidebb időre az ország távoli tájain. Mind­T Szerda délutánon­ként fél 5-től 6-ig vidám sereggel te­lik meg az amúgy is mozgalmas gyermek- fllmeket könyvtar. Egyik ne- A ]egnagyobb érdek- matikai. csillagásza­tén apró olyasokat lódés g bábjátékot ti, biológiai elóadá­lusztrálták, a gyere­kek érdekes élmény­beszámolókat tartot­tak filmekről, köny­.. , vekről. Más alka­vetítették, sorozat idején mate- ]f>mma, fi,m sefJít^ Gyermekszerdák gével követték nyo­áhTnk a másik hé- ™ aA iii i -i "V T » mon Lenin életét és találunk, a masm ne kiséri Az eiakészule- sokat hallgattak — munkásságít A ídosebb. ^komo- tek napjai- ialcolákWl felkért m™^nvvtór A korosztályú ban ZS]bongnak a kis szaktanaroktól. - " ten lyabb Három esztendeje akik bábjátékosok az ap- szemléltető-eszközö­anyagából ajánló bib­liográfia készült. A jövő félévben a köz­kedvelt Bölcs bagoly sorozat könyvei ke­. ,, .. rülnek képekkel il­jellegeben lusztl..m feldolgozó­ra. A könyvek elve­reievnen . , . . A VII. és VIII. osz- zetnek a nyolclábú északi mesemondók J<i1-e"t1 .. gy e'Tmekfck ályosok számára eb- vadászok (a pókok!) kerültek Torra^ An- lejátsszák. ben a féIévben a birodalmába, s izgul ­dersen Lagerlöf, A nagyobb korosz- Nagv Októberi Szo- masan mutatjak be I íjí's Carrol A fog- tálv „komoly" elö- cialista Forradalom- a parányi bölesőla­lalkozásokat' filmve- adasokat hallgat. Ér- ról tartottak előadás- kókat — a meheket. ritések teszik szem- dekes volt a Nagy sorozatot. Az első A technika csodáit ,1. A x emberek sorozpta. alkalommal a régi Az ezerféle autó és leletesse. Anaeistn- mplvben történelmi Oroszország életével az. Érdekes gépek tői például a Ho- alakok Hunyadi, Ki- foglalkoztak. Irodai- című összeállítások királynő és a A csó- pj^i pál életét dol- mi és képzőművésze- mutatják be. szar új ruhája cimű gozták fel. A Búvár ti alkotásokkal 11- B. Laczó Katalin 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 196L november 26. tartanak itt _ minden ró asztalok között, ket is hoztak maguk­félévben eloadas-so- A meBehögöket e!ó- kai. A Ki mit tud rozatot. A kicsik te- gzör lerajzolják, ki- Szegedről? — soro­maköre a mese. me- a szerepeket zat érdekessége hely­lyeket riramatizal- megtí,ntjlják. s a sok történeti nak, a gyerekek et- jzg0pr6ba után rejlett, játsszák azokat. Eb- a foglalkozásra meg­ben a félévben az előtt lejátsszák. lálták legmegfelelőbbnek. Az idős asszony akkor is éppen kórházban feküdt, ezért testvérével tárgyaltak. An­nak rendje-módja szerint — 1960 tavaszán — szerződést kötöttek a ház bérlésére Czékus Istvánnal, özv. Vigh Gyuláné holmiját a magán­laksértés bűntettét is elkö­vetve kiszórták az épületből. A tulajdonos már 1960. au­gusztus 19-én — tekintve, hogv az .előző szóbeli tájé­koztatást figyelmen kívül hagyták — írásban értesí­tette az illetékeseket hogy háza a vetkezet számára nvelhetó. Ez a levél azon­ban éppúgy, mint a később, 1961. március 2-án kelt fi­gyelmeztető írás is válasz nélkül maradt. Egyik tör­vénytelenség a másikra , halmozódott. Később dr. Kecskés István, a Csongrád megyei MÉSZÖV — a ta­karékszövetkezetek felügye­leti szervének — jogtaná­csosa megállapította, hogy enyhén szólva „tapintatlan­ság" az, amit Czékus István elkövetett nővérével szem­ben. Ezért a takarék­szövetkezetei hivatalosan is utasította, hogy tekintse semmisnek a Czékus Ist­vánnal kötött bérleti szerző­dést, és kössön új szerző­a bor árét a mai napig is „elfelejtették" kifizetni. Az­után egy vételi jegy került elö, igazolásul arra, hogy másfél évvel ezelőtt további 800 liter bort adott át Er­zsi néni a tsz-nek, állami értékesítés céljából. De ké­zen-közön ennek a bornak is elfelejtették az órát ki­egyenlíteni. Amikor a helyszínen jár­tunk, László Mihály fóag­ronómus elismerte Erzsi né­ni követelését. Intézkedett, hogy amikor elegendő pénz lesz a kasszában — meg­kapja az idős asszony a já­randóságot. Kétségbevonha­tatlan jóindulattal — nyil­ván ismerve az „öttömösi törvények" sajátosságát — azt tanácsolta az idős, asz­szonvnak: a pénzét a pos­tán helyezze el, mert meg­eshet, hogy elveszik tőle. Boldog volt, s illendően bocsánatot kért a zaklatá­sért. Mégis, amikor ismét el­jött a szerkesztőségbe, sir­va mondta, hogy csak 500 forintot kapott. pedig — joggal — ezrekre számított. Vajon a községi tanács mi­ért nézi el a sorozatos tör­vénysértést? A dolog lénve­géhez tartozik, hogy a he­hitelszö- lyi tanács vb titkárnőjét is nem igé- távoli rokonság, atyafiság fűzi Víghnéhez. S éppen az ő szülei laknak abban a la­kásban, melyben Czékus Ist­vánnak kellene lakni, me­lyet éppen Czékus István adott nekik pda, amikor ön­hatalmúlag kisajátította nő­vére házát. A helvl tanács vb titkárának és családjá­nak kifejezetten jók a la­káskörülményei, házukban a szülők számára is lenne hely. ' Hisszük, hegy öreg nap­jaira elfogadható lakáshoz jut Erzsi néni is, méghozzá a sajátjához. Nem, másról, mint az igazság, a törvé­nyesség érvényesítéséről van szó! Cscpi József Nem kell sokat menni ahhoz, hogy olyan hanyag­ságokba botoljék az em­ber, melyek nem sértik ugyan sem a törvényt, sem a szabályokat, csale éppen az emberiesség el­len vétenek elkövetőik, mert legyen bár a ha­nyagságból adódó kár csekély, a bosszúság, vára­kozás, perlekedés — amely ilyenkor nem maradhat el — annál hatványozottabban „ártalmas" az emberre. A történet: parkettát cserél az IKV egy Petőfi Sándor sugárúti házban. Becsülettel do] gótnak, • mikor már kész a munka neheze, csak a felcsiszoláa van hátra — abbahagy­ják. Telik az idő. A lakók nem tudják mit tegyenek"! rehdbehozzák felfordított otthonaikat, hogy aztán újra költözködjenek egyik szobából a másikba, vagy időlegesen kvártélyozzák be magukat ismerőseik­hez, és hagyjanak •- min­dent a fejetetején, mert a munkások úgyis vissza­jönnek egyszer, befejezni, amit elkezdtek? Egyik megoldás olyan, mint a másik. Sürgetni kezdik hát az IKV-t. Az illetéke­sek hol ilyen, hol olyan tónusban „Ígérnek". A« idő tovább múlik. Eltelik négy nap, aztán még ki­lenc, mire újra megjelen­nek a parkettázók, s ismét egy hét, mire távoznak elvégezve munkájukat immár végleg. De addig a tévé-készü­lék megpócolódik a mosó­konyha gőzfelhőiben —• mert hiába, mosni kell ennyi idő alatt —, esetleg letörik egy-két szekrén''­ajtó. mert a ..nomád" élet­re kénvszerült lakő n1 ísztalok és székek bari­kádjain keresztül ügvetle­nül próbálta kinyitni. Miért mindez? Jó mun­kát csak lassan lehet vé* gezni? Fogadjuk el! De tisztázzuk, hogy a lassússí folyamatos, vagy pihenők­kel — egyelőre mindegy' hogy kényszerű pihenők­kel — tarkított munkát je­löl-e? S ha a munkám"®' szakítások kénvszerű szük­ségből adódnak, példa111 elromlik a vállalat parkett' csiszológépe? Ebben esetben gondolkozzanak előre, s ne akkor, vagv ké­sőbb kelljen fűhöz-fáho* kapkodniuk, mikor máf beütött a baj. Mert jlve"; kor joggal kérdezhptlük­jó. jó, a lassan vésze1 munka még csak rendbe0 lenne, de hol itt a tervstfi" rűség ? , És végül. Ha ,",baj" r»n' nem megy valami miatt munka simán, szép szov® intsék türelpmre a pann kodó lakókat. Ügvis h01 kell törődniük a várak0' sásba, mécsem mindé®. • hogy hogyan! Ez a műnk® végzők érdeke is. Halmai Zeni** i

Next

/
Thumbnails
Contents