Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

Azon a késő őszi napon • •• ötven éve. isi:, november tak és szerveztek a munká­ÍS-en, százezer budapesti „ . _ .. . munkás éltette a lenini for- sok soraiban. Ebben az esz­radalmat és követelte a bé- tendőben, tavasztól őszig, köt az Iparcsarnoknál. háromszorosára emelkedett A századfordulót követő a szakszervezetek taglétszá­idők harcos nemze- m?> és naponta új csopor­dékét 1917 végére tok csatlakoztak a leendő megtizedelte az első világ- forradalom fiaihoz. Sok háború Akik itthon marad- °r?sz- olasz és szerb fogoly tak. azokat a háborús ren- dolgozott akkoriban a hadi­deletek százainak drákói üzemekben, ezek mind tá­szigora, a nyomor és a jár- mogatták a magyar mun­ványok sújtották. „Ebben az kások ügyét, kik kifejezték időben" — jegyezte fel a valamennyi dolgozó érdekét rendőri krónika — „az árak _ . ... . , felszöktek és egyre nehezebb ~ a Parasztokét es a fron­volt a megélhetés". Szipo- ton vérző milliós katonatö­lyozták a népet az árdrógí- megekét is. a lantok, a feketézők u előzmények után Megnőtt „a hadiüzemekből ' v önkényüleg eltávozott mun- 1917- november 25-en, va­kások száma" — panaszko- sárnap délelőtt, százezer dott az akkori rendőrkapi- munkás szállta meg a város­tány. „Sok a bérmozgalom... ligeti Iparcsarnokot és kör­Növekedlk a háborúellenes nyékét. Demonstrációjukat a és hadseregellenes akciók hatalom nem merte már száma..." És a hírhedt pa- megakadályozni, de készen­pírtalpú bakancsok és posz- létben tartotta a csendőrség­tócsalások botrányát újabb gel megerősített rendőrséget, félmilliós bőrszállítási pana- a rendészeti bevetésre ki­ma követte. Rendszeresen képze" katonaságot és a megdézsámálták a katonák- Várban elhelyezett bosnyák nak küldött postacsomago- ezredet Azon a zúzmarás, kat. Katonaruhába öltözött k»dös késő őszi napon el­banditák kirabolták a vona- néptelenedtek a hadiüzemek, tokát. Nyolcvanezernél több amelyekben vasárnaponként szökött frontharcos bújkált sem szünetelt efcffnt 8 a városban. Maga a buda- munka. Budapest dolgozói pesti rendőrfőkapitány álla- készülődtek erre a napra, pitotta meg: „Elszaporodtak Benn, az óriási hodályban a nyílt mozgalmak a háború Bokányi beszélt. A munká­befejezéséért ... Az általá- sok köszöntötték a lenini nos nyomor és a reményte- forradalmat a békét, az el­len jövő rémképe felizgatta nyomatást és kizsákmányo­az elcsigázott és leromlott lást megszüntető új társa­szervezetü népet". dalmat Szükségképpen aktivizáló- E nap délutánján az SZDP dott a munkásság. Legjobb rendkívüli kongresszust tar­fial fokozatosan megszaba- tott. Ámde a napirenden dúltak a II. Internacionálé csak a gyülekezés szabadsá­megalkuvó vezetőinek befő- ga, a választójog és a nyo­lyásától. Kezdték létrehoz- mor kérdései szerepeltek, nl a gyárközi bizottságokat csakhogy a forradalom szel­és sorra-rendre megfogal- ieme bírálatok és követelé­mazták politikai és gazdasá- sek formájában mégis betört gi követeléseiket. Felfokozta a terembe és szerteáradt az akaraterejüket a lenini tor- ország minden nagyobb vá­radalom győzelmének híre. rosába. Magyarország szervezett munkássága követeléseinek első helyére állította a békét. Orosz testvéreik Következtetések a „nemzeti" étlapról Tarján Róbert professzor, élelmezési anyag a kemé­az Országos Élelmezési és nyitón, tehát a saénhidrá­Táplálkozástudományi In- ton kívül fehérjét is tartal­tézet igazgatója a napokban maz. A szénhidrát-fogyasz­védte meg a tudományok tás jelentős része a megnö­doktora cím elnyeréséért be- vekedett cukorfelhasználás­nyújtott disszertációját ból adódik. A vitamin­Nemzetközi nevű tudósunk ásványisó-ellátást javítja ebben a munkájában a ma­gyar néptáplálkozásra vo­natkozó két évtizedes vizs­gálatait foglalta össze. A professzor arra is fel­hívja a figyelmet hogy kü­lönösen a táplálkozási szo­kások szorulnak változta­tásra. Elgondolkoztató pél­dául az az adat hogy na­és gyobb iskolás gyermek cso­a portból minden ötödik gye­Egy kis túltápláltság nem megnövekedett gyümölcs- rek reggeli nélkül megy'el fogyasztás. hazulról, minden negyedik Változatlanul probléma, legfeljebb üres kenyeret hogy kevés tejet és tejter- vagy süteményt eszik a teá­méket fogyasztunk, pedig a hoz, és csak mintegy 30 szá­tej és származékai nemcsak zalék reggelizik kielégítően kitűnő fehérjeforrások, ha- Mivel a délelőtti koszt is nem olyan anyagokat is tar- többnyire gyenge, a követ­talmaznak, amelyek más kezmény a túlzásba vitt for- ebéd. Húszéves egyetemista fiatalok körében folytatott megfigyelés szerint többnyi­re édességekkel, péksüte­ményekek] húzták ki a nap I HU ^ ......., jelentős részét, és osak na­r°tápSfmTnősÍge ^ k-és tejet fogyasztot­nyeSntöbb• d«S eSdeta Kávét, kakaót tízszer any- tak A korábbi időkből is­terméket fogyasztunk, mint nylt iszunk> ndrú korábban, mert táplálkozási hiánybe­korábban. A fehérjefogyasz- a„ teafogyasztás is többszö- tegségek megszűntek. Ezzel tásban, amely a kalórlafo- r™** emelkedett bár ko- szemben a2 orvosok . tíri gyasztással arányosan nö- ránteem ilyen aranyban. A az®5v<JSO,t' • «P­vekedett és ma már kielégí- "íegnovekedett kakaófel- lalkozástudósok figyelme tőnek mondható, az állati használás azért örvendetes, egyre inkább a túltápláltság eredetű fehérje részaránya mert tejfogyasztással járt egészségügyi problémái, a az 'deálisnak tartott 30 szá- Az £"éffiSJSS Cukorba^ az az ér­zalékkal szemben ma már g"8^ SÍffESS elmeszesedés, élelmiszerekben A magyar nép táplálkozás dúlnak elő. alapvetően megváltozott — állapította meg. Kalóriafo- A Vnhnl • gyasztásunk 3000 fölött van, ami már a túltápláltság Jfl o-tA-mIÁIs i fel Javult OAUAUICIK a 40 százalékot is eléri. To- övezeti cikkekre fordított vábbi növelése legfeljebb ^szegnek több mint 20 szá- nyomás, munkás és katona-tanácso­kat akartak, általános sztrájkot s ennek folytatását: forradalmat. Sajnos, forradalmi iparcsarnoki neveze­tes demonstráció _ || I után fokozódott a for­"néirttiára radalmi erjedés. Egy év p J múltán győzött az „ősziró­zsa" és a rákövetkező év márciusában a proletárfor­radalom. De ekkor már volt marxista-leninista párt is. Ennek a történelmi fejlődés­párt nek kiemelkedő állomása még nem ls létezett. Ezért volt az 1917-es íparcsarnoki csupán különféle baloldali tömegfelvonulás, csoportok és egyének agitál- Földes Mihály költségessé, de nem egész­ségesebbé tenné táplálko­zásunkat. Zsiradékfogyasztásunk is lényegesen nőtt, de összeté­telével nincsenek olyan nagy bajok, mint sokan hi­szik. A sertészsír-fogyasztás kétségtelenül túlnyomó, de a professzor megfigyelései és. kísérletei nem igazolták az állati zsír egészségkáro­sító hatását. Ezért nem is látja indo­koltnak, hogy a zsiradékfo­gyasztás szerkezeti arányait megváltoztassák, legfeljebb a teljes zsiradékmennyiséget lehetne mérsékelten csök­kenteni. Kevesebb, de még sok kenyér A magas szénhidrátfo­gyasztást általában az elég­telen, vagy korszerűtlen táp­lálkozás ismérvének tekin­tik. Ezen a téren ls sokat ja­vult a helyzet, a korábbi 60 —70 százalék helyett ma­napság 50 százaléknál is ki­sebb a kalóriafogyasztásban a szénhidrátok aránya. Ez a csökkenés több tényezőből adódik. A korábbinál ke­vesebb, bár még mindig sok kenyeret fogyasztunk, csak­nem kizárólag búzalisztből. Nagyon visszaesett a rozs felhasználása, viszont nö­vekedett a rizsé. Sajnálatos a burgonyafogyasztás csök­kenése, mivel ez a fontos zalékára emelkedett. a magas vér­szívizomelfaju­lás felé Irányul. (MTI) A Tiszatáj kiskönyvtár új kötete Néhány évvel ezelőtt a! szegedi Somogyi Könyvtár­ban bukkantak nyomára két csongrádi parasztasszony­nak a felszabadulás előtt irt önéletrajzi regényeire. Tú­riné Cseh Viktória és Kea­kenyné Kovács Veron írásait a felszabadulás előtti szoci­áldemokrata sajtó jelentette meg. A két parasztasszony­nak a földmunkások egyko­ri nehéz sorsát tükröző írá­sait a szegedi Tiszatáj— Magvető kiskönyvtár-soro­zatban most ismételten meg­jelentették. A több mint 400 oldalas, kis formátumú kötet első része az 1962-ben elhunyt Túriné visszaemlé­kezéseit, a második resz pedig Keskenynének elő­ször 1940-ben megjelent, „Dohányföldről indultam el" című írásáit tartalmaz­za. úgy olvasott soronként meg­élőszóval „toldot­Becsüljük meg parkjainkat! Kovács Albertné gimná­ziumi tanár, szegedi olva­sónk szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról az öröméről ír, hogy a Bécsi körüti lakótelep környéke OCü<MCH4vk, IhfClk Üres mentőláda Zsindely Ottó nyugdíjas, Szeged, mennyire megszépült. „Nap- szám alatti olvasónk szerkesztőségünknek küldött levelé- gyakran van áramszünet. ról napra gyönyörködtem abban a céltudatos, körül­ben a többi között írja: azon szegedlek közé tartozik, akik „Ez történt vasárnap, no­nemcsak nyáron, hanem az őszi-téli hónapokban is sű- vember I9-én is. Furcsá­Kortárs-est Szegeden Dr. Kemenes Béla tan- téj fővárosi matinéja alkal­székvezető egyetemi ta- mából a dél-alföldi líriku­nar, a József Attila Tudo- sokkal vállalt közösséget — mányegyetem rektorhelyet- „viszonylag új verseiből" tese megnyitójával, dr. Csu- olvasott fel; legnagyobb si­Icás István tanszékvezető kert a Nyílt szó. födetlen KtanAr« arc "'mű költeményével ertekelő bevezető eloadásá- aratva. Veres Péter Kos­val kezdődött csütörtökön suth-díjas író este a jubileumi Kortárs- fel, hogy est az egyetemi épület aulá- megállva jában. Az idén már tizedik ta kardját", magyarázta évfolyamában megjelenő. 13 mondatait, sőt időnként azt ezer példányszámú népszerű is jelezte, hogy mit gondol folyóirat kritikai jellemzésé- arról, amit még hozzáfűz­ben a bevezető referátum hetett volna. Mindenesetre mindenekelőtt azt a szerep- az értelem éberségével hosz­vállalást hangsúlyozta, me- szasan kacérkodó szilloglz­lyet a Kortárs alkotóköre musai, az „értől az óceánig"­végzett 1956 uténi irodalom- -tflm ,, . politikánk elméleti tisztázá- JT j°n Verespetcn sában. Egyúttal figyelmet V\haros sikert ara" keltett, ráhangolt arra az Nem kevésbé az ugyan­irőnikusan polemizáló vita- ,Sak Kossuth-díjas Simon kedvre, mely éppen a Kor- f!^ Jatékos szóhasznála­tára jelenlevő szerzői gár- (VirdOos pad, Egy öreg éj­dájának sajátja. feliőrre), vagy a nemzedék­váltás témaköréből merítő S az irodalmi est neves (A juss) versei. Moldova kolto-iró vendégei éltek az György József Attila-díjas alkalommal, felolvasásra fró Üdüljön Bábelben gro­a taszk kulcsnovellája jobbé­Hi ra ugyanazt mondta el prő­raktarabol választották. zában, amit Váci Mihály Benjámin László Kossuth- Kossuth-díjas költő Utazás díjas költő — aki a Tisza- Bürokronéziában sorozatá­nak a Tintaóceán mélyéről helyszíni tudósítást fogalma­zó paródiája — versben. Az irodalmi estnek elő­adóművész közreműködői nem voltak, közönségsikere azonban megerősítette az Ilyen műsorok szerkesztésé­nek alapvető Igazságát: a jó írás a hatás első garan­ciája. fi. L szánt műveiket jobbára társadalmi szatíra irodalmi Sűrű áramszünet Tápén Sándor Ferdinándné, Tá­pé, Sziklai Sándor utca 2. szám alatt lakó olvasónk szerkesztőségünkhöz küldött panaszlevelében azt teszi Hétvezér utca 26/a szóvá, hogy Tápén igen tekintő, gondosságban, ahogy rűn vendégei u sportuszoda termálvizes medencéinek, nak tartom a DAV részéről, alakult a környezet. Padok, virágágyak, díszített pihe­hök, a kicsiknek homokozó, s külön a serdülő Ifjúság ré­szére egy futballozó pálya. „Legutóbb azonban — mint írja — majdnem végzetes hogy vasárnap, amikor mtn­baleset ért u fürdőben, mert a falépcső egyik deszkája denki otthon van, és külön­hiányzott, amit nem vettem észre, és a lépcsőfokok kö- féle házimunkáit végezné, zött a medencébe zuhantam és megsérültem. A fürdő egész napon áramszünetet alkalmazottai nem részesítettek elsősegélyben egyszerűen tart. Mi dolgozó emberek, a A kis park zöldült, virág- azért, mert ahhoz való felszerelésük nincs, a mentőláda házimunkák túlnyomó részét "-ott, az elültelett fácskák hajladoztak megtervezett so­'"Ukban. Az Ifjúság birtokba vette a kulturált kis i»rkot. •""iajnos, az örömbe üröm is vegyült, a 12 kis fából álló fasort szinte tönkretették. A futballpálya helyett a kis­üres volt" vasárnap végezzük el, na­gyon sok házban vlllanygé­....... , , u D. , ., Pek segítségével. Ha csak Különleges bolt-e a Bizományi: egyszer fordult voina elő ez a jelenség, nem ls szólnék, Dr. Párducz Gyuláné, Sze- hölgy diagonál szövésű, Igen de igen gyakori, ged, Hunyadi János sugárút jó állapotban levó felöltőt 59. szám alatti olvasónk tett a becsüs elé. A döntés Honnan ered a betegség? Ankét a baleseti határesetekről Az Állami Biztosító Csongrád megyei Igazgató­sága és a Szeged m. j. vá­rosi tanács vb. egészségügyi osztálya ankétot rendezett tegnap, pénteken Szegeden, a Tisza Szállóban a balese­tekből származó betegségek­ről, az úgynevezett baleseti határesetekről. A meghívott mintegy 80 egészségügyi szakember hét előadást hallgatott a külön­böző gyógyítási szakterüle­tek baleseti eredetű megbe­tegedéseiről. Dr. Zoltán Lász­ló, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet pro­fesszora, dr. Moll Károly, a Hévízi Állami Gyógyintézet főorvosa, dr. Csínk Lóránt, a Szegedi I. Sebészeti Klini­ka adjunktusa, dr. Simon Lajos, az ORFI kandidátu­sa, dr. Bíró Tibor, az Orszá­gos Traumatológiai Intézet docense, dr. Oláh Miklós, a Szegedi Szemészeti Klinika adjunktusa és dr. Domokos József, a Szegedi Kórház rendelőintézetének szakfőor­vosa tartott előadást. A baleseti határesetekről tárgyaló ankét igen hasznos kezdeményezés a lakosság 70 százalékát érintő balese­tek alapos vizsgálatában és a betegségek eredetének megállapításában. Dr. Zol­tán László professzor kéré­sünkre elmondotta, a bal­esetek után számos esetben nem állapítható meg köny­nyen, hogy a sérülés a bal­esetből származik-e vagy sem? Sem a betegnek, sem az Állami Biztositónak nem közömbös ennek kiderítése. — A mi intézetünkben például az agysérüléssel be­kerülő betegek Javarésze baleset áldozata — mondot­ta dr. Zoltán László pro­fesszor —, de ennek kide­rítését néha már bírósági ügyek és perek követelik. Az ankét segítségével most igyekszünk egységes véle­ményt kialakítani az egyes balesetekből eredő sérülé­sekről. gyerekek muszókájánál fut- hozzánk küldött levelében a hasonló volt; ki hord ma Szerkesztői Üzenetek halloznak, a díszcserjék kö­zött. Írtam már a III. ke­tflletl vezetői gazgatóságá­"sk és a tanárképző főisko­gyakorló iskolaja igazga­főnöki órákon beszelgesse­nek a gyermekekkel a kör­"yezet kultúrájáról és te­gyék az úttörők feladatává a Parkok védelmét'' kővetkezőket trja: „Takaré- Ilyen szövés, szabású felöl kos háziasszony lévén, nem tőt? Az eladó szomorúan s/osaoyák László, sze«ed: Pa­gyűjtöm otthonomban a fe- motyogta, hogy még 50 fo- ^'fSíffif kréSS lesleges holmikat Leá- rintért ls odaadna Elgondol- U^YBER. Király Antal: A hír. nyom kinőtt kifogástalan, koztam: mióta lett a Blzo- a*-iesek szövegét nem a szer­jó minőségű rakott szoknya- mányi Áruház különleges ^íS^JLei ™ losaganak, hogy az osztály- ját gondosan átvasaltam és bolt, ahol csak a divatos hirdetést feladja. íia egy-egy bevittem a Bizományi Aru- dolgok cserélnek gazdát? Ed- hirdetés nem világosan mfor­házba. A becsüs két ujja dig abban a hiszemben ól­közé fogta, s fitymálva fél- tem, hogy a Bizományi Aru- pus/.taszer: B»kuid*.u v erse nem re tolla, mondván, ki hord ház a kis fizetésű, meg- ütötte meg a közölhetőség mér­ma rakott szoknyát? Más ls szorult emberek segítségére ^^.^"zintékí 3£££ hasonlóképpen járt. Egy idős létesült" lásuk nem eleg művészi. Népességtudományi kutatócsoport alakult Népességtudományi csoport megvizsgálja Szeged éa alakult a napokban — első- Csongrád megye sajátos re­ként a vidéki városok kö- glonális népesedési kérdé­zül — Szegeden, a TIT ke- seit A jövőben megtartandó retében. Elnökéül dr. Hor- előadások között szerepel váth Róbert tanszékvezető például a születésszám és egyetemi tanárt, titkárául dr. népességnövekedés alakulása Kovács Zoltán főiskolai ad- Magyarországon és világvi­junktust választottak meg. szonylatban; miért csökken­A csoport életre hívását a tek a születések Magyaror­világviszonylatban is legala- szágon; a családtervezés és csenyabb magyar születési eszközei, hatásuk; halandó­arányszám, demográfiai sági viszonyaink javulása és helyzetünk vizsgálata tette következményei; Szeged vá­indokolttá. A TIT szegedi ros távlati tervel és a né­népessegtudományl csoportja pesség. Szó esik meg a vá­a jövőben összefogja azokat, lásokról, a társadalmi mo­akik munkájuk, érdeklődési bilitásról, ez öngyilkosságok­körük alapján a népesedés ról, ezek okairól és hatása­kérdésével foglalkoznak, s róL Szombat, 1967. november tS. OÍL-MAGTAftOftSlA* 5

Next

/
Thumbnails
Contents