Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] er MAGYAR S Z O G I A L I S 1 A MŰNK A'SPAR 7 LAPJA 57. évfolyam, 276. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1967. november 22. Szívjet javaslat a Bizfoasáii Tanács előtt Az arab államok ragaszkodnak khartoumi határozatukhoz Hétfőn Kuznvecov, a Szov- meg, hogy a közel-kelet* Jetur'ó képviselője a Bizton- helyzet politikai rendezésé­sági Tanács elé határozati ben nem sikerült haladást javaslatot terjesztett. Ez eltrni, sőt a térségben to­nyugtalansággal állapítja vóbb nőtt a feszültség. A szovjet dokumentum hang. Illúziók és realitások A gazdasági életnek is vannak fontos eseményei, dá­tumai. Az új esztendő első napja bizonyos vonatkozásban ezúttal is elhatárolja a múltat a jövőtől. Ismeretes, hogy a szocialista országokban napirenden szerepel a gazdasági reform. A legtöbb szocialista ország — pl. Bulgária, Cseh­szlovákia és a Szovjetunió — fokozatosan, több lépcsőben vezette be, valósítja meg az új gazdaságirányítási rend­szert. Ezzel szemben Magyarország a reform komplex rendszerét, annak valamennyi rendszabályát egyidejűleg 1968. január elsején lépteti életbe. Az új esztendő első napja azonban csak a gazdálkodás és az irányítás módszerei tekintetében jelent határkövet; ez a dátum azt jelzi, hogy megkezdtük a reform koncepcióinak, játékszabályainak" gyakorlati alkalmazását. Lehetnek, akik olyan Illúziókat dédelgetnek, hogy 1968. január l-e után minden egycsapásra másképpen megy, a reform hatóerői azonnal működésbe lépnek, s rövid idő alatt látványos gazdasági eredményeket produkálnak. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy a gazdaságirányí­tási rendszer nem választható el a gazdasági „matériától". Az új gazdasági mechanizmus természetesen örökli és át­veszi a meglevő gazdasági alapanyagot, azt a fejlettségi színvonalat, s azokat az objektív adottságokat, és problé­mákat, amelyek hazánk népgazdaságát 1967-ben jellemzik. Az is nyilvánvaló hogy a reform megvalósításának kezde­ti időszakában — * ezúttal nemcsak 1968-ra gondolunk — még alig vehetjük számításba az új gazdaságirányítási rendszerben rejlő lehetőségeket, gazdasági fejlődésünket el­sősorban az eddig ismert objektív adottságokra kell ala­poznunk. Az utóbbi évek adataiból kiindulva az ipari termelés fejlődésének nagyjából azonos — évente 6—7 százalékos — üteme ítélhető reálisnak. Nemzeti jövedelmünk nagyobbik hányadát az ipar állítja elő, az ipari fejlődés 6—7 százalé­kos mértéke a nemzeti jövedelem, a fogyasztás és a felhal­mozás alakulását is automatikusan „előirányozza". Ennek figyelembe vételével a nemzeti jövedelem 1968-ban várha­tóan 4—5 százalékkal gyarapszik. Utalnunk kell azonban a mezőagzdasággal kapcsolatos bizonytalansági tényezőre: az átlagon felüli vagy a gyenge termés az ipar eredményét — az élelmiszeripar révén — és a nemzeti jövedelem ala­kulását fel- és lefelé egyaránt korrigálhatja. Elöljáróban már említettük, hogy a legtöbb szocialista ország fokozatosan valósítja meg gazdasági reformját, s ml sem természetesebb, hogy annak eredményei ls foko­zatosan jelentkeznek. A hatóerők fokozatos kibontakozása azonban a magyar reform megvalósítását is jellemzi. Ar­ról ugyanis magunk dönthettünk, hogy a reformot mikép­pen — lépcsőzetesen, vagy egyidejűleg — vezetjük be, a reform-hatások fokozatosan történő érvényesülése azonban olyan következmény, amely független a bevezetés módjá­tóL Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a gazdasági folya­matoknak idő-vetülete is van. Példaként a beruházásokat említjük. A nemzeti jövedelem gyarapodását nem kis mér­tékben az határozza meg, mennyire hatékonyak — korsze­rűek és gazdaságosak — a beruházások. A reform kereté­ben olyan beruházási rendszer lép életbe, amelytől a köz­gazdasági logika alapján a beruházások műszaki-gazdasági hatékonyságának javulása várható. Ez a reform-hatás azonban csak a beruházások üzembe helyezése után érvé­nyesülhet Köztudott hogy a beruházások átfutási ideje még eszményi körülmények között is esztendőkkel mérhe­tő. De nemcsak a beruházásoknál, hanem az egyszerűbb gazdasági folyamatoknál — pl. a termelési struktúra piaci igények szerinti átalakítása, új termékek bevezetése, a meglevő gyártmányok minőségének javítása — ls figye­lembe kell venni, hogy a gazdasági cselekvés az időben realizálódik. Természetesen az sem mellékes tényező, hogy a reform egyes elemeinek hatóerejét, működési terét kezdetben szándékosan korlátozzuk. Ezzel kapcsolatban egyebek kö­zött a piaci mechanizmust említhetjük. A fix-, a limit- és a szabadáras termékek köre, aránya a piaci mechanizmus, a piac értékítéletének érvényesülési lehetőségét is meg­szabja. S végül, de nem utolsósorban még egy fontos tényező Igaz, hogy a reform szabályozói és ösztönzői kérlelhetetle­nül és önműködően hatnak, ám a gazdaságirányítás komp­lex rendszerét az emberek valósítják meg. Az idei évben megjelent mechanizmus-határozatok csaknem minden gaz­dasági tevékenységet, funkciót - az exportot és az im­portot, a pénzforgalmat és a bankhitelt, a termékforgalma­zást, a tervezést, a gyártmány- és gyártásfejlesztest — uj módon szabályozta. Némi túlzással azt mondhatnók, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében minden gazdasági szervezetnek és vezetőnek módosul a feladata. Alapvetően megváltozik az irányító és irányított gazdasági szervezetek kapcsolata a vállalatok együttműködése az áru- es piaci kapcsolatokban jut kifejezésre. Módosul a vállalatok, s a/okon belül az egyes részlegek feladata is. S hadd folytas­suk a sort a különféle funkciókkal, a tervezés tartalmi változásaival, az értékesítés növekvő jelentőségével s az uj tennivalók - pl. a piackutatás, az árupropaganda - elő­térte kerülésével. Aligha kétséges, hogy tízezreknek - ve­zetőknek és beosztottaknak, műszaki és gazdasági szakem­bereknek - kell megtanulniok az új mechanizmus köve­telményei szerint dolgozni, amelyhez bizonyos idő minden­képpen elengedhetetlen. GARAA1VÜLGTI ISTVÁN Mérlegek, autók, millió forintok' n verseny tovább tart Gazdasági, termelési sikerek a jubileumi évben A jubileumi munkaver- sok védnöksége, és persze gokban és termel őszövetke­senyről nap mint nap be- kezemunkája nyomán épül- zetekben — ugyancsak elis­számoltunk az elmuit hóna- tek fel határidő előtt a mérésre méltó eredménye pok során. Most, az év vége KISZ-Iakások Újszegeden, ket hozott. Az állami gázda. elott, akár összegezni is le- Néhány vállalat dolgozói a ságokban például 90 új sző­het azt a sok szép ered- szabad idejükről mondtak le, cialista címért versenyző bri­ményt, amely eddig megva- hogy a tervezettnél nagyobb gád alakult ebben az é'vben losult, s még megvalósul mennyiségű árucikket adja- összesített többletvállalásuk december végéig. A Szak- nak a következő esztendő in- 21 millió forint éltéket je­szervezetek Csongrád ne- dulásához. lent a népgazdaság javára gyei Tanacsának- Elnökségé A szegedi TISZA Áruház Az építőiparban dolgozó tegnapi, keddi ülésén a ju- dolgozói például azt vállal- munkásokat Ls sikerhez sc­bileumi munkaverseny hely- ták, hogy november hetedi- gftette a lendületes munka­zetérol tárgyalt, kóreonalaz- ke előtti napokban szovjet verseny, hiszen az év el<=<5 ta az eddigi eredményeket árucikkekből vásárlással egy- kilenc hónapjában 16 száza­os határozatában tanácsokat bekötött árubemutató kiállf- likkal több építési és szere­adott a verseny sikeres be- tást rendeznek. Ereget ls lési munkát végeztek el, fejezésehez. tettek felajánlásuknak, s az mint a megelőző esztendő árubemutató megnyerte a hasonló időszakában. A ju­vásáriók tetszését bileumi verseny során 21 új Odaadó cselekedelet végez- bri^ád szerveződött és kap­tek azok a szocialista hri- cso!ód°n ^ a szocialista cí­TOK azok a szociabsta bri- méH fo]vó kÜ7de-ornbe az gádtagok akik társadalmi építőmunkások táborában. Figyelemre méltó vonása munkával segítették vállala- A versenvben kilCnt dol_ az Idei munkaversenynek, tuk előrehaladását, vagy ép- goZ(->kat }.s kollektívákat több amely a Nagy Októberi Szo- pen a lakossági igények jobb esetben is anyagi és erköl­cialista Forradalom 50. jubi- kielégítését A Szegedi Fém. esi elismeréssel iliettek a leumi évfordulójának méltó feldolgozó Vállalat dolgozói vállalatok vezetői. köszöntése jegyében folyik, például — látván az építő- Az SZMT Elnöksége ls el­hogy a vállalások és a fel- ipar munkaerő-hiányát - 6 ismerését fejezte ki a jubi­ajánlások célja, iránya elő- ezer 6ra társadalmi munká- lcumi versenyben részt ve­segítl az új gazdasági me- val segítették elő új telep- vő dolgozóknak és egyetér­chanizmus bevezetésinek heIyük mielőbbi felépítését, tett azzal az elhatározásuk­munkálatait. A vállalások a Szegedi Fürdők és Hőfor- hogy a verseny lendü­többsége a végzett munka, a Vállalat munkásai pedig ^XgTStóS' termékek, a szolgaitatások a Tisza kiáradása után nyúj- tételére indult versenyt a minőségének megjavítását tottak társadalmi munkában jubileumi év végéig foly­szolgálja. Arra irányú', hogy segítséget, hogy az előre tatják. javuljon a vállalat gazda- ®lhatdrozott időben kinyit- ^ ugyancsak . , . hassak a kedvelt Űjszegedi ságossága. csökkenjenek a partfürdő kapuit termékek előállításának költ­ségei és az éves tervet ma- . radéktalanul teljesítsék. Uj miinka­Talán minden -általat brigádok, üzem és intézmény fel tud 3 mutatni valamilyen többié- Új VÓllsISSOk tet, amely a dolgozók mun­kaversenyének az eredmé- A jubileumi munkaver- ?5k foglakoztatására vona. nye. A Hódmezővásárhelyi *eny a mezőgazdasági üze- kozó üzem. munkakori tilal­Mérleggyár dolgozói például mekben — állami gazdasá- mi jegyzékeket, azt vállalták, hogy a már­ezen az ülésén tárgyalta meg az üzemj oktatási és isme­retterjesztési tanácsok mű­ködéséről szerzett tapaszta­latokat és annak a rendel­kezésnek a végrehajtását, amely előírja, hogy minden üzemben el kell készíteni a legek belső szerkezeti ele­meit a legnagyobb pontos­sággal készítik el, a külső felületeket is tetszetősen for­málják. Teljesítették ezt a vállalásukat, mert az idén még nem volt minőségi ki­fogás, panasz egyre nagyobb hírnevet szerzett mérlegeik­re. A selej tveszteségeket Is csökkentették. A Xl-es Autójavító Válla­lat dolgozói a tehergépko­csik főjavításánál előforduló kifogások csökkentesét vál­lalták. A tavalyi 102 rekla­mációval szemben az idén mindössze 61 merült fel munkájukkal kapcsolatban. Tovább lehetne sorolni a Szegedi Konzervgyár, a Sze­gedi Textilművek, a BMG makói gyárár^ók, a DEMÁSZ­nak szép és elismerésre mél­tó eredményeit. A Magyar Kábelművek szegedi gyárá­ban például több mint egy­milLló forintot takarítottak meg csupán azzal, hogy a verseny folyamán jobban vi­gyáztak a drága PVC anyag­ra, csökkentették a hulladé­kot. Árubemutató, kiállítás, társadalmi munka A szorosan vett termelő­munka mellett sok egyéb példa ls fémjelzi a munká­sok odaadását, tevékenysé­gük, alkotómunkájuk ered­ményét, vállalásaik sokrétű­ségét. A* fiatal épilómunká­llku Pál felszólalása az UNESCÖ-konferencián Ill:ú Pál művelődésügyi azoknak magas száma, akik miniszter kedden délután a munkájuk mellett Jelentós felszólalt az európai UNES- kedvezményeket élveznek és CO-tagállamok miniszteri úgy tanulnak, konferenciáján, amely Bécs. Az Tlkú Fái vezette ma­ben a felsőoktatás hozzáfér- gyár küldöttség kedden este hetősé^ének kérdéseivel fog- részt vett Klaus kanee'Iár­lalkozik. A miniszter sajnál- nak a konferencia tiszteleté, kozásának adott kifejezést, re rendezett fogadásán, hogy a tanácskozáson nem súlyozza a béke helyreállítá­sának és a probléma ENSZ­keretekben történő megol­dásának szükségességéi. A szovjet határozati Ja­vaslat indítványozza, hogy a konfliktusban résztvevő felek csapataikat haladékta­lanul vonják vissza az 1967. június 5-e előtti vonalakra. Javasolja, hogy a térség va­lamennyi ENSZ-tagáí 1 ama számára biztosítsák azt a jogot, hogy független őr­százként békében és bizton­ságban élhessen. A szovjet küldött hang­súlyozta: az előterjesztett na­taroza'i javaslatot az a szük­ségesség diktálta, hogy az izraeli csapatoknak a meg­szállt arab területekről tör. ténő kivonásával számolják fel az izraeli agresszió kö­vetkezményeit és állítsák helvre a térség békéjét. Az utóbbi időben az ilyen ren­dezés szemportjából kedvező feltétetek jöttek létre. Az arab országok világosan ki­fejezésre juttatták, hoev a kérdés politikai rendezésére törekednek és készek egvCtt­működni a közéi-keleti béke biztosítása érdekében. Kuznyecov, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese hangsúlyozta, hogy addig, amíg Izraeli csfpatok meg­szállt arab területeken tar­tózkodnak, a Közel-lfeleten ntm lehet béke. Az Al Ahram szerint az e'múlt 48 órában Nasszer elnök és Koszigin szovjet miniszterelnök kapcsolalba lépeti egymással — feltehe. tőén a Biztonsági Tanács előtt fekvő határozati javas­latokkal összefüggésben. A kairói lapok szalagcí­mekké' jelentik, hogy a szovjetunió a BT-ban java­solta az izraeli csapatok vlsz­szavonásót a június 4-i pozí­ciójukba. A lapok hangsú­lyozzák, hogy a szos jet ja­vaslatot azután terjesztették be, hogy az arabok eluta­sították a brit indítványt, amelyet szerzője nem volt hajlandó módosítani. Hétfőn Kairóban a BT-ban kia'akult helyzetről Nasszer elnök a Kubbeh-palotában szűkkörű tanácskozást tar­tót1 Zaknria Mohieddln és Ali Szabri alelnökökkel. Az EAK elnöke kapcsolatba lé­pett az arab államok kép­viselőivel is. Az Akhbar sze­rint az arab á'tamok „meg­erősítették khartoum; csúcs, értekezletük határozatát: nem tárgya'nak Izraellel, nem ismerik el és nem köt­nek békét vele". vehet részt a fejlett oktatás­üggyel rendelkező NDK. Ilkú Pál nagy érdeklődés­sel kísért felszólalásában gyakorlati adatokkal világí­totta meg, hogy Magyaror­szágon semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem al­kalmaznak a felsőfokú ok­tatásban részesülni óhajtók­kal szemben. Kilencvenkét felsőfokú oktatási intézmé­nyünkben kereken 90 000 hallgató tanul — nyolcszor annyian, mint a második világháború előtti években. A felsőoktatás demokratizá­lása, valamennyi társadalmi réteg gyermekeinek az okta- _ | tásba való bevonása elkép- _ tásök hatékonyságának nö ze'.hetetlen az anyagilag rá- ' szorulók társadalmi, állami támogatása nélkül. Magyar, országon a maximális tandíj a munkások és alkalmazot­tak át'agjövedelmének 4 százalékát sem éri el. A ha'lgatók 92 4 százaléka ré­szesül valamilyen juttatás­ban. A demokratizálás Jele a nőhallgatók mind maga. sabb — jelenleg 43,3 száza­lékos — aránya, valamint Hatékonyabb kutatómunka a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Dr. Tóth Mihály, a mező- csökkenti, hogy a kutatóhe­gazdasági és élelmezésügyi lyuk anyagi-technikai ellá­minisztérium tudományos lottsága általában gjenge. A kutatási főosztályának ve- kutatásra fordított összegek zelője kedden sajtótájékoz- is viszonylag alacsonyak, a íatón ismertette a mezőgaz- gyorsított fejlesztési igénye­dasági, élelmiszeripari, er- ket nem elégítik ki. Minden dészeti és faipari kutalások eszközzel elő kell segíteni a helyzetét, valamint a kuta- kutatási eredmények gyor­tások hatékonyságának nö- sabb kimunkálását és gya­velését célzó tennivalókat. korlati alkalmazását. Mind­Elmondotta. hogy a kuta- ezek alaoján a kutatás egész tóhelyek száma ma már kl- rendszerét fejleszteni kell, elégítő, új intézetekre nincs a gizdasátarányítás új szükség, viszont a következő rendszerének megfelelően, években növelni kell a spe- Csökkenteni kell a kutatás ciális képzettségű szakcm.be- bürokratizmusát, az inttjze­rek számát, tovább kell ja- teknek nagyobb felelőss -get vítanl a technikusok, szak- é? im*"®tt "?2?bb 6nánó" . ,„ . .J , . ságot kell biztosttani, sz or­munkások, és egyéb kise- ga!maZTli a kutató munl:a gftő dolgozók arát yat A eredményeinek számonkéré­rnunkák hatékonyságát Bét.

Next

/
Thumbnails
Contents