Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

rr is téíre A Fővárosi Kézműipari Vállalat a hazai divat egyik iktatóra": egész évi munkája és évenként kétszer icgrendezett bemutatói beleszólnak, alakítják a divaot. Vezető divattervezőjük, Weingruber Éva a leghó' ortosabb divatvonalakat is úgy alkalmazza, hogy azok — az általa tervezett modelleken — a legkényesebb ízest is kielégítsék. Ezért azután érthető, hogy az öltözködést irányító ruházati szakemberek, a kül- és a belkereskedelem, és a közönség is egyaránt odafigyelnek a vállalat munkájára. A legutóbbi őszi-téli divatbemutató is nagy sikert hozott. A mintegy 120—140 modell a sportruházattól a kis- és nagyestélyi ruhákig sok jó ötletet adott az öltözködéshez. Fenti képünk három kosztümje egyszerű eleganciájával hívta fel a figyelmet a bemutatón. Az első kosztümről több újdonság is leolvasható: a sapka, a gallér és az ujjak vége egyaránt prém, a kabátot zsinórgomb zárja, hogy a csizmáról külön ne is beszéljünk. A középső fénykép két télikabátot mutat be, a jnásodik alkalmi darab, az ismétcsak igen divatos álló gallér megoldással. Az alsó fényképfelvételünkön két aranyos kis mackóruha látható. Napjainkban nem is sz ámít művelt embernek az. aki legalább egy idegen ny elvet nem beszél... Jól tudják ezt a felnőttek, hiszen sosem jártak ennyien nyelvtanfolyamokra, mint mostanában. Érthető tehát, hogy a szülők több nyelvre akarják megtaníttatni gyermekeiket. A szándék azonban nem egy esetben téves elgondolásokat eredményez. így jönnek létre már az általános iskolában az úgynevezett „nyelvzsonglőrök". káros. A szülő elfelejti: csak az a tanuló tud az idegen nyelvekben komoly eredményeket elérni, akinek van hozzá kedve és tehetsége. A kötelező nyelv az orosz: világnyelv. Sok külföldi tudós, például angol és amerikai csak azért tanult meg oroszul, hogy a Itt van például Marci, kevesebb lett, egyik külön szovjet tudományos irodallííj,!. — kiválóan óráról a másikra loholt és mnf eredetiben olvashassa. raj- a kötelező tárgyakból hár- Hazánk szomszédságában Ötödik osztályos, számolt, fogalmazott, zolt. Tavaly év elején kezd- mások is becsúsztak. te tanulni az orosz nyelvet, s hamarosan sikert sikerre halmozott! A papa, a mama örült: hogyne, hitet is tanult. Ahány nyelv, sok szláv ajkú nép él, aki A szülők nem értették. az orosz nyelvet ismeri, Pedig csak az egyszerű könnyen meg tudja velük igazságot felejtették el: aki értetni magát, sokat markol, keveset fog! Az idei tanév kezdetén szen a kisfiúk már harma- Inkább kevesebb nyelvet mesélte egyik tanítványom: dik osztályos korától néme- tanuljon gyermekünk, de — Bulgáriában nyaraltam azt pontosan, alaposan. szüleimmel. Kitűnően érezannyi Nem ritkaság, hogy a ta- tem magam a tengerparember — szokta mondogatni nulónak sem kedve, sem ton. Több bulgár pajtással a papa. érzéke nincs az idegen is összebarátkoztam. Nemsokára a mama ezzel nyelvekhez, de a szülő erő- — Hogyan, hát te tudsz állt elő: időszerű lenne, ha szakolja, mivel olyan pá- bulgárul? — kérdeztem. Marci elkezdené az angol lyára szánja a gyermekét, — Azt nem de oroszul nyelvtanulást is. A gyerek ahol az idegen nyelvtudás igen — mondta büszkén. A és az apa nagyot néztek, de szükséges. két nyelv nagyon hasonlít a kedves anyuka felsora- A gyermek túlterhelése egymáshoz! koztatta a döntő érveket: Marci könnyen tanul nyelvet, tehát kár lenne későbbre hagyni! No, meg a harmadik szomszédban a kis szőke Géza is két nyelvet tanul az oroszon kívül. Marci pihenőideje egyre Az idegen nyelv más népek kultúráját közvetíti nekünk, s ezzel minket gazdagít. Tanulása fontos és nélkülözhetetlen a gyermekeink számára. Ám a mértéket, a helyes arányt, s a tanuló teherbírását, életkori sajátosságait feltétlen figyelembe kell venniük a szülőknek is. Balogh Béni Miért sütünk, főzünk? Az étkezéskultúra mai állása közepette hihetetlennek tűnik, hogy az emberiség fejlődsétörtnetének a hoszszabb, több évezredes szakaszában még csak nyers koszt létezett, mert ismeretlen volt a tűzrakás tudománya. Azt, hogy mit evett az őskori ember, az ásatások során előkerülő állkapocs- és fogazatleletek sejtetik. Az előreugró, vaskos állba mélyen ágyazódó, a mai emberénél kétszerte nagyobb tépő- és szemfogak az állati zsákmány azonmód evéséről tanúskodnak, csakúgy, mint ahogy az erős őrlőfogak a növényfélék nyersen fogyasztását bizonyítják. Egyébként nemcsak az ősmúlt leletmaradványai segítik a következtetéseket, hanem azok a ma élő primitív ausztráliai néptörzsek is, akiknek eszközkészílési kultúrája, életmódja nagyjából megegyezik azzal, amit a régészet tár fel. Például az úgynevezett „aratónépek" — Kaliforniában a mivoka indiánok — a földeken vadon termő növényekből és gyümölcsökből tartják fenn életüket, a főzést nem ismerik. Mikor, s hogyan tért rá az ember az eledele elkészítésére? Sajnos, ebben a tekintetben csak a logikára támaszkodhatunk. Aszerint pedig az első sült húshoz alighanem úgy jutott az ősember, hogy egyszer valami villámcsapás erdőtüzet okozhatott, amely elpusztított minden növényi, állati ennivalót. ősünk kétségbeesve nézte a pusztulást. Éhes volt és próbát tett a többékevésbé megsült állattal. Nyilván meglepődött, hogy az puhább, könnyebben rágható lett, mint a véres, friss hús volt. Így kerülhetett sor rá. hogy az ősember a tűzkészítésre rálelve, fogyasztás előtt megpuhítsa az elejtett vadat. Sok-sok emberöltő telhetett el a zsiradék és fűszerek használatáig, a konyhaművészet kezdetéig. A főtt étel uralkodóvá válásával megindult az állkapocs. a fogak visszafejlődésének, az emésztőberendezés satnyulásának folyamata és évezredek során eljutottunk oda, hogy ma már huzamosabb ideig el sem tudunk lenni főtt étel nélkül, A főzés, a sütés ugyanis azt jelenti, hogy az ételben — hosszabb-rövidebb időig forró víz. vagy gőz hatására — olyan fizikai-vegyi változásokat idézünk elő, amelyek segítik az emészthetőséget. A rágás ugyancsak az emészthetőséget, a táplálóanyag feldolgozását segíti elő. Az ősfogazat a főzést szinte pótolta, a mi fogaink a legalaposabb rágással sem győzik a főzés pótlását. A sütés-főzés történetéhez még annyit, hogy, csaknem a legújabb korig a húsok és eyümölcsök voltak az ember fő táplálékai. Az ókori és középkori híres nagy lakomák elsősorban különböző pecsenyékből, gyümölcsökből álltak. Vadkan és fürj, borjúval töltött egész disznó került a hatalmas tálakra méregerősre fűszerezett mártásokkal. Ny. A. ANEKDOTA Kálmán Zsuzsa felvételei Fricsay Ferenc világjáró karmester — aki Szegeden kezdte pályafutását — arról volt nevezetes, hogy majdnem mindig kotta nélkül vezényelt. Szokásához híven Rómában tartott Beethoven hangversenyén sem tette maga elé a kottalapokat. Eieinte a várt siker elmaradt, és ezért a szünetben a rendezőség figyelmeztette, mondván: itt a közönségnek az tetszik, ha a karmester partitúrából vezényel. Ezért Fricsay a koncert második részében kottából vezényelte a zenekart Ennek meg is lett hatása. A hangverseny után a karnagyot a nézők lelkesen ünnepelték, miközben egy idősebb nő felsikoltott... (Az anekdota befejezése ma keresztrejtvényünkben talalható.) VÍZSZINTES: 1. Az anekdota befejezése. I. (A zárt betűk: S—K—T—L.) 13. Eredeti. 14. Éppen hogy csak. 15. Kornélia, röviden. 16. Az egyik ázsiai országba való. 17. Hárman zenélnek, vagy énekelnek. 18. De még mennyire! (Bizalmas szóbeszédben.) 19. Köztársaság Afrikában. 20. Tejtermék. 21. Leír. 22. ö. D. T. 23. .. .fogo (brazil labdarúgó-csapat.) 24. Sárga föld. 25. Gyakran ilyen „mankóval" jár a tél. 26. Régi közkatona. 27. Cselekszik. 28. Halász Vilmos. 29. Üzlet nyolc-tíz eladóval. 31. A kiáltás kezdete! 32. Női név. 34. Mesterember. 35. Ázsiai ors7.ág. 36. Község Bács megyében. 37. Téli közlekedési eszköz. 38. A mondat része. 39. Y. D. E. 40. Ugyanaz, mint a vízszintes 37-es. 41. Bokrok termése (névelővel). 42. Olasz folyó. 43. Fellebbezés a sportban. 44. Kettősbetű. 45. Fényreklám. 46. Valamilyen beszédet, vagy írást szórói-szóra elmond. 47. Terméketlen terület. 49. Nagy Sándor. 50. Személyeriről. 52. Rostál. 54. Tagadás. 56. Takács II. hajdani válogatott labdarúgó beceneve volt. 57. A dohányzás egyik fajtája. 59. Villanylámpa. FÜGGŐLEGES: Az anekdota befejezése. 11. (A zárt betűk: V—A— I—Á.) 2. Régi íilmszínésznő (Katalin). 3: Lent, régiesen. 4. A kutyafélékhez tartozó állat. 5. Római 1501-es. 6. Bécsi tojás. 7. A marhahús része. 8. Cipöüzlet Szegeden. 9. Több dél-amerikai városnév kezdő szava. 10. Határrag. 11. Európai nép. 12. Rossi francia dalénekes másik neve. 17. A húz javítása 18. Ünnepélyes házasságkötés. 20. Hosszú idő múlva. 21. Az ökölvívószövetség nevének rövidítése. 23. Régi török rang — magyaros neve. 24. Gödröt készít. 26. Háziállat hímje. 27. Múlt századbeli magyar fésűi (Mór). 28. Pótolni kell! 29. Mely személyre? 30. Fehérszínű fém. rádiumot tartalmaz. 31. A gallér németül. 33. A Magyar Rádió régi bemondója volt (Árpád). 35. Ilona, röviden. 37. Kerek szám. 38. A szoros ábécé eleje. 40. Operaénekes (San- • dor). 41. A vendéglőben kapható — névelővel. 43. Művelődésügyi miniszter (Pál). 47. A szervezet motorja. 48. ... okoz (haszontalan munkát végez). 51. Ó. I A. T. 52. Székely Anna. 53. L. O. 55. Csapadék. 57. S. J. 58. Betű, ahogy kiejtem. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 1. sorok megfejtése. A beküldési határidő a megjelenéstől számított egy hét. A megfejtéseket levelezőlapon kérjük. W. K. ri< <1 3— rr w r r I |TT P 1 13 TetK ,,4 1 m 15 r 10 m 17 m ls ,9 10 m 21 i >2 3. m >4 i i m 3!) 2b m •7 m i m •39 I30 1 M 31 i 32 33 m 34 m 135 3b m 37 I sf 39 | m 40 W4' " I M K 45 1 • 1 4b i m 41 4* m 49 51 .1 i m* j3 m* 50 5b m\ 57 | j ! 58 HIIIH f r r MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejtvény megfejtése: Munkások, katonák, parasztok. Mihail Iszakovszkij. Mindent az emberért. az ember javára. Múlt és jelen. — Könyvvásárlásra jogosító utalványt kap a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban: Hajabács István Szűcs u.. Kocsis Ilonái, Somogyi Béla u., Szoboszlay Istvánné Bercsényi u., Vastag József Lenin körút. Könyvet kap postán: Kocsis Margit Tiszasziget. Puskás Sándorné Pusztamérges. Vaiga Mária Veszprém. 8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasa iriiup, 196". november 19.