Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

Gyógyulás | húsz éve államosították a bankokat Július 27-i számunkban irtunk arról az áldozatkész segítségről, amelyet a textilmüvek dolgozói nyújtottak egy beteg társuknak. Páling Lajos lakatos, aki azokban a napokban életA felszabadulást kővető elhaiál között lebegett, ma ^ három esztendőben, 1945 mar — József Attilával 1 szólva — „sétál, mint a fény". Megmentette az orvostudomány, megmentette a sok egymást követő vérátömlesztés; amelyhez először 44-en — ez volt cikkünk címe is — majd még 36-an adtak éltető vért a textilesek közül. Sokukat nem is ismerte a lakatos, de most erről a tettükről megismerte jellemüket. emberségüket. S mikor köszönetet mondani bement 1947. november 20-án a magyar országgyűlés egyhangúlag elfogadta a nagybankok államosításáról szóló törvényjavaslatot. ezeken felül számos fémipari. vegyipari, villamossági üzem, s útépítő vállalat engedelmeskedett akaratuknak. Drágább a húsnál és, 1947 között, koalíciós alapon tört előre lépésről lépésre a magyar nép érdekeit szolgáló kommunista politika. A szocialista átalakulásra való törekvés megkövetelte a tőkés termelőviszo- ségét igyekeztek kielégíteni, nyok fokozatos kiküszöbölé- Tények bizonyítják ezt. A sét. Koalíciós partnereink Leszámítoló Bank például a ^nt^n nem mertek nyíl baloldala megertette és tá- stabilizációt koveto 8 hónap t,iltakozni még az államogatta az ennek érdekében alatt a rendel kezesere allo tett lépéseket. Ezért már 25 milliós hitelkeretből 15 Jellemző az akkori közhangulat erejére, hogy az államosítás ellen a parlamosítások ellenzői sem. Ma.,,.,. ... , guk a banktisztviselők, nagy 1945-ben sikerült államosíta- milliót a aajat vállalatainak föbbségükben, helyeselték az ni a szénbányákat, 1946-ban adott. A Kereskedelmi Bank az üzembe, neki magának ja nehézipar egy részét és ugyanezt; tette, ^adásul lcvcil éppúgy ünnep volt a nap, j 1946- augusztus elsején a fo- P«iw után 36 s^KHék ka ^ iparvállalat 30 00o mun. akciót. A Iamosítása nagvbankok ál révén száznál mint a többieknek. Szép példa ez a közösség áldozatkészségére, arra, hogy az összetarotzás érzése, s az ebből fakadó cselekvés mit jelent bajban, betegségben a kollektíva egy-egy tagjának. A naptevékenység . rejtélye Régóta ismeretes, hogy a naptevékenység időnként erősen változik. Ám változásainak okát nem ismerjük. Vlagyimir Kozelov, a sarki geofizikai intézet fiatal fizikusa ügy véli, hogy a napfénytevékenység ritmusát a bolygóknak a Napra gyakorolt hatása határozza meg. Nemrég számitásokat végzett, amelyekkel kimutatta, hogy az az erő. amellyel a bolygók a Napra hatnak, szorosan összefügg a naptevékenység 11 éves ciklusával. Vlagyimir Kozelov most azon dolgozik, hogy rövidebb periódusokra vonatkoztatva ellenőrizze a bolygóknak a Napra gyakorolt hatását. A számításokat a Szovjet Tudományos Akadémia kólái fióktagozatának számítóközpontjában végzik Ha a fiatal fizikus hipotézise igaznak bizonyul, a geofizikusoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a naptevékenység változásait és földi következményeit előre jelezzék. rint bevezetésével megszűnt matot és a forgalomból 2,5 SMbaf|ult mGg a tl5ké_ a példátlan méretű infláció. 8zazaIek nyeresegreszesedest s„ktöl és gazdaságj életünk Ámde a siker nem volt • nagyot lépett előre a szociateljes, mert a nagybankok i r lista termelőviszonyok megurai — a Fellnerek, Chori- 2 | valósulása felé. Megszűnt a nok Weissek, Dréherek és kisemberek kamatrabszolgaa többiek — megtartották Érthető, miért tiltakoztak sága. A hitelt az egyetemes befolyásukat a pénzvilágban, a nagybankok exponensei az nemzetgazdasági érdekek Ök folyósították a hiteleket államosítás ellen. Olyan ne- szabták meg. Tervszerűbb és lényegében ők döntöttek hézipari nagyüzemeket szi- lett az anyagelosztás, mega nyersanyagok elosztásáról, polyoztak, mint a Hoffher, szilárdult a pénzgazdálkodás. E pozíciók birtokában vi-. a Kühne. a Lampart, a Bu- Mindez előfeltétele volt a 3 szont alattomos támadásokat dapesti Zománc, a Magyar éves terv sikerének és a intézhettek a stabilizáció el- Acél, a Vadásztöltény, a gazdasági élet stabilizálásaién. m Halaszthatatlan demokratikus feladattá vált tehát a Láng, a Roessmann—Harma. nak. ta, a Magyar Radiátor, a Roeck, és a Budapest—Salgótarjáni Gépgyár. Uralkodtak a bankok csaknem az egész textiliparban. övék volt a Magyar Pamut, a Földes Mihály Juliska néni idén korán tavasztól tartotta szezonját. Bőven volt száraz, napos idő. ami a kézzel gyúrt tésztafélék .gyártástechnológiájának" szükséges feltételé. Juliska néni vevőköre már több mint évtizedes, ennek, s a jó időnek ellenére nyár közepén megcsappant a forgalma. Ne értse félre — jelentkeztek egymás után a régi megrendelők — elégedett vagyok én a tésztájával, de a boltban majdnem fele áron megvásárolhatom. Mi is a piacról élünk. S Juliska néni a szezon végén már csak magának és egy-két, a pénzzel nem nagyon törődő különcnek gyúrta a tésztát. Mert megjelent az üzletekben a sokkezű nagyüzemi konkurrencia. A budapesti sütőipari vállalat, a kalocsai és a békéscsabai tésztagyár a legkülönbözőbb száraztésztákat kilónként 12—17 forintért juttatja el a fogyasztókhoz. Az eladási ár aszerint változik. hány tojást használtak fel egy kiló tészta készítéséhez. Aztán egyik napról a másikra elárasztották az üzleteket a Jugoszláviából hozott tésztákkal (kár, hogy az egyszeri alkalom azóta nem ismétlődött), sőt a helybeli Üj Élet Termelőszövetkezet is felfedezte a tésztagyártás üzleti lehetősegét, s kitűnő árut szállít néhány üzletbe — elfogadható áron. Juliska néni azonban az utóbbi napoktól megint jobb kedvű, s örül, hogy a kereslet pangása idején sem hagyta abba a munkát. Így most a készletet árusítja, már 40 forinton felüli kilónkénti áron. Hogyne, mikor még mindig olcsóbb az ö házi tésztája, mint a földművesszövetkezeti boltokban árusított berettyóúj falusi kockatészta, amit 42, s a csiga, amit 66 forintért árusítanak kilónként. Magyarázata: ez nyolc tojásból készül s kézzel csinálják! Igaz, az Üj Élet-beliek is kézzel dolgoznak, s négy tojást ütnek a tésztába, a 17 forintos ár mellett mégis megvan a tisztességes hasznuk. Vajon a plusz 4 tojás adná a 49 forint differenciát, avagy a szabadforgalmat néhol szabad hai'ácsolásnak értelmezik? Juliska nénit ez nem izgatja, az ő tésztája most újra kelendő. Mi, fogyasztók pedig már azon drukkolunk, nem tűnik-e el a boltokból az igényeinknek és pénztárcánknak megfelelő 12—17 forintos száraztészta. K. J. . | nagybankok államosítása. Gráb textil, a Magyar PoszMaga a Nemzeti Bank és a tó. a nyergesújfalui Magyar jelentős iparvállalatok egész Viscosa. a Magyaróvári Műsora a nagybankok „marká- selyemgyár, a Rokka kötszöban" volt, s ezek a „jobb vő. a Columbia textil, a Liidők bekövetkeztéig" minden num lenfonó, a Pannónia eszközzel igyekeztek átmen- kenderüzem és sok más. teni hatalmukat.- És mert tá- Papíriparunk fele ugyanjékozódtak a haladó erők csak a bankok érdekszférászándékairól, deficites mér- jába tartozott. A diósgyőri, legeket készítettek. Ezzel a szolnoki, a fűzfői papírakarták indokolni az álla- gyárak hasznát hasonlóképmásítás célszerűtlenségét. pen a bankok fölözték le. A „Ostobaság növelni az ál- cukoripar felett szinte koriamháztartás deficitjét a lattanul uralkodott a bankbankok deficitjének átválla- töke. A szerencsi, a selypi, lásával" — magyarázták. a sarkadi. az ercsi, a szolValójában óriási rveresé- noki. a mezőhegyest, és a geket zsebeltek be. Miután kaposvári cukorgyár egytől ők döntötték el, melyik gaz- egyig a bankok trezorjait dasági szektor mekkora ter- gazdagította. Tiszta jövedelmelési kölcsönöket kapjon, műk meghaladta az évi 20 gyorsan rekonstruálták ko- millió forintot, s az összterrábbi monopolhelyzetüket, melés 70 százaléka fölött Bekövetkezett az a fura ál- diszponáltak. Kiterjedt a lapot, hogy az újjáépftést pénzügyi hatalmuk több bőrszolgáló nép — a nagyban- gyárra, téglagyárra, gázgyár, kok hatalmát szintén úijá- ra és malomra. Például a építette. Csakhogy a bankok Mauthner, a Phylaxia. a nem a nép érdekeihez igazi. Hydroxin, a Nikotex, a Gitották pénzügvj politikájú- zella-. a Hungária- és az kat. Kizárólag a magánkéz- István-malom. továbbá a ben maradt tőke profitéh- Drasche-téglagyár, és mindKulturális központ — a körtöltésen túl A mihályteleki házai; közül kiemelkedik a modern, emeletes művelődési otthon, a község kulturális életének központja. Bizony hosszú, rendelkezésére — téma sze- melöszővetkezettel — igen rint csoportosítva. A 337 be- jó. Ilyen együttműködést seiratkozott olvasóból 36 a Mezőgazdasági Könyvbarátok Körének tagja, mely rögös volt az a tízesztendős szorosan együttműködik a út, míg a régi malom épüle- könyvtárral. Céljuk: segíteni téböl 1966 január közepén a tsz-tagok munkáját. Haátköltöztek a szép, modern, vonta kétszer jönnek össze hol a megyében nem találunk. A tsz komoly anyagi segítséget ad: az évi 15 ezer forintos kulturális alapból patronálja a könyvtárat. Természetesen nemcsak anyagi segítségnyújtásról másfél milliós költséggel ké- a könyvtárban, beszélik meg van szó. A beköltözéskor is egymással a problémákat, a segítettek, a rendezvényeket könyvtár vezetője tájékoz- is sok tsz-tag látogatja, tatja őket a megjelent új szakkönyvekről. Kapcsolat- R afals CTesTnn Isnr ban van a könyvtár a termelöszövetkezetben működő gépcsoporttal is. A könyveket együtt viszik ki, és a traktorosok szétosztják egymás között. Főleg szakirodalmat kölcsönöznek, mert a mezőgazdasági gépcsoport lépni. Az egyik szabadpol- feladata megismertetni a mo- iyosdn szép kiállítás büszszült. új otthonba. A 15 korszerűen berendezett helyiségből kettő a könyvtári. A traktorosok szétosztják Túl a szegedi körtöltésen gyönyörűen berendezett két könyvtári szobába öröm be— uborkaszezon Az ifjúság számára fotószakkör működik, az általános iskolások a bélyeggyűjtő szakkörbe Járnak. A focos kölcsönzésre szolgál, a másik olvasóterem. Közel 5 ezer könyv áll az olvasók EVE Kerenszkij női ruhában menekült Af) Kerenszkij miután október 25-én a fővárosból 'Lf. elmenekült, a hadsereg egy részét a szovjet hatalom elleni lázadásra készítette fel. Miután meggyőződött arról, hogv az Északi Fronton nem tanácsos tartózkodnia, itt még személyi biztonságát sem tudták szavatolni, a harmadik lovashadtest parancsnokához Krasznov tábornokhoz fordult segítségért. E tábornoknak már szerepe volt a Kornyilov puccs előkészítésében'is. A hatalomtól már megfosztott Kerenszkij. kinevezte Krasznovot a petrográdi körzet fegyveres erőinek parancsnokává. A fővárosban már működött a mensevikek és eszerek vezetésével a „forradalom és honvédő bizottság". Mar folytak az előkészületek a katonai puccs kirobbantására. A cári monarchista tábornokok a forradalom „védelmezőinek" szerepében léptek fel. Közben október 27-én Kerenszkij, Krasznov elfoglalták Gatcsinát és Cárszkoje Szelőt a szikratávíróval együtt. A saját erejüket túlbecsülő ellenforradalmi tábornokok és „vezérek" már a szovjet hatalom megdöntését röpítették világgá. A szovjet hatalomra, a bolsevikokra szórt rágalmak a katonák körében célt tévesztettek. A finn és kozák ezredek egymás után tagadják meg a parancsot. Megbízottaikat a fővárosi katona: bizottsághoz küldik, s általánossá válik a forradalmi erőkhöz való átállás. Mégis Krasznov tábornok nem mondott le a támadásról. A Petrográd elleni támadáskor Kerenszkij 5000 kozákkal, 700 hadapróddal, egy páncélvonattal rendelkezett. Október 29-én (nov. 11.) a délutáni órákban a fővárosban két hadapród iskola növendékei elfoglalták a telefonközpontot, s a főváros néhány fontos épületét, és a cárszkoje .szelői pályaudvart, hogy így szabad bevonulást biztosítsanak Krasznov csapatainak. Az utcákon a hadapródok páncélautókon cirkáltak. E napon az eszer Goc és társai már szintén a győzelemről tettek jelentést. A kivezényelt vörösgárdisták, n Blagonravor vezette forradalmi katonai egysegek körülzárták a hadapródis4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vaaárnap, 1967. november 19. kólákat és néhány óra leforgása alatt az egész lázadást leverték. A hadapródok megadták magukat. Krasznov csapataival a döntő ütközet október 30—31én volt. Már október 27-én a kormány hadügyi és tengerészetügyi bizottsága mégkezdte az előkészületeket. Lenin ezen az éjszakán személyesen ellenőrizte az intézkedéseket. javaslatára több cirkálót a főváros védelmére irányítanak. Több mint 20 ezer ember dolgozik a védelmi erősítéseken. Egy két nap alatt több 10 ezer munkás, katona vonul a főváros megmentésére. A szovjetek, a szakszervezetek, a gyári bizottságok mozgósítják a széles munkástömegeket. Krasznov kozák csapatait a főváros előtt megállították, majd határozott ellentámadás után a forradalmi erők elfoglalták Kerenszkij—Krasznov főhadiszállását. A szikratávíró a szovjet kormány kezébe került. Október 31-én Gatcsinába érkezett Dibenko, aki megyegyezett a kozák egységek vezetőivel a harcok beszüntetéséről. Kerenszkij és Krasznov ellen elfogató parancsot adtak ki. Kerenszkij női ruhába öltözve Kalegyin kozák atamánhoz futott a Don vidékére. Krasznovot letartóztatták, majd tábornoki becsület szavára szabadon engedték. A forradalom mindig nagylelkű ... néhány hónap múlva Krasznov megfeledkezett becsület szaváról. Ugyancsak kudarccal végződött a jobboldali vezetésű Vasutas Szakszervezetek ellenforradalmj magatartása. A szakszervezet vezetői nyomást akartak gyakorolni a szovjet kormányra egy koalíciós — tehát jobboldali pártokból álló kormány létrehozására. Ellenkező esetben, úgymond, meggátoják a forradalmi katonai csapatok szállítását. A szakszervezetben működő bolsevik vezetők e számításokat keresztül húzták. A Kerenszkij-féle újabb kalandorkodás teljes vereséggel vágződött. A mogiljovi hadifőszállás azonban még a régi tábornokok kezén maradt. Duhonyin tábornok, az akkori főparancsnok minden erejét latbavetette. hogy a szovjet hatalom ellen szembeszálljon. A főparancsnok sokoldalú Antant-segítséget is kapott. November 9-én (22.) Lenin közvetlen vonalon felszólította Duhorvyint a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére. Miután Duhonyin e parancsnak ellenszegült, azon nyomban leváltották és Krilenkot nevezték ki a legfelsőbb katonai parancsnoknak. A mogiljovi főhadiszállás elfoglalásában különösen az Északi Front és a Nyugati Front ezredei vették ki részüket .November 20-án a forradalmi erők bevonultak Mogiljovba, Az elkeseredett és fellázadt katonák Duhonyin tábornokot agyonlőtték. Krilenko, az egykori zásziós, majd a forradalmi katonai bizottság tagja immár, valamennyi fegyveres erő főparancsnoka, megkezdhette katonai feladatainak végrehajtását dern mezőgazdasági gépeket. A Somogyi Könyvtár gondot fordít arra, hogy a mihálytelekiek minden szakkönyvet megkapjanak. Az olvasóteremben lexikonok, szótárak, szépirodalmi és ismeretterjesztő kötetek; Utikönyvek. Búvár könyvek, Medicina könyvek sorakoznak. Kikeresésüket segíti, hogy hétféle katalógus áll az olvasók rendelkezésére: raktári, címszó, .betűrendes, téma, sorozat, szak- és műfaikatalógus, sőt egy külön válogatás is van, „Fiataloknak" címmel. Kapcsolat a tsz-szel 1966-ban ifjúsági klub alakult. A szervezési munkákat a könyvtár vezetője végezte, az előadókat — anyagilag — az otthon igazgatója biztosította. Ennek keretében több sikeres összejövetelt rendeztek: irodalmi estet, sláger és tánczenei estet, író-olvasó találkozót. Az írókkal ismerkedést a könyvtáros, az olvasók népszerű Béla bácsija oldotta meg — ügyesen. Minden résztvevő megkapta stenci- akadnak lezve a rövid életrajzot, a kosság művek bibliográfiáját. így Móricz Virág, Oravecz Paula, Simái Mihály és Tóth kélkedik gyűjteményeikből. Nagy érdeklődésnek örvend az Asszonyok klubja, melyet Kasza Júlia igazgatónő vezet: voltak már múzeumlátogatáson, a füvészkertben. Működik kezdő és haladó tánctanfolyam, szabás-varrás, gépi hímzés, kézimunka tanfolyam, német nyelvtanfolyam, s jelentős az irodalmi szinpad. Nagy sikere van a lakosságot közvetlenül érintő ismeretterjesztő előadásoknak: a retekről, a háztájiról, a paprikáról, a baromfiról szóló tájékoztatásoknak. Neves vendégeket is fogadtak már az új épületben egy év alatt: odeszszai küldöttséget, dán írónőt, német újságírókat. A városi és megyei pártvezetőség kíséretében Ilku Pál művelődésügyi miniszter is tett már náluk látogatást, s 209 darab könyvet adományozott a művelődési otthonnak. Más alkalommal Apró Antal elvtárs tekintette meg az itteni munkát Az eredmények mellett gondok is. A laa nagy mezőgazdasági munkák idején, a retek- és a paprikaszezonban Béla műveivel, magukkal az nemigen megy a könyvtaralkotókkal ismerkedhettek meg a mihályteleki olvasók. A képzőművészeti esten Tóth Sándor szobrász, az Arany János esten Kovács Miklós a Somogyi Könyvtárba, sem az otthon egyéb rendezvényeire, ahol ilyenkor valósággal uborkaszezon van. Ilyenkor a falú apraja-nagyja a földeken ból járt itt, a zenei esten dolgozik. Ez komoly nehézSzécsi József, a Ságvári gim- séget jelent, de a lelkes názium tanára az iskola szervező munka bizonyára ének- és tánczenekarával. meghozza az eredményt.A művelődési otthon és könyvtár kapcsolata a ter- B. Laczo Katalin