Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

Eredményes magyar— uruguayi tárgyalás Montevideóban csütörtökön este, a magyar kormánykül­döttség látogatásának befe­jezése alkalmából közös uru Magyar-szoviet kormányközi kulturális egy üti működési bizottság ülése Egyezmény a szerzői jog védelméről November 13-a és 17-e kö- írták a Magyar Népköztár­zött Budapesten baráti lég- saság és a Szovjetunió kö­korben ós a kölcsönös meg- zött a szerzői jogok kölcsö­értés szellemében tartották a nos védelméről szóló egyez- 1 guayi—magyar közleményt magyar—szovjet kormánykö- mértyt, amelyet magyar rész- adtak ki. Eszerint az Uru­zi kulturális együttműködési ről Ilku Pál művelődésügyi Suay Keleti Koztarsasag kor­bizottság második üléssza- miniszter szovjet részről Sz. manyanak meghívására a kát.. Megvitatták a két or- K. Romanovszkij, a Szovjet. Magyar Népköztársaság kor­szág felsőoktatás) és közök- unió Minisztertanácsa mel-! manvának küldöttségé Szur. tatási területén az együtt- lett működő Külföldi Kap-j di István miniszter vezete­működés helyzetét, a kultu- csolatok Bizottságának elnö-! f^vd ^1967. novemberen—lü ralis és tudományos együtt- ke írt alá. működés 1968-1969 évi érződő felek kötele- társaságban munkatervet, valamint meg- 7~ttséeet vállaltak hoevszor i tapaSdgDan- . . beszélték a bizottság IIL zettseget valiaitaK, nogyszoi- a magyar kormanykuldott­beszelték a bizottság IIL n —édé ^ fogadta Qscar ^^ tábornok, köztársasági el­nök is. A felek megállapították, A felsőok- mázzák továbbá, hogy sajat hogy az országaik kapcsola­A külkereskedelem reformja A külkereskedelem eddig bből a szempontból amelyek általában exportra szervezetileg elkülö- mi. annak van döntő je- ösztönöznek — ugyams a nült az egyéb gazda- lentősége, hogy 1968- devizaszorzóval számított fo­sági folyamatoktól — a ter- tói kezdve a külföldi piacok rintbevétel a legtöbb feldol­meléstől és a felhasználás- értékítélete — a tényleges gozóipari terméknél kisebb­tói —, s egyidejűleg hiányos devizaár — közvetlenül ha- nagyobb mértékben megha­volt a külső és a belső piac, tással legyen a termelésre, ladja a belső árszintet —, de a termelés és a külföldi ér- Az iparvállalatok exportból emellett szocialista és tőkés tékesítés, valamint az ím- származó bevételét — akár piac viszonylatban is terelő port és'a felhasználás kő- közvetlenül exportálnak, hatást fejtenek ki. Szabályo­zötti gazdasági kapcsolat. A akár külkereskedelmi válla- zó eszköz a vám is, amely­gazdasági mechanizmus re- latok útján — a tényleges nek nagyobb, aktívabb sze­kozott hivatalos latogatast j £ormja éppen ezért a kül- devizaár szabja meg, amely- repe lesz, mint a múltban, tett az Uruguayi Keleti Koz- j kereskedelem állami mono- nek forint egyenértékét az Az állam amellett úgyneve­.... . , , ... ,, galmazzák a másik szerződő ulesenek előkészítőét. fél ánampolgárai tudomú­Elhatároztók, hogy szelesi- irodalmt és művészeti ^ t w-n műveinek kiadását. Szorgal­kózoktatásban eddig bevált . együttműködést A mazzak továbbá, hoev saiat látási intézmények és a tu- országuk színházai, zeneka­domány os intézetek a jövő- rai, zenei együttesei és szó­ben félévre, vagy tanévre listái műsorukban felvegyék cserélnek szakembereket ku­tató- és oktatómunkára. a masik szerződö fel allam" Egyre több felsőoktatási in- polgárai által alkotott szín­tézmény lép közvetlen kap- padi és zened műveket, csolatha egymással. A kétéves munkaterv a kulturális és művészeti élet területein is sokoldalú együttműködést irányoz elő. Hazánkban üdvözölhetjük 1968—1969-ben a Lett Szov­jet Szocialista Köztársaság állami színházának balett­együttesét, az örmény és a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságok nemzeti együt­teseit, valamint a Szovjet­unió egyik prózai együtte­sét. Ugyanakkor a Szovjet- f imióban vendégszerepel az Állami Hangversenyzenekar, a Fővárosi Operett Színház együttese és a Pécsi Nemzeti Színház balett-társulata. A kulturális együttműködési munkaterv révén Magyaror­szágon bemutatják a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója alkal­mából Moszkvában rende­zett szovjet képzőművészeti kiállítás legjobb alkotásait. A magyar képzőművészeket a Szovjetunióban a nagybá­nyai iskolához tartozó mű­vészek alkotásai és más ki­állítások képviselik. Az eredményes tárgyalá­sok megállapodásait a bi­zottság jegyzőkönyvben rög­zítette, amelyet a magyar és a szovjet tagozat elnöke: Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter és Sz. K. Romanovsz­kij, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa mellett működő Kül­földi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke pénteken írt alá. Ugyancsak ők írták alá a kulturális és tudományos együttműködés 1968—1969. évi munkatervét. Az okmány aláírásakor Sz. K. Romanovszkij és Ilku Pál mondtak méltató beszédet. tai az utóbbi években kedve­zően alakultak ós újabb le­hetőségeket nyújtanak együttműködés további szélesítésére gazdasági kulturális téren, az ki­es Majolikaexport Pénteken Budapesten alá­póliumának fenntartása mel- egységes devizaszorzókkal zett preferenciákkal — azaz lett a gazdasági folyamatok számítják ki. Ugyanez a előnyben részesítéssel —, átfogóbb egységét kívánja helyzet az importnál: a fel- szubvencióval és egyéb mód­megteremteni, s ahol ez in- használók a mindenkori de- szerekkel — pl. export- és dokolt, ennek szervezeti fel- vizaköltségeknek megfelelő importhitelekkel, letéti rend­tételeit is biztosítja. forintösszeget fizetik a kül- szerrel stb. — befolyásolja A külkereskedelem szerve- földön vásárolt anyagokért, a külkereskedelmi forgal­zetét a termelők és a kül- alkatrészekért és gépekért, mat. A gépimport-igényeket kereskedelem új elszámolási Az úí gazdasági mechaniz- nyilván tevőlegesen befolyú­kapcsolatait szabályozó kor- musban megváltoznak a ter- solja. hogy a felhasználónak mányrendelet értelmében a mel° és a felhasználó, vala- a Magyar Nemzeti Banknál jövőben ipari és kereskedel- mint a külkereskedelmi vál- a deviza ellenértékéhez iga­mi vállalatok is végezhet- lalatok elszámolási kapcso- zodó forintletétet kell elhe­nek külkereskedelmi tevé- latai A külkereskedelmi lyeznie. amelynek összege kenységet, ha ebből az vállalatok eddig fiktív — esetenként a vételár több­export-importjogból pót- látszólagos — kereskedői szőrösét is meghaladhatja. lólagos előnyök származnak, munkát végeztek: fix áron (Például abban az esetben, A Gazdasági Bizottság hatá- megvásárolták a termelőtől ha a gépet olyan országban rozata jelentős mértékben az árut külföldön elad- kívánják megvásárolni, növelte a külkereskedő ipari tak- illetve a külföldi pia- amellyel passzív a kereske­és egyéb vállalatok számút cok«n megvásárolt, terméke- delmi mérleg.) A gépimpor­Export-importjogot. kapott ket átadták a felhasználók- tot azonban az állam prefe­jó néhány gyár, vállalat. To- Mégsem voltak igazi rálhatja is: előnyben része­vábbá: több építőanyag- cs kereskedők, még kevésbé siti az importengedélyek ki­gépipari vállalat, termelő- vállalkozók, mert tevékeny- adásánál általában a szocia­eszköz-kereskedelmi vállalat ®égük kockázatát az állam lista országokban történő lehetőséget kapott arra, hogy viselte, a költségvetés téri- gévásárlást, adott esetben a szocialista országok kö- ~ ark**^"!ítes Pedig mentesítést ad a letét zötti munkamegosztás és a formájában — a belföldi es ... p... . választékcsere lebonyolításé- a külföldi ár közötti különb- a'n1' fPeldau! /mikor az ra esetenként önállóan ex- sogct- A jövőben a külkeres- importalando géppel elóal­portáljon és importáljon. A kedelem az esetek többsé- lítható termékek exportja re­kereskedelempolitikai érde- gében, a termelő és a fel- vén rövid idó alatt a gép­kek figyelembevételével az has,zná10 bizományosa lesz, vásárIásra felhasznált devi­export-importjog továbbj csak megbízásra kot export- . ipari és kereskedelmi válla- importügyleteket, s ezért a 6 ' latokra is kiterjeszthető ha murájáéit jutalékot kap. A ^ végül nem feledkezhe­azok kérik ezt a jogot, s külkereskedelmi és az ipari ^ tünk meg az irányítás külkereskedelmi tevékenysé- vallalatok másmilyen elsza- ^ egy más milyen jelle­güket különböző szempontok P0^.' f°rmakat >s valaszt- gű eszközéről sem: export­— például a magas export- hatnak. Ezeket már az jel- ^ importügyletek csak a hányad — indokolják. A ké- hogy a, felek meg- Külkereskedelmi Miniszteri­során azonban az osztják a termelés és a kül­um által kiadott engedélyek Tóth Béla felvétele Tucatnyi országba szállítja híres dísztárgyait a Hód­mezővásárhelyi Majolikagyár. Az idén már több mint 5 millió forint értékű vázát, kancsót, tálat, korsót expor­táltak főként nyugati országokba. Nemcsak Európában, hanem Amerikában és Ausztráliában is szívesen vásá­rolják az üzem ízléses áruját. Képünkön egy óriási vá­zát fest Nagygyörgy Ilona. sőbbiek „„„„ önálló export-import jogot midi értékesítés kockázatát, atapján köthetők. Az im­már a külkereskedelmi mi- s vailalkozoi együttműködő- portnak az engedélyen kí­niszter engedélyezi. '^ef ^^'f a SZerZO" vül a deviza forintfedezete desben meghatározott arany- is feltétele A deviaa meg. , .,,, ... , vásárlásához szükséges fo­A külkereskedelem koz- rintot a f„,használónak kel! ponti irányításának biztosítania, egyik legfontosabb esz­köze a két devizaszorzó. GARAM VÖLGYI ISTVÁN A külkereskedelem új me- ban részesülnek, chanizmusának korántsem a szervezeti változás a legfon­tosabb eleme. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a termelés és az értékesítés szervezeti kap- , — csolata csak bizonyos hatá-1 rok között valósítható meg, j EsYPtpmi Ti a v ok mert a kereskedelempolitikai ; — . érdekek, a piacon való ered- j ményes fellépés továbbra is indokolják a specializált kül­kereskedelmi vállalatok fenntartását. A belföldi és a külföldi piac szorosabb kap­csolatát, a termelés és a realizálás gazdasági egységét tehát a szervezeti formáktól függetlenül is biztosítani kell. Theodorakisz fájnia ra A szegedi egyetemi napok sáról. A müsuroa estre el­keretében csütörtök este le- )ött dr. Tóth Karoly egye­miril 1 millió négyzetkilométernyi te­rülettel rendelkező és csak 3,5 millió lakosú ország nem tudja magát el­látni eleiemmel. A földreform a hely­zetet csak súlyosbította: a felosztott óriás birtokok rossz földjeiből része­sülő törpebirtokosok (minifundisták) életképtelenek, állami támogatás hí­ján visszaesnek a felszámolt „colo­no"-viszonyba, ami félig személyi, félig anyagi természetű féljobbágyi függést jelent A mezőgazdaság ka­pitalizálása nem haladt előre, a bel­ső piac kialakulásának perspektívája reménytelen. A nemzeti ipar 1952—1960 között 30 429 826 dollárt vesztett. Míg a bá­nyászati cikkek ára 1952—1959 kö­zött 30 százalékkal emelkedett, az ón világpiaci ára csak 6,5 százalékkal. Míg 1951-ben az ország kereskedelmi mérlege pozitív volt a „forradalom" következtében negatívvá vált. Maradt az utolsó menedék, a „háromszögletű müvelet", anu nem más, mint az USA-kölcsön, 37 500 000 dollár 3 év alatti Mintegy 500 ksibánya zárt be 1964-ig, a mezőgazdasági népfelesleg pedig, mivel nem tud elhelyezkedni az iparban, kivándorol. Körülbelül evi 20 000 bolíviai hagyja el az or­szágot Argentína felé. Óriási inflációs hullámok öntötték el az országot, a keresetek minimálisak. Egy tanár vagy egy kvalifikált szakmunkás nem keres többet 25 dollárnál havonta, egy átlagmunkás ennek felét. A BKF 1964-es kongresszusán re­vidiálta - túlértékelő álláspontját a nemzeti burzsoáziáról, hangsúlyozva annak kettős arculatát, egyrészt an­tiimperialista érdekeit, másrészt a néptől való félelmét, nem feledkezve meg azokról a szálakról, amelyek a vegyes vállalatok révén a nemzeti vállalkozó réteget az amerikai mo­nopoltőkehez közelítették. Mindennek ellenére a bolíviai kommunisták az antiimperialista egységfront állás­pontján vannak a következő meg­gondolásból. Egyrészt a nemzeti bur­zsoáziához közel állo egyes értelmisé­giek elfordultak a kormányzattól, másrészt a haladás tábora nagyon megosztott, aprró, életképtelen pár­tok (például trockisták) önmagukban elszigetelődnek antiimperialista har­cukban. Nem utolsósorban meg kell nyerni és szervezni a parasztságot, azt az osztályt, amelyre a kubai ál­láspont szerint a fegyveres harcot építeni kell. Nos, Bolíviában a parasztság nem­csak a statisztika és a szociológia adatai szerint, de benyomásaim alap­ján is dezorganizált osztály. A föld­közösség, az inka „ayllu" maradvá­nyai már nem védik, a nagybirtok elveszi tőle a levegőt is, a földrajzi körülmények pedig olyan- harcra kényszerítik a természet ellen, ame­lyet az egyiptomi faekével nem tud vállalni. Gondoljuk meg, hogy az or­szág földterületének alig 2 százaléka művelhető, ez is nagyrészt a latifun­diumok monopóliuma. Ha a paraszt­ság elkeseredettsége általában jó ta­laj egv ellenállás számára, de az óriási területien való szétszórsága, a nemzetiségi megoszlás nem kedvez ennek: a kecsua és aymara etnikum mellett számos kisebb törzs és etni­kai csoport él a „bolíviai" kreol ural­kodó osztály jármában. Az indián nyomorából a „cocaismo"-ban talál menedéket, a koka-levél állandó él­vezete tönkreteszi az indiánokat. A kormány ezt névleg tiltja, a valóság­ban elősegíti. Ugyanakkor a piaci vi­szonyok anarchiáját, a külföldi árak gátlástalan beözönlését a parasztság felső rétege a feketepiacon használja fel, elsza lead a földtől, spekuláns, uzsorás tényezővé válik. A városok közepén megtűrt a feketepiac, ahol mindent lehet kapni, a helyi hatósá­gok bizonyos hasznot húznak belőle. Ha egyes helyeken, így a Guevara által kiválasztott keleti szubtrópikus és tropikus tartományokban van is lehetőség a fegyveres akciók megin­dítására, ennek hathatós kiszélesítése a parasztság bevonásával az említett tényezők miatt ma még nem látszik elképzelhetőnek. A partizánmozga­lom Guevara halála után bekövetke­zett meggyengülése is erre enged következtetni. Mindazonáltal ebből is éppenúgy, mint az 1952-es forrada­lom és az 1953-as földreform veresé­géből maradt egy nagyon lényeges pozitívum: az egész bolíviai nép for­radalmi tudata, egy nemzet önisme­rése és erkölcsi egysége feltétlenül erősödött, még akkor is, ha a hala­dás táborában nagy viták folynak a forradalmi út, a felszabadulás és szocialista átalakulás módozatairól. Dr. WITTMAN TIBOR egyetemi tanár bonyolított Kt tud többet a Szovjetunióról? szellemi ve­télkedőt a József Attila Tu­dományegyetem csapata nyerte a medikusok előtt. A program tegnap delelőtt a tanárképző főiskola díszter­mében folytatódott, ahol a csehszlovák taneszközök ki­állítását nyitották meg. A prágai Ucebni Pomucky és az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat közös tanszerbemutatóját L. Bed­temi tanár, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem rex­tora, valamint dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanar, az általános orvosi kar dé­kánja is. Dr. Koncz János, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára emlékezett meg a haladó nemzetközi diák­mozgalom és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom jubileumáról. Ezután a sze­gedi orvosegyetem több mint lel száz küiföldi hallgatói­nak képviseletében színes műsort adtak az idegen anyanyelvű szegedi mediku­nar, az UP igazgatóhelyette- ,sok- Charlie Varnava cipru­sé adta át az érdeklődők- si"8örög diák konferálta nek. A november 24-ig FS ^v kenyai arab _, , ... , golog egyetemistákat a megtekinthető gazdag kiál- pódiumra. Az asztalokat lítási anyagban óvodai se- körbenülő publikum tapssal gédeszközöktől a korszerű jutalmazta a népeik dalai­matematikai—fizikai, kérni- b?1> táncaiból ízelítőt nyúj­ai, és audió-vízuúlis segéd- kicsit félszeg, kicsit bá­eszközökig, különféle szak- tortalan, de lelkes ambíció­iskoLai berendezésekig, fali- val. egyre inkább lendület­táblákig. mintegy 242 tárgy bejött diákokat, akik közül található, s szakemberek talán legnagyobb sikert a fXSását3 ára,rzkS- Theodr'r daiuimairn rendelésük módját, szállító- s~irtaklt leítö görög fiatalok suk lehetőségeit. arattak. Este az Ifjúsági Házban a A külföldi diákok nevé­Szegedi Orvostudományi ben Haddadm Züher emlé­Egyetem nemzetközi diák- kezett m„„ „ - . napi rendezvényével folyta- ™ * N«™etkoz. tód tak a szegedi egyetemi DlaKnaP Jelentőségerői. majd napok. A szegedi orvos- a Móra Ferenc műveiödesi egyetemen szép hagyomány, otthon gitárzenekarának !^wéVent= az közreműködésével a késő időben — a külföldi diákok ... zenés-táncos műsorával em- órákig ropták a táncot lékeznek meg a Nemzetközi az egyetem magyar és kül­Diákszövetség megalakuló- földi diákjai. lm november 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents