Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

« VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI m Hz Elnöki Tanács ülése MAGYAR SZOCIALISTA UÜUIHHUUJ MŰMi ASP ARI LAPJA 57. évfolyam, 273. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. november 18. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács — a múlt évben megjelent választójogi törvény alapján — törvényerejű rendeletet alkotott melyben az országgyűlési képviselőknek és a Szeged közlekedési helyzete, távlati fejlesztésének alapjai A városi tanács ülése Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter is részt vett és felszólalt az ülésen A Szeged m. j. városi tanács tegnapi ülésének napirendjén több, a város lakosságát közvelXenül is érintő kérdés szerepelt. Közülük is elsősorban az a tanulmányterv kelthet érdeklődést, melyet a város közlekedésének helyzetéről és távlatairól dolgoztak ki. (E tanulmánytervet — mint lapunkban már ismertettük — a városi párt-végrehajtóbizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága idén október 24-i ülésén megtárgyalta és készítette elő a mostani tanácsülésre.) Az ülésen részt vett dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, akit Perjési Lászlóval, az MSZMP Szeged városi bizottsága első titkárával, Csakmag Györggyel, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága osztályvezetőjével, Árvái Józseffel, a városi tanács vb elnökhelyettesével, Mári Sándorné és Misem Gusztáv tanácstagokkal együtt az elnökségbe választottak. A tanácsülés elnöki teendőit Kardos László tanácstag látta el. A tanácsülés a közlekedési tanulmányterven kívül megtárgyalta és elfogadta a lakóházak rendjéről szóló tanácsi rendelet és az idei központi községfejlesztési alap módosításáról szóló javaslatokat Tudomásul vette a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét Együtt a város növekedésével való beutazás időtartama lerontja a rövid távolságú repülőutazás előnyét A közlekedésfejlesztési tanulmány elkészítésének célja elsősorban az volt hogy alapokat, irányt adjon a fejlesztéshez, hogy a rendelkezésre álló beruházási költségeket mindig a célnak legalkalmasabb módon használhassák feL A tervezettel kapcsolatos vita felszólalói is ennek tudatában mondták el észrevételeiket A tanulmányterv vitája A város általános rendezési tervének programja már elkészült, e program a fejlesztést három részre bontotta: az 1980-ig, a 2000ig, és a 2040-ig terjedő időszakra. Az ÚU és Vasúttervező Vállalat által készített közlekedésfejlesztési tanulmány is ezt a felosztást vette alapul és a város válható. fejlődésének megfelelően igyekezett felvázolni a közlekedes tervszerű fejlesztésének legfőbb irányalt. Az Iparfejlesztés, különösen a szénhidrogénkutatás és feltárás következtében gyorsan fejlődő járműforgalom mind a város, mind a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tulajdonában levő városi utakat nagy mértékben igénybe veszi. Ezért a város területén levő utak felújítását és építését a következő években a tervezettnél nagyobb ütemben indokolt végezni. A város egyetlen közúti hídjának forgalma a tervezési kapacitást már meghaladta, lehetséges kapacitását 1968-ban eléri. A 43-as számú út forgalma erősen növekszik majd a nagylaki határátkelőhely megnyitása után: a második közúti híd mielőbbi megépítése tehát halasztliatatlan, tervezésével kapcsolatos előmunkálatokat már ebben az ötéves tervben jó volna megkezdeni. A Római és az Odesszai körút közé elképzelt Tiszahíd —| érvényesítve a város úthálózatának gyűrűs-sugaras rendszerét, összekötné a városra áthaladó főközlekedési útakat és megoldaná a Maros-szögben levő olajmezők összekötését ls. A városi forgalom másik gyenge pontja az Izabellahíd. Túl sokáig már nem halasztható átépítése az E 5-ös nemzetközi út és az ipari körzetek forgalmát oldaná meg. A második tervezési ütemben a belső városrész járműforgalma olymértékben növekszik, hogy a külső körút megépítése is szükséges lehet. A Tarjántelep kiépítésével együtt megépül a külső körút első szakasza. 2000 után a déli Tisza-híd megépítése is időszerűvé válhat; a terv a Bécsi körút, illetve az Oldal utca folytatásában jelöli meg helyét. A várost elkerülő M 5-ös autópálya építésére előreláthatóan X980 után lesz szükség. A tanulmány figyelmet fordít a sűrűn lakott területek gépkocsi parkolási lehetőségeinek feltárására, és a közútak és a vasút szintbeli kereszteződéseinek megszüntetésére is. Leghamarabb a budapesti vonal Kiskundorozsma állomás melletti kereszteződésének megszüntetését javasolja. A város tömegközlekedését villamosok és autóbuszok bonyolítják le. A villamosvasútnak — mint ismeretes — hat vonala van, de csak a fővonal kétvágányú. A szükséges felmérések után a tanulmány készítői úgy találták, hogy az egy vágányú vonalak kapacitásuk kimerüléséig forgalomba maradnak, ezután részben kétvágányúvá kell átépíteni őket, részben autóbuszok veszik át utasaikat. Az autóbuszvonalak fejlesztésére a várost átszelő járatok indítása látszik legcélszerűbbnek. Az autóbuszközlekedés műszaki igényeinek kielégítésére a Bakay Nándor utcában épülő telephely nagy távlatban is elegendő, a telephely az autóbuszok tárolására is alkalmas, és ezért a Marx tér és környékének Jelenlegi túlzsúfoltsága megszüntethető. Szeged vasúti csomópont is. A MÁV a nagyállomást végállomásként kívánja fenntartani a személyforgalom részére, ahol' később peron alagútakat építtethet A város teherforgalmát a Tisza, a rókusi pályaudvarokon, az újszegedi és a dorozsmai állomások bonyolítják le. A Tiszán a felszabadulást megelőzően jelentős hajóforgalom volt. Az áruszállítási igény felmérésére a Mélyépítési Tervező Vállalat tanulmányterveket készített .Ennek megfelelően a Tiszát egyre inkább felhasználják áruszállításra. A személyhajó forgalom fejlesztése elsősorban a kiránduló igények kiszolgálására szükséges. Szeged közforgalmi repülőtere a korszerű repülőgépek fogadására már nem felelt meg, ezért nincs repülőforgalom. A tanulmány az új repülőtér helyét (Zsombó térségében jelöli ki. Megépítését elsősorban az áruszállítás indokolja: Szatymaz és Kiskunhalas zöldség- és gyümölcstermesztő vidékének primőr árui gyors elszállítására a repülő a legalkalmasabb. A személyszállítás később sem jöhet számításba, a repülőtérhez való kiutazás és a városba Börcsök Lajos a Petőfi Sándor sugárút végén levő „halálkanyar" mielőbbi megszüntetésére hivta fel a figyelmet Dr. Imre Ottóné az autóbuszközlekedéssel kapcsolatos észrevételeit mondta el. Nagy István felszólalásában helyeselte azt az elképzelést, hogy a helyi autóbuszközlekedés számára nem kell központi pályaudvart építeni. Nitsinger Gyula elsősorban arról beszélt, hogy milyen nagy szükség van a második Tisza-hidra. Peták József a meglevő villamoshálózat fejlesztési lehetőségeit ecsetelte. Bárdos Miklós a város útjainak rossz állapotáról szólt. Kalmár István hangoztatta, hogy a ságvári telepiek milyen örömmel vennék a 2-es villamosjárat meghosszabbítását Dr. Palotás Gyula a benzinkutak tervszerű elhelyezésére hívta fel a figyelmet Perjési László felszólaláséban hangoztatta, hogy a közlekedési tanulmány fontos a város további fejlesztésének szempontjából. Elsősorban arra alkalmas, hogy megalapozza a konkrét tennivalókat az illetékeseket megóvja a rögtönzéstől. A város közlekedése sokat fejlődött az utóbbi években, s az új célok e fejlődés eredményeképpen tűzhetők ki. A terv értéke az ls, hogy a legfontosabb kérdésekre koncentrál, s nem merül el a részletekben. Leszögezte, hogy a nagyobb összegeket igénylő beruházások mellett a közlekedés jó megszervezésével, megfelelő intézkedésekkel is megoldható sok probléma Takács Máté javasolta, hogy a kisgarázsok építésére nagyobb figyelmet szenteljenek. Dr. Csanádi György közlekedés* és postaügyi miniszter felszólalásának bevezetőjében megállapította, hogy a közlekedési tanulmányterv jelentős és mértéktartó munka, kevés város rendelkezik ilyen tudományosan megalapozott elképzelésekkel. Mint mondotta, az egész országban előtérbe kerültek a közlekedési kérdések. Most készül el az ország új közlekedéspolitikai terve. Erre azért van szükség, mert a hazai közlekedés már túlnőtt azon. hogy csupán a hazai szállítási feladatokat végezze el. Mivel az ország jelentős nemzetközi közlekedési és kereskedelmi útvonalon foglal helyet, az export-import szállításokkal a népgazdaság számára újabb bevételeket tud szerezni. Zsiga Sándor a villamosvonalak üzembentartásának gazdaságosságáról beszélt felszólalásában. Molnár Imre a városi közlekedés több veszélyes pontjára hívta fel a figyelmet Árvái József foglalta öszsze a vitában elhangzottakat, majd a tanácsülés a tanulmánytervet és a vele együtt beterjesztett határozati javaslatot elfogadta. Interpellációk, javaslatok A tanácsülésen ismét több kérdés, javaslat Interpelláció hangzott el. Dr. Nagy Atüláné 6Ürgette, hogy a József Attila sugárút és a Lenin körút kereszteződésének forgalmá mielőbb rendezzék, a járművezetők szamára tükröt szereljenek feL Kiss Kálmán a III. kerületi Csendes és Szivárvány utca vízellátásának megoldását kérte. Peták József szóvá tette, hogy az elavult plakátokat nem távolítja el a Hirdető Vállalat s ezzel rontja a városképet. Engi József javasolta, hogy a mellékutcák közvilágítást lámpáira szereljenek fémkosarat, hogy a rongálást el lehessen kerülni. Dunai József elmondta, hogy mióta Petőfitelepen bevezették a magasnyomású vizet Igen sok a csőrepedés, s a javítók nem jelentik be előre, ha lezárják a hálózatot Dr. Imre Ottóné kifogásolta, hogy a dobozüzemet a Kígyó utcából ismét belterületre, a Párizsi körútra helyezték át Kovács István elmondta, hogy a tarjéní lakótelep helyéről kivágott fáikat a Köztársaság téren halmozták fel, ami Igen vetanácstagoknak két általános választás közötti időben sorra kerülő választását szabályozza. A törvényerejű rendelet értelmében, ha országgyűlési képviselő vagy tanácstag helye megüresedik, az országgyűlés, illetve a tanács megbízásának idejére új országgyűlési képviselőt, illetőleg új tanácstagot kell választani. A törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a kormányt, hogy a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójára vonatkozó szabályokat rendelettel állapítsa meg. Az Elnöki Tanács a kisvárdai járás Dombrád községéhez tartozó Ojdombrád, Cjtelep, Karkhalom és Borgászka nevű települések elnevezését „Üjdombrád"-ban állapította meg. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt A háztáji gazdaságok jövedelemadója A háztáji gazdaságok adóztatásának jelenlegi rendszere nem veszi figyelembe a használt földterület nagyságát és művelési ágát. A kormány rendelete — megszüntetve ezeket az adózási aránytalanságokat — úgy intézkedik, hogy a háztáji gazdaságok jövedelemadóját differenciáltan kell megállapítani, figyelembe véve a ténylegesen használt földterület nagyságát — a töredékholdakat is — és a művelési ágat. A háztáji gazdaságokra megállapította adótétel természetesen csak a termelőszövetkezeti törvény rendelkezéseinek megfelelő nagyságú háztáji területekre alkalmazható. Az ennél nagyobb háztáji gazdaság után az eddigiekhez hasonlóan a birtokcsoport szerinti egyéni tétellel kell adózni. Adómentesség illeti meg háztáji gazdasága után azt a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagot, akit a tsz eltartásban, Illetve öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesít, az állami tartalék-szőlők és tartalék-gyümölcsösök haszonbérlőjét. A háztáji gazdaságok adózási szabályait kell megfelelően alkalmazni az illetmény-földet használókra ls. A mezőgazdasági lakosság jövedelemadóztatási rendszerének alapvető vonásai — az adótételek kismérvű korrekciója mellett — továbbra is megmaradnak. Az egyénileg gazdálkodók jövedelemadóját növénytermelésük átlagjövedelme és lovaik löszvéreik) darabszáma után állapítják meg. Ha a jövedelmük az átlagosnál magasabb, tiszta jövedelmük alapján adóznak. A növénytermelés átlagjövedelme után fizetendő adót a használt földterület nagysága, művelési ága és az átlagos kataszteri tiszta jövedelem alapján kell megállapítani. A föld használóját 400 négyszögölig, illetve szőlő, kert, gyümölcsös művelése esetén 200 négyszögölig adómentesség illeti meg. A 65. életévét betöltött férfi, illetőleg a 60. életévét betöltött nő 50 százalékos, de legfeljebb 1000 forint adókedvezményben részesül, amennyiben a földhasználaton kívül más adóköteles jövedelmi forrása és vele együtt adózó munkaképes férfi családtagja nincs. Az alapszabályszerűen működő termelőszövetkezeti csoport, szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezet, szakcsoport és hegyközség tagját 20 százalékos kedvezmény illeti meg annak a földterületnek az adójából, amely után a szövetkezeti alapokhoz hozzájárulást kell lerónia. Az adókedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a tag anyagi hozzájárulási, valamint a közgyűlés határozatában foglalat egyéb — munkateljesítési, stb. — kötelezettségének eleget tesz és gazdaságában idegen munkaerőt nem alkalmaz. A kormány rendelete az egyes községekre (városokra, kerületekre) érvényes adótételek megállapítását — az országos adótételek alsO és felső határa között — a járási (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottságára ruházza. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai — a gazdasági adottságok mérlegelése mellett — az országos adótételek felső határától is eltérhetnek. A kormányrendelet 1968. január 1-én lép hatályba. szélyes, mert az ott játszadozó gyerekek már két ízben tüzet gyújtottak. Takács Máté kérte, hogy a végrehajtó bizottság vizsgálja meg, hogy a korábbi rendelkezés értelmében jártak-e el az illetékesek a tarján telepi fák megóvására. Dr. Nemes Attila intézkedést kért a város útjai gyors elhasználódásának megelőzésére. Hampel Ferenc az istvántelepiek kérését tolmácsolta, akik a háztartási gáz bevezetését sürgetik lakásaikba. Baráth József hiányolta, hogy a Tolbuhin sugárút rendezésekor kivágott gesztenyefákat nem pótolták Lacsán Mihály kérte, hogy* a Rákóczi téren helyezzék el a tér nevét jelző táblákat Kardos János felszólalásában arra hivta fel a figyelmet, hogy miután a szakemberek megállapították, hogy az annak idején bauxit betonból épülő házak élettartama igen rövid. Szegeden is meg kellene vizsgálni állapotukat A tanács szakigazgatási szervei az elhangzott észrevételekre, Interpellációkra 15 napon belül írásban választ adnak Szovjetunióin élő magyar internacionalisták érkeztek hazánkba Kedves vendégeket fogadtak a Ferihegyi repülőtéren pénteken délután Budapestre érkezett a Szovjetunióban élő magyar származású internacionalisták egy csoportja. A vendégek fogadására a repülőtéren megjelent Úszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyetes, Otta István vezérőrnagy, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum parancsnoka, valamint Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, aki az internacionalista veteránokat meleg szavakicai köszöntötte a partizán szövetség, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében. A 11 tagú csoport: Obernyik István (Újpest), Kertész Ferenc (Óbecse),. Bálint János (Karácsonyfa). Durmics Mihály (Enying), Szenyeri Mihálv (Sátoraljaújhely), Bóc Károly (Újpest). Gorszkij Vilmos (Kisvárda) Nagybali János (Ózd), Németh Pál (Győr), Fónad Imre (Mátraderecske) és Kalimár József (Nyíregyháza) két hetet tölt Magyarországon. Walter Ulbricht fogadta a Varsói Szerződés tanácskozásának részvevőit Walter Ulbricht. az NSZEP KB első titkára, az NDK álamtanácsának elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja és Erich Mielke állambiztonsági miniszter társaságában pénteken Berlinben fogadta a Varsói Szerződés egyesített haderői főparancsnoksága tanácskozásának résztvevőit A fogadáson megjelent Jak-abovszkl marsall, a Varsói Szerződés egyesített haderőinek főparancsnoka, Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, az NDK és a Varsói Szerződés többi országának számos katonai vezetője, közte hazánkból Csémi Károly altábornagy, vezérkari főnök, honvédelmi miniszterhelyettes és Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes.