Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

Főgyűjtő csatornaMóravároson, fedett uszoda Újszegeden Két komoly létesítmény megvalósításához fogtak hozzá Szegeden: készül a móravárosi főgyűjtő csator­na és hamarosan hozzá­kezdenek az újszegedi fe­dett uszoda építéséhez is. Az előbbi 36. az utóbbi 28 mil­lió forintba kerül. Mind a két építmény érdekes, bi­zonyos tekintetben egyedül­állónak mondható. Trabanttal a csatornában A móravárosi főgyűjtő csatorna csupán egy szaka­sza a város körül felépülő körvezetéknek. A csatorna feladata, hogy összegyűjtse Szeged városának szennyvi­zét és továbbítsa a Tisza fe­lé haladó nyílt csatornába. A csatorna belső átmé­rője a most készülő szaka­szon 2 méter 70 centiméter. Ilyen átmérőjű alagútban akár egy Trabant gépkocsi­val is lehetne közlekedni. A később kiépülő csatorna­szakaszok belső átmérője 1,40, illetve 1 méter lesz. A móravárosi főgyűjtőnél azért ilyen nagy az átmérő, mert egyrészt a körvezeték vége, másrészt pedig a bel­ső és a külső nyugati ipar­negyed nagy mennyiségű szennyvizet bocsát a csa­tornarendszerbe. A csatorna építése — mé­reteit és az építési techno­lógiát figyelembe véve — újszerű munka Szegeden. Az OVF Kelet-magyarorszá­gi Vízügyi Építővállalatának szegedi építésvezetősége a kivitelező. Az alsóvárosi temető és a belgrádi műút mellett kez­dődött meg a csatorna épí­tése, Sur Gyula munkaveze­tő irányításával. A föld­munkákkal már a Gólya ut­ca torkolatánál tartanak. Anyagkupacok, deszka- és betonvas hegyek az út mel­lett. A hat méter hosszúsá­gú pátrialemezeknek csak a végük látszik ki az árokból, a csatorna nyomvonalából. A mélyben emberek dol­goznak, lábuk alatt talaj­víz csordogál a kiindulási pont felé, ahol nagy telje­sítményű szivattyú távolítja el a munkát is gátló vizet. A földmunkát bizony kez­detleges technikával vég­zik: öt-hat méter mélyen a brigád egyik tagja ásóval dolgozik, mellette társa la­páttal feljebb dobja a föl­det egy kiépített deszka­alkalmatosságra, onnan fel­jebb, majd még feljebb, az árok mellé. Tóth István bri­gádvezető mondja: „Négy karolás kell egy lapát föld­nek". Egyedülálló fedett uszoda A közismert UTC-pályára már nem lehet „ráismerni", bár az egyik futballkapu még ott áll a sóderhegyek között. Az építkezés főhadi­szállásává változott a haj­dani vérre menő focimecs­csek színhelye. Itt építik fel Szeged egyik leendő büsz­keségét, a fedett uszodát. Nap, mint nap sokan időz­nek a fedett uszoda makett­ja előtt, a Kárász utcai bú­torüzlet kirakatánál. Elis­meréssel bólintanak a szép létesítmény kicsinyített má­sára. De elismerés illeti azo­kat is, akik elkészítették és közszemlére tették, hogy már előre is lássa minden­ki. Szép lesz az újszegedi fe­dett uszoda és bizonyos te­kintetben egyedülálló léte­sítmény. A medence mére­tei megfelelnek a nemzet­közileg elfogadott verseny­uszoda méreteinek: 50x21-es, nyolc rajtkővel. Újszerű, hogy a medencét nem a földbe süllyesztik, hanem a „levegőben" helyezik el. Öl­tözőkkel, a technikai beren­dezések helyiségeivel és 800 fő befogadására alkalmas lelátóval rendelkezik még a fedett uszoda. A létesít­ményt fémjelzi a tervező személye is: Dávid Károly Kossuth-díjas mérnök, a vi­lághírű budapesti Népsta­dion tervezője alkotta az újszegedi fedett uszoda ter­veit is. Segíthetne Szeged ifjúsága A fedett uszoda építésé­nek kezdeti időpontja 1967 vége. A szerződéseket most egyeztetik az érdekelt épí­tővállalatok és a beruházás gazdája; a Szeged városi ta­nács tervosztálya. Az épít­kezés befejezése körülbelül 1970 végére várható. Ennyit a határidőkről. A tények, s a gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy az előre elhatározott határ­időkkel mindig baj van: általában késnek a befeje­zésekkel. Gondok állandó­an jelentkeznek, hol anyag­hiány, hol munkaerőhiány okoz nehézséget. De lehetne segíteni is ezen az építke­zésen : elsősorban Szeged fiatalsága adhatna hathatós támogatást. A fedett uszoda végül is a város ifjúságáé, sportoló fia­taljaié lesz. Emlékezetes még, hogy a Népstadion épí­tésénél milyen komoly se­gítséget, jelentős társadalmi munkát végeztek a sporto­lók. Talán Szegeden is kö­vetésre talál az akkori pél­da, s akár a sportolók társa­dalmi szervezete, akár más szervezet intézményesen is „védő szárnyai alá" vehet­né az újszegedi fedett uszo­da mielőbbi felépítésének sorsát. Gazdagh István Közelebb lesz az elbírálás és a A munkaverseny szervezésének új vonása Mint ismeretes, a kormány és a SZOT Elnöksége hatá­rozatot hozott a szocialista munkaversenyről; az új sza­bályok január 1-én lépnek életbe. Az MTI munkatár­sát a SZOT-ban tájékoztat­ták arról, hogy az intézke­désnek melyek a legfőbb új vonásai. — Az említett határozat — hangzik a tájékoztatás —, a gazdaságirányítás re­formjával szoros összhang­ban szabja meg a szocialis­ta munkaverseny elveit. A jövőben a SZOT csupán irányelveket dolgoz ki, s a vállalatok maguk mérik fel. hogy miben kérik a kollek­tíva segítségét. Az eddiginél jóval na­gyobb lehetőséget kapnak a vállalatok az arra legérde­mesebb dolgozóik erkölcsi és anyagi elismerésére. Eddig központi szabályzat írta elő, hogy a vállalati dolgozók­nak legfeljebb tíz százaléka kaphatja meg a „Kiváló Dolgozó" oklevelet, vagy jelvényt a vele járó egyhe­ti, illetve félhavi fizetéssel. A jövőben ilyen korlátozás nem lesz. A vállalat gazda­ságosságán, anyagi erején múlik, hogy mennyi jutal­mat tud osztani. Változást jelent az is, hogy csak egy­fajta kiváló dolgozó kitün­tetés lesz — jelvénnyel, ok­levéllel és félhavi fizetés­sel. A szocialista brigádok­nak és brigádtagoknak az arany-, az ezüst- és a bronz­palketteket eddig a SZOT, a szakmai szakszervezet, il­letve a szakszervezetek me­gyei tanácsa adományozta. Ezt a jogot átadják a válla­lati igazgatóknak és a válla­lati szakszervezeti tanácsok­nak. Élüzem címmel ugyan­csak a nagyvállalat igazga­tói és szakszervezeti taná­csai tüntethetik ki a jövő­ben gyáraikat és saját alap­jukból pénzzel is jutalmaz­hatják őket. A miniszterek és a szak­mai szakszervezetek elnök­ségei a jövőben nem élüzem címet, hanem „Kiváló Vál­lalat" és „Kiváló Intézet" címeket adományoznak. A tanácsi irányítás és felügye­let alá tartozó vállalatok­nak a kiváló vállalat kitün­tetést a jövőben az illetékes megyei, illetve fővárosi ta­nács és a vele azonos szin­tű szakszervezeti tanács adományozza, megnövelve ezzel e szervek hatáskörét. A Minisztertanács és a SZOT vörös zászlaját — egyes kivételektől eltekint­ve — azok kaphatják, akik az előző tíz évben legalább öt alkalommal elnyerték az élüzem vagy a kiválló vál­lalat címet. Az intézkedés célja az, hogy a zászló el­nyerése valóban rangot je­lentsen a vállalatnak. A Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös zászlajával, továbbá a kiváló vállalat és a kiváló intézet címmel pénzjutalom is jár, amit az állami költ­ségvetésből fizetnek. (MTI) Keresetek, árak, életszínvonafl Fontos határozatot hozott a SZOT Elnöksége A gos Szakszervezetek Orszá- lamivel nagyobb, a kiskeres- önkényes és Tanácsának Elnöksége kedelem forgalma a terve- áremeléseket. legutóbbi ülésén megvizsgál- zettnél magasabb volt, szá­ta a dolgozók keresetének mos árufajtánál bővült a vá­alakulását, az életszínvonal- laszték. ra különösen kiható árak a SZOT Elnöksége azon­helyzetét, az áruk minősé- ban megállapította azt is, gének alakulását és az áru- hogy jelenleg ellátást. Megállapította, hogy 1967-ben a dolgozók kerese­tének színvonalemelkedése egészében a tervezettnél va­latot, amely hozzájárul a vitás kérdések békés rendezésé­hez, az európai helyzet konszolidálásához. Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy az euró­pai viszonyok normalizálása, a kontinens békéje és biz­tonsága csak a második világháború eredményeként ki­alakult helyzet tudomásul vétele és tiszteletben tartása alapján rendezhető. Az európai béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy minden ország ismerje el az Európá­ban meglevő határokat, beleértve az Odera—Neisse-ha­tárt, a két német állam közötti határt, továbbá normali­zálja kapcsolatait a német munkások és parasztok első államával, a Német Demokratikus Köztársasággal. Szükséges, hogy a Német Szövetségi Köztársaság is­merje el a müncheni diktátum érvénytelenségét, annak kezdetétől fogva. Az európai béke és biztonság kulcskér­dése: annak megakadályozása, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bármilyen formában atomfegyverekhez jus­son. Mindkét fél üdvözli és támogatja a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának a két német állam közötti kapcsolatok rendezése érdekében tett javaslatait. Realizá­lásuk jelentős hozzájárulás lenne a konstruktív légkör kialakításához Európában, egyben elősegítené a Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista országok viszonyá­nak rendezését. A felek törekszenek arra, hogy belátható időn belül egyetértés jöjjön létre az összeurópai konferencia össze­hívásáról a biztonság és együttműködés kérdéseinek meg­tárgyalására. A valamennyi európai állam részvételével rendezendő tanácskozás elősegítené a hatékony kollektív biztonsági rendszer megteremtését és fontos határköve lenne földrészünk háború utáni történetének. A küldöttségek egyetértettek abban, hogy a világbéke megvédése érdekében továbbra is minden erőfeszítést meg kell tenni az általános és teljes leszerelés kérdésének előbbrevitelééit. A küldöttségek állást foglaltak az atom­sorompó-egyezmény mielőbbi megkötése mellett és teljes mértékben támogatják az atomfegyverek alkalmazásának betiltására irányuló egyezmény megkötését. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységével kapcsolatban a felek kifejezték azon véleményüket, hogy el kell távolítani minden akadályt, amely gátolja a világ­szervezetet küldetésének az alapokmány céljaival és alap­elveivel összhangban történő következetes teljesítésében. A két ország erőfeszítései továbbra is arra irányulnak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete érvényesítse a ha­ladás, a béke, a biztonság, a nemzetek közötti termékeny együttműködés szellemét. E feladatok sikeres teljesítése a szervezet egyetemességének megvalósítását teszi szüksé­gessé. III. pártjaikat és országaik népeit a testvéri barátság, a szi­lárd szövetség és a sokoldalú együttműködés szálai fűzik a győztes szocializmus első országához, a születésének fél­évszázados évfordulóját ünneplő Szovjetunióhoz. Ezt a di­csőséges évfordulót Magyarország és Csehszlovákia népei a szovjet néppel, annak kommunista pártjával, az egész haladó világgal együtt ünneplik meg. A tárgyalások ismételten igazolták a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja nézeteinek teljes azonosságát a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom valamennyi alapvető kérdésében. A küldöttségek aláhúzták az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Varyban megtartott konferenciá­jának jelentőségét, amely elemezte az európai helyzetet és útmutatást adott a különböző politikai és társadalmi feltételek között működő testvérpártoknak és haladó erők­nek. A Karlovy Vary-i konferencia elősegítette az előfel­tételek kedvező kialakítását a kommunista pártok további találkozói számára. A küldöttségek megállapították, hogy a Kínai Kom­munista Párt és a Kínai Népköztársaság vezetőinek sza­kadár és kalandor politikája súlyosan zavarja a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom, valamint a szocia­lista országok egységét, gyengíti az imperializmus elleni közös harc frontját. A két küldöttség kifejezte azt a meg­győződését, hogy a kínai kommunisták, Kína munkásosz­tálya és dolgozó népe, leküzdve jelenlegi nehézségeit, is­mét elfoglalja helyét az imperializmus elleni közös harc frontján. A két küldöttség kifejezte azt az álláspontját, hogy össze kell hívni a kommunista és munkáspártok világ­konferenciáját, amely megtárgyalná valamennyi forradal­mi, antiimperialista erő további közös tevékenységének alapvető kérdéseit. * A küldöttségek megállapodtak abban, hogy a két or­szág között 1949. április 16-án megkötött, 20 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés lejárta előtt új szerződést kötnek. A látogatás befejeztével a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány baráti látogatásra hívta meg Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányának küldöttségét. A cseh­szlovák fél a meghívást köszönettel elfogadta. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldött­ségének a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ban tett baráti látogatása a két szocialista ország kapcso­latainak további fejlődését, a szocialista közösség egysé­gének erősödését, a szocializmus és a világbéke ügyét szolgálta. indokolatlan a minőség­romlást, a súlycsökkentést. A tisztességtelen eszközök al­kalmazásának a mi társa­dalmunkban nincs helye. A közlemény joggal kifo­gásolja, hogy az illetékes ál­lami és gazdasági szervek az meg mindig tapasztalhatok áruterítésnél meg lehetőse­geiken belül sem veszik kel­lően figyelembe a külterüle­teken és az ipari gócponto­kon az egyes rétegek anyagi lehetőségeit és a növekvő igényeket. fogyatékosságok, olyan ten dcnciák, amelyek károsan hatnak a fogyasztókra. Nem kapható az üzletek­ben számos olyan közszük­ségleti cikk. amelynek árát régebben hatóságilag leszál­lították és az alacsony ke­A SZOT Elnöksége hang­súlyozza, hogy a gazdasági resetű, nagycsaládos dolgo- vezetők felelősek a terüle­zók részéről keresettek. tűkön történtekért, beosztot­taik cselekedeteiért is. Mun­Előfordul, hogy kisebb for- kajuk, anyagi és erkölcsi le­mai, vagy minőségi vál- lelősségük megítélésénél a tozásokat aránytalanul jövőben fokozottabban fi­nagy áremelés követ. Élelembe kell venni, hogy irányításuk alatt a termelési Nem ritka, hogy az alacso- egységek milyen minőségű nyabb osztályú árut indoko- árut, illetve szolgáltatást ad­latlanul magasabb osztályba tak és milyen áron, s hogy sorolják. Ruházati idényeik- fellépnek-e következetesen a kékből az ellátás nem kielé- visszásságok megszüntetésé­gítő. Egyes fogyasztási cik- ért. Ugyanakkor kek minősége romlott. Gya­kori a panasz egyes élelmi­szercikkekre, lábbelikre, el­sősorban a gyermekcipőkre. A munkások, a dolgozók megértik, hogy a népgazda­ság továbbfejlődése elenged­hetetlenül igényli az érték­a káros jelenségek ellen nemcsak az állami és gaz­dasági szerveknek kell fel­lépniük, hanem a szak­szervezeteknek és a dol­gozóknak is. A küldöttségek megállapították, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja között az internacionalizmus és a barátság elvei alapján állandóan mélyülnek az elvtársi, baráti kapcsolatok. E kapcsolatok fejlesztése a szocializmusnak a két országban történő építését szolgálja, egyben hozzájárul a szocialista közösség egységének megszilárdításához, a világbéke és a haladás erőinek tömörítéséhez. A küldöttségek megelégedessel állapították meg, hogy KADAR JANOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára FOCK JENŐ. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ANTONIN NOVOTNY, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke JOZEF LEN ART, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke aranyos arak kialakulasat. Az áruk minöségének javu_ Az egyes árak modositasara lása vagy romlása ugyanis a múltban is szükség volt es nagymértékben az azokat a jövőben is szűkség lesz. előállító A dolgozók tudják, hogy a központilag elhatározott árintézkedések a párt és a kormány politikájának megfelelően az életszínvo­nalat nem csökkentik. munkások lelkiis­meretlenségán, fegyelmén, hozzáértésén múlik. Minden dolgozó egyben fogyasztó is, s fontos, hogy úgy dolgoz­zék, hogy a kezéből kikerült termék mindenben megfelel­jen a fogyasztók igényei­A dolgozók megértik, hogy .,Ennek a szolgálatába . állítsak a szocialista munka­versenyt is. A SZOT Elnöksége felhív­ja a gazdasági vezetőket, fel­leéri a szakszervezeti szerve­ket, a kereskedelmi társa­dalmi ellenőröket, a dolgo­zókat, hogy az árak változnak, ha az áruk minősége javul, vagy a termékkel olyan változások történnek — a divat, a kor­szerűsítés hatására —, ame­lyek indokolják az árválto­zást. Megértik továbbá, hogy az alapvető élelmiszerek ki­vételével egyes cikkek ára ingadozik. Mindenekelőtt a zöldség- és gyümölcsárakra vonatkozik ez. A szakszer­vezetek szerint azonban a szabadpiaci árak alaku­lására az állami kereske­delemnek az eddiginél na­segífsék elő az indokolat­lan áremelések és a visz­szaélések megakadályozá­sát, az áruk minőségének javulását, választékának bővülését. A SZOT Elnöksége elha­gyobb befolyást kell gya- tározta. hogy a kedvezőtlen korolnia, tendenciák ellen fellép és a szükséges intézkedések meg­hogy jobban be tudja tölteni tétele érdekében az illetékes szabályozó szerepét. szervek tudomására hozza a A szakszervezetek nem szakszervezetek tapasztala­tartják megengedhetőnek az tait. álláspontját. r vasárnap, 1967. október 18. DÉL-M AGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents