Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

SzeEsdarKási kél Vietnammal Júliusban a stockholmi nemzetközi Vietnam-konferencia szervezői kezdeményezték, hogy október 21-e legyen az amerikai imprerialisták agressziója elleni tiltakozás, s a vietnami nép iránti szolidaritás napja. Felhívásukra világszerte újabb békemeneteken, tüntetéseken és más megmozdulásokon fogalmazzák meg a becsületes, józan gondolkodású emberek százmillióinak követelését: „El a kezekkel Vietnamtól!". Október 15 és 21 között vietnami hetet rendezünk hazánkban, hogy ezzel is támogassuk a szabadságukért és függetlenségükért harcoló hazafiak igazságos ügyét. Azt szeretnénk, ha újabb nagyszabású eseménysorozat tanúsítaná: egyet vallunk mindazokkal, akik fölemelik szavukat a Johnson-kormány elvakult tervei és cselekedetei ellen, s megannyi formában és fórumon tolmácsolják a népek jobbik felének, élő lelkiismeretének követeléseit — hangzik a vietnami hetet rendező magyar politikai és társadalmi szervezetek, egyesületek tegnap kibocsátott felhívása. Vietnam vérzik, de ellenáll. Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képviseletének vezetője népe nevében hangoztatta az Országos Béketanács Elnökségének legutóbbi ülésén: „Megtörhetetlen harci elszántsággal szállunk szembe a kegyetlen és eszeveszett amerikai agreszorokkal, nem hátrálunk meg, és igaz ügyünk győz!". A világ különböző társadalmi berendezkedésű országai más és más politikai meggyőződésű és vallású lakóinak egyre nagyobb tömegei szolidárisak Vietnammal, s követelik az amerikai agresszió megszüntetését. Hazánkban. a társadalom közérzése a testvéri és tettekben kifejeződő szolidaritás Vietnammal, a felháborodás és harag a támadóval szemben. A testvéri együttérzés és a bajba jutott támogatása politikai harccal és a tőlünk telhető anyagi eszközökkel természetesen kötelesség. Hiszen életről, halálról, békéről, háborúról, szabadságról, vagy szolgaságról van szó a földrajzilag tőlünk távpli Vietnamban, amelynek küzdő népével vagyunk. Érzéseink és cselekedeteink időről időre az egész társadalmunkat átfogó békemozgalmi akciókban csúcsosodnak, amelyek erősítik szolidaritásunkat A tavaszi békehónapban a gyárak, termelőszövtkezetek, vállalatok, intézmények dolgozói, az iskolák tanulói az együttérzésen, a tiltakozáson túl jó szívvel adták forintjaikat is a vietnami szolidaritási alapnak. A támogatásnak ez a módja is hatásos volt és az országban a vietnami hazafiaknak több mint 22 millió forint gyűlt össze. Csongrád megye dolgozói több mint 2 millió forintot juttattak el a vietnami szolidaritási alapnak. Az országos megmozdulás nyomán az összeadott forintok millióiból két tábori kórházat és gyógyszereket küldhettünk a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak, egy 300 ágyas kórház és öt iskola teljes felszerelését adhattuk a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. Társadalmunk, a közvélemény álláspontja egybevág kormányunk azon intézkedéseivel is, amelyeket a vietnami népért, megsegítéséért a kialakult helyzetben tesz, tennie kell. A Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányainak képviselői — mint ismeretes — ebben a hónapban Budapesten megállapodást írtak tlá. Eszerint Magyarország jövőre további térítésmentes katonai segítséget nyújt a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. Ezzel együtt — részben az évi árucsere kereteiben, részben pedig hosszúlejáratú kamatmentes hitel formájában — polgári jellegű árukat szállít, valamint vállalja vietnami szakemberek képzését, továbbképzését hazánkban. Mától, vasárnaptól társadalmunk álláspontjának kifejezéseként a Hazafias Népfront békemozgalmi akcióbizottságai, s a többi társadalmi- és tömegszervezet a „Politikai harc Vietnamért!" ós a „Teljes támogatást Vietnamnak!" jelszó jegyében az egész országban megrendezik a vietnami szolidaritási hetet. Október 15 és 21 között — a szolidaritási héten — Vietnam ügye az egész országban, minden munkahelyen a közösségi figyelem középpontjába kerül. A szolidaritási héten Szegeden, a szegedi járásban és egész Csongrád megyében a dolgozó emberek ismételten megerősítik, hogy egyetértésükkel, támogatásukkal találkozik a vietnami hazafiak igazságos küzdelme. Az országos eseménysorozat — amint azt a közhangulat alapján joggal állapíthatta meg az Országos Béketanács Elnöksége — bizonyosan kifejezi, hogy „a magyar nép az amerikaiak háborús eszkalációs lépéseire a vietnami néppel vállalt szolidaritás erősítésével, az USA agressziója elleni tiltakozás eszkalációjával válaszol." A Hazafias Népfront Csongrád megyei békemozgalmi akcióbizottsága támogatja és elősegíti azt a kezdeményezést is, hogy a szolidaritási hét során a gyárakban és a termelőszövetkezetekben munkabrigádok, az iskolákban pedig úttörőcsapatok vegyék fel vietnami hősök nevét. Október 21-én, a szolidaritási hét zárónapján Szeged, a megye dolgozói — akárcsak az egész országban és világszerte — megünneplik a vietnami hősök napját. Azoknak a vietnami hazafiaknak adózunk ekkor, akik népük szabadságáért, függetlenségéért életüket adták. A szolidaritási hét napjaiban újabb tartalommal, kiállással és cselekedetekkel telítődik a jelszó: „Politikai harc Vietnamért!" és „Teljes támogatást Vietnamnak!" Mi, magyar emberek Vietnammal voltunk, vagyunk és leszünk, mert népének igaz. emberi ügyéről, szabadságáról, hősi küzdelméről van szó. Vietnami műszak a termelőszövetkezetekben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf A szentesi Árpád Tsz tagsága legutóbbi közgyűlésén úgy határozott, hogy október 21-én, a vietnami • hősök napján vietnami műszakot tart, s e munka értékét a hős vietnami nép megsegítésére ajánlja fel. A szövetkezet tagsága ugyanakkor felhívással fordult Csongrád megye valamennyi termelőszövetkezetének közösségéhez; csatlakozzanak kezdeményezésükhöz, kövessék a segítség példáját. A csatlakozó termelőszövetkezetek a Hazafias Népfront megyei titkárságára nyújthatják be elhatározásukat, a szolidaritási alapra összegyűlt pénzösszegeket pedig az ugyaott igényelhető csekklapra fizethetik be. (Szolidaritási Bizottság, Budapest, 909.445—K. 95.) MAGYAR SZOCIALISTA M U N K A's P A' R T LAPJA 57. évfolyam, 244. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. október 15. Hazaérkezett Csehszlovákiából párt- és kormányküldöttségünk Nyilvánosságra hozták a közös nyilatkozatot A magyar párt- és kormányküldöttség, amely október 10-től a CSKP Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány meghívására baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodott, tegnap délelőtt Kassán fejezte be programját. A kassai pályaudvarról hazainduló delegációt a csehszlovák dolgozók ezrei búcsúztatták. Hatalmas üdvözlő tömeg gyűlt össze a pályaudvar előtti téren és köszöntötte Kádár Jánost, a küldöttség vezetőjét és a delegáció többi tagjait. Küldöttségünk búcsúztatására Kassára utazott Jozef Lénárt, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, miniszterelnök, Vladimír Koucky, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Alexander Dubcek, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, Szlovákia Kommunista Pártjának első titkára, Michal Chudik, a CSKP elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és más személyiségek. Jelen volt Sztankó Pál pozsonyi magyar főkonzul is. A két himnusz elhangzása után katonai díszegység sorakozott fel, majd Jozef Lénárt és Kádár János mondott nagy tapssal fogadott rövid beszédet. Jozef Lénárt egyebek között elmondotta, hogy a magyar küldöttség látogatása során ismételten bebizonyosodott: barátságunk megbonthatatlan, együttműködésünk gyümölcsöző. Kádár János elvtárs búcsúszavaiban többek között örömmel mondotta: a küldötségek néhány napos munkája hasznos és gyümölcsöző volt, tárgyalásaikat, megbeszéléseiket a teljes egyetértés jellemezte, az Kádár János: őszinte, meleg barátság, testvériség légköre hatotta át. A búcsúszavak után Kádár János és Josef Lénárt fogadta a katonai díszegység tisztelgését, majd mielőtt vonatba szálltak volna a magyar delegáció tagjai, a kassai fiatalok tánc- és dalegyüttese köszöntötte őket, az úttörők pedig vörös szegfűcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. A baráti kézfogás után küldöttségünk különvonata kifutott Kassáról. Szilárd barátság, bővülő együttműködés Űtban hazafelé Hidasnémetiben, a magyar határállomáson időzött néhány percet a szerelvény, majd folytatta útját Budapestre. Kádár János útközben a delegációval együtt Csehszlovákiában járt magyar újságírókkal beszélgetést folytatott a testvéri országban eltöltött napokról. a látogatás tapasztalatairól. A beszélgetés során Kádár elvtárs elmondta: — A magyar párt- és kormányküldöttség olyan szocialista országba látogatott, amellyel kapcsolataink eddig is internacionalisták és barátiak voltak. Az volt a célunk, hogy a barátságot tovább szilárdítsuk, s a jelen követelményeinek és lehetőségeinek megfelelően bővítsük együttműködésünket. — Küldöttségünk eredményesnek tekinti a látogatást, mert a tárgyalásokon nagyon nyílt, őszinte és elvtársi légkörben beszéltük meg a legfontosabb kérdéseket. Nagyon fontos, nagyon jó ez a magyar—csehszlovák viszonylatot illetően, de — s ezt nem frázis-^ ként mondom — feltétlenül hozzájárul a szocialista erők általános összefogásához is. A legfőbb kérdésekről közös nyilatkozatot adtunk ki, tanácskozásunkon továbbá megállapodtunk azokban a konkrét témákban is, amelyeket mindkét párt- és kormány már a legközelebbi jövőben napirendre tűz. — Ami a látogatás eseménysorozatát illeti, a közvélemény a hírközlő szervek munkája eredményeként meggyőződhetett arról, hogy kapcsolataink most valóban zavartalanok, nem korlátozódnak a vezető testületek egyetértésére, hanem a két ország népeinek közvetlen barátságát jelenlik. A kapcsolatok különböző területeit érintve nyilvánosan is Szegeden készült az ország legnagyobb villamosa Tegnap a déli órákban sokan megcsodálták a rókusi főműhelyből a vasúti nagyállomásig a városon %végiggördülő impozáns új villamos kocsit, amelyet a Szegedi Közlekedési Vállalat dolgozóinak kollektívája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére készített el határidő előtt. A 28 méter hosszúságú — az országban eddig legnagyobb —, 240 személy szállítására alkalmas villamoskocsi tegnap tette meg első útját. Még a múlt év végén fogott hozzá a közlekedési vállalat műszaki osztálya — Szíjjártó László osztályvezető irányításával — a tervek készítéséhez. Idén május végén indult a kivitelezési munka s az eredeti elképzelések szerint év végére kellett volna azt befejezni. A jubileumi év tiszteletére azonban Szikora János TiVIK művezető, Károlyi István, a javítóműhely művezetője, Ocskó Lajos, a tanműhely vezetője, Dianovszki Mihály brigádvezető helyettes. Németh István és Czékus László villanyszerelók. társaikkal együtt vállalták, hogy ebben az esztendőben nem egy, hanem két felújított villamoskocsit adnak át, a forgalomnak. Az első elkészült s előreláthatólag az újszegedi vonalon fog közlekedni. A második kocsi munkálatai is folynak már s ezt is befejezik év végére. A tapasztalatok birtokában 1970-ig még további 4,. tehát ebből a sorozatból összesen 6 villamoskocsit adnak át a közlekedesi vállalat dolgozói a forgalomnak. A próbaút jól sikerült s az első utasok jókívánságaikat fejezték ki a nagyszerű munkát végzett dolgozóknak, s Nagy János TMK csoportvezetőnek, aki ez alkalommal sajátkezűleg vezette végig a városon a munkatársaival közösen alkotott villamoskocsit. K. J. Liebmann Béla felvétele szóltunk a két ország közt létrejött és kibontakozott nagyarányú utasforgalomról, turizmusról. Megítélésünk szerint ez — amellett, hogy természetszerűleg a pihenést, a kikapcsolódást szolgálja —, feltétlenül politikailag is jelentős, hiszen évről évre százezrek utaztak és utaznak egyik országból a másikba. Végső soron tehát a magyar—csehszlovák kapcsolatok milliók közvetlen, személyes élményeit, találkozásait, kapcsolatait is jelentik. — Meg kell mondanom, hogy az általánosan ismert központi kérdésekben megnyilvánult egyetértésen túlmenően ránk, a Magyar Népköztársaság felelős képviselőire igen mély benyomást gyakorolt, hogy közvetlenül tapasztalhattuk: csehszlovák barátaink valóban lenini nemzetiségi politikát folytatnak és ez — figyelembe véve, hogy Csehszlovákiában jelentős számú magyar él —, ahogy annak lennie kell, tulajdonképpen erősíti a két ország barátságát. Találkozásaink során egyébként voltaképpen három nemzet mindegyike őrzi saját nyelvét, kultúráját, történelmi hagyományait, ugyanakkor mind a három nemzet egyetért a szocializmus alapkérdéseiben, szocialista társadalmat épít, s ezért itt a nemzeti különbözőség nem elválasztó, hanem összekapcsoló, előre lendítő tényező. Mindazok a több nemzetiségű szocialista országok, amelyek a nemzetiségi kérdést helyesen kezelik, számunkra, internacionalista magyar kommunisták, a szocializmus magyar hívei számára megkönnyítik a munkát és a harcot, amelyet céljainkért folytatunk — fejezte be nyiltakozatát Kádár János. A küldöttség fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságnak tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, s a kormány tagjai, a Központi Bizottság több tagja és osztályvezetője. A látogatásról és a tárgyalásokról szóló közös nyilatkozatot szombaton este tették közzé. (Lakunk 2. és 3. oldalán közöljük.)