Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

Tovább tökéletesítik Szeged áruellátását A kereskedelem helyzete — Újabb feladatok Szeged kereskedelmi he lvzetét. fejlesztésének irá- igénybe minden anyagi esznyát és lehetőségeit összegezte a lakosság ellátásának kost, ami csak lehetséges; további javításáért — amint ezt lapunk pénteki szarná- hogy a helyi árualapokból ban jelentettük — a városi párt-végrehajtóbizottság ál- javítsuk a lakosság ellatátal rendezett kereskedelmi pártaktivaülés. A témáról a sát. pártaktívaülés, a városi pá rt-végrehajtóbizottsag be- A piacoknak szintén jeszámolója, valamint a párt-végrehajtóbizottság állásfog- lentős a szerepük a lakoslalása Szeged kereskedelmének fejlesztéséről, irányt sag ellátásában, s ezt az mutatott a helyi feladatokra. Egyúttal hozzájárult ah- összes lehetséges eszközökkel hoz, hogy a kereskedelem jól készüljön az új gazdasá- és módon tovább kell növelgi mechanizmusra, s életbe lépése után követelményei- ni. nek a vásárlók érdekében megfeleljen. A vásárlók reklamációi, továbbá az üzletek nyitvatartási ideje, a raktározási gondok, a szállodai férőhelyek elégtelensége stb. ugyancsak napirenden szerepeit. Fellépett a pártaktíva ülés a vendéglátóiparban tapásztalható borravaló hajhászása ellen, es általában a A nehézipar meghonoso- kereskedelemben itt-ott tndása, előretörése, a kőolaj- pasztaiható „vásárlók általi Igények és kereskedelmi tevékenység A belkereskedelem a la- ren a kishatárforgalom kerekosság ellátásában alapvető, tében. Tevékenységét és eredményességét népgazdaságunk helyzete, előrehaladása, a . , ... .,.,,.,, társadalmi es a gazdasági es loldgazkutatasok eredne- honorálások ellen. A vevő.. .. —nr<n i < r(i>, , n nr- „ Ir 11 i/l Kis « -1- 11 <1 m 7 - / 7 n/1 l/l PIIO i' l/yn fejlődés mértéke határozza meg. A párt es a kormány nyessege ugyancsak újabb nek nem kell hálásnak lenigényeket támaszt a kereske- nie azért, hogy a pénzéért politikájának megfelelően delemmel szemben. A város árut, vagy ebédet kap, himunkánk nyomán fokozatosan növekszik az életszínvonal. Ez az életszínvonalemelkedés a elsősorban az cgesz fejlődése, az ünnepi szen ez természetes. hetek sikere, a turizmus nö- A kereskedelem feladataivekedése megváltozott körül- nak megvalósításában kiilgyakorlatban menyeket jelent. Ezek szük- detése volt és van n szociaáruvásárlás- ségszerűen követelik a ke- listabrigád-mozgalomnak -ban realizálódik. reskedelem fejlesztését az munkaversenyneK. Tavaly Az áruforgalom Szegeden összes kínálkozó lehetőségek már 105 szocialista címet ls növekedett és növekszik kihasználását. Az új körül- elnyert brigád 117.) taggal Az élelmiszerforgalom 1964 menyek egyben megszabják dolgozott Szeged kereskedelota 8. a vendéglátás forgal- a jövőbeni helyi tennivaló- mében cikkek kat is. ma 9.3, a ruházati forgalma 3.6, míg a vegyesiparcikk-forgalom 12,9 százalékkal emelkedett. Az aruforgalom 1965-ben és 1966-ban évenként átlagosan 6.8 százalékkal futott fel. Jellemző a tartós fogyasztási cikkek és a drágább, kalóriadúsabb élelmiszerek váA kereskedelemben tevékenykedő pártalapszerve. Szegeden az a kereskedelmi ZPtek a pártmunka eszközeivállalkozás részesül előny- Vel általában eddig is jól ben, amely a legjobban elo- segítették a teendők végresegíti a lakossag ellátását, hajtását. A pártalapszerveEz azt is jelenti, hogy lé- 7etek gazdasági szervező vyegében megszűnt a taná- munkáia jó irányban tocsi kereskedelem kizáróla- Vább fejlődik. Hiányosság gossága, s beléptek a keres- viszont, hogy a pértalapszersárlásának nagymérvű növe- kectelem életébe az állami vezet nem minden vállalatkedése. Az áruforgalom növekedésével együtt járt a kereskedelmi hálózatfejlesztés. A boltok és a vendéglátó helyek alapterülete 1860 négyzetméterrel növekedett. A kereskedelem dolgozói — állapította meg a párt-végrehaj tóbfzottsag beszámolója — megnövekedett feladataikat általában jól teljesítették, összességében javult a kiszolgálás kulturáltsága és a kereskedelmi munka színvonala. bár kívánni valók még jócskán vannak. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1964-ben a lakosság ellátásának szüntelen javíga/.daságok. termelőszövet- nál számoltatja be rendszekezetek, földmúvesszövetke- resen a gHzdasági vezetőket, zetek is. Ez a gazdasági Most az a tennivalója a többszektorúság az egészsé- pártalapszervezeteknek, hogy ges kereskedelmi versenyt segítsék az áttérést az új is magával hozta. A ver- gazdasági mechanizmusra, seny, amely a kereskedelmi majd közreműködjenek célvállalatok, üzletek között jainak elérésében. Szükséges, kialakult, nem öncélú. Lé- hogy a kereskedelmi párínvege az, hogy a követeimé- alapszervezetek még elemnyekhez képest szük kereskedelmi hálózat fejlesztéséért, bővítéséért vegyünk zöbben foglalkozzanak a forgalom és az árusítás kérdéseivel. /" ff f! | C^yumoksszedés geppe I Az 1950-es években kezdték meg hazánkban azokat a kísérleteket, amelyek a gyümölcsszedés, -szállítás és friss fogyasztásra való feldolgozás gépesítését szolgálták. Azóta részben sikerült megteremteni a betakarítás gépesítésének agronómiai és műszaki feltételeit. Az üzemi vizsgálatok viszont egyelőre azt mutatják, hogy a következő 1—2 óvl izedben kézzel kell leszedni az ország gyümölcstermésének legalább 110—05 százalékút. A traklorvonlalású és önjáró szcdöemelvén.yek széles körű bevezetése pedig Magyarországon egyelőre nem gazdaságos. Azokban a gazdaságokban, amelyek 50—100 hektárnál nagyobb területen termesztenek csonthéjas és héjas gyümölcsöket, szükséges a rúzógépek és fellogóbcrendezések bevezetése. Hosszú kísérleti időszak után ezeknek a vibrációs rázógépeknek a gyártása már hazánkban is megkezdődött. A vizsgálatok eredményei szerint 5—12-szeres élőmunka-termelékenységet eredményez a gépi rázás, még akkor is, ha ponyván fogjuk fel a gyümölcsöt. A termés a konzervipar számára megfelelő. de a szilva és szilárd húsú kajszi rázásával kellő arányban asztali minőség is nyerhető. A motoros gyűjtő-* erh.vőpár alkalmazásával a termelékenység 8—45-szörösre emelhető a kézi szedéshez mérten. Ezek alkalmazása azonban csak évi 300 üzemóra esetén gazdaságos. A gyümölcsbetakarítás gépei között megemlíthetők még az üres és megtöltött ládák szállítására használatos rakodólapok. A gazdaságokon belüli, maximálisan 1 kilométer távolságú szállításra traktorvontatású csúszólemezek terjedtek el. Az almatermesztő nagyüzemekben 220 és 450 kilogramm befogadóképességű tartályládák alkalmazását is megkezdték. A gazdaságpolitikáról A szocialista országokban a termelőeszközök társadalmi tulajdona alapján a szocializmus felepítese átfogó gazdaságszervező és irányító feladatot ró a szocialista társadalom vezető pártjára es kormányára. amelyek megfogalmazzák, kifejezik a szocialista rendszer _ fejleszteset szolgáló gazdasági intézkedések, célok és várható eredmények összességét, összefüggéseit. Pártunk IX. kongresszusának határozata így foglalja össze a szocializmus teljes felépítését szolgáló gazdasági feladatainkat: „A harmadik ötéves terv célja: folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését; továbbá gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet és rendszeresen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturális és szociális ellátását." E tömör megfogalmazásban jelenkori gazdaságpolitikánk lényege, tartalma fejeződik ki, ami természetesen sok olyan nagy horderejű gazdasági intézkedést foglal magába, amelyek mindegyike a soron levő, közvetlenül a társadalom egésze előtt álló és napirenden levő feladatok megoldását célozza. Ilyenek: a nemzeti jövedelem összegének és termelési ütemének megtervezése; a nemzeti jövedelem felhasználásának meghatározása; bel- és külkereskedelmi intézkedések; a szocialista állam lényegéből fakadó állami preferenciák rendszerének kialakítása; az ár- és hitelpolitika állami irányítása; a népgazdaság belső- és külső egyensúlyának biztosítását szolgáló gazdasági intézkedések; az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlesztésé; a fogyasztási cikkek és a termelőeszközök termelésének növekedési üteme; a mezőgazdaság fejlődési ütemének gyorsítása; a munka hatékonyságának növelése; az intenzív fejlesztés követelményei és szükségessége; az export ríövelése, gazdaságosságának fokozása; az életszínvonal stabilitásának és a gazdaság dinamikus fejlődésének biztosítása. stb. / Ezek és még számos hasonló gazdasági intézkedések összessége fejezi ki a gazdaságpolitika fogalmát, lényegét. Úgy i« megfogalmazhatjuk, hogy sok tényezőből, az egyei meglevő és megfogalmazott, illetve válható gazdasági folyamatok összességéből tevődik ki a gazdaságpolitika. Következésképpen a szocialista társadalom vezető szervei — a párt és a kormány — által a társadalmi eszmény irányába kidolgozott és az objektív gazdasági folyamatok ismerete és t'udományos számbavétele alapján meghatározott főbb gazdasági célok, döntések, gazdaságszervezési elvek, módszerek összessége, amelyet a társadalom uralkodó elvei, nézetei determinálnak. Tudományos elméleti alapja a politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtanok egész rendszere. A szocialista állam gazdaságpolitikáját — történelmi célját tekintve — úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az a hatalom megragadására, a hatalom megtartására és erősítésére, a szocialista társadalom alapjainak lerakására* majd teljes felépítésére irányul. Végső soron a társadalmi jólét megteremtésének eszköze, a gazdaságfejlesztés fő irányának és legfőbb arányainak, az arányos fejlődés és társadalmi előrehaladás legfőbb következményeknek hosszú, közép, vagy rövid távon való rendszerbe foglalása a gazdaságpolitika, amelyet, éves, ötéves és hosszabb távú népgazdasági tervekben dolgoznak ki. A városi párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása A városi párt-végrehajtó- vonatosan ismertetünk — tasáért. határozatot hozott a bizottság állásfoglalása — az illetékes párt- és állami kereskedelemről, fejlődési a párt végrehajtó bizottság szervek egyik legfontosabb irányáról. Az elmúlt idő- beszámolójónak megfelelően feladatának tekinti az áruszakban a Város kereskedel- — nagy körültekintéssel fel- forgalom további növelését, me, a kereskedelemben dol- öleli Szeged kereskedelme az árualapok további jelengozó kommunisták, továb- fejlesztésének kérdéseit, a tős bővítését a lakosság elbá pártonkívüliek azon lakosság áru ellátásának tö- látásának, növekvő igényeimunkálkodtak, hogy végre- kéletesitéséért. Az állásfog- nek egyre jobb, kulturáltabb hajtsák ezt a fontos határo- lalás a város általános fej- kielégítéséért. Ezért tnmolődéséből, a kereskedelem gatja mindazokat a kezdemostani helyzetéből indul ményezéseket, amelyek hozki. Megállapítja, hogy a Po- zájárulnak az új árualapok litikai Bizottság kereskede- biztosításához. A .szabadpiaSzimulánsok, táppénzcsalók zatot. ami hosszú időre megjelölte a kereskedelem feladatait és egyúttal erősítette pozícióját, szerepét. Szeged kereskedelme vi- lemre vonatkozó határozatát ci felhozatalról megallapíija, hogy azt jelentősen nö-elni kell. A párt-végrehajtóbizottság egyetért a pavilonszerű piacfejlesztési elgondolással. Kiemelt áruellátást kell szont a nagy fejlődés ellené- "végrehajtva Szeged kereske re sem tudott lépést tartani delme fejlődött, javult a kea városi lakosság számának reskedelmi vállalatok tevégyarapodásával, a kereske- kenvsége, a kereskedelmi delem iránt támasztott roha- párta'apszervezetek munkámé* tempójú igényekkel. ía- Gondot okoz viszont, Szeged politikai, társadalmi, ko°v n város ellátása ném biztosítani a forgalmi rs.->gazdasági előrelépése, ide- követte a megváltozott kö- mópontok üzleteinek. A külgenforgalmának növekedése rulmenyeket. Éppen ezert a sd városrészekben elsősorigen jelentős. A város la- Vi'rasl Pa^-vegrehajtobizott- ban az élelmiszer és venkossága ma már több mint ?a* szuksefgfsnek déglálóipari ellátást szüksé117 ezer. Az állandó lakos- h0fT ™ lUetekes fé,s?bb ke- ges javítani. Fontos a dolsagon kívül - a kereskede- JlVZl l^'f.1 áozó nők második műszaklem munkájának értékelésekor és tennivalóinak meghaa Szeged ellátását biztosító központi árualapokat, a vájának további könnyítése az áruk több választékával és tarozásakor - számításba ras kereskedelmének része- 1obb minőségével: mirelite . .. l sedeset a mesve arua ama. a.ia. i. > sedését a megye árualapjából. Ezzel együtt igen lénye- ján. ételek, előrecsomagolt, konyhakész árucikkek stb. útgesnek ítélik az árvalapok növelését helyi eszközökkel, A párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása a Szeged m. j. kell venni a város különféle vonzástényezőiből adódó „nappali lakosságot". Jelenleg mintegy 140 ezerre tehető a „nappali lélekszám", amit a környékből itt dolgozók és vásárlók, piacokra bejárók, a?'iskolákba érkező tanulók, valamint a turizmus keretében hozzánk látogatók, valamennyien vásárlók cs étke- ,alkozást részesítették előny- .eszies zok adnak. A turizmus során ben -mielv leffiohhan «-/->t ' . • • . • Szegeden az átmenő forga- „ ken,en' az arusltó gazdásági " galta a varos ellátását. Vi rugalmas intézkedésekkel, városi tanács illetékes vezeTovabbra is törekedni kell a tői figvelmébe ajánlja: kokereskedelemnek a lakosság ordinált munkával biztosít igenveinek differenciált ki- sák) hogv n kereskedelmi elegitésere. Helyesnek bizo- és a vendénlátóipari hálónyult. hogv nz elmúlt évek- z„t tervszerűen és aránynben azt a kereskedelmi^ vál- san fejlődjék. A városfejlesztés során úgy kell serlom idén az első félévben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva kétszeresére növekedett. Mintegy ötszázszektorok közötti versenyt, szont nem nyugodhatunk hogy az választékosabb áruabba bele. hogy a kere.ske- ellátást jelentsen. Javasolja delmi szelnek erőfeszítései a párt-végréhajtóbizottsúg a ezer ember lépte át ebben ellenére az időszakos hiány- városi tanácsnak, hogv vizs- | az időszakban a szegedröszkei átkelőhelyen a magyar határt. A városba érkezők közül több mint ISO ézYttl Jugoszláviából érkézcikkek száma 196 4-hez viszo- gálja felül a kereskedelem nyitva lényegében nem változott. 20 éves hálózatfejlesztési tervét, s abban érvényesítse A párt-végrehajtóbizottság az új kereskedelempolitikai tek, közöttük mintegy 40 ez- állasfoglalasa — amelyet ki- elveket Az SZTK-ban olyan aktákat is kezelnek, amelyek arról vallanak, hogy egyes táppénzes betegek, ha nem is szimulálnak, de visszaélnek az állam gondoskodásával. Egyiket-másikat nevezhetjük táppénzcsalónak is. mint például M. József újszegedi lakost, aki a kendergyárban dolgozik. Üzeméből a beteglátogatók többször keresték a lakásán, hogy érdeklődjenek iránta, s ha valamire szüksége van, segítsenek rajta. Csakhogy többszöri kísérletezés után sem találták otthon. A szomszédok viszont elmondották, hogv a táppénzes ..beteg" eljár dolgozni, vályogverést vállalt a Kertész utcában, más újszegedi lakasoknak pedig felassa a kertjüket. Megvonták a táppénzt Látták M. Józsefei az utcán is. amint téli zsákot cipelt az Anna-kútnál. Mikor azonban megpillantotta munkatársát, elfordította a fejét. ugy tett, mint a strucc, hátha nem veszik észre. Rosszul számított, Máskor is találkoztak vele, méghozzá vendéglőkben, éspedig olyan ellenőrök, akik arra hivatottak, hogv védjék a társadalmi tulajdont. F,/. esetben arról volt szó. hogy M. Józsefet megakadályozzák abban, hogy tovább húzza a táppénzt, ugyanakkor maszek munkát vállaljon. Korábban hasonló cselekedetért tíz napra mar megvonták tőle a táppénzt, az újabb visszaélés után pedig tizenöt napra. Módszere volt, hogy amikor gyógyultan távozott es munkába állhatott volna, más panaszszal fordult az orvoshoz, hogy megtévessze. Meccsen a fekvő beteg Egész oldalnyi a felsorolás, hogy S. János, Szeged, Madách utcai lakos két év leforgása alatt hányszor volt kiírva táppénzes állományba. hol a sebészeten, hol pedig a szemészeten. Az ellenőri jelentésből kitűnik, hogy sorozatosan kiíratja magát keresőképtelennek, s ezt arra használja fel, hogy maszek kőműveseknél vállal munkát. Megneszelte, hogy a maszek munka végzése közben le akarják fényképezni, hogy kellő bizonyíték szóljon ellene, s hirtelen meggyógyult. Két év leforgása alatt 11 ezer 124 forintot vett fel táppénzes állományban. Augusztus 14-én szabadságra ment, 17-én viszont betegállományba vétette magát. Eközben történt, hogy motorkerékpárral átruccant Mindszentre, hogy rokonánál disznót vágjon. A beteglátogatók keresték a lakásán, de nem találták otthon, mert futballmérkőzésen volt. E ténykedésével gyógyulását hátráltat la, ha egyáltalán beteg volt... A két szakrendelő orvosának mindenesetre felhívtak a figyelmét, hogy ezt a pácienst a jövőben csak főorvosi engedély alapján lehet táppenzes állományba venni. Elég okot adott rá, hogy büntetésként három napra megvonják tőle a táppénzt. Hova utazik? A 181-es napló sorszámú fekvő beteg, T. Sándor, a Csongrád megyei építőipart vállalat akalmazottja olyaft időpontban tartózkodott az autóbuszpályaudvar várótermében, amikor feküdnie kellett volna odahaza. Pech. je volt, hogy vállalata ellenőre is éppen akkor akart utazni, amikor ő. — Hová utazik? — kérdezte tőle. — Sehova — mondta zavartan. — Mit keres a váróterem, ben? — Semmit. — Nem gondolja, hogy így húzza-halasztja a gyógyulását. vagy magának mindegy? Az elfogadható magyarázat elmaradása természetesen ebben az esetben is táppénz elvonást eredményezett, hiszen a visszaélés nyilvánvaló volt. Olyan eset is előfordult már, amikor az illető beteg jobb keze vállig gipszben volt. A törött félkarral azonban tudott hadakozni, sőt üihi is. amikor a kocsmában többet ivott a kelleténel. Az ilyen ügyek targyalás. ra kerülnek, közelebbi vizsgálódásra. A „páciensek"' aszal védekeznek, hogy környezetük rrsszindulaianak köszönhetik a feljelentést. S amikor egyik-másik fejtre ráolvasták, hogy egymást követően különböző hónapokban különféle látszatbetegscggel maradtak el munkahelyükről, hogy magánmunkákat vállaljanak odahaza, vagy máshol, akkor csodálkoznak. Az alkalomhoz illően ugyanis nem válik be semmilyen tartalékbetegség. L. F. Vasárnap. 1967. október 1. [)éL-MACYARORSZÁS &