Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-13 / 242. szám

Vizsgázik a vezetékrendszer Téj^é mellett A siófoki Kőolajvezeték Vállalat augusztusban öszszesen két acél csőpárral „keresztezte" a Tisza medrét A gáz és olajszállításra készülő vezetékrendszer munkái akkor fejeződtek be teljesen: a Tisza két partjáról húzódó vezetékszakaszokat . építették meg az elmúlt hónapban, október első hetében. A Kőolajvezeték Vállalat szerdán befejezte a szerelést, s tegnap, csütörtökön megkezdődött a nyomáspróba is. A többmillió forint értékű beruházási program egyik jelentős i része a tervek szerint megvalósult; az új vezetéknek az a feladata, hogy a Tisza—Maros közötti területen termelőkutak olaját az algyői töltőállomásra, gázát pedig a szegedi fővezetékbe jutassa. Juratovics Aladár, a Kőolajtermelő Vállalat szegedi üzemegységének vezetője elmondotta, hogy az új csőszakaszokon néhány napon belül megindul az olaj és gázszállítás. A keresztező vezeték működésével számos előny jár, az eddigi módszernél biztonságosabban végezhetik az olajszállítást, sőt, a szállítás programozható lesz. A vezetékrendszer Szeged gázellátását is tovább javítja, segítségével napi 200—220 ezer köbméterre emelhető a Szegedre küldött teljes földgáz-mennyiség. Az új vezetékhez csatlakozó 11-es számú tankállomás munkái is jól haladnak: a mintegy ötmillió forintos beruházáson naponta 30—35-en dolgoznak, így valószínű, hogy o berendezés 1968 elején már működik. A szegedi medence másik pontján is fontos munka kezdődött a napokban. Az algyői 47-es közút és a vasútvonal határolta részen a központi ipartelep területrendezését, alapjának földfeltöltését végzi a Földgép Vállalat. A lapunkban már ismertetett terv szerint itt különféle műhelyek s raktárak épülnek. A területrendezéssel egyidőben az új vasúti iparvágány készítését is megkezdte az ÜtVasútépitö Vállalat. A tervek szerint az iparvágány a Szeged—Tisza- és ,a Rendező-pályaudvar jelenlegi túlterhelését megszünteti, az olajipar anyagellátását az új iparvágányon keresztül biztosítják majd. Országos grafikai hét Reprezentatív kiállítás nyílik Szegeden Vidéki nagyvárosokban le- sző, olyan rézkarcokról és vő boltjai közül a .Képcsar- metszetekről, amelyeket nak Vállalat a szegedi, a maximálisan ötven példányszolnoki, a pécsi, a nagyira- ban készítettek az eredeti lenizsai és a miskolci bemu- mezről. látóteremben rendez művé- Dr. Supka Magdolna műszi rézkarcokból reprezenta- vészettörténész — aki a tív kiállítást az október 13— Képcsarnok Vállalat csütör21 közötti országos grafikai tökön tartott budapesti sajhéten. Első alkalommal ik- tó tájékoztatóján fogadta az tat jak most az őszi kulturá- újságírókat — beszélt arról, lis események sorozatába a hogy a képzőművészetnek grafikák művészetének se- voltaképpen a legbeszéderegszemléjét. sebb, legtöbb irányba ható Szegeden, a Kárász utcai műfaja a grafika. Ilyen komképcsarnok-szalonban olyan pozíciókkal majdcsak minrangos válogatású grafikai den könyvben — illusztráanyagból nyitnak pénteken cióként — találkoznak az tárlatot, ahol a közönség az olvasók. A rajzolóművészek , ., ilyenformán nemcsak luálliBlkotoművészek sorában egy- tás..a kerü]5 művoikkel_ ha_ részt a legkiválóbb meste- nem az „alkalmazott" grafirek, másrészt a grafikai mű- kákkal is esztétikai nevelő faj fiatal, tehetséges képvi- küldetést, ízlésformáló, aláselőinek revével, munkáival táskultúrát fejlesztő szereptalálkozhat. Felsorakoztatják kört töltenek be. Éspedig viBarcsay Jenő, Würtz Ádám, lágszínvonalon dolgoznak a Reich Károly, Gross Arnold, magyar grafikusok, ennek Stettner Béla, Varga Nándor kézzel fogható, szemmel látLajos, Csohány Kálmán ható bizonyítéka: alkotásaikkompozíciójával együtt az nak művészi értékben összeifjabb korosztályú művész- hasonlítása a jelenleg Budagárdából Pásztor Gábor, pesten, a Műcsarnokban renBojtos Károly, Major János, dezett „Intergraflk 67" kiálMaurer Dóra alkotásait. Sok- litás több tucat országból érszorosított grafikákról van kezett anyagával. Főiskolai művésztanárok kiállítása A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évfordulójának tiszteletére a Szegedi Tanárképző Főiskola tudományos ülésszakot tart. Ennek keretében tegnap délután a központi egyetemi épület aulájában Fischer Ernő tanszékvezető tanár bevezetője és Mezei Árpád művészetfilozófus beszéde után megnyílt a rajztanszék művésztanárainak kiállítása. Fischer Ernő a nyár folyamán a svájci Winterthurban már nagy sikert aratott képei egy részét állitja ki. Architektúra című sorozata, népi ornamentikával motivált Körhintája, és a szinte már zenei futamokat idéző, a grafika és festészet eredményeit eggyéolvasztó Csendélet-e a legszebbek közé tartozik, amit tőle eddig ismertünk. Vinkler László képei a klasszikus és szürrealista életérzés formai és tartalmi szintézisét teremtik meg. Ilyen például a gyönyörű átszellemült Leonardo parafrázis, a Lapitha menyasszonyok. A tér-struktúra optikai problémáinak megoldására irányuló kutatások nála jelentkéznek a leginkább. Ezekre példa a Michelangelo parafrázis és az Antigoné. Cs. Pataj Mihály festészetében új, sommázó korszak jelentkezik, amely régi önmagához hűen, ahhoz szervesen kötődve, de az eddigi eredményeken túllépve adja szép ötvözetét a tájnak és a szerkezetes valóságnak. Kazal karámmal. Olajkutak, Vihar előtt című képei jelzik ezt az utat. Szabó Miklós, akinek eddig főként akvarelljei láthatta a közönség, ezúttal olajfestményeket mutat be. Szicíliai táj, Taorminai színház, Prágai utca, Tengerpart című képei tetszettek a legjobban, felépítésük ritmusában, színeiben az átélt és megértett tájélmény jelentkezik Lelkes István a tanszék legfiatalabb tagja, munkássága a vásárhelyi iskolához kapcsolódik. Erőteljes, szép szénrajzai a Tavasz, Madarak, Játszó méncsikók mellett egyszerű monumentalitásra törő olajképekkel szerepel. Szathmáry Gyöngyi szobrászművésznek a katalógusban reprodukált szép Furulyázója a vásárhelyi tárlaton szerepel, anyagának nagy részét akt és alaktanulmányok teszik ki. Különösen szép Balaton című nyugodt harmóniájú tollrajza. Szerepel még a kiállításon Vassil Stoilov, a Trnovoi Főiskola művészeti tanszéke vezető tanárának két szép, Bolgár táj cfmű akvarellje. A kiállítás október 26-ig tart nyitva. Kulka Eszter A szovjet film 50 éve A negyvenegyedik Amikor jó évtizeddel ezelőtt „vakmerően és hívatlanul" beállított egy nem éppen fiatal rendező-asszisztens a Moszfilm Stúdió igazgatójához, tarsolyában az ismeretlenség titkos-izgatott várakozása mellett néhány elismert rendező-tanárának névkártyája, azóta világhírűvé lett kollega-barátjának biztatása, s egy merész ötlet szerénykedett útruvalónak. Az igazgató Ivan Pirjev ugyancsak elámult, mikor a jövevény bejelentette meghökkentő szándékát: Borisz Lavrenyov ismert elbeszélését, A negyvenegyediket akarja megfilmesíteni, azt a művet, melyből Protazanov már közönségsikert produkált a moziban, s melynek cselekménye nem mentes az úgynevezett ideológiai buktatóktól. Egy vörösgárdista lány beleszeret egy ellenforradalmár tisztbe, s mikor a szerelmeseknek pártot kell állni, a lány lelövi ellenségét A rendezőjelölt Grigorij Csuhraj volt, Bondarcsuk egykori iskolatársa, Mihail Romm és Szergej Jutkevics tehetséges növendéke, aki ezidáig csak asszisztenskedéssel bizonyíthatta képességeit: Romm mellett segédkezett A flotta hősében és a Hajókkal a bástyák* ellen című történelmi reprodukciókban, majd a kijevi stúdióban dolgozott. A háborút ismerte, ötször sebesült meg a frontokon, s mikor A negyvenegyediket vásznon látta, évekig foglalkoztatta a gondolat: újracsinálni. A döntés nem kis huzavona után született: Csuhraj kivonulhatott stábjával a sivatagba, s elkezdhette a forgatást. Hanem az ügy ezzel még korántsem zárult le. Hosszas viták a forgatókönyv-íróval: Csuhrajnak mindenekelőtt cáfolnia kellett a naiv ellenvetést: mi lesz, ha a szovjet lányok követik a példát. Végtére bolsevik lány és fehérgárdista .katona nem szeretheti egymást minden különösebb indok nélkül, s egyáltalán, milyen legyen az alkotók hozzáállása egy ilyen szerelmi konfliktushoz stb. Végül az elkészült, bemutatott és Cannesban 1957ben díjat nyert alkotás tisztázta a félreértéseket... A negyvenegyedik lirai költemény egy hősi korszakról, a szovjet hatalom első éveinek krónikájából. összefoglalása és lírikus továbbfejlesztője a szovjet film forradalmának. Képsoraiba belekomponálta a rendező a klasszikus hagyományok legszebb eredményeit — a sivatagi jelenetek Romm filmjére, a Sivatagi 13-akra emlékeztetnek —, ugyanakkor a szerelmi jelenetek költői fogantatású ábrázolása, minduntalan átszövése a politikával, Csuhraj későbbi alkotásaira (Ballada a katonáról. Tiszta égbolt) is előremutatnak. N. L Ünnepnapok !Új filmek A közönség kissé zúgvaelégedetlenkedve emelkedett fel helyéről a vetítés végén; a nézőknek, azt hiszem, igazuk volt. Felületesen nézve ugyan úgy tűnhet, talán a film modern törekvéseit, formanyelvének újdonságait nem értette meg a közönség. Hogy idegenkedett attól, ami nemcsak ennek a filmnek, hanem általában a modern filmművészetnek egyik sajátos törekvése: a lekerekített, szabályos, csattanós történetformálás elkerülése. Ahogyan a közönség egy részét ismerjük, ezek közül önmagában az egyik is elég ahhoz, hogy a sikertelenségnek oka legyen. Most mégis a közönségnek adunk igazat. A szinte kézzelfogható elégedetlenségnek ugyanis más, mélyebb oka van. Arról van szó, hogy ha már hiányzik a sztori, a kerek, csattanós történet, akkor a film gondolatban, problematikában nyújtson újat, izgalmasat, eredetit. Erre ez a Kardos Ferenc rendezte film — ő írta a forgatókönyvet is — sajnos. nem volt képes. A rendező nemcsakhogy nem kedveli a hagyományos történetformálást, hanem láthatólag valósággal undorodik tőle. Annyira, hogy egyszerűen fütyült például a szereplők lényeges családi és rokoni viszonyainak tisztázására. Szerepel a filmben például egy fiú, az egyik főalak, akiről mindvégig azt hisszük, hogy öreg Mihály legkisebb fia. De valójában az unokája. Ez csak az egyetlen ilyen mozzanat a filmben. Snem is ez a legtöbb baj. Arról sincs szó, hogy nincs sok igaz, szép részlete ennek a filmnek. Kardos Ferenc igazat beszél, nem szépít, nem lakkoz, nem festi rózsaszínre a feketét, a válóságot akarja és tudja is nyújtani. A film középpontjában három nemzedék vitája, párbeszéde áll. A központi hős öreg Mihály, a nagyapa. Végigélte a két háborút, részt vett a Tanácsköztársaság harcaiban, az illegális munkában. Fiai már értelmiségiek. Egyik orvos, másik tanár. harmadik mérnök. Unokája viszont melós, vasmunkás, mint a nagyapa volt hajdan. De sok baj van vele, valami zavaros ügybe keveredik; a film az ezzel kapcsolatos konfliktusból bomlik kl. Nem a cselekménye, mert az tulajdonképpen nincs, hanem a problematikája, gondolati tartalma. Csakhogy ezekben a gondolatokban sok a közhely, sok az ismétlés. Ha jól gondoljuk, a közönség elégedetlenségének legfőbb oka ebben keresendő. S ezen nem segít a sok •kiváló színészi alakítás, mindenekelőtt az öreg Mihály szerepót játszó Görbe Jánosé, Avar István, Kállai Ferenc és Őze Lajos jellemző portrét nyújt a fiúk szerepében. Koncz Gábor unokája halványabb. Rövid szerepében kitűnő volt viszont a táncdalénekes Kovács Kati, aki most nem énekelt, hanem nagyon karakterisztikusan jellemet mutatott be. Ü. U Hűtlenség olasz módra o MEZŐGAZDASÁGI ÉPÍTÉSZET A mezőgazdasági mérnökképzés jegyében került kiadásra Tomory László munkája. A rohamléptekkel fejlődő építészet, a mezőgazdasági üzem épületein is alapvető változtatásokat követel. Az előregyártott elemek alkalmazása, s az üzemi épületek belső gépesítése megköveteli. hogy saját területükön agrárszakembereink is segíteni tudjanak az épülettervezőknek és kivitelezőknek. Az általános építészeti tudnivalókon kívül a szerző részletesen foglalkozik a mezőgazdasági > épületek, istállók, tárházak, vízművek, növényházak, Irodaépületek, s ezek úthálózatának elrendezésével, a gazdaságos központi majorok kiépítésével. Nem feledkezik meg a meglevő épületek korszerűsítésének lehetőségeiről, s a munkafolyamatok gépesítéséről sem. Új mezőgazdasági szakkönyvek GAZDASAGI ALLATOK TAKARMÁNYOZÁSA Az állati termékek önköltségének igen jelentős részét alkotja a takarmányozás költsége. Az állatok termelése és ezzel a gazdaságosság is nagymértékben javítható szakszerű, az állatok igényét kielégítő takarmányozással. Ehhez a munkához az állatok igényeinek ismeretén kívül a táplálóés egyéb hatóanyagok hatásmechanizmusának ismerete, alapos biokémiai és élettani tudás szükséges még a gyakorlati szakembereknek is. Ehhez nyújt igen jelentős segítséget dr. Baintner Károlynak már második, s egyben átdolgozott kiadásban megjelent háromkötetes munkája, amelynek két kötete már elhagyta a nyomdát. A harmadik kötet év végére várható. E háromkötetes takarmányozási kézikönyv első: Az állatok takarmányozásának elméleti alapjai című kötete foglalja össze a fent jelzett ismereteket. A takarmányok béltartalmát, tápláló- és hatóanyagainak mennyiségét és minőségét döntően befolyásolja azok betakarítása, tárolása, előkészítése. Az erre vonatkozó ismeretanyagot, valamint a takarmányvizsgálati módszerek ismertetését foglalja össze a második kötet. A harmadik kötet az egyes gazdasági állatfajok kor, ivar és hasznosítási irány szerinti takarmányozásának gyakorlati tudnivalóit ismerteti részletesen. BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS A NÖVÉNYEK KÁRTEVŐI ELLEN A vegyszeres növényvédelem néhány nem kívánatos mellékhatásának felismerése az utóbbi évtizedben más védekezési módszerek, elsősorban a biológiai védekezés felé fordította a szakemberek és a kívülállók figyelmét. Míg a növényvédő szerek használatának megszállottjai gyakran még ma is lekicsinylően nyilatkoznak a biológiai módszerekről, addig a mérgező peszticidektől való — sokszor indokolatlan — rettegés másokat arra késztet, hogy a biológiai védekezést tekintsék az egyedüli helyes útnak. Dr. Jermy Tibor e téves nézetek eloszlatására törekszik, amikor munkájában a kártevők elleni biológiai védekezés eddigi eredményeit, jelenlegi helyzetét és jövő kilátásait szigorúan tudományos tárgyilagossággal, a mezőgazdaság viszonyainak és jövendő lehetőségeinek figyelembevételével, a korszerű növényvédelem keretébe illesztve tárja az olvasó elé. Hogy milyen volt ez a se nem francia, sem holland, sem kínai, sem indonéz, hanem olasz módra elkövetett hűtlenség? Nos pontosan olyan, mintha francia, holland stb. lenne, már ami az ügy legesleglényegét illeti. Csak a konfliktus körítése hamisítatlanul olasz, úgyhogy méltón illeszkedik rokonai, a Házasság olasz módra és a Válás olasz módra című filmek sorába. Mert csak olasz tájon teremhet az a temperamentum. felfokozott izgalom és kétségbeesés, ami egy házasságtöréssel fenyegető nőt körülvehet. Ami annál érdekfeszítőbb. mert ezt az ügybuzgalmat férji szerepében Nino Manfredi szolgáltatja, Márta nevű felesége, Chatherine Spaak körül. A bennünket sok filmvígjátékkal megörvendeztető Pasquale Festa Campanile tulajdonképpen most is hű maradt önmagához, annyira, hogy szórakoztatásra kiagyalt ötleteivel már nem is keltett meglepetést. Viszont a téma feldolgozását a leggondosabb munkával végezte. Háztetőn való üldözést. agárversenyt, szép nőket, robbantást és gyilkossági kísérletet felhasznál a meggyőzésünkre, a legkisebb kétséget sem hagyva afelől, hogy a házasságban minden megbocsátható — még egy el nem követett hűtlenség is. J. A. Vörös Október-staféta Több mint 2600 község és város fiataljainak üdvözletét, jókívánságait gyűjti össze a Kommunista Ifjúsági Szövetség Vörös Október-stafétája, amely az új nemzedék valamennyi rétegének nevében köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. A KISZalapszervezetekben ünnepi taggyűléseken fogalmazzák meg és fogadják el a kommunizmust építő szovjet népnek címzett üzeneteket, amelyeket azután a váltóbotokat ékesítő szalagokra hímeznek. A kevés híján háromnegyedmillió ifjúkommunista összejövetelein ezzel egyidejűleg mindenütt megemlékeznek a világ első proletárállamának születéséről. Október utolsó napjaiban a községekből indul el útjára a jubileumi staféta, amely előbb a járások, majd a megyék székhelyeire fut be. A különböző országrészek üzenetével nyolc irányból indul el Budapestre az országos staféta. Mintegy 300 városban és községben szakítják meg rövid időre útjukat, s mindenütt átveszik az ifjúkommunisták üdvözlő Szalagjait. A staféta november 3án déli 12 órakor éri el a fővárost, ahonnan a „kongresszusi útlevéllel- utazók viszik Moszkvába. Péntek, 1967. október 13. QE.L-MA G YARQRSZAQ 5 /