Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-11 / 240. szám

Közgazdasági kislexikonunk Maurois halálára Számomra André Mauroi,s mindig nagyon öreg volt Amikor először olvastam i-egényeit. akkor is. Benne volt a majdnem harminc éve megjelent „szerbantal-ban", a Világirodalom történetében. Ez akkor egy fiatalember számára szédítőnek, végtelen távlatúnak látszott Már-már szinte úgy tűnt, Maurois testi létében is halhatatlan. Meglepett hat a hír, hogy hétfőn reggel — 82 éves korában — meghalt Bevallom, Maurois nemcsak azért volt számomra mindig öreg, mert egy időben a világhírt kizárólag az őszhajú hajlotthátúaknak tartottam fenn, hanem főképpen és talán mindenekelőtt azért, mert az írásaiban, az egyéniségében volt valami „öreges". Akkor is, amikor még nagyon fiatal volt és a világhír messze állt tőle. Az ifjúság — így szoktuk meg — mindig valamiféle szertelenség, szabálytalanság, világmegváltás és forradalom. Maurois nem így indult Bölcsként, megfontolt, érett és higgadt emberként lépett nagyon fiatalon az életbe és a franc'a irodalomba, s ezt a sajátos bölcsességet ezt a nyugodt, hogy úgy mondjam, brit liberális konzervativizmust egész éleiében megtartotta és szigorúan őrizte. Az az irodalmi ntűfaj, amelyet ő teremtett, ennek a nagyon okos, nagyon higgadt, nagyon bölcs magatartósnak művészi megfelelője. Először regényeket írt, higgadt, okos emélkedéssel átszőtt, imponáló tudással és rutinnal komponált, kellemesen szórakoztató regényeket, de aztán elkanyarodott igazi műfajához, az esszészerű arcképhez. A regény és a tanulmány érintkezési pontján mozgó, lélektanilag motivált írói és tudási arcképeket írt. megírta többek között Shelley, George Sand, Byron. Marcel Proust és a penicillin feltalálójának. Flemingnek az életrajzát, s ezekkel a műveivel vált világhírűvé. Munkásságával nagyon közel férkőzött az olvasóhoz, a közönséghez. Szívesen olvasták, szerették itt nálunk, Magyarországon is. Két legutóbb magyarul megjelent munkáját, a Szeptemberi rózsák-at és a Fleming életéről szólót tízezrek forgatták, szórakoztál; raituk. tanultak belőlük. Legjobb művei biztosan fennmaradnak az idők rostáján. ökrös László Kongresszusi útlevéllel A KISZ jubileumi műsora a Szegedi Nemzeti Színházban Különvonat indulását jegyezték be november 4-re a MÁV menetrendjébe. A Barátság-vonatra csak kongrsszusi útlevéllel lehet feljutni. Az ötlet a KISZ Központi Bizottságának titkárságától származik, s a májusi taggyűléseken az ország valamennyi alapszervezetében megvitatták. „Kongresszusi útlevéllel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire" jelszóval hirdette az ifjúsági szövetmegyei fiatal, aki felszállhat a 300 személyes Barátság-vonatra A sorsolás hétfő este zajlott le a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol a megyei KISZ-bizottság a kongreszszusi útleveleteknek reprezentatív műsort adott. (A kihúzott sorsjegyek számát tegnapi lapunkban közöltük, a szegedi „utasok" pedig: Solymosi László, Baritsa Györk és Csikós József lesznek.) Az ünnepi műsor ség akcióprogramját, mely- szerkezetileg irodalmi színnek eredeti célja szerves egységbe fogni a KISZkongresszus és a Vörös Október jubileumának előkészületeit. A kongresszus már lezajlott, s a KISZ fiatalok alapszervezeti tevékenységgel igyekeztek kiérdemelni — a sorsjegyeket Csongrád megyében ugyanis 1300 sorsjegyet osztottak ki — az alapszervezetekben taggyűléseken adták a legjobb munkát végzetteknek —, közülük sorsolással dőlt el, ki lesz az a 11 Csongrád pad-formában igyekezett bemutatni, hogyan jelentkezett a forradalom a művészetben. Sajnos a művészetek társítása nem a legsikeresebben tükrözte a program átfogó szempontját — a Vörös Október tematikáját —, a zenei rész kissé elcsúszott, s a kortársak verses-prózai megnyilatkozása a forradalomról disszonáns közegbe került az Álarcosbál Oszkár-, vagy a Manón Lescaut ékszer-áriájával. (Berdál Valéria és Karikó Teréz egyébként kitűnő előadásában.) Így csupán az „élőszavas" szépirodalom, egykorú újságcikkek, riportok, visszaemlékezések egyűvé-komponálása nyújtott „célszerű" élményt — meg a Radnóti gimnazisták Joó Ete vezette énekkara, szavalókórusa és a Gyimesi Kálmán tolmácsolásában hallott részlet Borodin: Igor hercegéből. Dániel Ferenc, a színház fiatal rendezője viszont ügyesen válogatott színes irodalmi műsort. Az est legnagyobb sikere a fővárosi vendégművész Horváth Ferenc közreműködése volt. Tetszett Kovács János, Szabó Kálmán, Mentes József, Högye Zsuzsa, Király Levente, Simon Erika egy egy jelenete; a rendező Ko mor István „hősies beugrása", s nem utolsó sorban a most is kitűnően diszponált Gregor József, aki Verdi: Simoné Boccanegra című operájának egy részletét adta elő. Nikolényi István Őszi tárlat Vásárhelyen km iíleí országos múzeumi t\L IUCI hónap gazdag Csongrád megyei programsorozatából nem véletlenül emelkednek ki a képzőművészeti kiállítások. Gondolok itt elsősorban a szegedi festők, szobrászok és grafikusok sikeres budapesti, illetve mostani helybeli seregszemléjére, valamint az immár tizenegyszer megrendezésre került Vásárhelyi Öszi Tárlat ezútta) is érdeklődést keltő jelentőségére. A mostam őszi tárlaton bennem is több mű keltett érdeklődést. Például Németh József gereblyét tartó parasztfiúja. amely feltűnően volt ábrázolva. Ezen kívül Szalai Ferenc festményei tetszettek. Németh monumentalitása helyett ó aprólékos részletességgel rajzolta meg alakjait. Nála ízes, népi humort láttam, míg Németh figurái fennköltnek hatottak. Érdekesnek találtam Meszlényi János lányszobrát. Bravúrosan van vörösrézlemezből domborítva és az egyes részei összeforrasztva, hogy kerekszoborrá váljék. Almást Gyula egyszerű, paraszti látású pasztelljai, Fejér Csaba finom naturájú csendéle- A szegediek közül, az emte és Fülöp Erzsébet kis lített Tóth Sándoron kívül: alaktanulmányai állítottak Pintér 'József, Fontos Sánmeg. Szabó Iván ülő női# dor és Dér István szerepeiszobrában a belülről sugár- nek egy-egy festménnyel. Nem sok, igaz, de méltón RÁDIÓMŰSOR Kossuth Rádió 4.30 Hírek. Időjárás. 4.32 Haj. náltól regceltg . . . Zenés műsor. Állandó prózai adások: 5 00 Hírek. Időjárás. 5.30 Reggeli krónika. 5.45 Falurádió. 6.00 Hírek. Időjárás. 6.30 Hirek. Időjárás. 6.45 Hallgatóink figyelmébe! 7.00 Reggeli krónika II. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek 8.00 Hírek. Időjárás. 8.05 Műsorismertetés. 8.22 Larisza Nyikilyiiia és Ken Neate énekel. 8.50 Orvosi tanácsok. 8 55 Klasszikus operettekből. 9.33 A Biológus Napok programjából. 10.00 Hírek. Hazai lapszemle. 10.10 Zongoraművek. 11.00 Iskolarádió It.30 A Szabó család. 12.00 Hírek. Időjárás. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A budapesti színhá. zak műsora 13.03 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.18 Két szvit. 13.56 Mai témák, mai dalok. 14.05 Nőkről nőknek. 14.35 Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 15.00 Hírek Nemzetközi lapszemle 15.16 Verdi: A trubadúr. Néeyfelvonásos opera. Közben: 16.56 Hallgatóink Heveimébe! 17.00 Hirek Időjárás. 17.05—17 20 Külpolitikai figyelő. 18.04 Hivatása pedagógus. Tomkál .Tudit riportja 18.15 Magnósok, figvelem! 19.00 Esti krónika 19 29 Hallgatóink figvelmébe! 19.30 Lemezek közt válogatva . . Zsoldos Péter műsora. 20.00 Mind a kilenc . . . Közéo-európai Kupa Csehszlovákia és Maevarország rádiós vetélkedőié. 21.30 Népdalcsokor. 22.00 Hírek. Sport. Időjárás. 22 20 Holnap közvetítjük ... A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Pármában. 22.40 Meditációk. 22.50 Aranvvölgy. Részletek Duna. jevszlcij operettjéből. 23 20 Zenekari muzsika. 24.00 Hirek. Időjárás. 0.10—0.25 Sanzonok. Petőfi Rádió 4.30—7.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával 10.00 Világos kút. Olasz népzenei műsor a szüretről. 10.28 Bolivár esküje. Részlet Sós Endre és Vámos Magda regényéből. 10.48 Zenés est öt tételben. Boros Anikő műsora. 11.43 Operarészletek 12 47 Gazdaszemmel a nagyvilág me. zőgazdaságáról. 13.02 Könnyűzenei hiradó. 13.32 Iskolarádió. 13.47 Vízállásjelentés. 14 00 Ketötőtől hatig ... A Petőfi Rádió zenés délutánja. 18.00 Hírek. Időjárás. 18.15 Közvetítés a Ferenc, város—Pitesli Argesul VVK labdarúgó-mérkőzés H félidejéről. 19.00 Breitner János táncdalaiból. 19.10 Hónapról hónapra. Illés Latos folyólratszemléje 19.25 Hangverseny a stúdióban. Ja. kuts Éva zongorázik. Kemény Kiló énekel. 20.00 Közvetítés a Vasas—Dundalk BEK labdarúgó, mérkőzés TI. félidejéről 20.50 Zenekari muzsika. 21.32 KuliSzszák mögött. Gazdaság és polltika. Orbán Attila műsora 21.52 Pán és driádok. 22.12 Nótacsokor. 23 on Hírek. Sport. Időjárás. 23.20—23.24 Ügetőverseny-ercdmények. TELEVÍZIÓMŰSOR Népszerű tudományos film. 13.00 Kíván Magvar televízió 17-e VI,ret- ír ni A Magvar Tv-uid«nsagok. — 18.13 KívánreOrera mis Két ét- cslak egj esülete. 19.00 Riportirdető műsora. 18.15 Ket e\ - ,„ , ... ,„ Hirdető műsora százsd méltán. Képzőművészeti kisfilm. 18.25 Fáklvavivők. Dalok. hősök, emiekek . .. 19.05 I alusi dolgokról. 19.30 Esti mese. 19 40 Hazai tükör. 19.43 Dzsessziskola. 20.00 Tv-híradó. S0 26 Jó mulatást. felnőttek! •1 z5 Beszámoló a nao kupamérkőzéseiről: NDK—Dánia: FTC— FC Arges Pitesti: Vasas—Dundalk. 22.15 Tv-híradó. n. kiadás. Jugoszláv televízió műsor 19.30 A tv nostáia 19 54 Jó éiszakat. gyerekek! 20 no Tvhíradó. 20.40 Prizrenl lakodalom. 21.35 A művész és alkotása. 21.55 A zeneirodalom gyöngyszemei. 22.10 Lépésben az idővel. 22.25 Tv-híradó. Román televízió 16.50 Ferencváros—Argessul labdarúgó-mérkőzés. 18.45 Tvhíradó. 19.00 Egyetemisták műsora. 19.30 Szórakoztató zene. 14 35 Levskl—Intcr. labdarúgó- 20.00 Bemutató előtt. 20.15 Az mérkőzés közvetítése Szófiából, alagút. Román—szovjet játék17.00 Hírek. 17 05 Bábjáték. 17.25 film. 21.45 Tv-híradó. zó derűt élveztem. Mcghök kentő volt — mint mindig — Orosz János festménye, a Kegyetlen király. A gyermekek merészsége van e képben. Somos Miklós vásznain külön világot teremtett, az élőtől elvonatkoztatottat. Nem szeretném, ha a tárlat ismertetése során akaratlanul olyan hamis képet teremtenék, hogy a vásárhelyi művészetnek nincsenek fejlődésbeli problémái. Akiknél a hagyományos ábrázolás és a Tornyai korabeli alföldi téma konvencionális szemléletté merevedett., nyilván nem képesek eléggé frissen reagálni a mai élet néha csak csírájában mutatkozó új jelenségeire. Ahogyan Erdei Ferenc akadémikus megnyitó beszédében hangsúlyozta, a belterjességből az egyetemesség felé kell törni, hogy még feljebb íveljen a pálya. Jellemzője tL^fnak, hogy sok volt a szobor és kevés a grafika. De néhány jó rajz akadt köztük. Ellentétesnek tűnt Gacs Gábor és Rékassy Csaba alkotása. Gacs Gáboré tónusos, amorf foltokból, vonalakból állt. melyek gondolatokat sűrítettek lapjaira. Rékassy fametszetei népmeséket illusztráltak kemény, lineáris megoldással. Ligeti Erika gazdag éremsorozattal jelentkezett, liol kubiszfíkus, hol expresszív formálással. Németh Mihály hazai tájegységeket szimbolizált egyegy rusztikusán faragott nőalakjában. A szoborfejek közül Tóth Sándor bronzportréit említem meg. Különösen gyermekábrázolásai sikerültek. A Tornyai-plakettal és díjjal jutalmazott Vecsési Sándortól a Napbanéző gyerekeket találtam a legjobb képnek. Okosan tette, hogy ezeket az ajtó előtt ülő parasztfiúkat egy régebbi művéről — ahol részletként látszottak — most premier planba hozta. Szurcsik János ezúttal is az élgárdába tartozik. Táj és figurális festményeiben eredetiség és földszagú őszinteség van. Kurucz D. István a régi holland mesterek gondosságával ábrázolja rendületlenül a pusztát: Magos Gyula erénye pedig abban van, hogy Nagy István örökségét megszínesítette. Bazsonyi Arany a legkiválóbb női festők egyike. Érzékenyen idéz fel hol egy tájat, hol egy falusi konyhabelsőt. Hézső Ferenc és Koszta Rozália dekoratív, lokális színekkel hozzák létre alföldi ihletettségű kompozícióikat. megállják a helyüket a magas színvonalú együttesben. Mindhármuk képe kiérlelt, szigorú szerkesztésű, színben és formában tisztacsengésű művek. Témájuk alföldi táj, paraszti környezet. Színesítették az őszi tárlatot a vásárhelyi művésztelepen dolgozott jugoszláv festővendégek művei. Ács József Széchenyi üzenete, Benes József Bukósisakosok Mártélyon és Petrik Pál Udvarrészlet című alkotásai az elvont szellemű piktúra körébe tartoznak. A vásárhelyiek ta is megerősít bennünket abbeli tapasztalásunkban, hogy ez a közel másfél évtizedes múltra visszatekintő kiállítás szinte évről évre sokrétűbb és gazdagabb lesz. Mindez nemcsak abból adódik, hogy az itt élő művészek mai valóságunk iránti érdeklődése egyre tágul és élményeiket fokozott érzékletességgel igyekeznek megjeleníteni. E tartalmi és formai színesedéshez az is hozzájárul. hogy a „vásárhelyiek köre", mint a tóba dobott kő hullámgyűrűi, a modern magyar képzőművészet alakulásában mind nagyobb jelentőségűvé váljék. Szclesi Zoltán A gazdaságirányítási rendszerről Azért, hogy a gazdasági rendszerünkben meglevő lehetőségeket és a rendeLkezésünkre álló termelőerőket társadalmunk érdekeinek és gazdaságpolitikánkban megfogalmazott céljainknak megfelelően még hatékonyabban kihasználjuk, egész gazdasági mechanizmusunkát átfogó, radikális és új minőségi változást előidéző reform bevezetésére kerül sor. Ilyen — és a gazdálkodás számára alapvető — mechanizmus a gazdaságirányítási rendszer is, amely a nálánál szélesebb közgazdasági fogalomnak, a gazdasági mechanizmusnak a részét képezi, szűkebb annál, nem azonos vele. A gazdaságirányítás mechanizmusa, továbbá a piaci mechanizmusok, az ármechanizmus a gazdasági folyamatok összességét kifejező tervszerű és spontán hatások stb. együtt alkotják a gazdaság mechanizmusát. A különböző mechanizmusok együtt, egymással összefüggésben és kölcsönösen fejtik ki hatásukat, önmagában egyik mechanizmus sem lehet a szocialista újratermelés és gazdasági rendszerünk egyedüli regulátora, a gazdaságirányítás mechanizmusa azonban mégis kiemelt szerepet játszik a gazdasági mechanizmus elemeinek sorában. Miután a szocialista gazdaság az objektíve adott feltételeknek megfelelően tervgazdaság, tudatosan törekszünk a tervgazdálkodás lényegének, döntő mozzanatának, gazdasági rendszerünk (népgazdaságunk) tervszerű, központi, állami irányítására. A proletárdiktatúra, a szocialista állam fő funkciója realizálódik a gazdaságirányítás mechanizmusában. A gazdaságirányítási rendszer fogalmában tehát a rendelkezésre álló anyagi javak és a munkaerő tudatos felhasználását és a társadalmi termelés minél tökéletesebb megszervezését, a történelmileg adott földrajzi környezet és a nemzetközi munkamegosztás nyújtotta kedvező feltételek reális számbavételét és optimális kihasználását értjük. A gazdaságirányítási rendszer legfontosabb elemei: a) a népgazdasági tervezés és központi irányítás; b) a gazdasági élet, illetve a tervszerűen folyó újratermelési folyamat közvetlen és közvetett szabályozó rendszere: c) az irányítás, szervezés hatékonyságát biztosító Intézmények, szervezetek rendszere. A gazdaságirányítási mechanizmus végül is g gazdaságpolitikának alárendelt és azzal összhangban alkalmazott gazdaságirányítási eszközöket és intézményeket (tervezési, ár-, hitel-, bank- és adórendszert, Gazdasági Bizottság, Országos Tervhivatal, minisztériumok stb.) és a termelőegységek irányításának, szervezésének, vezetésének és gazdálkodásának rendszerét, szervezeti formáit foglalja magába. A mechanizmusok között a gazdaságirányítás mechanizmusa az, amelyik leggyorsabban, legrugalmasabban változtatja elemeit, mivel azok legközvetlenebbül kapcsolódnak a gazdasági cselekvéshez. A tervezés formáinak változásáról például a IX. kongresszus határozata így fogalmaz: „A jövőben a tervszerű központi irányítást nem a: úgynevezett tervlebontás módszerével, hanem közgazdasági eszközökkel érvényesítjük és a szocialista piac aktív szerepére építünk, a tervgazdálkodás keretében nagyobb szerepet juttatunk az áru- és pénzviszonyoknak". Ez egyáltalán nem jelenti — a proletárdiktatúránkra és a termelőeszközök társadalmi tulajdonára alapozva nem is jelentheti — a tervgazdálkodásnak, mint a szocializmus lényegi viszonyának megváltozását De „társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és szükségessé vált a tervgazdálkodás továbbfejlesztése", ... a tervezés, a beruházás, az elosztás stb. módszereinek, tehát irányítás rendszerünk lényeges elemeinek olyan radikális megváltó? tatása, amelynek eredményeként gazdasági rendszerünk hatékonyabb működését, szocialista társadalmunk építésének meggyorsítását várjuk. Gazdasági rendszerünk alapegységei, a szocialista vállalatok nem az eddigi úgynevezett tervlebontás és kötelező gazdasági mutatók módszerével, nem a központi utasítások egyeduralma mellett, hanem a tényleges gazdasági önállóság és a gazdasági döntési jog államilag törvényben biztosított birtoklásával működnek. Ennek az új helyzetnek megfelelően kezdték már meg vállalataink a szervezési elvek, rendszerek, termelést irányító osztályok és csoportok kialakítását. Természetesen szem előtt tartva, hogy a nagyobb önállóság nagyobb felelősséget, a gazdasági döntési jog alaposabb szaktudást, szakismeretet követel a gazdasági és politikai vezetőktől egyaránt. Rémusz, az új mesehős A televízió új esti mcsesorosata Rémusz bácsi valamikor a XIX. század közepén élő személy volt. Amerikai újságíró, Joel Chandler Harris gyermekkorában Rémusz bácsitól, az öreg négertől hallott meséit írta meg könyvalakban. Az öt nagy kötetet kitevő hatalmas mesegyűjtemény egy része nemrégiben magyarul ls megjelent. Ebből a kötetből dolgoztak fel tizenhárom mesét a televízió munkatársai — Kerekes PáIné szerkesztő cs Nagy György rendező. A filmek átlag 11—12 perc hosszúságban készültek el és a tegnapi budapesti -sajtótájékoztatón sok mindent megtudtunk az új mesesorozat készülésének kulisszatitkaiból. Többek között elmondották. hogy a mesék hangvétele aagyon érdekesen tapad a XIX. század végének amerikai környezetéhez, helyszíneihez: farmok, nagy erdők és kisvárosok légköre elevenedik meg Rémusz pácsi meséiben, akit Horváth Jenő, a Madách Színház művésze személyesít meg. Külön érdekessége a sorozatnak, hogy az élő személyek mellett bábfigurák is megjelennek. A mesesorozat kis hőse, ikinek Rémusz bácsi elmondja a meséket. a Kisfiú. Ezt a mozgékony, élénk fantáziájú gyermeket több száz jelentkező közül válogatták ki. Neve: Schauring Zsolt. A televízió munkatársai a Szabadság téren az egyik gyermekjátszóhelyen figyeltek fel a rendkívül tehetséges kisfiúra. A kis színész még óvodás. Édesanyját Örkényi Éva. édesapját Láng József, a József Attila Színház művészei személyesítik meg. Az első adást október 22-én láthatják a gyerekek, az esti mese rendes időpontjában. Ebben a mesék egyébként is legtöbbet szereplő figurái, róka és nyuszi szerepelnek. Amint az lenni szokott, a nyuszi túljár a róka eszén, barátja, a bölcs teknősbéka segítségével. A Rémusz bácsi sorozat a televízió rendkívül népszerű .esti mese sorozatának felfrissítésére készült és a levetített tizenhárom rész tanúsága szerint Böbe baba, Mazsola, Manóka és a többiek igen nagy konkurrenciára számithatnak a mese szereplői személyében. Megtudtuk még azt is, hogy a tavaly szeptemberben elindított és nagy népszerűségre szert tett zseb-tévé sorozatnak is új adása indul: október 15-én ismét megjelennek a képernyőn a zseb-tévé ismert figurái. A jövő vasárnapi adásban tanulságos történetet láthatnak majd a gyerekek Bálinttal, aki szívesen kínozza az állatokat. Hakapeszik Maki kalandját is megnézhetik a drazsénak gondolt orvosságokkal, Móka Miki pedig bűvészmutatványokkal szórakoztatja majd a kicsinyeket. Takács István Szerda, 1967. október 11. OU-MAGYARQRSZAí 5