Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-11 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 240. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1967. október 11. Párt- és kormányküldöttségünk forré baráti fogadtatása Prágában Kedden reggel már nyolc órakor a prágai főpálya- teti önöket munkatörekvé- szocialista országgal és a viudvaron és azon az útvonalon, ahol végighaladt a magyar seivel és életével. lág összes békés erőivel való párt- és kormányküldöttség gépkocsioszlopa, sok tízezer — Legyenek meggyőződve sokoldalú kapcsolatok toprágai lakos gyűlt össze, hogy köszöntse a kedves vendége- arról, hogy nemzeteink az vábbi fejlesztésében látják, ket önök országára és az Önök — Drága magyar baráA prágai főpályaudvaron a magyar küldöttség fogad- népére mint jószomszédra, taink, kívánjuk, hogy éreztatására megjelent Antonin Novotny, a CSKP Központi mint barátra és szilárd sző- zék magukat jól nálunk. Bizottságának első titkára, köztársasági elnök, valamint vetségesre tekintenek és hogy A szívélyes üdvözlő szaOldrich Cernik, Jaromir Dolansky, Alexander Dubcek, Jiri jövőjüket Önökkel, az összes vakra Kádár János válaszolt. Hendrych, Dragomir Kolder, Bohuslav Lastovicka és Jozef Kádár János elvtárs válaszbeszéde — Kedves Novotny elv- szocialista országok, a koma béke erői A magyar— csehszlovák barátság és együttműködés erősítése és fejlesztése híven és jól szolgálja országaink, népeink közvetlen érdekeit, ugyanakkor hasznos és fontos hozzájárulás a szocialista országok közösségének erősítéséhez. — Kedves elvtársak, barátaink! Még egyszer köszöforró, nőm a szíves fogadtatást, leg- Meggyőződésem, hogy megbeszéléseink a csehszlovák elvtársakkal, a párt és a Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagjai, Antonin Kapek, Michal Sabolcik, Stefan Sadovsky, Martin Vaculik, a CSKP KB elnökségének póttagjai, Vladimír Koucky, a CSKP KB titkára, továbbá a kormány tagjai, a társadalmi szervezetek vezetői, a CSKP KB osztályvezetői és a csehszlovák főváros közéletének sok képviselője. A fogadtatáson jelen volt a prágai diplomáciai testület számos vezetője és tagja. . . A főpályaudvar a vendégek fogadtatására ünnepi díszt tars! Kedves Lenart elv- munizmus es öltött: mindenütt csehszlovák, magyar és vörös zászlók, az tars! Kedves csehszlovák tömörítésének, épület homlokzatán kétnyelvű felirat: „Forró szeretettel elvtarsaink, barátaink! Kulúdvözöljük a testvéri magyar nép képviselőit!" dottsegunk nevében hálásan A magyar vendégek különvonata pontosan kilenc óra- köszönöm azt a meleg, szíkor futott be a prágai főpályaudvarra. A küldöttségnek a vélyes fogadtatást, amelyben vonatból kilépő tagjait Antonin Novotny, valamint a részesítettek bennünket. ElCSKP KB elnökségének tagjai, a hivatalos csehszlovák ve az alkalommal, mindeküldöttség és a kormány tagjai, továbbá Jozef Pucik, a nek előtt atadom önöknek, Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete Prága városának, Csehszloüdvözölte. Egymás után léptek ki a vonatból a magyar vákia dolgozó népének a küldöttség tagjai, elsőnek Kádár János, majd Foek Jenő. magyar kommunisták, A magyar küldöttséget Prágába elkísérték az MSZMP Központi Bizottsága és a Külügyminisztérium szakértői, Darvasi István, az MSZMP KB megbízott osztályvezetője, Forgács Egon, a Külügyminisztérium főosztály-vezetője, Csaba Ferenc, a Külügyminisztérium protokollosztályának helyettes vezetője, valamint a magyar sajtó és a televízió munkatársai. Vaclav Dávid külügyminiszter bemutatta Kádár Jánosnak és a magyar küldöttség tagjainak a fogadásukra megjelent csehsziovák közéleti személyiségeket és a diplomáciai testület képviselőit. A magyar vendégek ezután vendéglátóik kíséretében a pályaudvar élőtti térre mentek. Ott Prága dolgozói nagy tapssal és éljenzéssel fogadták őket. A zenekar a két nemzet himnuszait játszotta, majd a a katonai díszegység parancsnoka jelentést tett a magyar küldöttség vezetőjének. ' Kádár János Antonin Novotny társaságában ellépett a díszszázad előtt. Cseh nyelven, „Nazdar-soudruzi!" üdvözléssel köszöntötte a katonai díszegységet. Ezután úttörők virággal üdvözölték a magyar küldöttség tagjait, ma.id kérdéseit, kicseréljük tapasz Antonin Novotny a mikrofonhoz lépett és üdvözlő beszé- talatainkat. Egyben szereta magyar munkások, parasztok, értelmiségiek elvtársi üdvözletét i jobb kívánságait. — Mi, a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, kormány vezetőivel minden eleget téve az Önök szíves tekintetben, kölcsönösen kimeghívásának, azzal a megtisztelő megbízatással érkezelégítőek lesznek. — Éljen a Csehszlovák tünk a testvéri Csehszlovák Kommunista Párt, a CsehSzocialista Köztársaságba, hogy tovább erősítsük és szélesítsük pártjaink, orszaszlovák Szocialista Köztársaság és dolgos népe! Erősödjék és virágozgaink, szocializmust építő zék pártjaink, országaink, népeink internacionalista ba- népeink igaz barátsága! rátságát és együttműködését. — Látogatásunk során megbeszéljük közös ügyeinket, kapcsolataink időszerű Üdvözlő tömegek sorfalai között det mondott. Anfonin Novotny elvtárs üdvözlő beszéde nénk megragadni az alkal- A beszédek elhangzása mat, hogy semmivel sem után a vendégek fogadtatápótolható közvetlen és sze- sára megjelent katonai diszmélyes ismereteket is sze- egység díszmenetben vonult rezzünk a csehszlovák dol- el a vendégek előtt. Ezután gozó nép életéről, azokról a nagyszerű eredményekről, amelyeket Önök a mi legutóbbi, hasonló látogatásunk szálltak, s a fellobogózott utcákon az éljenző tömeg a magyar küldöttség tagjai a csehszlovák párt- és állami vezetőkkel autókba — A magyar—csehszlovák sorfala között a várban lebarátság nagy fontossága, vő szállásukra hajtattak. Kedden délben a magyar küldöttség Kádár János veDrága elvtársak! Biztosi- felmutat, de meggyőződé- lékművére a Vitkoy-he- — „ sunk szerint jelentősege tul- gyen. Ezután Kadar János szocialista céljainkhoz. tom Orioket, hogy mindé- nő országaink határain. .A látogatást tett Antonin No— A népeink közötti ba- rópai biztonság kérdése és óta elértek, ráti kapcsolatok megszilárdí- azonos az álláspontunk, hogy tása és a sokoldajú együtt- keresni kell minden útat ahműködés kiszélesítése nem- hoz, hogy biztosítsuk a bé- ereje és hatása felmérhető csak országaink fejlesztésé- két Európában és ne enged- azokban az eredményekben, nek az érdekét szolgálja, ha- .iük meg a háborús veszély amelyeket az országainkban zetésével koszorút helyezett nem az közös hozzájárulá- kialakulását. folyó hatalmas építő munka el az ismeretlen katona emsunk is a szocializmus országainak egységéhez és a köi3i MÉHBHÉMÉkBH - . — mondotta egyebek között nütt, ahová ellátogatnak, jelen viszonyok között kü— Nagy érdeklődéssel kl- népünk örömmel megismer- lönleges fontossága van a sérjük az önök munkáját a magyar nép törekvéseit, az önök eredményeit amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa határozatának a megvalósítása során, a Magyar Népköztársaság társadalmi, gazdasági és kulturális fejvotny köztársasági nél. elnökMegkezdődlek a magyarcsehszlovák tárgyalások lesztése terén elértek. — Hasonlóan önökhöz, mi is szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztésének az útján járunk, keressük annak a módját, hogyan használjuk ki legjobban a szocializmus előnyeit és ezáltal biztosítsuk országunk fejlődését és gazdagabbá tegyük népünk életét. Ezért megbeszéléseink során kicseréljük tapasztalatainkat, megvizsgáljuk munkánk eredményeit és keresni fogjuk azt a közösét, arni elősegítheti együttműködésünk továbbfejlesztését, ami mindkét országnak segít. — Közös érdekünk a béke megvédése is és ezért megbeszéléseink tárgya lesz a jelenlegi nemzetközi helyzet és az állandócin fokozódó veszélyes jelenségek megítélése is. — Országaink érdeke az is, hogy megoldódjék az euKedden délután három órakor a prágai várban megkezdődtek a magyar és a csehszlovák párt- és kormányküldöttségek hivatalos megbeszélései. A szívélyes elvtársi légkörben folytatott megbeszéléseken a csehszlovák küldöttséget Antonin Novotny, a CSKP KB első titkára, a köztársasági elnök vezette. A küldöttség tagjai: Józef Lénárt, a CSKP KB elnökségének tagja, miniszterelnök, Vladimír Koucky, a CSKP Központi Bizottságának titkára, dr. Jan Pudlák, a külügyminiszter első helyettese, Vitezsláv Vinklárek, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese, Frantisek Mares külkereskedelmi miniszterhelyettes és Józef Pucik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar küldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével vesz részt a tárgyalásokon. A küldöttség tagjai: Foek Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, valamint Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A tanácskozáson részt vettek a két küldöttség szakértői is. A csehszlovák és a magyar küldöttség közötti tárgyalások első napján a résztvevők tájékoztatták egymást országuk fejlődéséről, valamint a Csehszlovák Kommunista Párt, illetve az MSZMP legutóbbi kongreszszusán hozott határozatok végrehaj tásáról. A tárgyalásokat rendkívül baráti és elvtársi légkör jellemzi. A megbeszéléseket október 12-én folytatják. * Antonin Novotny és felesége kedden este a prágai várban fogadást adott a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. Ott volt Kádár János, a magyar delegáció vezetője, Foek Jenő, a kormány elnöke és a küldöttség többi tagja, a magyar delegáció szakértői. Jelen voltak a csehszlovák állami és pártvezetők, köztük Jozef Lenárt, miniszterelnök, a CSKP KB elnökségének tagjai, a kormány tag jeti és számos ismert közéleti személyiség. Október 11 A szegedi várostörténet naptárában a szabadság évkezdete ez a dátum. Ünnep és jelkép ma már, a szocializmus emberséges társadalmában. De akkor 1941. október 11-én maga a puszta élet volt. Az egyszerű és naiv csodálkozás a fasizmus szörnyű évei után, hogy túléltük, hogy megmaradtunk. Hogy előjöhettünk a pincékből, a menedékhelyekről, hogy emberek és polgárok módjára kimehettünk az utcára, foltozni kezdhettük a házunkat, új élet reményében kezünkbe vehettük a szerszámot Nagyon kevesen tudták még akkor, hogy mi is történt tulajdonképpen azon a napon — leginkább csak azok, akik ismerték a felszabadító hatalom történetét és természetét, akik tudták, hogy a Szovjet Hadsereg nem egyszerűen egy roppant katonai gépezet, amely ezer és ezer kilométerekről üldözi az emberiség legelvetemültebb ellenségét, hanem egyszersmind a korábban leigázott, megsanyargatott népek segítője, oszlopa, amely nemzeti létre segíti a megalázott és kifosztott országokat, harcával megteremti egy új társadalom felépítésének alapvető feltételeit. Időben mind messzebb jutunk ettől a történelmi dátumtól, s mindig többre becsüljük. Akkor a puszta élet, később az újjáépített ország, majd a megvívott jog ünnepe lett számunkra a szabadulás perce, ma pedig már a szilárd új társadalmi berendezkedéssel, az épülő szocializmussal azonosítjuk. Hiszen történetileg mégis csak ez a nap a forrása annak, hogy a szegedi ember megszabadult a gyötrő kenyérgondtól az ország népiével közösen vállalt munka, alkotás árán, s kisemmizettből a gazda pozíciójába emelkedett ebben a szép országban, s ebben a szép városban. Ha leltárt kellene, s leltárt lehetne készíteni erről a huszonhárom esztendőről, mindenről, amivel gazdagabbak és emberebbek lettünk, köteteket írhatnánk. Gyárakat, munkaalkalmak tízezreit teremtette itt is a szabad és alkotó munka, és az öröklött nemzeti vagyon is megújult az új tulajdonosok kezében. A textilművek, a gumigyár, a kábelgyár, az olajmező — hogy csak a legnagyját említsük —, a mi teremtményünk, a magunk javára emeltük az új lakóházak százait, az új lakások ezreit; ez a megújult városkép is 1941. október 11-től veszi eredetét. Hogy otthonosan mozgunk a kultúra és művészet csarnokaiban, hogy féltő és szerető gondoskodással neveljük gyerekeinket és segítjük öregeinket, ez mind-mind akkor kezdődött. A szabadság azonban természetesen nemcsak anyagiakat jelent — embervoltunkban is újjászülettünk. Méltóságra emeltük a munkát, a dolgozó osztályok tisztességét, a szociális igazságot. Föltaláltuk magunkat a szabad népek közösségében, megtaláltuk helyünket a világ sorsának előbbre mozdításában. Szeged rászolgált erre a történelmi ajándékra. Szabadulása első percétől segítette az ország többi részének felszabadítását. Munkásaink újjáépítették a gyárakat, s azonnal termelni kezdtek, hogy az ország szétroncsolt testébe minél előbb visszatérjen az élet. Törekvésünkben mindig éreztük és élveztük a felszabadító szovjet nép határtalan támogatását. Az értünk hozott áldozatot nemcsak vörös fejfák jelzik, hanem zümmögő gépsorok, ipartelepek, házgyárak is. Október 11-én ezért emlékezünk a magunk öröme előtt is elsősorban a szovjet népre, az önzetlen, nagy barátra, aki történelmi küldetése szerint az egész világ nagy gondjait is vállára vette, s odáig segített tucatnyi országot, hogy azok is felnőttek ezekhez a gondokhoz: az emberiség békéjének megőrzéséhez, a szocialista társadalom gyakorlati felépítéséhez, új rablók, új csendőrök fékentartásához. Október 11-ike volt az első történeim' pecsét a közös nagy társadalmi és politikai vállalkozáshoz. Azóta ez a barátság ezer és ezer módon telt meg közös hittel, érzelemmel. Ma is október 11-ike van, megyünk a munkába, s ezrek és ezrek gondolnak arra: közel az ünnep, amelyre felajánlásokat tettünk a Nagy Október fél évszázados jubileuma. És ha jól meggondoljuk, a mi október 11-ünk is akkor kezdődött... SZ. S. I. Elsősorban a főútvonalakat korszerűsitik Úthálózatunk fejlesztési tervei Idén eddig több mint 3 millió külföldi fordult meg hazánkban és 100 ezernél is jóval több idegen rendszámú személygépkocsi rótta a magyar főútvonalakat. A hazai személygépkocsik száma is jóval túlhaladja a 100 ezret. A tervek szerint évenként új személygépkocsik tízezreivel kell számolni, továbbá nagyszámú traktorral, vontatóval és egyéb munkagéppel, amelyek mind a közutakon közlekednek. Érthető, hogy mindent meg kell tenni közútjaink korszerűsítésére, karbantartására és a mezőgazdasági szempontokból oly fontos bekötő utak építésére. Munkatársunk megkereste a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Főigazgatóságát, hogy tájékoztatást kapjon ebben a közérdekű kérdésben. — Mivel a közúti forgalomnak a fele úthálózatunk 20 százalékán, vagyis a főútvonalakon bonyolódik, az útkorszerűsítések zömét is a legterheltebb főútvonalakra kell koncentrálnunk. 1968-ban folytatjuk az M. 1es számú Budapest—Győr— Hegyeshalom út Tatabánya és az országhatár közötti szakaszának korszerűsítését. Ugyancsak ez időben folytatódik és befejeződik a 2. számú Rétság—országhatár közötti főútvonal korszerűsítése. — Az 1968—70-es években folytatjuk a Budapest— Szolnok és Szolnok—Nyíregyháza közötti főútvonal korszerűsítését. Ez idő alatt befejeződik az 5. számú Budapest—Szeged—Röszke útvonal átépítése, amely az 1. és az M. l-es főúttal együtt az E. 5-ös számú útvonal (Európa-útvonal) magyarországi szakaszát képezi. A következő években a Kecskemét—Szeged és Szeged—országhatár közötti rész épül tovább. — Nagy gondot fordítunk — folytatta tájékoztatónk — a népgazdasági szempontból oly fontos bekötő utak kiépítésére és korszerűsítésére. A III. ötéves terv elején az országban 308 helység nem rendelkezett bekötő útvonallal. A községek fejlődését figyelembe véve 232 község bekötő útjainak megépítése látszik a legsürgősebbnek. Ez mintegy 800 kilométer hosszúságú út építését jelenti, amelyhez 1 milliárd forint szükséges. Ebből 1970-ig 369 kilométer bekötő utat építünk. Zs. L