Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-06 / 236. szám

0rszágsz8r!s készül Magyar hetek a vietnami hét programja Salzburgban A legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek ösz­szefogásával országszerte javában készül a vietnami hét programja, s az eddig formába öntött előzetes tervek ázt ígérik, hogy október 15 és 21 között újabb nagyszabású eseménysorozat bontakozik ki a szabadságáért és függet­lenségéért harcoló hős vietnami nép igazságos ügyének támogatására. A stockholmi nemzetközi Vietnam-konferen­cián határozták el: október 21-e legyen az Egyesült Ál­lamok barbár agressziója elleni tiltakozás és a vietnami nép iránti szolidaritás napja. Ezzel egyidejűleg arra szó­lították a népeket, hogy világszerte tüntetésekkel, felvonu­lásokkal, békemenetekkel és más demonstrációkkal bé­lyegezzék meg a Johnson-kormány politikáját, a terror­bombázásokat, s a dél-vietnami hazafiakkal szemben el­követett kegyetlenkedéseket. Az Országos Béketanács elnöksége a stockholmi nem­zetközi Vietnam-konferencia határozatainak és felhívásá­nak szellemében hirdette meg új akcióját: egyhetes ese­ménysorozat előzze meg hazánkban október 21-ét. Kezde­ményezésére a különböző társadalmi és tömegszervezetek képviselőiből bizottság alakult a vietnami hét előkészíté­sére. A testület október 15-én nyilatkozatot tesz közzé, amelyben újabb állásfoglalásra szólítja az ország népét, majd október 16-án Hatvanban nagygyűlés nyitja meg az eseménysorozatot Salzburgban a város és a tartomány vezetőinek jelen­letében nyitották meg csü­törtökön este ünnepélyesen a magyar heteket Lechner tartományi főnök, Baeck polgármester és Simó Jenő magyar nagykövet egy­behangzóan a két nép gaz­dasági és kulturális közele­désének jelentőségét méltat­ta az ünnepi megnyitón. A város 40 üzlete hoz forga­lomba csütörtöktől magyar árukat. Pénteken Ezer év magyar művelődése a könyv tükrében címmel nyílik könyv- és grafikai kiállítás Salzburgban. A hét további programjá­ban az Apa című film be­mutatója és a Sebestyén­| vonósnégyes hangversenye ' szerepel. Forráskút bizonyít Homokon is gazdaságos a közös sertéshizlalás A szegedi járás 53 terme- rintba kerülne mázsánként, is sertéshús lesz a gazda­lőszövetkezete közül tizen- de pénzünkért sem kapnánk ságban. Nem hagyják el­kettőben — tehát az összes eleget — mondta az elnök, pusztulni a hulló gyümöl­nagyüzemeknek csaknem a _ csökét sem. 25 százalékában — beszün- /QQHÍS A sok aPr° tették tavalv a sertéste- Ö összecsordogáló nyésztést és -hizlalást. Pe- jnwpAfs Im p 7rí 1 készletek nagy a. JUVCUUIIICLU. zist jelentenek csatornából takarmány­vitaminbá­a sertések dig a parasztemberek udva­rából sosem hiányozhatott a Miként alakulnak a konk- számára. S a jól táplált ál­sertés. Éppenséggel az egyik rét termelési költségek? Több latok között elenyészően ke­legkedveltebb háziállat volt. éves sajátos üzemi gyakor- vés a megbetegedések szá­- Mi történt? Valóban megáll- lat szerint a nem éppen ala- ma. ná a helyét az a nézet — csony gondozói béreket, s az r mely most már keresztül- általános üzemviteli költsé- SzCITlélVGS kasul elburjánzott —, hogy geket is felszámolva 16—17 / J f nem kifizetődő kilogram- forint között ingadozik For- érG€K6ltS6£? monként még 23 forintért ráskúton egy kilogramm hí- ö sem hizlalni? Igaz lenne, zott sertés előállítási ára. Figyelemre méltó az is, hogy akkor járhatnak job- Tehát a nagyüzemi felárral hogy a gondozók messzeme­ban a termelők, -ha eladják együtt minimálisan 6 fo- nően érdekeltek a gyors és a takarmányt? Ha mindenki rint lesz október 1-től kez- nagy tömegű hizlalásban, így gondolkodna, ki és mi- dődően a kilogrammonkénti Havonta négy forintot kap­nék venne takarmányt? Van- tiszta nyereség. Ezért a ha- naE darabonként a gondozá­nak tsz-elnökök, agronómu- szonért pedig már igazán ér- sért és 60 fillért egy-egy ki­sok, akik takaros „közgazda- demes dolgozni. Nem is szól- logramm ráhizlalt húsért sági teóriát" tákoltak össze va azokról a többletbevéte- Halász Antal és Kormányos hibás termelési szemléletük lekről, melyek közvetve je- Sándor 356 sertést hizlal je­igazolására. Egyre-másra lentkeznek a sertéshizlalás lenleg is, s augusztusi tiszta hangoztatják: különösen a kihatásaként a gazdálkodás- keresetük személyenként homokon nincs jövője a ban. Jellemző, hogy 50 má- 2150 forint volt. A hízni való nagyüzemi sertéstenyésztés- zsa körüli átlag szőlőter- süldőket is döntő mértékben nek és -hizlalásnak, mert ott mést szüretelnek most a tsz- a tsz-ben nevelik, s csak ki­ben, mert a sertéstrágya sebb mennyiségben vásárol­ugyancsak „megbolondította" nak süldőket háztáji gazda­a homokot. Ságokból. Még a jelenlegi Pedig nem volt még elég felgyújtani valóan rossz épü­idő, lehetőség arra hogy letekben is évente rendsze­korszerű épületeket "emelje- resen kétszer fialnak a kő­nek a tenyésztés 'és a hiz- cak- A vemhesüléseket úgy lalás számára. Csípős öníró- időzítik, hogy a leghidegebb lommal, hozzáértéssel végzik niával mondják a vezetők: téli hónapokban — amikor a munkát. A forráskúti szö- „Csak afféle nomádmunka nagy elhullási veszteségek­vetkezeti gazdák egy percre még ez a miénk is". S az kel kellene számolniok — sem álltak szóba az okosko- öngúny nem alaptalan. Va- nincsenek kismalacok. De­dókkal, s ám lássunk „cso- lóban, a rogyadozó szerfás cemberben választják az dát": a forráskúti homokon hizlaldákat már csak a jó utolsó állományt, s a követ­— állítólag rossz takarmány- reménység tartja össze. Egy- kez° fialás már áprilisra termesztési adottságok mel- két évet azonban még így esik­lett is — az állattenyésztő- is kibírnak. Akkor pedig sor Ami lehetséges Forráskú­sen belül éppen a sertéstar- kerül egy minden tekintet- ton- hasonló igyekezettel tás, -hizlalás adja a leg- ben modern sertéstenyésztő- megvalósítható Rúzsán. Sö­több hasznot. Sándor Tibor, lep. -hizlalda felépítésére. vényházán, Pusztaszeren, Ba­a szövetkezet elnöke így bi- Tehát az sem igaz lástyán és Csengelén is kevés a takarmány. Ügybuzgalom és hozzáértés Ám minden azon múlik, hogy mekkora ügybuzga­zonyít: egyértelműen, hogy szerfás — 1963-ban. amikor még épületekben egyáltalán nem a mi szövetkezeteinkbe is lehet szép állatokat gazda­csak hálni járt a lélek (az- ságosan nevelni. Vitatkozni óta egyesültek Haladás né- legfeljebb azon lehet: mi­ven a forráskúti közös gaz- 'yen módszerekkel? Semmi­daságok), mindössze 150 ser- féle olyan hulladék nem ke­tést tudtunk meghizlalni, rülhet ki a szemétbe, amit Három évvel később, 1966- a sertések hasznosíthatnak, ban viszont már 1168 hízott Az idei őszön például 450 sertést adtunk el szerző- mázsa olyan apró, rágott désre az államnak. Csupán ús vágott burgonya gyűlt a hizlalás 2,5 millió forint össze a tsz-ben, melyért, ha bevételt biztosított. Az idén eladnák, nemigen fizetnének is legalább 1200 sertést aka- többet az elfuvarozás költ­runk „kinyomni" a szövet- ségeinél. Nagy füllesztőüs­kezetből, mert szeretjük a tökben megfőzve azonban ez pénzt és el is tudjuk köl- a burgonya _ feljavítva ab­teni. raktakarmánnyal — kiváló Forráskúton a sertéshizla- házilag előállított „hízótáp­lás. -tenyésztés fejlesztése nak" bizonyul. Ugyanígy korántsem csak a forint mi- nagy mennyiségű osztályon att fontos, hanem a trágya aluli sárgarépa, karalábé és miatt is. Igaza van a tsz mas hulladékzöldség is be­elnökének és főagronómusá- áramlik nyáron át és ősszel nak abban: a homoki gaz- a hízótelepre. Más tsz-ekben dálkodás egy évig sem le- az ilyen hulladék rendsze­het meg trágya nélkül. Enél- rint kinn a földön rothad el. kül nincs kukorica, gyü- Nem restek a forráskútiak rtrölcs. szőlő, fűszerpaprika, a városban sem körülnézni silány a termés. eáv kis hulladéktakarmány — Nekünk a hízóállomá- után. Génkocsijaik naponta nyunk évente 3 ezer mázsa járnak Szegedre, árut hoz­jó minőségű trágyát bizto- nak. s visszafelé sem fut­sít. Ha vásárolnánk a trá- nak üresen. A konzervayár­gyát, ide szállítva 20—23 fo tásnál keletkező hulladékból Cscpi József lába foglalja a munkásérdekeket Gáspár Sándor beszéde a bányászszakszervezet kongresszusán Csütörtökön az ÉDOSZ székházában megkezdő­dött a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének XIX. kongresszusa. A központi vezetőség be­számolóját Simon Antal terjesztette elő, majd a küldöttek meghallgatták a számvizsgáló bizottság elnökének jelentését, s megkezdték a vitát a beszámolók felett. A kongresszuson részt vett és a délutáni ülésen felszólalt Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. Beszé­dét az alábbiakban is­mertetjük: Gáspár Sándor tolmácsol­ta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának üdvözletét, majd a szénbányászat hely­zetéről és perspektívájáról beszélt. A szénbányászat korsze­rűsödik, az olaj-, gáz-, ás­vány- és az ércbányászat növekszik. Nálunk a bányá­szatnak nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. Méghozzá szép jövője. A szénbányászat a jövőben is szilárd bázisa lesz a nép­gazdaságnak, a bányászok pedig politikai és társadal­mi életünk meghatározó té­nyezői voltak és maradnak. A Szaktanács főtitkára a továbbiakban beszélt a gaz­dasági reform során meg­növekvő feladatokról, maid az országgyűlés által jóvá­hagyott új Munka Tör­vénykönyve vitájának ta­pasztalatairól szólt. Jó dolog az — mondotta —, hogy az új Munka Tör­vénykönyve csak keretet ad az ügyek elbírálásához, inté­zéséhez. Ez összhangban van az üzemek önállóságá­val, a szakszervezeti szer­vek felelősségével, s a meg­növekedett jogokkal, ame­lyeket a munkások megbí­zásából gyakorolnak. A Munka Törvénykönyve hű­en tükrözi azt a változást, amely politikai, gazdasági és társadalmi életünk fejlődé­sében végbement. A munkaügyi és munka­jogi kérdések eldöntését po­litikai eszközökkel is szol­gáljuk. Erre való például a szakszervezetek törvényben biztosított kifogásolási joga is. A szakszervezetek meg tudják akadályozni az olyan hibás döntések végrehajtá­sát, amelyek a munkásosz­tály általános és konkrét érdekeit sértenék. A Szaktanács főtitkára a szakszervezetek érdekvédel­mi tevékenységét elemezve kifejtette, hogy o munkások érdekeinek képviseletekor félre kell tenni minden presztízsszempontot és csak az ügyet szabad nézni. A dolgozók érdekvédelmét so­hasem szabad és nem is le­het különválasztani a gaz­daságosságtól. Társadalmi rendszerünk egyik leglénye­gesebb vonása, hogy min­dent tisztességesen, korrek­tül kell elintézni, mert a mi társadalmunkban minden az emberért történik. A mun­kásemberek ügyeivel való lelkiismeretes foglalkozás mindenkinek kötelessége. A reform célját ma már értik és támogatják a mun­kások, van azonban némi félelem az árak jövőbeni alakulásával kapcsolatban. A párt, a SZOT és a kor­mány azon lesz, hogy az árak indokolatlan emelkedé­sét megakadályozza, s eh­hez minden eszköz rendel­kezésre áll. Vannak bizonyos tenden­ciák, amelyek ellen fel kell lépni. Ilyen például a bur­kolt áremelés. Ezért a kö­zeljövőben a Szaktanács titkársága tárgyalni fog a belkereskedelmi, a könnyű­ipari, valamint a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterrel. Azt tartjuk szem előtt, ami a reform célja, hogy a gazdasági alapok megteremtése révén az élet­színvonal tervszerűen emel­kedjék. Előtérben az érdekvédelem Ülést tartott az SZMT Csütörtökön délelőtt ülést tartott Szegeden a Szakszer­való bánásmód. Az újítók jogvédelmének segítésére az vezetek Csongrád megyei SZMT közgazdasági bizottsá­Tanácsa. Ülésén megjelent és felszólalt Ágoston József, ga az Országos Találmányi Hivatallal közösen iparjog­az MSZMP Csongrád megyei védelmi napokat szervezett végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osz­tályvezetője is. Az SZMT meghallgatta dr. Németh Lajos m'o. vezető titkárnak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének har­Csongrád megyében. A ta­nácsadások nyomán elmúlt időszakban közel 30 újító panaszát orvosolták, s közü­lük nyolcnak rövid időn be­lül kifizették az újítói díjat. Az SZMT ülésén ismétel­madik negyedévi munkájáról ten foglalkoztak a textilmun' szóló jelentését, majd Hoff­mann Márton, az SZMT titkára ismertette a szak­kások éjszakai bérpótlékának ügyével. Megállapították, hogy a vállalatoknak a jö­szervezeti választásokon el- vőben az önálló bérgazdái­hangzott munkás észrevéte­lekkel, javaslatokkal, pana­szokkal kapcsolatos intézke­désekről szóló beszámolót. A választások idején több kodás keretein belül alkal­muk lesz ugyanannyi bér­pótlékot fizetni vidéken, mint amennyit Budapesten fizetnek. Ezért felhívták a üzemben, munkahelyen szó- textiles alapszervezetek fi­vá tették, hogy nem jó a szakszervezeti bizalmiak kapcsolata a művezetőkkel. A bizalmiak viszont sérel­mezték, hogy a szakszerveze­ti bizottságok elhanyagolják tájékoztatásukat, s ezért nem tudnak kielégítő vála­szokat adni a dolgozók kér­déseire. A választások óta a szakmák megyei és vállalati bizottságai a gazdasági veze­tőkkel együtt több intézke­dést hoztak a panaszok, a problémák orvoslására. Több szakszervezeti gyűlé­sen, így a 10. sz. AKÖV-nél is panaszkodtak az újítók, hogy nem kielégítő a velük gyeimét, hogy már a kollek­tív szerződések előkészítésé­nek időszakában vegyék fi­gyelembe ezt a lehetőséget Kezdeményezzék, hogy a vál­lalatok, ha más módon nem, a részesedési alap terhére oldják meg ezt a problémát. Végül az SZMT határoza­tot fogadott el, amelyben felhívja a szakszervezetek megyei és vállalati bizottsá­gainak figyelmét, hogy a jö­vőben is törődjenek a vá­lasztások alkalmával elhang­zott észrevételek, javaslatok megvalósításával. N. P. Világos vcs IranskonlBnenláiis gázvezeték Csütörtökön a közép­ázsiai gáz a transkontinen­tális vezetéken megérkezett a szovjet fővárosba. A Moszkva környéki Voszkre­szenszk felett az újságírók helikopterről nézték, amint a gázvezetéket bekötik a moszkvai gyűrűbe. Ugyan­r Éjjel és vasárnap is lehet rakodni A MÁV az elmúlt negyed- Az őszi forgalom legnehe- letesen kellene megszervezni, évben teljesítette fuvarozási zebb időszaka ezután, követ- természetesen ideértve az feladatait, de ősszel - amint kezlk- ' Közismert> hogy az joelore varhato volt — a terven felül jelentős meny- ily™k<>r. a cukorrépa, bur­nyiségű áru elszállítását kell go".va, kukorica, alma es a biztosítania. A cukorrépa :zop°,. „ "S forgalom, a szüreti szállítá­sok egyidőre estek. Szeptem­berben a MÁV szegedi igaz­gatóság állomásain például 11 ezer tonna árutöbblet je­lentkezett, a MÁV ilyen mennyiségű árunak biztosí­tott azonnal vasúti kocsit. ünnepnapokat és az éjszakai órákat is, A MÁV különösen fontosnak tartja, hogy a fu­varoztató üzemek és válla­alaposan jatok valamint a vasúti szol­Az oszi gáiat k(izöit erősödjön az egy üttmüködés. A MÁV kéri a szállítási eszköz'kkel és munkaerővel de ugyanakkor rendelkező vállalatokat, hogy igénnyel jelert- nyújtsanak segítséget saját áruik elfuvarozásához. A ko­csi igényléseket reálisan. a mennyiségű gazdaságosság, takarékosság figyelembevételével jelent­sék be. Az őszi csúcsforga­lomban a zavartalan szállí­terhel i a vasutat, szántáshoz, vetéshez nagy mennyiségű műtrágyát és talajjavító anyagot kell ren­deltetési helyére juttatnia a MAV-nak, változatlan kez-k az építőipar is. Az út­építések befejezéséhez ugvan­A megnövekedett igények- csak nagyobb kel természetesen nehézsé- kővel, kohósalakot és kavi­gek is együtt járnak. A kül- csot szükséges szállítani, demények címzettjei a ra- gondoskodni kell a lakosság kodást és fuvarozást nem te- s az üzemek téli tüzelőanyag tas_ c,en kintették elsődleges íelada- ellátásáról is. Kielégítő ered­nos segítséget jelentene ha érkezeti küldeményeiket tuknak. A MÁV szegedi ménveket csak akkor sikerül a fuvaroztatok éjszakankent igazgatóság felügyelete alá elérni, ha a fuvaroztatók se- es munkaszüneti napokon tartozó állomásokon szép- gítik a MÁV-ot. Kevés a temberben összesen 6723 szabályzatokban foglalt köte­vasúti kocsit csak kcsedel- lezettségek teljesítése, ezen­mssen rakodtak: ez a meny- túl aktívabb közremüküdés­nyiség 50 százalékkal na- re is szükség van- a rakodá­gyobb a tavalyinál. sokat a hét napjain egyen­csak Voszkreszenszkben gyújtották meg a gázveze­ték építőinek nagygyűlésén azt a fáklyát, amelyet Uz­bekisztán és Türkménia „kék fűtőanyaga" táplál. A gázvezeték építői a ki­tűzött határidő előtt egy évvel fejezték be a mun­kát. A gázvezeték teljes hosz­sza 2751 kilométer, kiinduló­pontja a közép-ázsiai Gaz­li és Acsak, innen fut az Aral-tó, majd a Kaspi-ten­ger vidékén át Szaratovig és onnan Moszkváig. A vi­lág leghosszabb gázvezetéke évenként 25 milliárd köb­méter gázt szállít. A csöveket Moszkvától most Leningrád irányába vezetik tovább. (MTI) Harmincezer vagon parad csom kiraknák, átvennék, elszállí­tanák. Vajda Sándor. a MÁV szegedi igazgató­ságának osztályvezetője Befejezéshez közeledik a konzervipar nyári idényé­nek legnagyobb munkája, a paradicsom feldolgozás. A konzervgyárakban eddig 28 ezer 500 vagon paradi­csomot vásároltak fel. ami rekordnak számít. Tavalv , 19 ezer 500 vagonra, az idén is | pedig 28 ezer vagonra kö­töttek szerződést. S mert még mindig van paradi­csom, a számítások szerint 30 ezer vagonnal kerül be­lőle a feldolgozó üzemekbe. Péntek, 1967. október 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 %

Next

/
Thumbnails
Contents