Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-31 / 257. szám

Az alaptól a tetőig O A zöld ág ünnepe régi ünnep, amolyan kőmű­veshagyomány. Ha teljes ma­gasságában áll már a ház, kitűzik a tetejére a leveles ágat Talán, hogy a remény színével biztassa a jövendő lakókat — Most már ml is kitűz­hetjük! — ezzel fogad Mik­lós Ferenc brigád vezető a szegedi Nemestakács utcai építkezésén. Friss erő Mozgalmas kép: pörög a habarcskeverő, zúg va-csi ko­rogva sétál a síneken a Tol­di-daru, a vízvezetékek szá­mára készült árokból már alig látszanak ki az ásó-la­pátoló munkások. A magas­ban a harmadik emelet kész homlokzata; az. amelyekre majd a gerendák fekszenek — zöld ággal fellobogózva. — Egy kis gépzsír volna-e, Miska bátyám? Nem sok kell, csak a talicskát kenni. Annyira nyikorog, a fene egye meg! Berta Mihályhoz, a gép­kezelőhöz intézi a kérdést Takó László, aki üj ember itt, a földet talicskázza az udvaron. Vele együtt kerülök bel­jebb. A kubikosbrigád többi tagja: Laczkó István, Csipek István, Lakatos Lajos és Ge­ra György brigádvezető ott tevékenykedik a földhalmok között. Mindenféle munka van itt, a talicskázástól a téglarakásig; a zömök briga­déros meg éppen egy maga készítette jókora döngölőt emel. De ők végzik a továb­biakban a betonozást is; azt a munkát, amit legutóbb —. társak híján — a kőműve­sek maguk végeztek. Ojra a többiekkel Gyorsulhat a tempó. Ma­ga a kőművesbrigád is új erőkkel gyarapodott Kur­ta cz Béla, akit legutóbb hiá_ nyolt a munkacsapat, azóta visszajött a Lékai utcai épít­kezésről, s most ismét együtt dolgozik társaival. Mint le­gényember maradt távol, de mint ifjú házas tért vissza. Társai elévődnek vele, az­tán Rácz Jenőt, az utolsó le­génysorban levő brigádtagot biztatják a példakövetésre. A magas, szélesvállú Csep­pentő András is a harmadik emeleti állványon áll Kur­tucz Béla mellett. Korábban elment a vállalattól a ter­melőszövetkezeti építkezé­sekhez, most azonban vissza­jött, így látta jobbnak mégis. — Ma egy kicsit nyújtunk ls a műszakon, ötig dolgo­zunk — mondják az építők. A Miklós-brigád, amelyhez Szabó István. Dell József, Réz József segédmunkások is hozzátartoznak, nem ez­alkalommal „dolgozik rá" először; jó néhány délután túlóráztak az utóbbi időben. Különösen nagy munkát adott a betonozás, akkor is alaposan megtoldották a mű­szakot, hogy időben elké­szüljön. Téglagrafikon A friss falak, mint téglá­ból való grafikonok mutat­ják: jól teljesít a brigád. Részint, mert többen van­nak. részint pedig, mert — mint Simon Szilveszter, a vidám, mindig tréfáló fiatal szakmunkás megjegyzi — jobb „étvágyuk", nagyobb kedvük van a munkára. S mert a megerősödött brigád — sportnyelven szólva — jó formában van, nyilván az anyagiak is kedvezőbben ala­kulnak. Két és fél ezer kö­rül várják a havi fizetést. Most már egész közel van a daru „pilótafülkéje", amelyből Ujfalusi József fi­gyeli az irányító szót. hova is lengesse az öblös, téglá­val teli kontinert. Most már Kisorsolták a lottó október havi tárgynyereményeif A sorsoláson a 43. játékhét szelvényei vettek részt Hétfőn Budapesten, az Országos Takarékpénztár Nádor utcai székházában kisorsolták a lottó 1967. októberi tárgy­nyereményeit. A sorsoláson a 43. játékhét szelvényei vettek részt Az alábbiakban közöljük a szegedi totó-lottó körzeti iroda területén vásárolt és tárgynyereménnyel kisorsolt 43. heti szelvények számát és a nyereményt. 1 754144 ruházati cikk. 1 744 981 fényképezőgép. 1786 030 utalvány. 1 793 412 óra. 1801 367 utalvány. 1805 935 utalvány. 1806 450 éléskamra-utalvány. 1 807 213 filmgép. 1 814 698 magnó. 1 831 542 ruházati cikkek. 1 834 622 rádió. 1 838 956 óra. 1852 711 utalvány. 1856 828 éléskamra-utalvány. 1 857 507 háztartási gépek. 1 866 054 óra. 1 866 349 éléskamra­utalvány. 1 881828 zenegé­pek. 1 883 275 éléskamra­utalvány. 1 899 032 ruházati cikk. 1911501 filmgép. 1 912 203 utalvány. 1 915 652 méteráru. 1 925 836 írógép. 1 926 897 "éléskamra-utalvány. 1 928 379 varrógép. 1 940 226 éléskamra-utalvány. 1 960 241 rádió. 1 972 699 ruházati cik­kek. 2 014 091 tv. 2 249195 tv. 2 250 026 „Ki mit vá­lasz?" 2 253 279 zenegép. 2 456 250 zenegép. 2 459 256 ruházati cikkek. 2 477 132 magnó. 4 243 935 utalvány. 4 432 232 éléskamra-utalvány. 4 436 358 ruházati cikkek. 4 444 462 tv. 4 447 085 élés­kamra-utalvány. 4 451 657 utalvány. 4 465 351 óra. 4 465 787 rádió. 4 474 424 tv. A nyertes szelvényeket 1967. november 20-ig kell el­juttatni a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolí­tási osztályához (Budapest, V. Nádor utca 15.). A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az eset­leges hibákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) 107 240 háztartási gépek. 109 318 éléskamra-utal­vány. 118 432 „kl mit vá­laszt". 120 090 ruházati cik­kek. 134 079 utalvány. 134 893 háztartási gépek. 137 451 fényképezőgép. 144 536 fény­képezőgép. 157 808 fényképe­zőgép. 163 220 „ki mit vá­laszt". 166 274 zenegépek. 171 907 utalvány. 633 479 ..ru­házati cikkek". 635 285 ház­tartási gépek. 635 774 hűtő­gép. 651 612 „ki mit választ". 688 794 utalvány. 709 904 magnó. 713 939 éléskamra­utalvány. 1 510 253 utalvány. 1 520 949 háztartási gépek. 1 522 367 háztartási gépek. 1539 750 ruházati cikk. 1 540171 utal­vány. 1 545 375 varrógép. 1 560 112 hűtőgép. 1 564 713 óra. 1 568 663 fényképezőgép. 1 576 950 hűtőgép. 1 578 203 hűtőgép. 1 578 450 ruházati cikkek. 1 579 837 tv. 1 581 479 utalvány. 1 590 479 méter­áru. 1 602 343 varrógép. 1 619 810 hűtőgép. 1 620 388 „Ki mit választ?" 1 620 518 háztartási gépek. 1 629 340 ruházati cikk. 1 654 217 rá­dió. 1 657 087 „Ki mit vá­laszt?" 1 657 817 ruházati cikkek. 1 670 203 OFOTÉRT-utal­vány. 1 673 641 utalvány. 1 685 689 bútor. 1 693 290 hű­tőgép. 1 711 500 éléskamra­utalvány. 1 718 305 rádió. 1 730 532 éléskamra-utal­vány. 1 743 472 utalvány. 1 743 625 háztartási gépek. 1753 419 háztartási gépek. nincs szükség az integető jel­beszédre, nemcsak a daru, a ház is szépen kimagaslik az utcából. A téglákat az udvar felőli fal mellé ömlesztik. A ko­molyarcú Deli József rakos­gatja, rendezgeti őket. Itt még csak az ablakmagassá­got éri el a fal, de már mindenütt elhelyezték a vi­lágossárga ablakokat, ajtó­kat, s nagy, ácskapcsos pal­lókkal rögzítették őket — Na — kiáltja Szilvesz­ter a brigád vezetőnek —, mindjárt megáll a tudo­mány. fogyóban a mész; Kései zöld ág Miklós Ferenc nem aggo­dalmaskodik nagyon. A mi­nap is így volt. de aztán időben érkezett a szállít­mány, s nem volt fennaka­dás. Kisvártatva az odaérkező Király Bálint, az építkezés közvetlen irányítója is meg­erősíti ezt a bizodalmat: ha­marosan jön az anyag. Aminthogy más tekintetben is bizakodó a fiatal szakem­ber. ö is egyetért Miklós Fe­renccel abban, hogy két és fél hét alatt el lehet jutni a tetőszigetelésig, s közben persze a válaszfalazás, meg a többi munka is haladhat. E november dereka volna. Igaz, akkor már csak 15 nap marad hátra a szerződésbe foglalt átadási határidőig, s mert csodák nincsenek, nyil­ván így is alapos eltolódás­sal kell számolni a jövendő lakóknak. Ezzel a mostani tempóval azonban úgy lát­szik. még van remény az elcsúszás csökkentésére, olyan eredmény elérésére, amely a nagy átlagot tekint­ve tisztesnek számít Mire e sorok megjelen­nek, a biztató zöld ág min­denesetre ott lobog a har­madik emelet tetején. Az építők megtették a bonyo­lult és nehéz utat az alap­tól idáig. Nem készen még, de már áll a ház. Milyen kár, hogy már ké­ső ősz van, s hogy a kései zöld ágak mind halványab­bak. Hogy — érthető mó­don — kevésbé tetszenek a legérdekeltebbeknek, az épít­tetőknek. Annál kevésbé, mert idő­közben az őszi esők is meg­érkeztek. Simái Mihály Takarékos emberek Október utolsó munkanapján, ma — s immár több mint hat évtizede — világszer­te sok szó esik az egyéni takarékosságról. A jövedelmek egy részének tervszerű, rendszeres bankba tétele a modern ember jellemző életstílusává vált. Alapja az az elhatározás, hogy ki-ki értékesebb, hosz­szabb ideig tartó használati tárgyat vásá­roljon összegyűjtött pénzén maga és csa­ládja számára. Nyilvánvaló, hogy a taka­takarékoskodás mértéke, elterjedése, álta­lánossá válása összefügg az életszínvonal alakulásával. Ott, ahol létbizonytalanság uralkodik, ahol a keresetek a máról hol­napra való megélhetésre elegendők csak — vagy azt sem fedezik — a dolgozó nem tud félretenni pénzt. Ezért a takarékossági világnapon vég­zett számvetés adataiból arra is következ­tethetlünk, hogyan fejlődik népünk élet­színvonala, hogyan nőnek Igényeink. Ha­zánkban ma közel 25 milliárd forint a takarékbetétek összege, ebből több mint 1,5 milliárdot az idén helyezett el a la­kosság. Szűkebb hazánkban, Csongrád me­gyében — Szegedet is beleértve — 140 ezer betétkönyvtulajdonos van, s megta­karított pénzük több mint egymilliárd forint. KST-rendszerű takarékoskodásban 35 ezren vesznek részt, s évente 50 mil­lió forintot tesznek félre. A dolgozók mindinkább megkedvelik a rendszeres takarékosságot, hiszen lakások építéséhez, bútorok, autó s egyéb tartós fogyasztási cikk vásárlásához elsősorban azok kaphatnak kölcsönt, akiknek betét­jük van. A megyében — túlnyomórészt Szegeden — az idén 1524 családi és tár­sasházi lakás építéséhez közel 100 millió forint kölcsönt nyújtott a takarékpénztár. A takarékossági világnap mai ünnepsé­geit országunkban az jellemzi, hogy a leg­több helyen szó esik a bizalomról, amely népünkben egyre szilárdabb a párt és a kormány politikája iránt. K. J. Kísérletek, eredmények a tanárképzésben A főiskola nemzetközi tudományos ülésszakának tapasztalatai A Szegedi Tanárképző Főiskola nemzetközi tudo­mányos ülésszaka — mint vasárnapi számunkban je­lentettük — szombaton fe­jeződött be. Az Októberi Forradalom és a húsz esz­tendeje megindult általános iskolai tanárképzés jubileu­mára rendezett négynapos tanácskozás eredményes munkát végzett. Az ülésszak központi té­mája az általános iskolai tanárképzés metodikája volt. A résztvevők többségének véleménye szerint a jövő­ben erőteljesebb szerepet kell juttatni felsőoktatásunk módszertanában a gondol­kodásra és önállóságra ne­velésnek. Körültekintőbben tanulmányozni a főiskolai hallgatókkal történő rend­szeres foglalkozásokat, az oktatók-hallgatók kapcsola­tát, mely a tanárjelöltek rendszeres tanulásában, szakmai, pedagógiai, filozó­fiai-marxista ismereteinek bővítésében, szakdolgozataik minőségében nyilvánul meg. Kiváltképp jelentős a pe­dagógusjelöltek személyisé­gének formálása, hiszen olyan tanárokra van szük­ség, akik maguk is hatással lesznek tanítványaikra. Ezért a tanárképzést leg­helyesebb mindjárt a felvé­teli vizsgáknál kezdeni. R. I. Kmeljuk, az Odesszai Pe­dagógiai Intézet docense el­mondta. náluk a középisko­lák utolsó két osztályában már előzetesen tájékozód­nak, kiválasztják a pedagó­gusokat. A felvételin aztán szakmai ismereteik mellett számot kell adniok ráter­mettségükről, pályára alkal­masságukról is. Több kér­dést tartalmazó ívet kap­nak — hogyan értelmezik a gyerekek szeretetét, jelle­mezzék tanáraikat, értékel­jenek pedagógiai tárgyú fil­meket stb. —, fogalmazást írnak meghatározott pedagó­giai témára. Gyakorlati fel­adatokat oldanak meg, sőt figyelemmegosztó képességü­ket is megvizsgálják egy rendkívül praktikus, fizioló­gusok által kidolgozott, úgy­nevezett Ivanov—Szmolensz­kij-féle korrektúratáblázat szerint. (Különböző betű­kapcsolatokkal teleírt táblá­zaton a felvételiző feladata, hogy azonos betűkapcsolato­kat minél gyorsabban és pontosabban jelöljön meg.) Hasonló kísérletekről szá­molt be dr. Petrikás Árpád, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docense: a szokásos felvételi anyag mellett speciális alkalmas­sági próbákon szűrik át a jelentkezőket De ilyen igényt jelzett dr. H. Leh­mann, a berlini Humboldt Egyetem tanszékvezető do­cense is. A konferencián fel­szólalók hangoztatták: a fel­vételi vizsgák módszereinek kísérletezése hasznos, feltét­lenül érdemes tovább fej­leszteni. Hasonló vélemény alakult ki a szociológiai vizsgálatokról, a világnézeti nevelés eredményességét célzó előadásokról, a mun­kaidők tartalmasabb fel­használásának vizsgálatáról. A szaktárgyak módszerta­ni tapasztalatait szekcióülé­seken vitatták meg. Itt is egyöntetű volt a vélemény: csak céltudatos kutatómun­ka hozhat színvonalemelke­dést. Egyes tantárgyaknál bevált módszerek más tár­gyak oktatásánál is alkal­mazhatók — természetesen egyedi jelleggel. Nem árt javítani a tanszékek kapcso­latát sem. Az ének-zene szekcióülésen elmondták: a szegedi főiskola javaslatára, az új tanterv szerint, nem formális ismeretközléssel kezdik az oktatást, hanem konkrét, jól megválasztott művek elemzésével jellemez­nek stílusirányzatokat. A növénytani tanszéken a ko­rábban hagyományos elő­adások és ezt követő gya­korlati foglalkozások sor­rendjét cserélték fel, s a hallgatók kirándulásokon, tanulmányutakon szerzett gyakorlati tapasztalataik után kaptak szakszerű is­meretanyagot. A biológiai szekcióban megvizsgálták a fogalomalkotás módszereit, szerepét az általános iskolai órákon. Az eredményék mellett felhívták a figyel- . met a tankönyvek sajnála­tos szakmai hibáira is, me­lyek akadályozhatják a diá­kok értelmi fejlődését. A nemzetközi tanácskozá­son részt vevő külföldi ven­dégek — mint jelentettük — a népi demokratikus or­szágok nemzetközi felsőok­tatási pedagógiai szervezeté­nek létrehozását javasolták. Nikolényi István KÉPERN YŐ Világirodalmi Magazin A forradalom gondolatá­nak születése, kiteljesedése, elterjedése és továbbélése volt a központi magja a Világirodalmi Magazin leg­utóbbi — vasárnap bemuta­tott — számának. John Reedtől Rozsgyeszt­venszkijig, Nagy Lajostól Paul Eluardig, Solohov tói Albert Maltzig, a legkülönbö­zőbb nemzetiségű költők és írók művei szerepeltek a műsorban — kimondatlanul is hirdetve a forradalom fo­galmának internacionalista jellegét. S dicsérjük meg mindjárt az igényes válo­gatásért Sípos Tamást és Szántó Erikát. Érthető az a rendezői kon­cepció, mely a sablonok és a szokványos módozatok el­kerülése céljából versekkel helyettesíti a konferansz­szövegeket. Megfontolandó azonban, hogy az egyébként is mély gondolatokat tar­talmazó párbeszédes jelene­tek közé még nehezebben érthető lírai verseket te­gyünk, bármilyen szépek, ér­tékesek is azok, bármilyen szépen adják is elő. A né­zők között ugyanis nagyon kevés műértő irodalomtör­ténész ül. Solohov írásának, A nagy­családú embernek a feldol­gozása emelkedett ki gondo­lat- és érzelemgazdagságá­val. Barsi Béla árnyaltan, mély beleéléssel alakította a címszereplöt a torokszorító jelenetben. Albert Maltz mű­vében Kállai Ferenc és Sinkó László játszott nagy biztonsággal. A sztrájktörő­ben Szabó Gyula alakítását a hiányosan megrajzolt jel­lem miatt nem koronázhat­ta teljes siker. Horváth Tibor rendező lé­nyegében a mondanivalók hasonlóságának hű kifejezé­sére törekedett egyszerű póztalansággal, korszerűen, célszerűen. Cs. Farkas István Hézső Ferenc kiállítása A fiatal vásárhelyi festő képeivel gyakran találkoz­tunk már művészetünket prezentáló kiállításokon, önálló szegedi bemutatko­zására vasárnap került sor, Pogány ö. Gábornak, a Nemzeti Galéria főigazga­tójának méltatásával, a Horváth Mihály utcai kép­tárban. A Hódmezővásárhely és Makó után Szegedre érke­zett 49 kép egy fiatal mű­vész, tehetségében vásárhe­lyi hagyományokhoz illesz­kedő, s ugyanakkor egyéni­ségében ettől eltérő sajátos arculatát bizonyítja. Nem­csak a világ sokrétű és sok­oldalú vizsgálata erénye művészetének, hanem a meggondolt, tudatos műfaj­keresés is: a monumentális műfajokban kifejezést talá­ló biztonság, s századunk szimbolika-rendszerét meg­teremtő művészi hozzájáru­lás. De akár egyetemes gon­dok, a háború félelme ag­gasztja mint például a Fe­kete szivárvány című, pon­tosan szerkesztett monu­mentális képén — akár az ember környezetének mik­ro világáról szól — Nagy­mama, a mikrovilág szinte kozmikussá érlelt variánsa, vagy Radnótit, otthoni íze­ket idéző Lekvárföző című képe — fantasztikusan hite­les, atmoszférateremtő ere­je van. Figurális képeit tartalmi és szerkesztésbeli tömörség jellemzi. Ilyenek a Vége, Emelkedő, Elmúlás című ké­pei, s ez utóbbi lírai hangu­latával. a legérzékenyebben helyére tett színeivel is, leg­szebb képeinek egyike. Kubisztikus eszközökkel, expresszív-realista módon festett dekoratív képei köz­érthetöek, s „napsütéses" de­rűjükkel valamiféle ritkán fellelhető nyugalmat árasz­tanak. Hézső Ferenc képein ugyanis a szín főszereplő. Kedvelt kék-sárga-zöld szín­kompozíciójának sokféle va­riánsát alkalmazza néha el­lentétes erővel is. Birkanyú­zás című hatalmas vásznán világító színekkel a munka egyiptomi örök nyugalmát éreztetve, a Halászok és a Szénhordó címűn meg lefo­kozott színekkel a munka mozgalmasságát. Színeinek harmóniáját leginkább a domb őrizte csodálatosan ba­rátságos öreg temető, a Sző­lőhegyek és talán a Nyár című csendélete őrzi. Ezt az egyéni arculatot, az emberekkel állandóan kap­csolatban levő Hézső Ferenc művészetét — Vásárhelyen tanít, Makón szakkört ve­zet — talán az védi meg saját maga és a mi szá­munkra, hogy hisz benne, s abban a környezetben, problematikában, amelyből művészete táplálkozik. Jakab Ágnes Vasarnap, 1967. oktober 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents