Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-31 / 257. szám

Az alaptól a tetőig O

A zöld ág ünnepe régi ünnep, amolyan kőműveshagyomány. Ha teljes magasságában áll már a ház, kitűzik a tetejére a leveles ágat Talán, hogy a remény színével biztassa a jövendő lakókat — Most már ml is kitűzhetjük! — ezzel fogad Miklós Ferenc brigád vezető a szegedi Nemestakács utcai építkezésén. Friss erő Mozgalmas kép: pörög a habarcskeverő, zúg va-csi korogva sétál a síneken a Toldi-daru, a vízvezetékek számára készült árokból már alig látszanak ki az ásó-lapátoló munkások. A magasban a harmadik emelet kész homlokzata; az. amelyekre majd a gerendák fekszenek — zöld ággal fellobogózva. — Egy kis gépzsír volna-e, Miska bátyám? Nem sok kell, csak a talicskát kenni. Annyira nyikorog, a fene egye meg! Berta Mihályhoz, a gépkezelőhöz intézi a kérdést Takó László, aki üj ember itt, a földet talicskázza az udvaron. Vele együtt kerülök beljebb. A kubikosbrigád többi tagja: Laczkó István, Csipek István, Lakatos Lajos és Gera György brigádvezető ott tevékenykedik a földhalmok között. Mindenféle munka van itt, a talicskázástól a téglarakásig; a zömök brigadéros meg éppen egy maga készítette jókora döngölőt emel. De ők végzik a továbbiakban a betonozást is; azt a munkát, amit legutóbb —. társak híján — a kőművesek maguk végeztek. Ojra a többiekkel Gyorsulhat a tempó. Maga a kőművesbrigád is új erőkkel gyarapodott Kurta cz Béla, akit legutóbb hiá_ nyolt a munkacsapat, azóta visszajött a Lékai utcai építkezésről, s most ismét együtt dolgozik társaival. Mint legényember maradt távol, de mint ifjú házas tért vissza. Társai elévődnek vele, aztán Rácz Jenőt, az utolsó legénysorban levő brigádtagot biztatják a példakövetésre. A magas, szélesvállú Cseppentő András is a harmadik emeleti állványon áll Kurtucz Béla mellett. Korábban elment a vállalattól a termelőszövetkezeti építkezésekhez, most azonban visszajött, így látta jobbnak mégis. — Ma egy kicsit nyújtunk ls a műszakon, ötig dolgozunk — mondják az építők. A Miklós-brigád, amelyhez Szabó István. Dell József, Réz József segédmunkások is hozzátartoznak, nem ezalkalommal „dolgozik rá" először; jó néhány délután túlóráztak az utóbbi időben. Különösen nagy munkát adott a betonozás, akkor is alaposan megtoldották a műszakot, hogy időben elkészüljön. Téglagrafikon A friss falak, mint téglából való grafikonok mutatják: jól teljesít a brigád. Részint, mert többen vannak. részint pedig, mert — mint Simon Szilveszter, a vidám, mindig tréfáló fiatal szakmunkás megjegyzi — jobb „étvágyuk", nagyobb kedvük van a munkára. S mert a megerősödött brigád — sportnyelven szólva — jó formában van, nyilván az anyagiak is kedvezőbben alakulnak. Két és fél ezer körül várják a havi fizetést. Most már egész közel van a daru „pilótafülkéje", amelyből Ujfalusi József figyeli az irányító szót. hova is lengesse az öblös, téglával teli kontinert. Most már Kisorsolták a lottó október havi tárgynyereményeif A sorsoláson a 43. játékhét szelvényei vettek részt Hétfőn Budapesten, az Országos Takarékpénztár Nádor utcai székházában kisorsolták a lottó 1967. októberi tárgynyereményeit. A sorsoláson a 43. játékhét szelvényei vettek részt Az alábbiakban közöljük a szegedi totó-lottó körzeti iroda területén vásárolt és tárgynyereménnyel kisorsolt 43. heti szelvények számát és a nyereményt. 1 754144 ruházati cikk. 1 744 981 fényképezőgép. 1786 030 utalvány. 1 793 412 óra. 1801 367 utalvány. 1805 935 utalvány. 1806 450 éléskamra-utalvány. 1 807 213 filmgép. 1 814 698 magnó. 1 831 542 ruházati cikkek. 1 834 622 rádió. 1 838 956 óra. 1852 711 utalvány. 1856 828 éléskamra-utalvány. 1 857 507 háztartási gépek. 1 866 054 óra. 1 866 349 éléskamrautalvány. 1 881828 zenegépek. 1 883 275 éléskamrautalvány. 1 899 032 ruházati cikk. 1911501 filmgép. 1 912 203 utalvány. 1 915 652 méteráru. 1 925 836 írógép. 1 926 897 "éléskamra-utalvány. 1 928 379 varrógép. 1 940 226 éléskamra-utalvány. 1 960 241 rádió. 1 972 699 ruházati cikkek. 2 014 091 tv. 2 249195 tv. 2 250 026 „Ki mit válasz?" 2 253 279 zenegép. 2 456 250 zenegép. 2 459 256 ruházati cikkek. 2 477 132 magnó. 4 243 935 utalvány. 4 432 232 éléskamra-utalvány. 4 436 358 ruházati cikkek. 4 444 462 tv. 4 447 085 éléskamra-utalvány. 4 451 657 utalvány. 4 465 351 óra. 4 465 787 rádió. 4 474 424 tv. A nyertes szelvényeket 1967. november 20-ig kell eljuttatni a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolítási osztályához (Budapest, V. Nádor utca 15.). A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) 107 240 háztartási gépek. 109 318 éléskamra-utalvány. 118 432 „kl mit választ". 120 090 ruházati cikkek. 134 079 utalvány. 134 893 háztartási gépek. 137 451 fényképezőgép. 144 536 fényképezőgép. 157 808 fényképezőgép. 163 220 „ki mit választ". 166 274 zenegépek. 171 907 utalvány. 633 479 ..ruházati cikkek". 635 285 háztartási gépek. 635 774 hűtőgép. 651 612 „ki mit választ". 688 794 utalvány. 709 904 magnó. 713 939 éléskamrautalvány. 1 510 253 utalvány. 1 520 949 háztartási gépek. 1 522 367 háztartási gépek. 1539 750 ruházati cikk. 1 540171 utalvány. 1 545 375 varrógép. 1 560 112 hűtőgép. 1 564 713 óra. 1 568 663 fényképezőgép. 1 576 950 hűtőgép. 1 578 203 hűtőgép. 1 578 450 ruházati cikkek. 1 579 837 tv. 1 581 479 utalvány. 1 590 479 méteráru. 1 602 343 varrógép. 1 619 810 hűtőgép. 1 620 388 „Ki mit választ?" 1 620 518 háztartási gépek. 1 629 340 ruházati cikk. 1 654 217 rádió. 1 657 087 „Ki mit választ?" 1 657 817 ruházati cikkek. 1 670 203 OFOTÉRT-utalvány. 1 673 641 utalvány. 1 685 689 bútor. 1 693 290 hűtőgép. 1 711 500 éléskamrautalvány. 1 718 305 rádió. 1 730 532 éléskamra-utalvány. 1 743 472 utalvány. 1 743 625 háztartási gépek. 1753 419 háztartási gépek. nincs szükség az integető jelbeszédre, nemcsak a daru, a ház is szépen kimagaslik az utcából. A téglákat az udvar felőli fal mellé ömlesztik. A komolyarcú Deli József rakosgatja, rendezgeti őket. Itt még csak az ablakmagasságot éri el a fal, de már mindenütt elhelyezték a világossárga ablakokat, ajtókat, s nagy, ácskapcsos pallókkal rögzítették őket — Na — kiáltja Szilveszter a brigád vezetőnek —, mindjárt megáll a tudomány. fogyóban a mész; Kései zöld ág Miklós Ferenc nem aggodalmaskodik nagyon. A minap is így volt. de aztán időben érkezett a szállítmány, s nem volt fennakadás. Kisvártatva az odaérkező Király Bálint, az építkezés közvetlen irányítója is megerősíti ezt a bizodalmat: hamarosan jön az anyag. Aminthogy más tekintetben is bizakodó a fiatal szakember. ö is egyetért Miklós Ferenccel abban, hogy két és fél hét alatt el lehet jutni a tetőszigetelésig, s közben persze a válaszfalazás, meg a többi munka is haladhat. E november dereka volna. Igaz, akkor már csak 15 nap marad hátra a szerződésbe foglalt átadási határidőig, s mert csodák nincsenek, nyilván így is alapos eltolódással kell számolni a jövendő lakóknak. Ezzel a mostani tempóval azonban úgy látszik. még van remény az elcsúszás csökkentésére, olyan eredmény elérésére, amely a nagy átlagot tekintve tisztesnek számít Mire e sorok megjelennek, a biztató zöld ág mindenesetre ott lobog a harmadik emelet tetején. Az építők megtették a bonyolult és nehéz utat az alaptól idáig. Nem készen még, de már áll a ház. Milyen kár, hogy már késő ősz van, s hogy a kései zöld ágak mind halványabbak. Hogy — érthető módon — kevésbé tetszenek a legérdekeltebbeknek, az építtetőknek. Annál kevésbé, mert időközben az őszi esők is megérkeztek. Simái Mihály Takarékos emberek Október utolsó munkanapján, ma — s immár több mint hat évtizede — világszerte sok szó esik az egyéni takarékosságról. A jövedelmek egy részének tervszerű, rendszeres bankba tétele a modern ember jellemző életstílusává vált. Alapja az az elhatározás, hogy ki-ki értékesebb, hoszszabb ideig tartó használati tárgyat vásároljon összegyűjtött pénzén maga és családja számára. Nyilvánvaló, hogy a takatakarékoskodás mértéke, elterjedése, általánossá válása összefügg az életszínvonal alakulásával. Ott, ahol létbizonytalanság uralkodik, ahol a keresetek a máról holnapra való megélhetésre elegendők csak — vagy azt sem fedezik — a dolgozó nem tud félretenni pénzt. Ezért a takarékossági világnapon végzett számvetés adataiból arra is következtethetlünk, hogyan fejlődik népünk életszínvonala, hogyan nőnek Igényeink. Hazánkban ma közel 25 milliárd forint a takarékbetétek összege, ebből több mint 1,5 milliárdot az idén helyezett el a lakosság. Szűkebb hazánkban, Csongrád megyében — Szegedet is beleértve — 140 ezer betétkönyvtulajdonos van, s megtakarított pénzük több mint egymilliárd forint. KST-rendszerű takarékoskodásban 35 ezren vesznek részt, s évente 50 millió forintot tesznek félre. A dolgozók mindinkább megkedvelik a rendszeres takarékosságot, hiszen lakások építéséhez, bútorok, autó s egyéb tartós fogyasztási cikk vásárlásához elsősorban azok kaphatnak kölcsönt, akiknek betétjük van. A megyében — túlnyomórészt Szegeden — az idén 1524 családi és társasházi lakás építéséhez közel 100 millió forint kölcsönt nyújtott a takarékpénztár. A takarékossági világnap mai ünnepségeit országunkban az jellemzi, hogy a legtöbb helyen szó esik a bizalomról, amely népünkben egyre szilárdabb a párt és a kormány politikája iránt. K. J. Kísérletek, eredmények a tanárképzésben A főiskola nemzetközi tudományos ülésszakának tapasztalatai A Szegedi Tanárképző Főiskola nemzetközi tudományos ülésszaka — mint vasárnapi számunkban jelentettük — szombaton fejeződött be. Az Októberi Forradalom és a húsz esztendeje megindult általános iskolai tanárképzés jubileumára rendezett négynapos tanácskozás eredményes munkát végzett. Az ülésszak központi témája az általános iskolai tanárképzés metodikája volt. A résztvevők többségének véleménye szerint a jövőben erőteljesebb szerepet kell juttatni felsőoktatásunk módszertanában a gondolkodásra és önállóságra nevelésnek. Körültekintőbben tanulmányozni a főiskolai hallgatókkal történő rendszeres foglalkozásokat, az oktatók-hallgatók kapcsolatát, mely a tanárjelöltek rendszeres tanulásában, szakmai, pedagógiai, filozófiai-marxista ismereteinek bővítésében, szakdolgozataik minőségében nyilvánul meg. Kiváltképp jelentős a pedagógusjelöltek személyiségének formálása, hiszen olyan tanárokra van szükség, akik maguk is hatással lesznek tanítványaikra. Ezért a tanárképzést leghelyesebb mindjárt a felvételi vizsgáknál kezdeni. R. I. Kmeljuk, az Odesszai Pedagógiai Intézet docense elmondta. náluk a középiskolák utolsó két osztályában már előzetesen tájékozódnak, kiválasztják a pedagógusokat. A felvételin aztán szakmai ismereteik mellett számot kell adniok rátermettségükről, pályára alkalmasságukról is. Több kérdést tartalmazó ívet kapnak — hogyan értelmezik a gyerekek szeretetét, jellemezzék tanáraikat, értékeljenek pedagógiai tárgyú filmeket stb. —, fogalmazást írnak meghatározott pedagógiai témára. Gyakorlati feladatokat oldanak meg, sőt figyelemmegosztó képességüket is megvizsgálják egy rendkívül praktikus, fiziológusok által kidolgozott, úgynevezett Ivanov—Szmolenszkij-féle korrektúratáblázat szerint. (Különböző betűkapcsolatokkal teleírt táblázaton a felvételiző feladata, hogy azonos betűkapcsolatokat minél gyorsabban és pontosabban jelöljön meg.) Hasonló kísérletekről számolt be dr. Petrikás Árpád, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docense: a szokásos felvételi anyag mellett speciális alkalmassági próbákon szűrik át a jelentkezőket De ilyen igényt jelzett dr. H. Lehmann, a berlini Humboldt Egyetem tanszékvezető docense is. A konferencián felszólalók hangoztatták: a felvételi vizsgák módszereinek kísérletezése hasznos, feltétlenül érdemes tovább fejleszteni. Hasonló vélemény alakult ki a szociológiai vizsgálatokról, a világnézeti nevelés eredményességét célzó előadásokról, a munkaidők tartalmasabb felhasználásának vizsgálatáról. A szaktárgyak módszertani tapasztalatait szekcióüléseken vitatták meg. Itt is egyöntetű volt a vélemény: csak céltudatos kutatómunka hozhat színvonalemelkedést. Egyes tantárgyaknál bevált módszerek más tárgyak oktatásánál is alkalmazhatók — természetesen egyedi jelleggel. Nem árt javítani a tanszékek kapcsolatát sem. Az ének-zene szekcióülésen elmondták: a szegedi főiskola javaslatára, az új tanterv szerint, nem formális ismeretközléssel kezdik az oktatást, hanem konkrét, jól megválasztott művek elemzésével jellemeznek stílusirányzatokat. A növénytani tanszéken a korábban hagyományos előadások és ezt követő gyakorlati foglalkozások sorrendjét cserélték fel, s a hallgatók kirándulásokon, tanulmányutakon szerzett gyakorlati tapasztalataik után kaptak szakszerű ismeretanyagot. A biológiai szekcióban megvizsgálták a fogalomalkotás módszereit, szerepét az általános iskolai órákon. Az eredményék mellett felhívták a figyel- . met a tankönyvek sajnálatos szakmai hibáira is, melyek akadályozhatják a diákok értelmi fejlődését. A nemzetközi tanácskozáson részt vevő külföldi vendégek — mint jelentettük — a népi demokratikus országok nemzetközi felsőoktatási pedagógiai szervezetének létrehozását javasolták. Nikolényi István KÉPERN YŐ Világirodalmi Magazin A forradalom gondolatának születése, kiteljesedése, elterjedése és továbbélése volt a központi magja a Világirodalmi Magazin legutóbbi — vasárnap bemutatott — számának. John Reedtől Rozsgyesztvenszkijig, Nagy Lajostól Paul Eluardig, Solohov tói Albert Maltzig, a legkülönbözőbb nemzetiségű költők és írók művei szerepeltek a műsorban — kimondatlanul is hirdetve a forradalom fogalmának internacionalista jellegét. S dicsérjük meg mindjárt az igényes válogatásért Sípos Tamást és Szántó Erikát. Érthető az a rendezői koncepció, mely a sablonok és a szokványos módozatok elkerülése céljából versekkel helyettesíti a konferanszszövegeket. Megfontolandó azonban, hogy az egyébként is mély gondolatokat tartalmazó párbeszédes jelenetek közé még nehezebben érthető lírai verseket tegyünk, bármilyen szépek, értékesek is azok, bármilyen szépen adják is elő. A nézők között ugyanis nagyon kevés műértő irodalomtörténész ül. Solohov írásának, A nagycsaládú embernek a feldolgozása emelkedett ki gondolat- és érzelemgazdagságával. Barsi Béla árnyaltan, mély beleéléssel alakította a címszereplöt a torokszorító jelenetben. Albert Maltz művében Kállai Ferenc és Sinkó László játszott nagy biztonsággal. A sztrájktörőben Szabó Gyula alakítását a hiányosan megrajzolt jellem miatt nem koronázhatta teljes siker. Horváth Tibor rendező lényegében a mondanivalók hasonlóságának hű kifejezésére törekedett egyszerű póztalansággal, korszerűen, célszerűen. Cs. Farkas István Hézső Ferenc kiállítása A fiatal vásárhelyi festő képeivel gyakran találkoztunk már művészetünket prezentáló kiállításokon, önálló szegedi bemutatkozására vasárnap került sor, Pogány ö. Gábornak, a Nemzeti Galéria főigazgatójának méltatásával, a Horváth Mihály utcai képtárban. A Hódmezővásárhely és Makó után Szegedre érkezett 49 kép egy fiatal művész, tehetségében vásárhelyi hagyományokhoz illeszkedő, s ugyanakkor egyéniségében ettől eltérő sajátos arculatát bizonyítja. Nemcsak a világ sokrétű és sokoldalú vizsgálata erénye művészetének, hanem a meggondolt, tudatos műfajkeresés is: a monumentális műfajokban kifejezést találó biztonság, s századunk szimbolika-rendszerét megteremtő művészi hozzájárulás. De akár egyetemes gondok, a háború félelme aggasztja mint például a Fekete szivárvány című, pontosan szerkesztett monumentális képén — akár az ember környezetének mikro világáról szól — Nagymama, a mikrovilág szinte kozmikussá érlelt variánsa, vagy Radnótit, otthoni ízeket idéző Lekvárföző című képe — fantasztikusan hiteles, atmoszférateremtő ereje van. Figurális képeit tartalmi és szerkesztésbeli tömörség jellemzi. Ilyenek a Vége, Emelkedő, Elmúlás című képei, s ez utóbbi lírai hangulatával. a legérzékenyebben helyére tett színeivel is, legszebb képeinek egyike. Kubisztikus eszközökkel, expresszív-realista módon festett dekoratív képei közérthetöek, s „napsütéses" derűjükkel valamiféle ritkán fellelhető nyugalmat árasztanak. Hézső Ferenc képein ugyanis a szín főszereplő. Kedvelt kék-sárga-zöld színkompozíciójának sokféle variánsát alkalmazza néha ellentétes erővel is. Birkanyúzás című hatalmas vásznán világító színekkel a munka egyiptomi örök nyugalmát éreztetve, a Halászok és a Szénhordó címűn meg lefokozott színekkel a munka mozgalmasságát. Színeinek harmóniáját leginkább a domb őrizte csodálatosan barátságos öreg temető, a Szőlőhegyek és talán a Nyár című csendélete őrzi. Ezt az egyéni arculatot, az emberekkel állandóan kapcsolatban levő Hézső Ferenc művészetét — Vásárhelyen tanít, Makón szakkört vezet — talán az védi meg saját maga és a mi számunkra, hogy hisz benne, s abban a környezetben, problematikában, amelyből művészete táplálkozik. Jakab Ágnes Vasarnap, 1967. oktober 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3