Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-29 / 256. szám

Mérleg az ősbemutatókról Pécsi filmszemle, 67 (Munkatársunk telefonjelentése.) Most még lobognak a zászlók az ünnepi díszbe öltözött Pécs belvárosának utcáin, de mire e sorok megjelennek, véget ér az egyhetes eseménysorozat, befejeződik a III. magyar játékfilm szemle. Az eddigi tudósításokban beszámoltam már e nagyjelentőségű kulturális találkozó fontosabb eseményeiről. Most már csak egyetlen feladatom maradt: összefoglalását adni a szemlén ősbemutatóként látott magyar és külföldi filmeknek. Október 23-tól 28-ig, a szemle hat napja alatt öszszesen kilenc, öt klülföldi és négy magyar új játékfilmet láttunk. Milyen a kép, amely ezek után a nézőben kialakult? Milyenek — a külföldiekkel összevetve — az új magyar filmek? A magyarok Mindenek előtt hangsűlyo- C7nwjpf zom, hogy a szemle tanulsága szerint a magyar film r . » , . ..felnőtt" művészet, legjobb U/OOnSO POK alkotásai világszínvonalat képviselnek, egyenrangú társai a külföldi filmeknek. Ez azonban csak a szemle versenyfilmjeire, a Hideg napokra, a Tízezer napra, Az Apára, az Utószezonra, a Hogy szaladnak a fákra és a Szevasz Verára, valamint a versenyen kívül vetített Csillagosok, katonákra vonatkozik. A többi ősbemutatóra — a Nyár a hegyen kivételével, amelyről egyelőre még nem mondhatunk semmit, mert szombaton késő este vetítik — sajnos már nem. Két krimi és egy szellid vígjáték: ennyi a szemlén látott új magyar filmek mérlege. A maguk műfajában úgynevezett jól megcsinált filmek ezek is. De problematikájuk gondolati tartalmuk igénytelen és ezért nincsenek a mai magyar filmművészet élvonalában. Hintsch György parádés szereposztású Kártyavára például Páger Antal, Kálmán György, Töröcsik Mari, Latinovics Zoltán játszik többek között a filmben —szellemes krimi, de nem több. Lényegében ugyanezt mondhatjuk Wiedermann Károly Idézéséről, mely a televízióból ismert bűnügyi sorozat harmadik folytatása. Balásthy György filmje, Az özvegy és a százados derűs és igénytelen vígjáték. A fő baja, hogy a magány, az egyedüllét problematikáját, amelyet feldolgozásra választott, végeredményben kisiklatja. A magány ugyanis nyilvánvalóan akkor válik nyomasztó problémává, ha az egyén objektív helyzete ezt nem indokolja. A filmben azonban az egyedül élő özvegyasszony magánya objektíve magyarázott s ezzel a film lemondott saját lehetőségeinek színvonalas megvalósításáról. Sokat javít viszont a filmen Tolnai Klári bravúros, életteli, hiteles alakítása. Antonioni filmje ezt a szenvedélyes tiltakozást, megvizsgálja hát a képeket, nagyításokat készít róluk. Először azonban nem lát rajtuk semmi különöset, de később a park bokrai között felfedez egy revolvert tartó kezet, s aztán megtalálja a hullát is. Amikor ezután kétségbeesve kirohan a parkba, pontosan ott, ahol a fényképen is látta, felfedezi a holttestet. Tulajdonképpen ennyi a történet. Vitathatatlan, hogy nagyon izgalmas. De mi a jelentése? Az, hogy a világ végül is megismerhetetlen? Vagy az, hogyha alaposabban megnézzük, „megnagyítjuk" a dolgokat, akkor megváltozik a minőségük? A jó rosszá válik? A nyugati filmművészet banális közhelyei ezek. Nem hiszem, hogy Antonioni ezt akarta volna. Szerintem valószínűleg nem több ez a film magánál a történetnél. A másik fesztiváldíjas film, amelyet a pécsi szemlén láttunk, a világhírű Szergej Geraszimov, az Ifjú Gárda és a Csendes Don alkotójának új filmje, az Újságíró volt. A film története világos. egyszerű. Főhőse egy moszkvai újságíró, aki egy zavaros ügy kivizsgálására az Ural vidékére utazik. Ott találkozik egy lánnyal és beleszeret. Néhány nap után elválnak, mert az újságírónak külföldre, Genfbe és Szegeden befejeződött a vetés Párizsba, kell utaznia. Megbízatásának teljesítése után azonban visszatér hozzá és feleségül veszi. Az epikus jellegű filmben nem a sztori, a történet a legizgalmasabb, hanem az, hogy felvetni és elemezni igyekszik a mai szovjet élet morális problémáit, konfliktusait. A szemlén bemutatott másik szovjet film V. Ordinszkij Hogyha drága neked a házad című alkotása egyetlen fesztiválon sem nyert még díjat. Mégis van olyan izgalmas, mint bármelyik kitüntetett alkotás. A moszkvai kísérleti stúdióban eredeti híradók felhasználásával készült film a második világháború egyik legjelentősebb eseményét, a moszkvai csatát mutatja be a dokumentumfilm eszközeivel, izgalmasan és újszerűen. Hét kisfilm A fesztivál programjának szerves részeként vetítették a Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak rövid filmjeit. A látott hét kisfilm legnagyobb értéke, hogy szinte mind az alkotókhoz közel álló világból, tehát az ifjúság életéből merítette témáját. Viszont majdnem mind irodalmiaskodó, a lényeges mondanivalót nem a kép, hanem a szöveg közli. A legsikerültebb filmeket Ráday Mihály, Sípos István és Vajda Béla alkotta. Érdemes megjegyeznünk a nevüket. Ökrös László Kemény próbára tette az idei ősz a szegedi termelőszövetkezetek tagjait és vezetőit egyaránt. Jól fizetett a fűszerpaprika és a tervezett 22 ezer 600 mázsa helyett a 700 holdnyi termőterületről összesen 25 ezer 500 mázsát szedtek le és értékesítettek a szövetkezetiek. Egyidőben nem kevesebb, mint 1350 holdról kellett letörni a kukoricát és letakarítani a szárat. Tavaly a szegedi közös gazdaságok jóval későbben, november közepére fejezték be a betakarítást. A vetést pedig november 7-ére. Most elsőnek a mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezet jelentette, hogy 313 holdon a búza, 57 holdon pedig a rozs vetését befejezte, az újszegedi Haladás Tsz ugyancsak péntek estig 150 holdon vetette el a búzát, a Móra Ferenc Termelőszövetkezetben pedig tegnap 280 holdon a búza, 30 holdon pedig a rozs vetése befejeződött. Legnagyobb területen a szegedi Felszabadulás Tsz tagjai termesztenek búzát, összesen 670 holdon. A jó munkaszervezés és a szorgalom eredményeként tegnap itt is befejezték a vetést. Kiváló határőrőrs Kiosztalták a fesztiváldíjakat A III. magyar játékfilm- jait. A legjobb rendezés díszemle szombaton este a pécsi Petőfi Moziban a kulturális és művészeti élet számos vezetőjének részvételével rendezett díszelőadással zárult. Itt került sor a versenyfilmek értékelésére, jutalmazására. Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke a játékfilmszemle társadalmi zsűrijének elnöke adta át Kovács András rendezőnek a társadalmi fődíjat Hideg napok című filmjéért. A közönségdíjat, melyet a versenyfilmek nézőinek szavazata alapján ítélt oda a zsűri, Kása Ferenc Tízezer nap című filmalkotása kapta. Ezután Máriássp Félix rendező, a szakmai zsűri elnöke nyújtotta át a nyerteseknek a szakmai zsűri díját egyenlő arányban megosztva Kása Ferenc, Szabó István és Zolnay Pál kapták a Tízezer nap, Az apa és a Hogy szaladnak a fák című film rendezői munkájáért, a legjobb operatőr díját Sára Sándornak ítélte a zsűri, Az apa és a Tízezer nap fényképezéséért. A legjobb női alakítás díját Kiss Manyi a Hogy szaladnak a fák, a legjobb férfi alakítás díját Szirtes Ádám a Hideg napok, a Hogy szaladnak a fák és a Szevasz Vera című filmben nyújtott alakításáért kapta. A forgatókönyvírói díj helyett írói díjat adott ki a zsűri Cseres Tibornak, a Hideg napok című regényéért, melyből a hasonló című film forgatókönyve készült. Vidámak a naptól, hidegtől barnára cserzett arcú röszkei határőrök. Naponta kilométereket hagynak maguk mögött a portyázó járőrök, kötelességüket teljesítve. Jelesre vizsgáztak és vizsgáznak a fárasztó, egész embert kívánó határvédelemben. Hogy milyen az életük? Katonaélet, fegyelemmel, és tudva, értve — Szeberényi Gyula fogalmazta így, aki hét határsértőt csípett el, másodszor kapta meg a Kiváló határőr jelvényt —, hogy mi és miért a dolguk. A „zár" A járőrök ismerik a rájuk bízott határszakaszt, akár a tenyerüket. Az ismerős vidéken azért „esemény" akad, mert — bár számszerűleg kevesen — vannak bűnözők, kalandvágyók, akik megpróbálnak átcsúszni a határon, ami a falu szélétől kődobásnyira van. A határsértők rajtavesztenek, s a Kiváló határőrőrs megtisztelő címnek egyik alapvető indoka ez. „ _ , . , , Nemcsak a katonák, hanem a Kossuth Tsz brigadyezetoa lakosság is biztos „zárat" * szinten nyomravezetett, von a határon. — Mi, határörök, és a lakosság — állapította meg Kormos István — közösen szolgáljuk a határvédelem ügyét. A lakosság a mi segítőtársunk és teljes határfokú munkánknak fontos része. Ünnepség Röszkén Mozaik az őrs életéből Bensőséges ünnepséget tartottak tegnap, szombaton a Kormos István parancsnoksága alatt állók, a röszkei határőrőrsön. A helyi párt-, állami és társadalmi szervek, a falu lakói, valamint a határőrség országos és kerületi parancsnoksága képviselőinek részvételével Kiváló alegység oklevéllel, jelvénnyel tüntették ki a röszkei határőrőrsöt. Az alegység zászlója előtt felsorakozott határőrök példás kötelességteljesítését Dudás István, a határőrség kerületi parancsnoka méltatta. A határőrség országos parancsnoksága által adományozott Kiváló határőrőrs oklevelet Érsek Bertalan ezredes, a határőrség országos parancsnokának képviselője nyújtotta át Kormos Istvánnak, majd Kiváló határőr kitüntetést adott át Bagó Ferencnek, Börcsök Szilveszternek, Hídvégi Istvánnak, Kálmán Lászlónak, Kajtár Istvánnak, Szabó Lajosnak, Szajkó Istvánnak, Szeberényi Gyulának, Szűcs Lajosnak és Vincze Lászlónak, az alegység tagjainak. Ezentúl mindannyian zubbonyukon viselhetik a Kiváló határőrőrsöt jelző ezüst sávot. A falu lakói nevében Kéri Márton, a községi csúcs pártvezetőség titkára üdvözölte a határőröket, s a Gábor Áron határőr úttöröszakasz tagjai virággal kedveskedtek nekik. disszidálni. Pedig — győzköd- tették. Nincs menekülés, csak ték erről az őrsön — ennek bűnhődés a bűnért, nem ez a megoldása. .— • 1 • A falusi „civil" határőrök tZCjV CSÓK 6S... közül például Magda József, a ' Zoli jelez Történetek sorjáznak. Belőlük néhány. A minap egy asszony tétován sétálgatott Röszkén, kutatva a határt. Márki Zoli, a határőr úttörőszakasz tagja (gyakran közös „gyakorlatot" tartanak az őrsön az úttörők és a határőrök) felfigyelt az idegenre, s „intézkedett". Gyorsan a járőr fogta közre a dunaharaszti Varga Sándornét, aki rossz családi élete miatt akart Rugós tőrrel Szuroksötétben lopakodott a határ felé két budapesti megrögzött munkakerülő: a volt idegenlégiós Bojtár László és barátja, Bentekovics Péter. Nappal szalmakazalba bújva figyelték a járőr mozgását, aztán elindultak. A surranókat a járőr és Izmos, a nyomozókutya észlelte. Feszült percek, aztán elcsattant a felszólítás: — Állj! Bojtár és Bentekovics menekülni próbált. Bujtár rugós tőrrel a kezében, támadni, ölni akart. Ártalmatlanná Külföldi állampolgárok, férfi és nő szabályos, de csak Magyarországra érvényes úti okmányokkal érkeztek Röszkére. Alkonyatkor a határátkelő hely térségében szándékosan elrontották járművüket (ezt elfogatásukra „alibinek" szánták), s az éj leple alatt gyalog próbálkoztak átjutni a határon. A járőr figyelte, majd megállásra szólította fel őket. s indult feléjük. Ekkor a szökni akarók csókolózni kezdtek, minthacsak azért jártak volna a határ mentén, ötletes jelenet volt, de hatástalan. ... Beérkezett a járőr. Indul a másik, éjjel és nappal, hétköznap, ünnepnap. Jól vigyáznak, a mi fiaink — így mondják a röszkeiek. Morvay Sándor Október fényei Szegeden Milyenek voltak a külföldi művek? Ha a szemle első félidejének szenzációját Jancsó Miklós filmje, a Csillagosok, katonák jelentette, a másodikét feltétlenül Antonioni filmje, a Nagyítás. A világhírű olasz rendező Cannes-i nagydíjas filmjét Pécsett rendkívüli érdeklődés előzte meg. Most bemutatása után be kell vallanom, nem tudok vele mit kezdeni. Szuggesztív hatású, a néző érdeklődését végig ébrentartja, feszültséget teremt — mindez természetcsen nem lagadható. Végső jelentése, szándéka, mondanivalója azonban nem világos. A film rendkívül szigorúan és zártan megkomponált története arról szól, hogy egy angol fiatalember, aki divatos fényképész, egy derűs napfényes parkban felvételeket készít egy csókolózó szerelmespárról. A nő azonban, aki észreveszi a bujkálva fényképező fiatalembert, tiltakozik és a tekercset kör eteli. A fényképész nem érti Új hőerőmű Grúziában Grúziában üzembe helyeztek egy újabb hőerőművet, amely 600 ezer kilowatt energiát termel, vagyis csaknem annyit, mint a köztársaság többi erőműve együttButélics, szőttes, ködmön Csongrád, Békés megyei népművészeti kiállítás nyílt - A* iá«J§kti»*» kwmíitfc Kwmmkl m«g**«lí*»* m ta *«m»sll M*v m»8rtf> - fi ^ftífvlIIpP^ V V-M : Iteoi^ÓJt i-tmtor »«>• Síi Szőve g hason máso fe n Somogyi-könyvtár kiadásában A Somogyi-könyvtár kiadványai sorozatban — mint annak idején jeleztük — „Október fényei Szegeden" címmel bibliográfia jelent meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom korabeli szegedi visszhangjáról. Most a könyvtár ezt a kezdeményezését rendkívül hasznosan fejlesztette tovább: ízléses sokszorosításban kiadta a fontosabb hírlapi cikkek szöveghasonmásainak kis gyűjteményét, dr. Péter Lászlónak és Tóth Bélának, a könyvtár tudományos munkatársainak. kutatóinak összeállításában. A füzetet üzemek, intézmények, iskolák egy-egy példányban díjmentesen igényelhetik a könyvtártól. Képünkön: Lapunk 1017. november 9-i számának első oldala (a füzetben közreadott hasonmásokból), amelyben az egykori tudósító örömmel jelenti be a munkás- és katonaforradalom, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét. Két megye. Csongrád es Békés népművészetéről, a ! szomszédos megyék lakóiI nak életéről, művészetük alakulásáról és egymásra hatásáról tájékoztat a Móra Ferenc Múzeumban tegnap délben megnyílt népművészeti kiállítás. A szegedi múzeum és a Békés megyei Munkácsy Mihály Múzeum által rendezett kiállítást Csenke László, a Csongrád megyei tanács vb művelődési osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. Munkaeszközök — pásztorbot, gyertyamártó edények, guzsalyok —, használati, ruházati tárgyak, a nagy gonddal készített pálinkás, boros butéliák, színes szőttesek árulkodnak a környezetet megszépítő népművészetről. Érdekessége a kiállításnak az egy tárlóban bemutatott azonos nemzetiségű ruhadarabok, a békési magyar ködmön. a román mellény és a tótkomlósi szlovák kozsuh, vagy az uradalmi parádéskocsis szűr. meg a faragott szegedi dudafejek. A kiállítás megnyitása után adták át az 1967-es Csongrád megyei népraizi és nyelvjárási gvűjtőpályázat díjait. A felnőtt tagozatra 17 pályázótól 33 pályamunka érkezett. Első díjat Zöldy Pál, szegedi, másodikat Szigeti György szegedi, harmadikat Tóth Emma mindszenti pályázó nyerte. A negyedik, ötödik díjon Rakonczai János rúzsai és Veszelka Andrásné balástya), valamint Asztalos P. Kálmán csanádpalotai és Puskás Ferencné zákányszéki pályázó osztozott. Czirok Sándor pénz- és könyvjutalmán kívül nyolcan részesültek könyvjutalomban. J. A. Kétszemélyes lakókocsit keresünk megvételre, lehet használt ts. Alánlatokat Pe. tőfi TSZCS. Asotthalom címre kérjük. X. S. 19085', Vasarnap, 1967. oktober 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3