Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-28 / 255. szám

A Jubileum tiszteletére Ötven év a Nagy Október Tudományos útján emlékülés Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának A Nagy Októberi Szociatagja nyitja meg október 31-én délután 4 órakor az Ötven bsta Forradalom 50 éves A év a Nagy Október útján című demonstratív történelmi dokumentációs kiállítást a Műcsarnokban — ahol pénteken sajtófogadást tartott Esti Béla, a bemutatót rendező Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatója. Elmondta. hogy a közelgő forradalmi jubileum méltó megünnep- . néniékor. az MSZMP lésének egyik központi eseménye lesz ez a kiállítás. Első- PenreKen az iviü/üiyír sorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak állít £>Z€gea városi oizousaga emléket, de időben a történelemnek korábbi és újabb szakaszait is felidézi. tőke megjelenésének 100 éves, az Állam' és forradalom megjelenésének ötvenéves évfordulója alkalmából xizmus—Leninizmus tanKi tud többet? városi székházának üléstermében tudományos emlékülést tartott az MSZMP Csongrád A látogatók elé táruló gyűjtemény részint a legérté- megyei bizottságának MarYesebb hazai forradalmi, munkásmozgalmi emlékanyag- xizmus—Leninizmus Esti ból áll, részint, a Szovjetunióból (Moszkvából, Leningrád- Egyeteme, a József Attila bol) érkezett múzeumi tárgyakat, történelmi dokumentu- Tudományegyem filozófiai, , . . , . . , v.-, politikai gazdaságtan, tudora-n-f A ,rende2Veny pa,ros"' ™aslk ket JVbllGUr mányos szocializmus tanszémi kiállítással, ezek a Műcsarnok oldaltermeiben kaptak ke va]flrnir|t g Sze<redi Qr helyet. A szocialista könyv útja Magyarországon címmel voUudománvi Egyetem Mara könyvkiadók készítettek bemutatót, a Mabeosz ünnepi xi7mu tárlata pedig a bélyegek tükrében szemlélteti a Nagy Október óta eltelt fél évszázadot. szene. A tudományos emlékülést Szilágyi Júlia, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a meKi tud többet a Szovjet- harmadik helyet szerezte gyei pártbizottság osztályveunió ötven évéről? címmel meg. A vetélkedőt követően zetője nyitotta meg. Ezután vetélkedőt rendeztek Szege- mozivá alakult az új mun- dr László' adiunkden, a Kossuth Lajcxs sugár- kásszálló tágas ebédlőterme. ' , , ' J úti építőipari munkásszálló- Az Altona foglyai című film t_us: Százéves A teke. árban. Kertész Imre vezette vetítése „premier" volt az Varga Lajos adjunktus: A ezt az érdekes játékot, s a építők szálláshelyén; most szocialista forradalomelmérésztvevők szép tájékozott- avatták a vadonatúj mozi- let alakulásának néhány kórságról tettek bizonyságot, gépet amely tovább bővíti dése Héderné dr Kozák yéf/ is Kinich Tamás, a a művelődési-szórakozási le- Róza adjunktus: Lenin ÁlÍTUSTtZétSZ bőségeket az ország egyike és forradalom című bői. Debreceni Pál és Nagy legnagyobb munkásotthoné- munkájának jelentősége címCsaba pedig a második és ban. mel tartott előadást. r Uj magyar dráma első bemutatója Az októberi forradalom kori vöröskatonával beszélt, natikus híveként harcol, sútiszteleiére két bemutató akik az oroszországi polgár- lyosan megsebesült. Végül 6, lesz a Szegedi Nemzeti Szín- háborúban harcoltak, az in- aki nosztalgikusán vágyott házban. November 5-én meg- ternacionalista zászlóaljban, haza, kint marad a Szovjethívott vendégeknek díszelő- Elbeszéléseik, emlékezéseik unióban, életcélt talál, csaadáson, 7-én a nagyközönség alapján született a dráma, ládot alapít, bátyját pedig, számára megismételt pre- — Es a darab fő konflik- az internacionalistát, a lemieren tűzik műsorra Ge- tusa? vert Magyar Tanácsköztárrencsér Miklós: A parancs — Szorosan véve két em- saság után hazaküldik illecímű drámáját, november bérről szól a mű. Mindkét- gális munkára. 18-án pedig Borodin operá- ten internacionalisták a Vö- _ Gerencsér Miklós balja az Igor herceg szerepel rös Hadseregben ™ar°k; lasztikus hangvételú drámáa szmlapon Gerencsér Mik- édestestvérek Peter (Jdszay) erénye a cseleklos darabját Komor István Laszlo alakltja) a hadsereg ^ ,ezefe yés hangulat„ rendezi. komiszárja, a forradalom fa- y módszer, Útban az osztály nélküli társadalom felé írta: Sík Endre A

Szovjetunió ötvenéves ja: elérni önmaga feleslegestörténete sok tanul- sé válását, sággal szolgál az egész! Az állam elhalásának két világ számára, de vala- előfeltétele van: egyik a kamennyi közül legnagyobb: pitalista környezet eltűnése, az ellentétes osztályok teljes másik az osztályok eltűnése, eltűnése. A kapitalista környezet elA szocializmust megelőző tűnése történelmi szükségtársadalmi formációkban az szeruseg, amelyet siettet az lllljull<ljv a _ L^töír 'JESS^ változása amelyet egyrészről a régi, egyéni gazdaságot folytató kis-, illetve középparaszt gondolkodásához, egyre hasonlóbbá válik az ipari nagyüzemekben dolgozó munkás mentalitásához. M ég szemmelláthatóbb a régi gondolkodásmódnak az a megamelyben ellentétes érdekű eSyre tobb orszagban jut osztályok álltak egymással győzelemre és szilárdul meg. szemben mint uralkodó és A kapitalista rendszer végső elnyomó osztályok. A Szov- összeomlása azonban csak jetunió azzal, hogy az elnyo- sa->at belső ellentmondásaimé osztályokat felszámolta, nak eredményeként, belülről ezeket az osztályok közti alap-ellentéteket kiküszöbölte. A tőkés, a földesúr és a kulák eltűntek. Ugyancsak eltűnt a különbség a burzsoá- és a munkás-származású értelmiség között. Ma is vannak osztályok a Szovjetunióban. Megmaradt két osztály: a munkásosztály és az egységes osza nő gazdasági és társadalmi helyzetének megváltozása, másrészről a nemzeti elcsa nyomásnak és a nemzetek egymással szembenállásának teljes kiküszöbölése hozott magával. A régi férfimentalitás és a soviniszta nacionalizmus — az osztály társadalomnak ezek a kinövései következhet be. Az állam elhalása másik előfeltételének megteremtése — az osztályok eltüntetése — a szocialista állam feladata. _ fokozatosan helvet eneed Az osztályok eltűnéséhez „J0™2?}™? zf^l azonban nem elég az érdekeltérések kiküszöbölése, mert az eltérő érdekek kiküszöbölésével nem tűnik el azonnal a különböző osztályok évszázadok alatt betállyá vált parasztság. A .. , szovjet állam e két osztály rogzodott kulonbozo osztályszövetségén nyugszik. E két gondolkodásmódja. A lét osztálynak is vannak eltérő meghatározz ugyan a gon- iu,La érdekei, de alapvető ellentét doik°d^-de ^ gondolkodás küzdeni a bürokratizmu9 nincs köztük, s a szocialista megvaltozasa csak kesve ko- rakfenéjé. A Szovjetunió ötállam, amely a munkásság létviszonyok megval- J lumo ol és a parasztság szövetségének a nemek és nemzetek egyenértékűségét és egyenjogúságát, valamennyi nemzet testvériségét hirdető szocializmus gondolkodásion máló befolyásának. Az osztályállam örökségének másik nyomasztó maradványa, amellyel a szocialista országnak meg kell re épül, mindent megtesz, hogy ezeket az eltérő érdekeket egyeztesse, azok összeütközéseit elsimítsa. Ennek eredményeként ezek az ér tozását. Az osztály-mentalitás helyére lépő egységes szocialista gondolkodásmód kialakítása a kommunista párt és a szocialista állam egyik dekkülönfcségek fokozatosan legfontosabb harci feladata, .. . - . h o l-l - - 1_ _ l - natikus híve, aki lelkusme- ., , . . . ,, mű . t _ .. miként az emberi lelek rezretenek parancsara fogott ..... .. ... ,. „ -- duleseit abrazolja egy nagy világégés végén, a forradalmat, mely képes volt minden emberért külön-külön megküzdeni. A színház egész N. I. — Hogyan került a Szegedre? fegyvert eszméiért. öccse, — A szerző tavaly küldte Mihály (Kiss Gábor játszel a színháznak, nekünk sza) valahol a messzi Oroszajánlotta, tehát ősbemutató országban egy tanyán dolJesz" Jómagam másodszor gozik hadifogolyként, ellen- társulata lelkesen dol ik kerülök kapcsolatba Geren- zi a háborút mivel annak ier sikeréért s a ó_ csér-drámával. Évekkel ez- m.nden raszakadt szomorú- £ kiaiakuU véleményem előtt A kerekeskut cimu da- saga erre hangolja, de nem egyetlen dararabjat is en rendeztem. A paafista. Talalkoznaté Az szerettek meg így, parancs cselekmenye konk- esemenyek során Mihályt parancs-ot ret, dokumentációs tényékén meggyozodese a vorosok olnyugszik, a szerző több egy- dalára állítja, az eszme fa- Nikolcnyi István Reális képet a fiatalokról Lipcsei kutató az ifjúságvizsgálatról A szegedi főiskolán az Ok* kezett. 1966-ban hármas kell is bizqnyos dolgok váltóberi Forradalom tiszteleté- profillal kezdte meg műkő- toztatására. re rendezett nemzetközi tu- dését a Berlinben alakított, dományos ülés mai, záróna- Lipcsében elhelyezett intépi programjában nagy ér- zet: saját tudományos vizsdeklődés előzi meg dr. Wal- gálataival, az országban műtér Friedrichnek, a Lipcsei ködő intézmények kutatóKözponti Ifjúságkutató In- munkájának összehangolásátézet igazgatójának referá- val és az eredmények pubtumát az ifjúságkutatás likálásának feladatával. Két módszertani problémáiról. A fő problémakört vizsgálunk: téma maga nem ismeretlen, a 10—25 évesek egyéni bede szervezett formában ná- állítottságát, szocialista szelünk még nem foglalkoznak mélyiségét és azokat a lehevele. Az NDK-ban viszont tőségeket, miként lehet ena minisztertanácsnak köz- nek alakításába, formálásávetlenül alárendelt lipcsei ba a megfelelő eszközökkel intézet végez tudományos- beavatkozni. A munka nemrendszeres vizsgálatokat, s zetközileg folyik. Magyarennek nemzetközi áramkö- országon például a szegedi rcbe a Szovjetunió, Cseh- főiskola 2 ezer 500 gyerekszlovákia, Lengyelország, nek 46 különböző kérdést Jugoszlávia mellett Ma- tett fel, s ennek alapján gyarországról éppen a sze- végzett vizsgálatokat. A mi pcdi főiskola kapcsolódott munkánk egyik központi rébe. Tegnap arra kértük sze. hogyan töltik szabadrir. Walter Friedrichet, mu- idejüket a fiatal munkások, tassa be intézetük munká- értelmiségiek és tanuloK. ját. A tapasztalatokra a részlete— Az NDK-ban a hatva- sebb válaszadás azonban nas évek elején kezdődöttel még a jövő feladata, de az az ifjúságkutatás, mivel a út, melyen járunk, biztatófiatalok politikai, világné- nak látszik egy reálisabb zeti, jogi, etikai és egyéb kép felrajzolására: milyen szempontú vizsgálata társa- az ifjúság. S aztán termédalmi szükségletként jelent- szetesen tenni is lehet, sőt, összébb zsugorodnak, és végeredményben el fognak tűnni. Amilyen méretekben eltűnnek a munkásság és parasztság közti érdekeltérések, (amilyen mértékben "°kk!?„,®„k!?1Ön:kÍég í?aLf.S osztály-mentalitás felszámolásáért, a szocialista gondolkodásmód elsajátításáért. A Szovjetunió ezt a harcot ötven évvel ezelőtt elindította és félévszázada eredH

ogy a falu és a város, fényesen folytatja. Ennek „ , , irneonnhnta vin/i** laa mezogazdasag es mezőgazdaság, város és falu között), olyan mértékben halad előre a Szovjetunió az osztálynélküli társadalom, s ezzel az állam elhalása felé. az ipar közötti különbség eltűnése folyamatban van, arról tények és számok beszélnek. Azzal, hogy az égyéni kis- és középparaszt gazdaságok helyére mezőgazdasági termékeket előállító szocialista nagyüzemek (állami gazdaságok és termelőszövetkezetek) léptek, az ipar és a venéves története egyben a bürokrácia elleni következetes harc története. S bár a szörnyeteget teljesen kiirtani még ma sem sikerült, kétség nem fér hozzá, hogy napjai meg vannak számlálva: az osztályok nélküli kommunista társadalomba való átmenet az osztálytársadalomnak ezt az utolsó csökevényét is örökre el fogja tüntetni. A

Szovjetunió példájára mi is a szocializmus építésének, az osztálynélküli társadalom megteremtésének útjára léptünk. Ennek a nagy és nehéz útnak mi a Szovjetunióhoz viszonyítva még csak kis szakaszát tettük meg. A Szovjetunió példájából és saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a szocializmus győzelszovjet államban végleg mét nem adják ingyen. Minmég nem tűntek el. azok den újabb eredményért, gondolkodása ma már meg- minden előrelépésért harcolHarcról, kitartó és szünetet nem ismerő ideológiai harcról van szó, amelyet a szocializmus győzelemre jutása után azonnal, még a meglevő, eltérő érdekű osztályok között kell megindítani, és folytatni a múltból hozott köszönhető, horov bár az osztályok (munkás és paraszt osztály) a szocialista közelíti a jövendő osztálynélküli társadalom szocialista mentalitását. ni kell. De tudjuk azt is, hogy a harcban nem vagyunk magunkra hagyva, Az állami gazdaságok és hiszen minden lépésünknél a termelőszövetkezetek me- az ötven év viharait kiállt, győzelmes, nagy szocialista zőgazdasági nagyüzemeiben mezőgazdaság, a fali' és a d°lg°z° parasztok gondolko- ország példája lelkesít, és város közötti különbség dasa eSyre kevésbé hasonlít baráti segítő karja támogat. alapvető okát sikerült kikü- . , szöbölni. A falu politikai és kulturális elmaradottságának fokozatos felszámolását pedig a szovjet állam következetesen kiépített demokratikus rendszere (milliók bevonása az államigazgatásba), illetve a kulturális forradalom behatolása a falvakba (az írástudatlanság teljes felszámolása, falusi iskolák, kórházak, könyvtárak, filmszínházak stb. ezreinek létesítése) — és mindkét vonatkozásban: a párt politikai és kulturális nevelő munkája — biztosítja. A szovjetállam a munkásosztály átmeneti hatalmi Összehívták a tsz-fiatalok országos parlamentjét A KISZ Központi Bízott- szek küldöttei és a hivatasága összehívta a termelő- los, illetve társadalmi szerszövetkezetekben dolgozó vek képviselői a mezőgazdafiatalok országos parlament- ság ifjú szakembereinek jét. A tervek szerint 300 kül- helyzetéről, élet- és munkadött és mintegy 100 meghí- körülményeiről cserélik ki vott vendég vesz részt a ta- véleményüket, gondolataikat, nácskozáson, amelyet a jövő A plenáris ülések mellett az év elején, január 18—19-én ifjú állattenyésztők, növényrendeznek meg a főváros- termesztők, mezőgazdasági szerve, amelynek végső cél- 1 ban. A különböző országié- szakmunkások és gépkezelők az egyes szakmai szekciók összejövetelein is találkoznak. A KISZ a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, a SZÖVOSZ-szal és a Magyar Nők Országos Tanácsával együtt készíti elő a nagy jelentőségűnek ígérkező eseményt. November 15 és december 15 között területi tanácskozások előzik meg a tsz-ekben dolgozó fiatalok országos parlamentjét. Járásonként általában két-három kiváló közös gazdaságban gyűlnek össze a mezőgazdaság ifjú szakemberei. Kicsiben ugyanazokról a kérdésekről vitatkoznak majd, amelyekről az országos parlament fórumán is szó esik. Ugyanakkor azonban megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozzák a környék nagyüzemeinek. parasztfiataljainak adottságait, lehetőségeit és megfogalmazzák a küldöttek számára a javaslatokat is. Tanácskozik a Közalkalmazottak Szakszervezetének kongresszusa A Közalkalmazottak Szak- kai Loránd főtitkár ismer- dötteit. Egyebek között hangszervezetének VI. kongresz- tette a szakszervezet Köz- súlyozta: a szakszervezet a szusa pénteken megkezdte ponti Vezetőségének beszá- legutóbbi kongresszus óta elmunkáját az új városháza mólóját. telt években eredményesen, dísztermében. Részt vett a Bevezetőben az elmúlt elismerésre méltóan dolgotanácskozáson Fehér Lajos, évek eredményeiről szólt, s zotí, előmozdította a párt és az MSZMP Politikai Bizott- megállapította, hogy hazánk- a kormány politikájának ságának tagja, a Miniszter- ban bekövetkezett társadal- megvalósítását, a szocialista tanács elnökhelyettese, Kis- mj fejlődéssel párhuzamosan állam feladatainak megolházi Ödön, az Elnöki Tanács erősödött állami rendünk is. dását. A szakszervezet taghelyettes elnöke, dr. Timár A továbbiakban hangoztat- ságának túlnyomó többsége Mátyás, a kormány elnök- ta, hogy a most következő az államigazgatásban dolgohelyettese, Bcnlcei And- időszakban fontos feladat az zik, vállaikra nehezedik a rás, belügyminiszter, dr. államapparátus munkájának kormányzati szervek, az Korom Mihály igazságügy- korszerűsítése, s az új kö- igazságszolgáltatás, a közminiszter, Gál László, a SZOT vetelményeknek megfelelően ponti és helyi közigazgatás titkára, dr. Szénást Géza, a kell majd dolgoznia a szak- mindennapos munkájának népköztársaság legfőbb ügyé* szervezeteknek is. terhe. A párt és a kormány sze. dr. Szalai József, a A beszámolót követő vitá- tisztában van helyzetükkel. L A tanáfsS Huber La- ban felszólalt Fehér La3°s is' igen nagyra becsüli azt a jos, a Közalkalmazottak A part Központi Bizottsága helytállást és hivatástudatot, Szakszervezetének elnöke és a kormány nevében üd- amit ez az apparátus az nyitotta meg, majd dr. Jó- vözölte a kongresszus kül- utóbbi években tanúsított. Vasarnap, 1967. oktober 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3