Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-03 / 233. szám

Elhunyt Engi István elvtárs Október 2-án, 73 éves ko­rában Szegeden elhunyt En­gi István elvtárs, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa. Fiatal korában, már 1911-ben tagja lett a ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Pártnak, s ugyancsak eb­ben az évben — mint egyik alapitója — a Bőripari Dol­gozók Szakszervezete helyi csoportjának. A Horthy­rendszer alatt tevékenyen résztvett az Illegális párt­munkában, emiatt 1944-ben internálták. A felszabadulás előtt és egy ideig utána is a szegedi Orion bőrgyárban, később nyugdíjba vonulásá­ig az asztalosipari ktsz-ben dolgozott. Idén május 1-én a Szocialista Hazáért Ér­demrenddel tüntették ki. Temetése október 5-én lesz a Belvárosi temetőben. Október 15-én Kezdődnek a megyei könyvhetek Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Könyvbarát-mozgalom akcióbizottsága a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkárságán. Az ülés egyet­len napirendi pontját — az öszj Csongrád megyei könyv­hetek programját — Kirsch­ner Márton, az akcióbizott­ság elnöke ismertette. Az október 15-étől decem­ber 15-ig tartó megyei könyvhetek könyvterjesztése, író-olvasó találkozói a Nagy Októberi évforduló szellemé­ben is folynak. A Kossuth könyvkiadó, a TIT. a me­gyei tanács művelődési osz­tálya, a könyvtárak, a MÉ­SZÖV és a művelődési ott­honok közreműködésével a megye majd minden helysé­gében rendeznek könyvkiál­lítást, a nagyobb városok­ban, s járásonként két-há­rom helységben író-olvasó találkozókat. A magyar író­kon. költőkön kívül Szeged­je, illetve a megyébe elláto­gat a hazánkba érkező szov­jet íródelegáció és a szabad­kai íróvendégek is. KÉPEIM YŐ Szegedi képzőművészek tárlala Máglyák Firenzében a ít^Mm Kisebbfajta emberöltővel zadvégi dominikánus szerze­korábhan, szépszavú szerzői tesnek Firenzét bíró hatal­megjelöléssel: „az átkozott ma a világtörténelem egyik aesopusi beszéd idején" for- legsötétebb reakcióját. Savo­mólódott regénnyé Barabás narola ugyanis ebben a re­Tibor tollán Girolamo Savó- gény-keresztmetszetben itt­narola különös históriája, ott még rokonszenves, esen­Azokban az években, mikor dő-emberi megvilágítást kap, a fasizmus fenyegető rém- akinek küldetése a köztársa­alakjával szemben az iroda- ságért, egy tányér levesért lom csak lel kének ben szól- a rongyosoknak, a féktelen lom csak jeikepekben szol- bujaság eUen szól _ amiért hatott, mikor a világégés da- ma is szót emelhet bárki, cos tiltakozásaként — hogy Ugyanakkor szinte elenyé­hangja túljátssza a cenzúrát szŐ súly, érvény jut a démo­— a könyvégetés allegóriá- nikus hatalomvágynak pá­jába bújt a lázadás. A re- iyafutása regresszív szaka­gény most Aczél János dra- szának, mikor a maga te­maturgiai átdolgozásában, rémtette boszorkánykonyhán Szinetár Miklós rendezésé- elszabaduló indulatoknak, ben került képernyőre — a ösztönöknek nem ura többé! televízió vasárnap este mu­tatta be —, kíváncsian les­ve-várva. vajon hatása friss-e még. Mert hiszen aktualitá­sa csak alig halványabb fé­nyű. Nos. a televízióra adaptált Máglyák Firenzében célt té­veszt, nem éri el a zsarnok­ság, önkény elleni humanis­ta demonstráció rangját. Mindössze csendes meren­gésre, halk hangú meditá­A narrátor szerepe — Ke­res Emil bársonyhúros, mí­ves előadói stílusában — még tovább távolít a cselek­ménytől, s a darab végére iktatott rövid értékelés, dra­matizált epilógus sem ad te­libe találó választ: miért ak­tuális négy és fél évszázad­dal később a humanizmus vétója az embertelenségnek. A rangos szereplőgárdából Savonarola szerzetesköntösé­ür. Biczó György nyitotta meg n múzeumi hónapot Vasárnap délben a szegedi képzőművé­szek tárlatának ünnepélyes megnyitásával megkezdődött a múzeumi hónap Csong­rád megyei és szegedi eseménysorozata. Az ünnepi eseményen megjelent szépszá­mú közönséget,, akik között ott volt Han­tos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb­elnökhelyettese, Papp Gyula, a Szeged városi tanács vb-elnökhelyettese, és Szabó G. László, a városi pártbi­zottság munkatársa, dr. Bálint Ala­jos, a Csongrád megyei múzeumok igazgatója köszöntötte. Ezután dr. Biczó György, a városi tanács vb-elnöke ünnepi beszédében megnyitotta a megyei múzeu­mi hónapot és a kiállítást. Beszédében a többi között rámutatott, hogy ezt a kiállítást, amely a szegedi kép­zőművészek első budapesti kiállításának anyagát tartalmazza, nyitvatartásának egy hónapja alatt, augusztusban és .szeptem­berben több mint 15 ezren nézték végig a Nemzeti Galériában. A mintegy 300 kép­ből álló tárlat jól tükrözi Szeged képző­művészetének felszabadulás utáni fejlő­dését, amelyben különösen az utóbbi tiz év volt termékeny. De nemcsak számve­tés, összefoglalás ez a tárlat, hanem alap is az előrelépéshez, a további fejlődéshez. * A múzeumi hónap alkalmából kitüntet­ték a Móra Ferenc Múzeum több dolgozó­ját. Szocialista Kultúráért jelvényt kapott dr. Csongor Győző csoportvezető és dr. Juhász Antal muzeológus. Tésik Józsefné főrestaurátor miniszteri dicséretben ré­szesült. Fontos állomás A Budapesti bemutat­kozás után városuk kö­zönsége elé állnak müveik­kel a szegedi képzőművé­szek. Bármily sikeres volt is a pesti tárlat, bármilyen jól­eső érzéssel olvastuk is a pen csak felvillantak előt­tük. Talán tíz esztendeje vál­tozott meg az itt élő művé­tésének. Nem hiszem, hogy Szeged képzőművészete va­laha is hasonló lesz az or­szágban másutt kialakult szek társadalmi helyzete. Az egységesebb iskolához, más országos vérkeringésbe job­ban bekapcsolódtak, telje­módon teljesedik ki majd a szegediség fogalma a mü­i ii er?es.sel °lvaMUK 1S a sítménvüket gyakran mérték vészeiben. A tanulmányaikat lelkes bejegyzeseket a ven- s":„„nLu/®Lg^„„Jl „ f"eí «„tnink n,™ .„. cióra ösztönöz, ahol a szem­lélő még arról sincs igazán bcn Nagy AttiIa így meggyőződve. vajon eszébe ékezetes alakítást nyújt, juttatja-e ennek a XV. szá- Nikolcnyi István Ma eldől dégkönyv lapjain, a szegedi képzőművészet országos színvonaláról, a művészek teljesítményéről — az ő munkájuk a szegedi hétköz­össze erős mezőnyben is. A tanácsi és az igazgatási szer­vek próbálták útjukat egyengetni. Ez azonban még aligha napokban folytatódik, ihlet lett volna elegendő a. nap­és erő is onnan sugárzik fe- jainkban bekövetkezett ki­léjük . bontakozáshoz. A festőgárda felfrissülése, s a vásárhelyi Tizenötezren nézték vé­gig a fővárosban a tárlatot, mégis nehéz eligazodni a vélemények dzsungeljében, a elvégző fiatalok nagyon tu­datosan és őszintén keresik saját formavilágukat, szí­vesebben kapcsolódnak tá­volabbi példákhoz, "mint mestereikhez. Ez az erőfe-' szítés a felfedezések mel­lett nem egyszer modoros­ságot is hoz magával. A je­művészet versenyre buzdító J-.™!' eredményei mellett valami ~ ~ más is munkált ebben a fej­tessék meg a kiállítás ren­| dezőjének, hogy e kettős be­Ezzel a címmel kapcsolta zővásárhelyi, szentesi, makói j mutatkozás kapcsán össze­negatív és pozitív elfogult- késben. Birtokukba vették ság útvesztői között. Enged- a var°st> mélyere hatoltak a szegedi valosagnak. Ez a valóság komplex társadal­mi, történelmi, de még ter­kétszer tíz percre a televí- és csongrádi lakatos verse­zió vasárnap délután a cse- nye. A csepeli elődöntőben peli MÜM l-es iparitanuló- aztán 54-en igyekeztek a intézet lakatosműhelyét, ahol gyakorlati és elméleti pró­a Ki minek mestere? vetél- batétel maximálisan 150, il­kedő országos elődöntője letve 50 pontját megszerez­folyt. A megelőzően ország- ni. A feladat satukészítés szerte lebonyolított selejte- volt. zőkről sem vezetett sima út Vasárnap eldőlt, hogy az a televízió nyilvánosságáig, árgus szemű zsűri ítélete Szegeden szeptember 18-án alapján melyik az a tíz la­különféle üzemekből 22 la- katos szakmunkás, aki az katos szakmunkás mérte ősz- egy hét múlva sorra kerülő sze tudását a megyei szintű döntőben — ugyancsak a vetélkedő részvételi jogáért. televízió kamerái előtt , . ... legjobb fiatal géplakatos s egy hétre ra ugyancsak itt büszke címért versenyczhet volt a legjobb nyolc szege- Csongrád megyéből — saj­di valamint két-két hódme- nos — senki... gezze tapasztalatait. Nehezen, sok visszahúzó erő ellenében. s jó ideig társadalmi értetlenség kö­zepette kísérelték meg ki­alakítani alkotói világukat a szegediek. Küzdöttek önma­guk mesterségbeli vagy mű­veltségi hiányosságaival, a megélhetés gondjaival. s azokkal a problémákkal, amelyek régebbi elszigetelt helyzetükből következtek. A budapesti bíráló bizottságok egy-egy napra Szegedre röp­penő szakemberei sem mé­lyedhettek bele az itt élő művészek alkotói gondjaiba, fejlődésük állomásai ép­RÁDIÓM ŰSOR Kossuth Rádió nyüzenei híradó. 19.00 Esti leró­4.50 Hírek. Időjárás. 4.32 Haj- nika 19.M Hallgatóink figyel­n.dtól regjeiig . • . Zenés müsoi Állandó prózai adások: 5.00 Hí mebe. 19.30 A Szabó család. 20.00 Oláh Kálmán nep) zene­TOfc W 5.30 Re'gge 11 kró- József éne­nika. 3.45 Falurádió, 6.00 Hírek Időjárás 6.30 Hírek. Időjárás. e.45 Hallgatóink figyelmébe. 7.00 kel. 20.21 Puccini-ciklus. Küzv, tités a Magyar A.tlaml Opera­házból. A Sófiai Nemzeti Opera 3.50 Hoí —22.20 Hírek. Sport. Idó'iárás. 23.24 Buborék úr. Courtelino ie­lenete. 23.24 A Monterux-i Fesz­tivál után. Beszélgetés Dobai Sándorral. Zsoldos Imrével és Thomas operájából, történt? 9.00 Harsan a kürtszó. A Gyermekrádió műsora. 9.40 Lili bárónő. Részletek Muszka— Martos operettjéből. 10.00 Hírek. -- , „, ^ . Hazai lapszemle. 10.10 Az én J?'":slts ' £4.M Hirek. Ivánnál Időlaras. 0.10—0.25 Könnyűzene. könyvtáram. Boldizsár Ivánnál beszélget Koczogh Ákos. 10.43 Liszt—Kovács Gyula Teld.: II. peiafi Rádió 4.30—7.37 Azonos Kossuth magyar rapszódia. 11.00 Iskola- Rádió műsorával. 10.00 Suppe: rádió. 11.35 Itáthy Anna és Boccaeció. Operett két részben. Alexander Kipnls Brams-dal.->kat Közben: 11.07—11.27 Tavasz Bo­énekel. 12.00 Hírek. Idöiárás. lfviában. Remenytk Zsigmond 12.15 Francia muzsika. 13.00 A budapesti színházak -nusora. 13.03 A- német kultúra hete. elbeszélése. 12.43 Házunk tája. A Falurádió műsora. 12X3 Sibellus: II. szimfónia. 13.47 Vízállásjelen­Ember. mint te... .Jolitinr.es tés. 14.00 Kettőtől halig... A H. Berber veméiből. I3.lt: Az Al- Petőfi rádió zenés délutánja, lami Népi Együttes műsoréból 18.00 Hitek. Időjárás. 12.10 Jónás 13 54 Történetek dúrban és moll- Mátyás népi zenekara Játszik. ban. Albert István összeállítása 14 14 A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa énekel. 14.24 Változó térkép. Korea. Az Ifjú­László Kórház énekkara érit­kel. 18.35 A kozmosz kapujában. Összeállítás az első szputnyik tizedik évfordulójára. 19.00 Hang­sági Rádió műsora. 14.44 Muzsi- verseny a studlóbsn. Dittrich ka gyermekeknek. 13.00 Hírek. Tibor klnrinétozik. Szendrei Imre Nemzetközi lapszemle. 15.15 és Szűcs Lóránt zongorázik. Francia operákból. 13.53 Köny- 19 33 A hanglemezbolt könnyű­nyűzene. ságivóké kcia. 16.57 Hallgatóink figyel­mébe. 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Tallózás a világsajtóban. 17.20 16.19 Gazdasági úi- zenei újdonságai. 13.55 Tó éj­it szó. 16.24 Rádióm- szakát, gyerekek! 20.00 Esti kró­nika If. 20.30 A német kultúra hete. Német népdalok és néni táncok. 21.00 .Tót nevettünk. •Wi Nyilvános kabaré a Rádió Gunther Ramln vezényel. 18.08 stúdiójából. 22.00 Tánczene. 23.00 ösz.1 csúcsforgalom. 18.29 Köny- —23.20 Hírek. Sport. Időjárás. TELEVÍZIÓMŰSOR Magtar televízié 17.58 Hírek 18.05 Másodállása: háziasszony. A Magyar Hirdető kisfilmje. 18.15 100 kérdés — 100 felelet. 19.00 Gyere pajtás, éne­kelni! Daltanltás. 19.10 Nem kényszermegoldás. Ipari publi­cisztika. 19.20 Esti fnese. 19.30 Tudományos kisfilmek. 1. Bio­árámok az orvosbiológiai kuta­tásban. 2. Sejttől az élő szerveze­Jugoszláv televízié 9.40 Iskola-tv. 14.50 Iskola-tv. 17.30 Heti szemle albán nyelven. 18.00 Hirek. 18.10 Riportműsor. 18.30 A nagyvilág a képernyőn. 19.10 Üton-útfélen. 19.54 Jó éjsza­kát. gyerekek! 20.00 Tv-hír­adó. 20.40 Dokumentumfilm. 20.50 Játékfilm. 22.25 Hírek. Román televízió 17.00 Hirdetések. 17.30 Gyer­tig. 20.00 Tv-hiCadó. 20.20 Római mekműsor. 18-00 Iskolások mű­eyerekek. Vígjáték két részben A Déryné Színház előadása fel­vételről. A szünetben: kb. 21.10 Új könyvek. Kb. 21.45 Tv-híradó. H. kiadás. sora. 18.30 Tv-hiradó. 19.00 Taf­zan. Sorozatfilm. 19.30 Románia —Jugoszlávia kosárlabda mérkö­zés. 20.45 O'Neil: Olaj. Szinházi közvetítés. 21.45 Tv-híradó. Maríca grófnő Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban Stílszerűtlenül ugyan, de Kitűnő megjelenés, realitás­a helyzettől kényszerítve és ra törekvő, lendületes szí­bizonyos élettapasztalatok nészi játék, kellemes. bár birtokában előadás közben nem nagy terjedelmű hang, többször felidéztem Madách kulturált előadásmód: rö­Luciferjének közismert mon- viden ennyit mondhatunk az datait: „Tragédiának nézed? új primadonna debütálásá­ról. A sok tapsra rászolgált, Nézd legott komédiának, s mulattatni fog." Sajnos, Lu- sikere megérdemelt, cifer tanácsa. mely eddig az élet oly sok nehéz pilla­natán átsegített, most nem használt. Kálmán Imre nagy­operettjének szentimentális anyagát teljesen eredmény­telenül próbáltam másnak nézni, mint ami valójában, Zsupán bárót szellemesen, fölényes rutinnal és minden túlzást kerülve Beszterczey Pál mutatta be. Lakky Jó­zsef sokszínű Stróbach her­cege kedvesen mulatságos volt. Décsy Györgyi mint Cecília hercegnő és Marosi tehát lényegével ellentétben Károl mint a mká jel_ níirnniíiníilf lenn kutnrunak , , .... legzetes karaktert vitt szín­padra. Kovács Zsuzsa a jel­legtelen szerepben kedves és szép volt. Bordás Dezső, akit ismét bonvivánként paródiának. karikatúrának önzésem jó szándékai — mulatni szerettem volna — porrá zúzódtak az előadás által felfokozott ellenálláson. A szombat esti bemutató iiVtunk,'" amelletT''högy''fe'í loev elfő­mészeti vonatkozásában is rendkívül összetett. Minden eddigi korszak művésze csak egy-egy darabját tudta meg­ragadni. Így születtek a polgárság lakószobáit díszí­tő zsongítóan finom ké­pecskék, de a forradalmi megmozdulásokat sejtető kompozíciók is. De most beszéljünk ar­ról, ami a mai művészetet a múltbéli megalkuvástól el­választja, ami felemeli. A ma művésze és köztük a szegediek koruk valóságá­nak teljességét szeretnék beleölelni kompózícióikba. Stílusuk, látásmódjuk, em­beri hozzáállásuk, emlékeik és érzelmeik viszik el vá­lasztott témájukhoz, de akár néhány tárgy együttesében, akár a panorámát kibontó városképijén, akár egy pa­rasztudvar sarkában, s egy­egy alak vagy jelenet való­ságos vagy szimbolikus meg­jelenítésében teljes önmagát, környezetét, korának fe­szültségét vagy harmóniáját kívánja megszólaltatni. Sokan ellentétet látnak az idősebbek részletezőbb és érzelmesebb, játékosabb fel­fogása és a fiatalabbak gör­csös drámaisága, dekoratív élessége, vagy fojtott színvi­lágú, monumentális forma­képzése között. Ügy vélik, hogy ezek az egymástól el­térő stílusok útját állják a „szegedi iskola" megterem­öröme néha ellene szegül az élmények sodrásának. A vál­tozatosság a Tisza-parti nagyvárosban az urbánus és a népi ihletés oldaláról egy­formán szorításban tartja a művészt. Apró falusi házak, tanyák és virágoskertek, az ipartelepek és olajmezők látványával együtt tartja vonzásában, s egy-egy ké­pen mindkettőnek a jelen­létét. minősítő szerepét ki akarja fejezni. Nagyméretű, murálisfel­adat nem áll a szegedi mű­vészek rendelkezésére. A ha­gyományos képméretben, a rajzok néhány tenyérnyi fe­lületében kell mindent el­mondania. Ezek a felületek sok mindenre alkalmasak. Heroikusan felmagasodó fi­gurák, az álom és ébrenlét képeinek dekoratív szöve­vénye, közvetlen pszicholó­giai gondolat-. sűrű ese­ménysor és nagy összegezés egyformán elfér benne.' Ez a kiállítás fontos állo­más Szeged művészetében. A válogatás a rangsorolás­ra, az életművek kisebb-na­gyobb szakaszainak, az. egyéni teljesítményeknek összemérésére. az alko­tói lelkiismeret-vizsgá­latra egyformán lehetőséget ad. Hiba lenne idő előtt egy­séges összképet erőszakolni a szegedi művészekre. Fogad­juk el a sokféle stilustörek­vésben az egyéniség vívódá­sát, kitörésvágyát, amely végül is minden mozdulatá­val a szegedi valóságot transz.ponálja képekbe, szob­rokba. D. FEHÉR ZSUZSA A nap nélküli világ i ÚJ f'lm ugyanis nemcsak hogy elfo­gadta a Marica grófnő ér­zelgősségét, nemcsak hogy tűnőén indiszponáltnak tűnt, talán az egész együttesből .. .a leginkább azonosult az azonosult vele. hanem meg ett szentimentális anva­egy kicsit ro is játszott, to- páv„, rimoti Trm.0 Micu-útn vább erősítve sűrűségét, tö­ménységét. gával. Gémest Imre Miskája és Károlyi István ezredese jellegzetes színfoltja volt az hogy előadásnak. Némethy Margi­tot és Unger Ibolyát villa­násnyi szerepben láttuk. A zenekart Szalatsy Ist­ván elegáns fölénnyel vezet­amennyire lehetett, igyekezett eltávolodni az ér­zelgős hangulatoktól. Gyar­mathy Ágnes jelmezei szé­pek, dekoratívak. A díszlete­ket. Székely László, a moz­im re Az is igaz viszont, Komor István rendezése az operett anyagának ezzel szemben álló rétegét, tehát vidám, humoros, itt-ott sza­tirikus színezetű elemeit is te s gondosan kidolgozta. Bár né­hol hosszadalmasak. el­nyújtottak voltak ezek a részek. Az előadáson mutatkozott be a színház új pri mádon- galmas koreográfiát nája, a Kaposvárról Szeged- Zoltá tervezte, re szerződött Mártha Edit. ökrös László Kivételes élményben van professzor kutatócsoportja­része A nap nélküli világ nak egyáltalán nem veszély­című olasz—francia film né- telen munkáját. A víz alatt zőinek A csend világa cí- berendezett hadiszállást, a mű híressé vált film alkotói-' biztonsági mellékállomáso­nak a tudományos életben jelentős mélytengeri kutatá­saiba enged újabb bepillan­tást. Jacques Cousteau profesz­szor, a mélytengeri expedí­ció vezetője — s egyúttal a film rendezője — izgalmas és csodálatos világ felfede­zésére invitál bennünket. Feltárul a halak. szivár­ványszínű és furcsa alakú vízi növények és élőlények meghökkentő birodalma. De nemcsak ennek a mozgal­mas világnak mikro- és makrokozmoszában gyönyör­ködhetünk, hanem figyelem­mel kísérhetjük a stáb, a kat, a repülő csészealj „ga­rázsát"; s az óceonauták egyhónapos víz alatti életé­nek eseményeit. Ebben a filmben — bár a látvány érdekessége, szug­gesztivitása folytán szinte mindenféle rendezési kon­cepció feleslegessé válik — Jacques Cousteau profesz­szor a filmszerűség követel­ményein sem ejtett csorbát. Jó ritmussal adagolta a na­pok nagyon is izgalmas ese­ményeit, Pierre Goupil pe­dig a legszebb színes felvé­teleket. J. A. Kedd. 1967. október 3. .MAGYARORSZÁG ^

Next

/
Thumbnails
Contents