Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

Vietnami fiatal érkeztek hazánkba Tegnap délután érkezett Budapestre a vietnami fiatalok második csoportja: háromszázharminchat tanuló, illetve mérnök és technikus, akik a magyar állam támogatásával hazánkban folytatják majd tanulmányaikat. Hetven mérnök és technikus továbbképzésen vesz részt, kétszázhatvanhatan pedig különböző szakmákat sajátítanak el. Három hónapig a nyelvet gyakorolják, majd három évig a Mü. M. 21-es tanintézetében tanulják jövendő hivatásukat. Országszerte megalakuljak a termelőszövetkezeti területi szövetségek Kedden Szekszárdon, a paksi és a bonyhádi járás közös gazdaságainak küldöttei megalakították az ország 48., s egyben utolsó termelőszövetkezeti területi szövetségét. Ezzel országszerte befejeződött a területi szövetség megalakulása. Az alakuló ülés meghívott vendégei között vqlt dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke is. Dr. Soós Gábor miniszG i gawatt-szá m ítás Nyikolaj Bászov Nobel-dí- hoznak létre, összehasonlítájas szovjet tudós Moszkvá- sul érdemes megjegyezni, ban kijelentette, hogy a hogy a világ legnagyobb Szovjetunió olyan laserekkel erőműveinek kapacitása is rendelkezik, amelyek a má- legfeljebb néhány gigawatt sodperc milliárdnyi töredéke szokott lenni. (1 gigawatt alatt néhány tucat gigawatt egyenlő 1000 megawatt. — A teljesítményű fénysugarat szerk.) terhelyettes az esemény alkalmából a Magyar Távirat: Iroda munkatársának adott nyilatkozatában rámutatott: a megalakult 48 területi szövetséghez az ország közös gazdaságainak 99 százaléka csatlakozott. Az első területi szövetség csak körülbelül két hónappal ezelőtt jött létre, működésük kedvező hatása azonban máris nagyon nyilvánvaló. A tagszövetkezetek érzik, hogy érdekeiket szolgálják, s ez a bizalom visszahat a szövetségek munkájára is. A gazdasági reform ismertetésétől olyan problémák megoldásáig terjed a tevékenységi körük, mint például a vetőmagbeszerzés. Nagy részük van abban, hogy a jövő évi termelési, értékesítési szerződéseket a termelőszövetkezetek és a vállalatok egyenjogúsága alapján kötik meg. A szociális-kulturális problémák felmérését és megoldását is szorgalmazzák. — Ezt mi is meg tudnánk csinálni — mondta valaki, amikor a GIDL fonógépek megérkeztek külföldről. Forintra átszámítva egy gép ára másfél millió. Tényleg meg tudták csinálni. Az újszegedi gyárban van a központi gépműhely. Ott készítettek több GILL fonóAz új gazdaságirányítási rendszer közelségében Vége az „ingyen" pénznek Jártam a gyár raktárában lószínű, találhatnánk még az szükséges: a pontos és jó is. Ládákat, bálákat raknak újszegedi szövőgyárban is — kalkuláció a fejlesztés előtt, egymás tetejére. Régebben olyan vásárlásokra, amelye- majd a gépekből kihozni, csak két sort raktak, mert ket a kényszer diktált, az, amit csak ki lehet nem bírtak többet. Sokszor hogy december 31-én vissza- m lehetett hallani ilyen kifaka- kérik az ajándék pénzt, dásokat: „Nincs hely." Hát Ilyen esetekben aztán azt igen, a raktárgondok ma is vettek, amit éppen lehetett, gondok még. ha volt rá szükség, ha nem, Aztán megnövelték a rak- csak a pénz fogyjon el. tár alapterületét 300 négy- ^ zetméterrel, de úgy, hogy az épületen semmit sem változ- — Mi változik az új metattak. Két műszaki szakem. chanizmusban, itt a gyárber a bolgár homlokemelős ban? targoncát alakította át úgy, — Elsősorban a szemlélet, hogy alkalmas oldalemlésre s vele együtt a gyakorlat gdpet. Kern másfél millióis, sőt a régi 3 méteres ma- változására számítok — ért> hanem csak £ millióért, gasság helyett 5 méterre mondta dr. Kuraly Antal.— s természetesen forintért, emeli fel a terhet. Az új gazdasági mechaniz- nyen fonógép dolgozik Valószínű vásárolhattak musban jobban érvényesül- a szegedi kenderben, a volna devizáért ilyenfajta het a hasznosság elve is. saegedi jutában és a pécsi konstrukciót, de nem ezttet- Például azt is el tudom kenderfonóban is. Elégedették. hanem azon törték a képzelni, hogy nem mindig tek teljesítményével. Erre fejüket, miképpen lehetne a legkorszerűbb gép a leg- mondták, hogy ebbenamunsaját berkeikben megoldani gazdaságosabb is egyben. kában a „mechanizmus szele ezt az égető raktározási gon- — Például. fújdogált". Valószínű egydot. Sikerült! — A gépek és eszközök szerűbb és kényelmesebb lett ~ lekötési járuléka, úgy vé- volna kiverekedni a banklem, nem lesz közömbös. A nái egy kis devizát és megA műszaki fejlesztési osz- legújabb és legmodernebb vásárolni külföldről a fonótályon dr. Kuraly Antal osz- gépek költsége általában gépet tályvezetővel beszélgettem, magas, növeli azt az újdon- De itt a gépműhelyben Mit vár a mechanizmustól? sága, formája és egyebek, volt erre szabad kapacitás. Illetve mit tesz másképpen Az előtte levő konstrukció munkagépek, hozzáértő munaz új gazdasági mechaniz- nem biztos, hogy nagyon el- kártok és megfelelő alkatréban? A fejlesztési osztólyon marad az újtól, hatásfoksok múlik: 'milyen gépeket ban. Az ilyen esetben szávásárolnak, mennyiért vásá- molgatni kell: mit produkál rolják és azok az új gépek a gép, hogy tudom azt asamennyiben javítják a válla- ját körülményeim között lat gazdaságosságát. használni, és így tovább. Az — A beruházás eddig is árkülönbözetből kiszámíthapénzkérdés volt, s ezután is tó a hasznosság, az marad — mondta az osz- A műszaki fejlesztési osztályvezető. tály eddig nemigen vizsgálta A hangsúlyából azonban az általa vásárolt berendeérzem, hogy a volt szócska zések sorsát, az meg pláne egészen más fogalmat takar, messze esett tőlük, hogy a mint a marad kifejezés. Hi- termékkel mi történt, szén régebben csak „vere- — Eddig kevésbé vizsgálkedni" kellett a pénzért, s tuk — ismeri el az osztályelőfordult, hogy aki jobban vezető. — A gép dolgozott, tudott „verekedni", az töb- s ha a rajta készített terbet is kapott a közös kasz- mékre nem volt szüksége a szából. Nem beszélve az alá- fogyasztónak, legfeljebb raktervezett beruházási progra- tárra került az áru, majd a mokról: a cél csupán az volt, „szezon végi" kiárusításra, hogy beinduljon. Menet köz- — Ezentúl? ben pedig módosították, — Feltétlenül vizsgálnunk mert kellett. Nem volt ritka kell. hogy mit akar a keeset, hogy 10 millióból húsz reskedelem, a vásárló, s lett a végén. csak -annak ismeretében — Könnyű volt, mert „in- dönthetünk a műszaki fejgyen" volt — > mosolygott dr. lesztés kérdéseiben. Kuraly. — Persze, így a pénz Néhány példát az újszefelhasználása semmi izgal- gedi szövőüzemből, s^ a szemat jelentett. Akármi- gedi kenderfonóból is lehet lyen gépet vettünk, a meg- találni arra, hogy amikor az levőknél biztosan jobb volt, új gépet megvásárolták és mert a vállalat gépparkja- üzembe helyezték, akkor kinak jelentős része ötven- tűnő paramétereket rögzítethatvan esztendős. tek. Később azonban más — Akár jó eredményekről adatok születtek. A próba is beszámolhattak? alatt 80—90 százalékos ha— Természetesen:, hiszen tásfokkal dolgozott a gép, javult az önköltség, a vásá- később kisebbel, rolt gépek javították a gaz- — Az új mechanizmusban daságosság összes mutatóin, tovább kell lépnünk a puszmert a régi mutatókhoz vi- ta beszerzésnél, figyelemmel szonyítottunk. kell kísérnünk a gépek Nehéz lenne utólag precer munkáiét, sorsának alakuládenseket keresni — bár va- sát. Egy dolog feltétlenül szék. Gazdagh István A

dolgok, összefüggés- közművelődési könyvtárailáncolatukban, vala- ban lebonyolított kölcsönzéhol, nem is olyan si forgalomból 3,2 százalék messziről érintkeznek egykat esztétikai, filozófiai, lélektani problémák foglalkoztatják; az erkölcs — mamással. A világnézet környezetünkről, annak jelenségeiről alkotott elképzelések, fogalmak, képzetek rendszere: filozófiai, társadalmi, természettudományos, esztétikai, etikai és egyéb nézetek példatára. A könyvtár társadalomtudományi, 2,6 gánerkölcs házasság, karriszázalék természettudomá- er, boldogság; mind-mind nyos anyag. (Ebben az adatban statisztikaszépítően megyei jogú városok is szerepelnek, nélkülük ugyanis a tizenkilenc megye átlaga 2,8, illetve 2,4 százalék. A megyei jogú városok sorrendpedig a világnézet kialakí- jében természetesen Budatásának, alakításának, formálásának, gazdagításának egyik legfontosabb lehetősége. Bár a jelen gyakorlatában inkább csak közvetett útja-módja, amolyan legalpest vezet, ahol a kölcsönzött könyvek 5,4 százaléka „tárcát" kap a huszonévesek gondolatvilágában. Csak éppen kevés a nekik szánt színesen-izgalmasan megírt könyv. Többnyire száraz monográfiákkal, tanulmánystílű fejtegetésekkel sem idejük, sem türelmük bíbelődni. Szívesen forgatják a Kossuth Kiadó Korunk vitársadalomtudományi, de 4,5 lágnézete és Esztétikai kisszázalékkal közvetlenül Szeged lép nyomába. S ha még hozzávesszük, hogy 1965-ös kalmasabb, legpraktikusabb adatok szerint társadalomtuközbeeső állomás. Mert kö- dományi forgalomban 3 százépiskolások és egyetemisták, üzemi, vállalati, mezőgazdasági munkások, és hivataliak, félállásúak és magánzók, a háztartás aprócseprő gondjain bajlódó — kamaszoktól nyugdíjasokig — most járt vagy elvégzett iskolák padjaiból, tanfolyamokról, legkülönfélébb oktatási fórumoktól szerzik világnézeti ismereteiket Kiki alkatának, állásának, vagy éppen „kötelezően megszabott" érdeklődésének zalókos országos, 2,6 százalékos megyei és 4,4 százalékos szegedi átlag; természettudományos anyagokból 2,5 könyvtár sorozatait, az „idősebbek", a modern természettudományos eredmények szorgalmas figyelői, a SíudiuTO-könyveket. A korosabb generáció vallástörténeti kiadványokat (Hamis világképek), mitológiákat, babonákkal foglalkoszázalékos országos, 2,3 szá- zó írásokat keres. És persze zalékos megyei és 2,7 száza- gyorsan reagál friss, aktuálékos szegedi kölcsönzési lis események érdekesen arány szerepelt — két álta- megírt, magát olvastató kö. lános konklúzió kínálkozik, teteire: a Kennedy-ügyre, a Az egyik, hogy ha lassacs- zuglói nyilas tömeggyilkosok kán is, de csak nőtt az ér- perére, az izraeli—arab deklödés a világnézeti isme- konfliktusra. Sokan kívánretszerzés iránt. A másik, csiak azok történelmi-földhogy Szeged ilyen vonatko- rajzi hátterére, társadalmi zásban országosan előkeld összefüggéseire. Még "mindig megfelelően. A könyvtár folyamattal dicsekszik, hi- slágerek a második világhácsupan objektív lehetőséget biztosít a világnézeti tájékozódás és tájékozottság mozaikszemeinek összeszedegetésére. Belülről azonban — s ez már más irányú folyamat — maga is célul tűzi ki az emberek olvasási igényének orientálását, fejlesztését, csiszolását: Következésképp a világnézeti nevelés sajátos könyvtárszempontú feladatát. Hosszú évek óta rendeltetéséből, hivatásából fakad, dolgozóinak munkakörébe tartozik. Ámbár ez a könyvtáron belüli tevékenység az utóbbi két évtizedben bizonyos metamorfózison ment át. Az ötvenes évek bizonyos fokú hivatali kényszeréből, a „megideológizálás" enyhén mondva is kérdéses hatásából, a szépirodalomba épített brossúrákból — mikor Jókai-regényt csak ideológiai melléklettel kölcsönöztek — illetékes fórumokon gyakorta mutattak ki díszes átlagot: a könyvtári forgalom tíz százaléka direkt ideológiai anyag. Ez a statisztika „eredményeket" produkált, tetszetős volt, divatos, önelégedett és hamis. Azóta természetesen itt is fény derült a realitásokra. S ez tisztázott néhány homályos foltot a könyvtárszerű ideológiai nevelésben. szen a fenti százalékokból hiányzik az egyetemi és szakszervezeti könyvtárak kimutatása, melyek egészen biztosan emelnék az Ideológiai könyvforgalom arányát E Imúlt tehát a brossúrakorszak, pallérozotború dossziéi. Mostanában pedig a különféle rendezvények, vetélkedők, műsorok előkészületei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom könyvtári anyagára irányítják a figyelmet: az internacionalisták — és különösen a magyarok — szerepére a tabbá, színesebbé vált Vörös Októberben, Reed intézmények, hivatalos fórumok világnézeti nevelőmunkája — „megtoldotta kardját egy lépéssel" az.ideológiai érdeklődés. De az iskolai könyvtárak állománya eléggé vérszegény. Az 1958as felméréskor olyan egységeket találtak, ahol nem akadt Lenin-mű, sőt hiányzott például a filozófiai lexikon is. Azóta persze javult az ellátottság, különösen, hogy a gondnokságoktól elvették, iskoláknak adták a beszerzést; de így is csupán a legfontosabb szerezhetnek, egy vagy két példányt. így a tanárok és diákok zöme a Somogyi Könyvtárba jár. Nem járnak viszont a gyári dolgozók, munkások, akik az népszerű Tíz nap krónikájára, diplomaták visszaemlékezéseire stb. Például keresett Györkéi Jenő: Magyarok az Amúr partján című könyve is. könyvT

ermészetesen a tár igyekszik a maga ' módszereivel szolgálni, segíteni, formálni az érdeklődést. Kiállításokkal, bibliográfiai és egyéb kiadványokkal (a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár készít ilyeneket, de kerülnek ki a szegedi műhelyből is, mint Pékötetekből ter László: Október fényei rendszerint Szegeden — összeállítása, vagy Bálint István—Péter László: Odesszáról — Szegedieknek — bibliográfikus kiadvány), a polcokon könyvek kiemelésével, téma szerinti üzemi, szakszervezeti könyv- rendszerezésével, olvasómoztárba legtöbbször „házon galmakkal, klubfoglalkozábelül" jutnak el, s a 113 sokkal. Az emberek kamaezer 868 kötet között talál- szos nosztalgiával vonzódnak maguknak ideológiai nak érmekhez, oklevelekhez. anyagot. Mit keresnek a világné1966-ban az ország tanácsi zeti irodalomból? A fiataloÍz év végéig 28 felemelt beruházás építését fejezik be Új gyárak, korszerűsített üzemrészek a Budapest Szállót társvállalatainali Átadják Az Építésügyi, és Városfejlesztési Minisztérium vállalatainak dolgozói 112 nép- lalat és a gazdaságilag fontos, a kor- dolgozói mány által kiemelt beruhá. zást építenek az idén. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére tett szocialista kötelezettség vállalásaik teljesítésével jelentősen meggyorsították a nagy beruházások munkáit. több mint szerződésben idő előtt fél évvel a előírt határdapest Szállót. Az élelmiszeriparban hét kiemelt létesítményt helyeznek üzembe. A vegyipar Győrött, Kazincbarcikán és Székesfehérvárott bővül új üzemrészekkel, s a könnyűipar fej— jövő évi befejezés he- lesztését két budapesti texlyett. Már átadták a Tisza- tílgyár rekonstrukciójának befejezésével és a pécsi új műbőrgyár átadásával segítik az építők. (MTI) palkonyai Erőmű 7. turbináját. A KGM gépiparban hét kiemelt üzemi beruházás Most folyik a szocialista forradalom éremszerző jubileumi olvasómozgalma. Később természettudományos jellegű (Séta a csillagos égen, Bolyongás a nagyvilágban), majd a testvérnépek irodalmát kutató olvasómozgalom indul. A győztesek jutalmat kapnak. Kicsik és nagyok, öregek és fiatalok kapcsolódnak az ismeretszerzés, tudásgyarapítás, világnézeti érdeklődés könyvekből kirakott áramkörébe. Az eredmények biztatók, a grafikon emelkedik. Nem ugrásszerűen, de reálisan, valóságosan. S valahogy így helyes. Mindig biztosan tudni, mennyire vagyunk, hol szorít még a cipo. NIKOLÉNYI ISTVÁN Ebben az évben októberig utolsó simításait végzik az összesen mintegy 400 millió epitólc. Az idei evre előírt forint értékű munkával töb- 31.7 millióból 28,2 millió fo. bet végeztek el, mint múlt riRt ertekű feladatot mar év azonos időszakában. teljesítettek. A vállalatok az idei befe- A kohászat öt nagyon fon. jezésű kiemelt beruházások- tos építkezésén ból eddig nyolcat adtak át. már az egész évre előirányIgy többek között megkezd- zot.tnál egymillió forint érte a munkát az új Alföldi tékűvel több munkát végezPorcelángyár egészségügyi tek. Az év utolsó három hóporcelángyár üzeme, a Du. napjában a kormány által naújvárosi Fésűsfonóda, a kiemelt 29 beruházás muriVáci Kötöttárugyár műbőr- káit fejezik be az építők, gyártó üzeme, a Csepeli Egyebek között Budapesten Csőívgyár, a Szőnyi Kőolaj- három nagy gépgyár kap finomító kénmentesítő ka- földgázfogadó állomást, új zánja, a Mosonmagyaróvári üzemet avatnak a TelefonParadicsomfeldolgozó üze- gyárban és a Metallochemia r.ie. A 3l-es Építőipari Vál- vállalatnál is, átadják a Bulöbli mint 30 ezer okfalásiigvi dolgozó és családtagja üdült A Pedagógusok Szakszervezetében most készült el az 1967. évi üdültetés mérlege. Az adatok szerint az idén minden eddiginél nagyobb számban üdültek pedagógusok. A gyermekeket és családtagokat is számítva a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben részesült oktatásügyi dolgozók száma meghaladta a 30 000-et. Számos pedagógus töltötte a nyári szünidő egy részét külföldön: a Bács és Heves megyeiek például Jugoszláviában, a Csongrád megyeiek és a Komárom megyeiek, valamint a budapestiek Lengyelországban, a zalaiak a Német Demokratikus Köztársaságban, a szakszervezet központja a Szovjetunióba és az NDK-ba szervezett társasutazásokat. (MTI) Szerda, 1967. október 25. DÉL-MAGYARORSZAG 3