Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-24 / 251. szám

Megnyílt a III. magyar játékfilmszemle Pécs ünnepi díszben és a filmvilág neves képviselői­nek kijáró érdeklődéssel fp­gadta a III. magyar játék­filmszemle vendégeit, a hét­fői nyitóünnepség mintegy százhetven hazai és külföldi résztvevőjét A nyitó díszünnepségen megjelent többek között dr. Orbán László, a művelődés­ügyi miniszter első helyette­se, Garamvölgyi József, az MSZMP Központi Bizottsá­ga tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője. A filmszemlére 12 ország­ból érkeztek küldöttek: a Szovjetunió hattagú delegá­cióját Lev Kulidzsanov ren­dező, a Szovjet Filmművé­szek Szövetségének elnöke, az ugyancsak hattagú len­gyel küldöttséget Jerzy Pas­sendorfer rendező vezeti. Filmszakemberek érkeztek Franciaországból, Bulgáriá­ból, az NDK-ból, az NSZK­ból, Ausztriából, Jugoszlá­viából, Romániából, Svájc­ból, a Német Szövetségi Köztársaságból és Spanyol­országból is. A megyei rendező szervek nevében Bogár József, az SZMT vezető titkára nyi­totta meg a szemlét. A Ma­gyar Filmművészek Szövet­ségének üdvözletét dr. Ra­nódy László rendező tolmá­csolta. Ezt követte Jancsó Mik­lós, Csillagosok, katonák cí­mű alkotásának vetítése. A nyitó díszünnepség után a magyar film haladó itagyományaira visszatekintő kezdeményezésként — a Fe­jős Pál munkásságát ismer­tető sorozat első filmje, a Tavaszi zápor című alko­tás bemutatására került sor. Megkezdődött a hangversenyévad Értékes, szép koncerttel köszöntött be vasárnap dél­előtt Szegeden az idei hang­versenyévad. A Bartók Béla zenekart Szalatsy István ve­zényelte, a szólista Sirokay Zsuzsanna volt. Minthogy a szegedi Bar­tók Béla Filharmonikus Ze­nekar megjelölés a színházi zenekar keresztneve, Sza­latsy István pedig ugyanen­nek a színháznak karnagya — a koncert a sokéves isme­retség előnyével viszonylag felvértezettebben állta a ze­nei igényességnek azt apró­báját, melyet Beethoven VI. szimfóniája és Farkas Fe­renc Furfangos diákok szvit­je állított az együttes szá­mára. Farkas Ferenc azonos című táncjátékának szimfo­nikus adaptálása az opera­színházi levegő közelségével alig jelenthetett különösebb problémát az ilyen szem­pontból kitűnő iskolát járt szegedi zenekarnak. A vásá­ri és verbunkos tétel, vagy akár a Részeg tánc és Tré­fás gyászinduló eleven szí­nei, mozgékony, pezsgő-vi­dám harmóniái maradékta­lanul keltek életre a vonós, fúvós hangszercsoportokon. Beethoven Pastorale-szimfó­niáját Szalatsy István parti­túra nélkül vezényelte, az­zal az aprólékos műgonddal, parányi-lehelletnyi részlet­szépségek minduntalan ke­resésével, ahogy ezt tőle megszoktuk. Sirokay Zsuzsanna meg­hívásával rokonszenves ha­gyományt ápol a filharmó­nia: Szabó Csilla, Kocsis Al­bert, Antal Imre és más fia­tal tehetségek a szegedi pó­diumon is igazolhatják ha­zai, külföldi koncertsikerei­ket. Sirokay zongora játéira vitathatatlanul egyéni, a szónak abban az értelmé­ben, ahol . különlegességet nem a kuriózitás, inkább a mesterségbeli tudás és na­gyon egészséges zenei anya­nyelv harmonikus-arányos ötvözete jelent. Ezúttal Mo­zart: c-moll zongoraverse­nyét mutatta be — minden öncélúságtól mentesen, meg­hökkentően tiszta stílusér­zékkel. S a ráadásként hal­lott Schubert Impromtu, Bartók: Sirató — bizonysá­ga, a stílustisztaság Sirokay Zsuzsa alapvető erénye. N. I Nemzetközi tanácskozás a szakmunkás­képzésről Hétfőn az Építók Szak­szervezetének székházáoan megkezdte munkáját a szakmunkásképzés kérdései­vel foglalkozó nemzetközi szeminárium. A tanácsko­zásra, melynek a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövet­ség a védnöke és a Francia, illetve a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a rende­zője, 16 ország 25 ifjúsági szervezetének küldöttei ér­keztek Budapestre. A megnyitó ülésen Kárpá­ti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára üdvö­zölte a megjelenteket, majd Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára méltatta a tanácskozás jelentőségét. Ezután Francois Roussel, a Francia Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának titkára, vala­mint Rodolfo Mechinj, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség elnöke köszön, töt te a szeminárium vendé­geit A szakmunkásképzés ma­gyarországi helyzetéről és távlatairól Nagy Imre mun­kaügyi miniszterhelyettes tartott vitaindító referátu­mot Szovjet költök Szegeden Nagy sikerű irodalmi est a Tisza Szállá dísztermében Döntő: november 6-án Vasárnap rendezték meg a KISZ Központi Bizottsá­ga és a Magyar Televízió ifjúsági osztálya Ki mit tud a Szovjetunióról? vetél­kedőjének országos közép­döntőjét. A november 6-i tv-vetélkedőben. a döntő, ben nyolc fiatal méri össze tudását. A győztesek szovjetunió­beli utazáson vesznek részt, a helyezettek értékes tárgy­jutalmat kapnak. óriás érdeklődés kísérte tegnap este a Tisza Szálló dísztermében bemutatkozott költőket — a terem zsúfolásig megtelt, sőt az ilyen rendezvényeken tabunak szá­mító erkélyen sem akadt gyűszünyi hely. Hogyne, hiszen a szovjet költészettel ta­lálkozás Róbert Rozsgyesztvenszkij, Rim­ma Kazakopa, Bulat Okudzsava, Mihail Lukonyin, Mark Szcrgejev jelenlétével ilyenkor az újratalálkozás varázsát, a szemtől szembeni műélvezet ritka alkal­mát kínálja. Az Októberi Forradalom jubileuma al­kalmából hazánkban tartózkodó szovjet íróküldöttség tegnap Szegedre látogatott, s a forró sikerű irodalmi esten — a Dél­magyarországi Írócsoport, a Magyar Szov­jet Baráti Társaság Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, valamint a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya rende­zésében — találkozott a város versbará­taival. A műsor szerkesztését dicséri, hogy a találkozás kettős jellegű volt: be­mutatás és bemutatkozás. Dr. Csukás István tanszékvezető egyetemi tanár beve­zetője után Csernák Árpád, Kovács Já­nos, Miklós Klára és Szabó Kálmán, a szegedi színház művészei magyarul, a szovjet költők oroszul idézték kötetekből ismert vagy fordításban hozzánk még el nem jutott versek papírról a kimondott szó erejére kapott poezisét Nehéz lenne néhány sorban valahol ér­zékeny pontját keresni, megragadni annak az irodalmi összeállításnak, mely tegnap, két órányira, szükségszerűen csak epizód­ját jelezhette az öt költő munkásságának. A legjellemzőbbet maga Lukonyin impro­vizálta válasz-üdvözlésében: „költészetünk útja az embertől az emberig, az életből az életig tett lépéseket diktálja". Még­is ideemlíteném Kazakova szuggesztív lendületű versmondását, Szergejev ud­varias gesztusát, mellyel a magyar mű­fordítók szorgalmas-művészi fáradozásait köszönte, Rozsgyesztvenszkij oroszul hal­lott és szinte magyarul is érzett-értett verstolmácsolását, meg persze Okudzsava kivételes tehetségét, miként saját dalla­main, gitárkísérettel segítette közelebb hallgatóságát lírája sajátos színeinek, han­gulatának világához. N. L KÉPERNVŐ Zágon István szerzői estje A tenger cseppje Beszélgetés öt szovjet költővel • A humornak sajátos helye van társadalmi, irodalmi, művészeti életünkben: affé­le kettős szerepe, nevettetve RÁDIÓMŰSOR Kossuth rádió 4.30 Hírek. Időjárás. 4.32 Haj­naltól reseeü ... Zenés műsor. Állandó prózai adások: 5.00 Hí­rek. 5.30 Reggeli krónika. 5.45 Falurádió. 6.00 Hirek. 6.30 Hírek. 6.15 Hallgatóink figyelmébe. 7.00 Reggeli krónika n. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 ÜJ könyvek. 8.09 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.22 ilobert Casadesus zongorázik. 8.50. Hol tőrtént? 9.00 Harsan a kürtszó. A Gyermekrádió mű­sora. 9.47 Lukács István cimbal­mozik. 10.00 Hírek. 10.10 Az egri remete hajlékában. írta: Szilá­gyi Ferenc 10.30 Schubert: ÍV. szimfónia. 11.00 Isko'arádió. 11.35 A Montenqgro zenekar műsorá­ból. 12.00 Hírek. 12.15 Operett­részletek. 13.00 A budapesti színházak műsora. 13.03 Táncze­ne. 13.45 Vörösmarty Mihály: A merengőhöz. Vargha Balázs elő­adása. 14.00 szovjet népek dalai. 14.18 Orroska. Mesejáték. 15.09 Hirek. 15.15 Dózsa György. Ooo­rarészteiek 15.45 Trombita- és szaxalönszólok. 16.04 Rádtóisko­la. 16.57 Hallgatóink figyelmébe. 17.00 Hírek. 17.10 Levél az ENSZ­bői. Ipper Pál Írja . . . 17.20 Kálmán Imre operettjeiből, szü­letésének 85. évfordulóján. 18.00 Pozitív minta. Szél Júlia műso­ra. 18.29 Könnyűzenei híradó. 19.00 F-s ti krónika. 19.24 Hallga­tóink Ügyeimébe 19.25 A Szabó család. 19.56 Hangverseny az ENSZ napjára. 22.00 Hirek. 22.20 Joe bácsi. Zonés játékból rész­letek. 22.50 Meditációk. 23.00 Könnyűzene. 24.00 Hirek. 0.19— 0.25 A XX. század kórusirodal­mából. Petfifl rádió 4.30—7.57 Azonos a Kossuth rá­dió műsorával. 10.00 Daljátékok­ból. 10.47 Én mindenkire mindig csak felnézek . . . Zoli bohóc re­Rtnye. 12.00 Nótaszóból — szálló­ige. 12.48 Házunk tája. 13.08 Ka­marazene 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.00 Hí­rek. 18.10 Operaötösök. 18.30 A Biológus Napok programjából. 18.55 André Gide: Chopin. Gál Zauzsa összeállítása. 19.43 A jazz kedvelőinek. 19.54 Jő éjszakát, gyerekek 20.00 Esti krónika II. 20.25 Magyar nóták. 20.01 Csókold homlokon a Múzsát ... Az Ifjú­sági rádió szatirikus műsora. 22.01 Üj lemezeinkhői. 23.00—23.20 Hirek. Sport. Időjárás. TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 17.58 Hírek. 18.05 Labradort úti­napló. Kanadai kisfilm 18.30 Vi­zek. halak, emberek. Horgász­félóra. 19.00 A világ térképe előtt... 18.10 Üj könyvek. 19.15 ötven éve tortént .. A válság megérett. 19 25 Esti mese. 19.35 Tv-híradó 20.00 Budapesti Zenei Hetek. 1967. Közvetítés a Zene­művészett Főiskola Nagytermé­ből. A szünetben: Művészet a naawllázban. A múlt jelen van. 21 45 Kék fény. Riportműsor. 22.25 Tv-híradő. n. kiadás. Iskola-tv 8.05 Számtán-mértan fáit isk. V. oszt.) összeadásra és kivonás­ra . vezető gondolkodtató fel­adatok megoldása 9.00 Olvasás (ált isk. II. oszt.) Séta az er­dőben. 9.55 Fizika (ált. isk. VI. oszt) Az anyagmegmunkálás néhány mődja 13.35 Számtan­mértan. (Ism.) 14.30 Olvasás. (Ism.) 15.25 Fizika. (Ism.) Jugoszláv televízió 940 Iskola-tv. 14.50 Iskola-tv. 17.30 Heti szemle albánul 18.00 Hírek. 18.10 Telesport. 18.50 A turizmusról. 19.35 Tv-híradó 20.00 Hangverseny közvetítése Budapestről, az ENSZ napja al­kalmából. 21.45 Játékfilm. 23.15 Hírek. Román televízió 17 30 Gyermekműsor. 17.50 Gyermekfilm 18.0c Ifjúsági klub. '.8.30 Tv-hiradó. 19 00 Le­nin ifjúsága. Dokumentumfilm 19.30 A román színház története. 21.00 Kedvelt melod'ák. 21.35 Pa­noráma. 21-45 Tv-híradó. kritizál. nevettetve csíp, vagy egyszerűen „csak" ne­vettetve tesz nevetségessé. S mert ezt teszi, tehát bizo­nyos dolgok megváltoztatá­sára való törekvés igényével jelentkezik, szükségszerű, hogy ilyen műsorok minél többször helyet kapjanak a rádióban és a televízióban. A Zágon István írásaiból összeállított műsor jelenetei többnyire helyzetkomikumra épülnek. Így ismerjük meg az amerikai örökség meg­szerzéséért mindenre képes polgárt, vagy a mese fogal­mát magyarázó apát. De vannak olyan feldolgozások is, amelyeket az inkább csak megmosolyogtató, múltba forduló, vagy elemző lírai­ság hat át, mint például a háború utáni pesti állapo­tokra emlékező, vagy a szü­lő és az anya fogalma kö­zötti különbségekről rendkí­vül szellemesen csevegő je­lenet Egy szerző igazi arcát csak úgy lehet jól megis­merni, ha megnézzük minél több oldalról. Zágon István sokoldalúságának bemutatá­sához az író-narrátor Hor­váth Tivadar, a jól ismert Sakk matt két szereplője, Kabos László és Kazal Lász­ló, Gobbi Hilda és Garas Dezső járultak hozzá. Az egyenetlen színvonalú mű­sorba sajnos egy-két gyenge kivitelezésű jelenet is bele­került Cs. Farkas István Somogyi Károlyné felvétele A szovjet író vendégek a Juhász Gyula Művelődési Otthon klubjában. Balról jobbra: Mark Szergejev, Mihail Lukonyin. Rimma Kazakova, Bulat Okudzsava, Mocsár Gábor és Róbert Rozsgyeszt venszki j József Attila és Radnóti Miklós neve hangzott el először tegnap délután Sze­geden, a Juhász Gyula Mű­velődési Otthon társalgójá­ban, ahol a város szovjet íróvendégel találkoztak a szegediekkel, egyetemi ok­tatókkal, művelődésügyi dol­gozókkal, írókkal. Mocsár Gábor, a szegedi írócsoport titkára idézte ezeket a ne­veket Mihail Lukonyin, Mark Szergejev. Rimma Ka­zakova, Bulat Okudzsava és Róbert Rozsgyesztvenszkij számára, emlékeztetőül. Talán ezért oldódott fel oly hamar az a feszültség, amely az ilyen találkozások sajátja. Megszólaltak a költőt vendégek, hogy egy cseppnyi időben a hatalmas, egyre újabb és újabb tehetségeket felszínre sodró szovjet iro­dalomról beszéljenek. Először Róbert Rozsgyeszt­venszkij termetéhez képest nagyon is halkan, ironikusan dörmögött 0 kritikusokról, akiknek kötetében jópár csúfondáros sort szentelt. Közöttük és a kritikusok között nem teljesen szabá­lyos a kapcsolat. Ök ugyan­is mindent jobban tudnak, mint mi. Ezt már csak azért is ismerem, mert a feleségem is kritikus. Most már jóízű a nevetés, családias a hangulat. Mihail Lukonyin, a delegáció veze­tője is előrehajol a fotel­ben, és úgy cáfolja tréfás formában azt a feltevést, hogy az irodalmi főiskolán tanítana. — Nem. írni nem lehet megtanulni. Persze — men­tegetőzik csinált ijedelemmel — nem azért mondom ezt, mert otthagytam a főisko­lát. Van annak nagyon sok haszna. A legnagyobb az, hogy tulajdonképpen lebe­széli azokat, akik ott akar­nak megtanulni írni. S ez már csak azért is jó, mert nálunk nagyon sokan írnak verseket. Az első évre 40 hallgatót vesznek fel, s mi­re az évfolyam eljut a dip­lomáig már csak húszan ma­radnak. Ebből hét lesz igazi költő, író. A többiek szín­házhoz, lapokhoz, rádióhoz szegődnek, vagy éppen író­szövetségi alkalmazottak lesznek. Bekapcsolódik a beszélge­tésbe a szibériai Mark Szer­gejev is. — Ha sikerül egy versem, akkor feljegyzem magam­nak a jegyzetfüzetembe. Ha nem, akkor leadom egy új­ságnak — mondja tréfásan. A beszélgetés sodra a ven­dégek egyéni temperamen­tumának van most már alá­vetve. Lukonyin és Rozs­gyesztvenszkij lassan hul­lámzó mondatait Szregejev csípős megjegyzései színesí­tik. Okudzsava egvelőre még hallgat. Rimma Kazakova, a költőnő megszólítás ellen tiltakozik. — Különbség költők és költönők között? A különb­ség az, hogy a nők jobban írnak. Ezt egy öreg költő mondta. Igaz, azt is hozzá­tette, hogy bár a nők job­ban írnak, de még egy nő sem hozott létre olyan al­kotásolcat, mint egy férfi. Ha én verset írok, sosem ér­zem magam, nőnek. Egysze­rűen költő vagyok. A vita most már kiszélese­dik. Különösen, mikor Okud­zsava, akit nálunk „a gitá­ros költő"-nek ismernek, föl­hevülten tiltakozik az ellen, hogy dalokat írna. — Verseket írok. Csupán előadó módszerem az, hogy a hallgatóság előtt gitár­akkordokkal kisérem a szö­veget. Soha életemben sem­miféle dalt nem írtam. A vélemények megoszla­nak. Róbert Rozsgveszt­venszkijnek például sok le­meze van forgalomban. — Ennek egyik oka, hogy sok zeneszerző barátom van. Olyan jó barátaim, hogy nyugodtan a szemükbe vág­hattam: miféle primitív szövegekre írjátok azokat a szép dallamokat? Aztán egyszer szavamon fogtak, és be kellett bizonyítanom, hogy a költő nemcsak be­szél, de meg is valósítja, amit ígér. Sok mindenről esik még szó. Például a vidéki köl­tők helyzetéről. — Nekünk könnyebb — mondja Szergejev, az ir­kutszki — hiszen Moszkvá­ban annyi az író, hogy sor­ban állnak a kiadó előtt. Mi vidéken kevesebben va­gyunk. Aztán felállnak a vendé­gek. Az észrevétlenül besö­tétedett ablakokban esti fények villognak. Indulni kell. A díszterembe, ahol Szeged közönsége várja a művészeket. A költőket, akik elhozták a tenger egy cseppjét. Az embereket, akik bebizonyí­tották, hogy egy cseppbe is belefér a tenger. Veress Miklós Kedd. 1961 október 24. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents