Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-24 / 251. szám

Fejlesziik a legiagyártást További korszerűsítések, új üzemek 'A. téglaipar fejlődése el- ció méreteit mutatja Fehérmaradt az igényektől: a gyaimat peldaja. Ez a l.égtcgla — hiánycikk. AZ ok: lagvár 1966-ig évente 11 6—3 éve még az a véle- millió téglát adott, jövőre mény uralkodott, hogy az pedig évente 48 millió da_ építőelem- és házgyárak rabos kapacitással folytatja hamarosan kiszorítják a ha_ a munkát. Az új és itorszegyományos építőanyagot, rúsített téglagyárak — elkértem érdemes tehát a tégla- szülésük után — évente gyárakat fejleszteni. összesen 5—600 millió tégláAz élet megcáfolta a hely- val — vagyis leien elképzelést, mert az építkezések üteme, az igény gyorsabban fejlődött, mint a nagyüzemi házgyártás. A reális helyzet felismerése nyomán most zöld jelzést kapott az évek óta pangó iparág: megkezdték az új téglagyárak építését és a régiek re konstrukcióját, már termel az új gyár, még az idén üzembe lép Kőröshegy, Pilisborosjenő és a jelenlegi termelés 25— 30 százalékával több anyagot adnak az építkezésekhez. Az új beruházások és a fejlesztés következményeképp könnyebb lesz a téglalaipar dolgozóinak munkája. Míg a régi üzemekben a Teskándon munkafolyamatok többségében a fizikai munka jatszotta a főszerepet, az új és az újjáépített Putnok jövőre újabb öt gyárakban már alig nyúl nagy téglagyár és i 969-ben emberi kez a téglához, még négy. A í'égi gyárak A szakemberek számításai közül jó néhány teljesen szerint ilymódon a magyar újjászületik. Ez történt Fe. téglaipar is eléri a jó euróhérgyarmaton, Törökbálin- pai átlagot: 2—3 munkás alton, Szegeden és Kunszent- lit majd elő évente egy mi 1mártonban. A rekonstruk- iió téglát. A tanyavilág építési problémái Az utóbbi időben a cik- dáshoz szükséges quaníita- rűsítését gátolják, iskolai, kek egész sora jelent meg tiv adatok műszaki szem- bevásárlási, egészségügyi a város, a falu, az ipar és a pontból egyértelmű értéke igényeiket csak nagy távolmezőgazdaság építési problémáiról. Mindezek azonban összességükben sem fogják át az építés feladatainak minden területét, éppen egy — sem ismeretes előttünk. Hét megyében ságoknak legprimitívebb módon való leküzdése árán tudják kielégíteni, lakóhelyük technikai színvonala nem emelkedik az ásott kút és a petróleumlámpa kritéAzt tudjuk, hogy hét megyénk területére terjed ki, . — a mi viszonyaink között fot nagyobb léptékű térké- numa f°le — a tanyai lakos kiemelkedő jelentőségű, egy- peink, légifelvételeink is vi- megis mindaddig kitart ere ben a legproblematikusabb lúgosán megmutatják földés legkevésbé ismert - te ra3zi terjedelmét, hatarait es iegsevesbe ismert — te- Azt azonbarli hogy yalójárület maradt ki: az alföldi tanyavilág, amely abból a szempontból is különleges, hogy hasonló méretben és deti lakóhelye mellett, amíg a szezonális ingadozások nélküli, stabil keresetet bizban hány személy lakik tositóipari munka, a mabenne, csak egymásnak gasabb fokú ellátottság, a meglehetősen ellentmondó szakmai fejlodes, tanulas adatok alapján tételezzük iranti vagy el nem kapja. lélekszámot Akkor pedig csapot, papot • nem fele- ®s termelőszövetkezetet is maga után hagyva egyszefel. Ezt a hasonló tartalommal kizáró- ugyanis egyes lag nálunk fordul elő, és lőtlen — források mindöszígy más országok tapaszta- hatszázezerre, mások Llben varosi lakossa valik" tatai sem adnak kielégítő TtoXaZcl^ ^ támpontokat problémáinak megoldásához. Még a probléma nagysága — pontosabban: a megolEnnek a tömegszerű jelenségnek a következménye, Itt most" nincs módomban h°S>' az 1949- és az 1960. leírni azokat a történelmi és evi népszámlálás között ha Az ú j gazdaságirányítási rendszer közelségében Q A jóindulat kevés Vitára lettem figyelmes az kis éle is volt a hangjában, szavak ezek. Nem tudom, újszegedi szövőgyári étkez- amikor vigasztalta bosszandében. A gyár bejáratánál kodó társát levő üzletről szólt a beszél getés. összeütköztek az ér- musban jobb lesz a dekek. Az egyik asszony is... műszak előtt vásárolgatott, mit szól hozzá a szegedi kenderfonógyár, vagy az ú jMajd az új mechaniz- szegedi üzem cérnázója? fonal Mert a szövőüzemben " feldolgozásra kerülő alapanyaÉrdekes ez a szövőüzem. got, illetve annak zömét a sok mindent. A mögötte le- Itt már nem csak cérna nagyvállalat kebelében kévők türelmetlenkedtek, hogy gombolyagokat lehet látni, szítik. Ha egymás között is elkésnek, ha annyit vásárol- hanem a kész vásznakat is. ilyen problémák adódnak, gat, hiszen ők csak két kif- A nagyvállalat több gyárá- mi lehet a helyzet az „idelit szeretnének, esetleg egy nak, üzemének produktuma gen" vállalatoktól vásárolt itt áll össze „kézzelfogható" fonállal? egésszé. Mégis ellentmondá- _ Azokkal nincs annyi gáté asszonynak is igaza sos a szövőüzem munkája, baj — mondja Kószó Ilona, volt, meg a mögötte állók- hiszen akik ebben az üzem- Áz új mechanizmustól nak is. Pedig segíteni lehet- ben dolgoznak, azok érzik és várnak segítséget ők is égene ezeken a gondokon, de meózzák a többi üzem jó tő gondjaikra. doboz cigarettát. A sor előtt levő vásárol nem úgy, ahogyan elhatároz ták legutóbb. A rozzant kis üzletet elhelyezik a kerékpár-garázs mellől, a régi vagy rossz munkáját. Vajon Kószó Ilonától megkérdezmit várnak a szövőnők az tem, ő mit tenne, ha az itúj mechanizmustól? . Erre teni mechanizmust rábíznák, kértem feleletet két fiatal, __ Csak a jobb anyagéitrafóház helyére. Ez nem is de régi szövőüzemi dolgozó- látást firtatnám. Ez a dönbaj, inkább az a baj. hogy tói, akik egyben brigádveze- fo a szövődében, de érdeke szűkítik a bolt áruválaszté- tők is. ez az üzemnek is, a vállalat^ nak is. a brigádnak is, s " végsősoron a dolgozó egyénA Jókai Mór nevét viselő nek is. brigádban heten dolgoznak. Elmondták, hogy ők állA kollektíva kétszer nyerte ják a versenyt a szövödék •te is, hogy reggel leadnák a mar el a szocialista brigád között, de az 6 igyekezetük cédulát, rajta a vásárolni címet. A gyárban ismerik vagy jóindulatuk kevés, kívánt listával és amikor őket, s elismeréssel nyilat- — Van közöttünk nem vége a műszaknak, kosaruk- koznak szakértelmükről, egy szövőnő, aki negyven ba, táskájukba csomagolva szorgalmas. megbízható esztendeje dolgozik a gép készen lenne a bevásárlás, munkájukról. A brigád ve- mellett, mint Oláh néni is, Csak fizetni kellene. A mű- zetője Kószó Ilona, aki ti- de ők is panaszkodnak, alig szakok idején úgysincsen zenhét esztendeje dolgozik bírják — mondta Kószó csúcsforgalom az üzletben, az újszegedi gyárban, s tag- Ilona. — S bizony fonák az eladó ráérne elkészíteni ja a vállalati szakszervezeti eredmények születnek ilyen a rendeléseket. Ezért adok tanácsnak is. körülmények között, mert A Zrínyi Ilona nevét vi- többep egyszerűen felmondselő brigádban ugyancsak tak és elmentek. természetföldrajzi viszonyokat, amelyek egymásrahatása hozta létre ezt az anakronisztikus települési rendszert, amelyben minden család lényegében önálló gazdasági, szociális és települési egységet alkot. Általában egyetlen lakóház — a hozzátartozó istállóval, ólzánk külterületi lakossága az összes lakosság 17,1 százalékáról 12,1 százalékára csökkent (ebben a százalékban van benne a ma még bizonytalan számú tanyai lakosság). Az tehát a tanyavilág nagy építési problémája, hogy hogyan tudunk olyan lal és háztáji kertecskével települési viszonyokat meg együtt, egyenként külön-külön, vagy esetleg más hasonló települési egységekkel teremteni, amelyek a mezőgazdaság nagyüzemi műveléséhez feltétlenül szükséösszetapadva — szigetként Ses létszám tartós helybenékelődik be a sok ezer hol- maradásához gazdaságosan das állami és szövetkezeti biztosítja a megfelelő gazdasági, szociális, kulturális, és egyéb feltételeket. gazdaságok tengerébe. Tömörülésük egyes helyeken a kisebb falunak megfelelő lakosszámot is eléri; a be- Q. . » • «* építés lazasága, a közintez- ,, stratégia mények és közösségi szer- , I •/ i vezetek hiánya azonban itt £S ..ÍOKt/Kű is csak „a világtól elszakadt" tanyai életformát képes biztosítani. kát, holott éppen bővíteni kellene a gyári munkások — többségükben asszonyok — érdekében. Valaki igen okosan mondigazat annak az asszonynak, aki megjegyezte: Ez lenne a mechaniz- heten dolgoznak, ők még mus, nem pedig az árulista nem nyerték el a szociálisszűkítése! Persze új nélkül is megoldható ez a probléma, mert érdeke a gyári munkásoknak és a nálunk, a nagyüzemi szövetkezeti gazdaságok kialakításának gondolata sem gyakorolt befolyást a végreta címet, de biztos váromá- Tovább gombolyították mechanizmus nyosai hiszen mindnyájan még a beszéd „fonalát", jó szakemberek, értik mes- olyan gyári közügyekben, térségükét és egymást is. amelyek megoldását szinEnnek a brigádnak Ra- tén az új gazdasági mechakereskedelemnek is. Itt, a kusz Ferencné a vezetője, nizmusban tartják lehetőgyár előtt legalább úgy Nyolc éve dolgozik a szövő- nek. „megélne" egy széles áru- üzemben. Mind a két szövő- — Például a szakmunkásválasztékkal rendelkező üz- nő a jobb keresetűek közé képzés — mondta Rakuszlet, mint a nem oly messze tartozik, bár jelentős az in- /lé. — Az rendben van, levő „Hat-házaknál", mivel gadozás a havi fizetésükben, hogy sok elméleti anyagot a gyárból sokkal több vásár- Egyik hónapban 1800 forint, kell elsajátítaniuk a tanua másikban csak 1400 forint lóknak, matematikát. ma-| gat/ és körülbelül 130 ún. kerül a borítékba. Rakuszné gyár irodalmat és technoló- | tanyaközpont felépítésével azt is elmondta, hogy tava- giát, de a gyakorlati fog- _ nmPiVek főként iskolát 250 ezer tanya A kulturált életmód eszközeinek gazdaságos biztosítása itt ugyanis elképzelhetetlen. Hiszen nem kevesebb, ... mint negyedmillió tanyáról '"?fzértek. heIyi, sajátosságai E téren nagyon alaposan megfontolt, hosszabb távlatra kiterjedő „stratégiára" van szükség, amelynek egyes ..taktikai" lépései nemcsak a mezőgazdaság mindenkori munkaerőigényétől, gazdasági lehetőségeinktől, hanem a tanyavilág minden egyes van szó. Ezek között mintegy tizenhatezer olyan külterületi tömörülés van, tói is függenek. A rosszabb agrotechnikai feltételeket biztosító területeken a taamelyben húsz családnál nyák felszámolódása spon.... tor* Toonlr A laicli; Tolci'tt több él. Ebben a világban a vízvezeték, csatornázás, megfelelő közelségben elhelyezkedő iskola, bolt stb. csak igen magas fajlagos létesítési és fenntartási költségek útján volna biztosítható, egyelőre azonban még a villanyvezeték is esek kivételesen juthat el odáig. Ez az állapot zömében a feudál-kapitalista rendszer maradványa, amely azonban a felszabadulás után sem változott meg lényegbevágóan — sőt, valame'-ct —rapodott is. A földreform idején ugyanis terv tán folyik. A kiváló talajú gyümölcsösök területén nemcsak többévtizedes perspektívában kell gondolkoznunk, hanem számolnunk kell a tanyák — persze akkor már minden komforttal és a településekhez jó közlekedési kapcsolatokkal fűződő tanyák — tartós fennmaradásával is. Az „ugrás" e téren csak bajokat okozhat. Kísérletképpen már elkészült néhány szocialista mintafalu terve, amelyekben jelentős állami támogatással biztosítanák a tanyai lakosság szárületrendezés még nem volt ™ára a beköltözés és az ellátottság legelőnyösebb lehetőségeit. A vízvezeték, csatornázás, pormentes utak és járdák gazdaságosan hajtásra — így a kiosztott azonban csak viszonylag tolót toborozhatna a bolt. A bevásárlás fáradságaitól és elfecsérelt óráktól szabadít400 000 házhely jelentős ré sze is tanyává lett. A földreform utáni első években ugyan már felismerték az tanyavilág helyzetének tarthatatlansáasztalánál. Ebben is teljesen nem rajta múlik. igaza van. Mi a helyzet ebben üzemben? hatnának meg többszáz lyi átlaga például elérte a lalkozások száma és minődolgozó asszonyt ezáltal. 2000 forintot, de ebben az sége nem megfelelő. Pedig — Ez aztán beruházást esztendőben nem sikerült nagyon sok függ az utánsem igényelne, — folytatta ilyen szépen keresnie. Azt pótlástól... az egyik partner az étkezde is kijelentette, hogy mindez — Ugyanezt mondanám a munkafegyelemre — folyaz tatja Kószó Ilona. — Sajnos, sok a tere-fere, meg a cigarettaszünet. S akik a legtöbbet sétálgatnak, elsején azok „sírnak" a legjobban. Sétával nem lehet emelni a keresetet... A nyolc órát közelebbit Percre ki kell használni. Figyeltem a szövőgépek egyenletes csattogását. Nagy fegyelem, gyakorlott mozdulatok a szövőnők részéről. Nem könnyű ebben a teA szövőüzem a főbejárattól balra van. A szövőgépek igen hangosan csattognak, mondja a két szövőnő egyEz a hangos csattogás sem szerre. Rosszak a fonalak tudja elnyomni a gyakran feltörő indulatos szavakat. — Ilyen fonállal sem lehet dolgozni! szövőnő. Valami mondjanak a fonalakról! Alig fejezem be a monf akadT'ki"egy datemat, Kószó Ilona márBántotta a rossz is valaszolt. — Például a szalon minőségű anyag. látszott szonból~ tavaly 50—60 ezer rémben dolgozni. Mégis sok rajta, hogy szeretne folya- vetést is sikerült teljesíte- jóindulatot tapasztaltam. De matosabban dolgozni gépei ni egy műszakban, most ntaf L^aT^^ örül az ember, ha 10—20 a jóindulat onmagaban keezer sikerül. Gyengébb lett ves ahhoz- hcfy gyökeresen a minősége a cérnának is, megváltozzanak az itteni kömeg a fonalnak is. rulmenyek. Súlyos vádak, súlyos Gazdagh István mellett Szomszédja tréfásabb kedvében volt, bár az ő gépiéinél is szakadt a fonál. Egy amelyek főként iskolát, kultúrházat, boltot, igazgamör beépítés: 100—150 négyszögöles családiház-telkek, minél több sorház, sőt minél több, legalább egyélszigetelődött emeletes épület — alkalmaantiszociális zasa esetén létesíthetők. A tanyai lakosok nagy része azonban csak tehénnel, sertéssel, baromfival együtt hajlandó beköltözni — amihez 6—800 négyszögöles teltási központot tartalmaztak kek volnának szükségesek. — igyekeztek segíteni. De a A kívánt megoldást tehát megfelelő területrendezési esak megfelelő ütemterv szerint fejlesztett települések biztosíthatják. Dr. GERLE GYÖRGY KGST-bizotlság illése A KGST földtani állandó bizottsága október 17—23. között Budapesten tartotta 11. ülését. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Mongólia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió delegációja. Megfigyelőként ott volt a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselője. A bizottság megtárgyalta a KGST tagállamok tüzelőanyag- és villamosenergia-szükségletének fedezésével kapcsolatos kérdéseket, az1 1971—1980. évre szóló tüzelőanyag- és energetikai készletek biztosításának problémáit és megtelelő határozatokat fogadott el. Az állandó bizottság napirendjén szerepelt több más tudományos-műszaki kérdés is. Az ülés a kölcsönös megértés jegyében folyt le. KGST-kPállítás nyílt Vasárnap délelőtt Tt órakor Budapesten, a Közlekedési Múzeumban dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter megnyitotta a KGST tagállamainak közlekedési technikáját bemutató kiállítást. Az ünnepségen megjelentek a KGST közlekedési állandó bizottságának budapesti ülésszakán részt vevő külföldi delegációk is. Dr. Csanádi György beszédében bejelentette, hogy az év végéig elkészül a keleti és a nyugati magyar határállomásokat — Záhonyt és Hegyeshalmot — összekötő vasútvonal villamosítása. Az ünnepség után a vendégek megtekintették az októberi forradalom 50. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítást, majd a 150 éves magyar dunai gőzhajózás történetét bemutató emlékkiállítást is. Növekvő áruszállítás a Dunán Hétfőn a Duna-bizottság fogadást adott a KGST közlekedési allandó bizottságának budapesti ülésén résztvevő delegációk tiszteletére. A fogadáson V. Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, a Dunabizottság jelenlegi elnöke üdvözölte a vendégeket. Elmondta: a bizottság arra törekszik, hogy messzemenőkig elősegítse a Dunán, ezen a fontos vízi úton a hajózás feltételeinek javításai. Az utóbbi három esztendőben évenként 15—16 százalékkal emelkedett a Dunán szállított áru volumene. s 1966-ban elérte a mintegy 45 millió tonnát. A nem \s nagyon távoli jövőben a nagy Európa víziútrendszerek összekapcsolásával, a Duna jelentősége az Európán belüli és a tengerentúli áruszállításban rendkívül megnő, s erre a Dunabizottságnak fel kell készülnie. A KGST közlekedési állandó bizottságának ülésén résztvevő delegációk nevében dr. Csanádi György közlekedés- cs postaügyi miniszter köszönte meg a Duna-bizottság meghívását. Magyar—ausztráliai kereskedelmi szerződést parafáltak tervek hiányában telepített központok sem váltak be. A tanyák népének helyzetében csak a szövetkezeti gazdaságok elterjedése hozott változást. Azonban is csak gazdasági változás volt — az életforma valtuzása nélkül. A tanyai parasztság földjének nagy részét bevitte a szövetkezetbe. de a lehetőséghez képest Hétfőn a Külkereskedői- zötti kereskecfelmi forgacsakugyan azt a reszt tar- t mj Minisztériumban befe- lom szabályozásáról szóló totta meg háztájinak, amely j jezte tárgyalásait az az szerződés elveiben. A kereséppen a háza körül terült ausztráliai gazdasási kül- kedelmi szerződést magyar el J-gy a tanyák többsége ] döttség, amely Alan Wes- részről dr. Szalai Béla, a termán kereskedelmi és külkereskedelmi miniszteriparügyi államtitkár veze- helyettes és ausztráliai rész'ésével látogatott Budapest- re' Alan Wcsterman para,.e fúlta. , Az ausztráliai delegáció A targyalasok során meg. hétfőn elutazott Budapestállapodtak a két ország kö- rői. (MTI) megmaradt. Főként emiatt alakult ki az az ellentmondás, hogy — bár a nasvüzerri tízé beékelődött kis parcellák a saját fő mi" művelési módjának korszeVasarnap, 1967. oktober 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3