Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

4 Közéletünk hírei ELUTAZOTT A SZOVJET PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG Szombaton hazautazott a •zovjet pártmunkásküldött­ség, amely a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meghí­vására Borisz J. Gosztyev­nak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága tervezési és pénz­ügyi osztálya vezetője első helyettesének vezetésével tartózkodott hazánkban. ELUTAZOTT A NSZEP KÜLDÖTTSÉGE Szombaton hazautazott a Német Szocialista Egység­párt pártmunkás-küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meghívására Hu­bert Egemann-nak, az NSZEP Központi Bizottsága forgalmi- és közlekedésügyi osztálya vezetőjének veze­tésével tartózkodott hazánk­ban. PHAM VAN DONG TÁVIRATA A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága, a Vietnami Demokratikus Köztársasága és a vietnami nép nevében szeretnénk őszinte köszönetet mondani a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköz­társaság kormánya és a ma­gyar nép odaadó és értékes proletár-internacionalista tá­mogatásért, amelyet az igaz­ságos ügyért, a nemzet fel­virágoztatásáért harcoló és az amerikai agresszió fe­lett biztos győzelmet arató vietnami népnek nyújtott. — írta táviratában Pham Van Dong, a VDK minisz­terelnöke Foek Jenő mi­niszterelnökhöz küldött táv­iratában. BUDAPESTRE ÉRKEZETT AZ USA NAGYKÖVETE Martin J. Hillenbrand, az Amerikai Egyesült Államok első magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete Budapestre ér­kezett Megérkezése alkal­mából Gergely Miklós, a külügyminisztérium proto­koll osztályának vezetője üdvözölte. |Veled vagyunk, Vietnam! Huszonnégymilliós ajándék a vietnami núpnek Szép eseménnyel zárult szombaton az Építők Szak­szervezetének székházában a vietnami hét demonstrá­cióinak sorozata. Az Egye­sült Államok barbár agresz­sziója elleni tiltakozás és a vietnami nép iránti szolida­ritás napján átadták a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság, valamint a Dél­vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front képviselőinek a magyar békemozgalom aján­dékát. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára üdvözölte a társadalmi és tömegszervezetek, a főváros lakosságának képviselőit. Ezután dr. Sík. Endre, az Országos Béketanács elnöke lépett a mikrofonhoz. — „Egy iskolát, egy kór­házat Vietnamnak" akciónk­nak kettős hivatást szán­tunk — mondotta egyebek között. — Foglalja egységbe a vietnami nép támogatá­sára mind szélesebb körben kibontakozó kezdeményezé­seket és nyissa meg népünk segítőkészségének új forrá­sait. Most örömmel és büsz­keséggel állapíthatjuk meg: a béke ügyének magyar hí­vei alaposan túlteljesítették eredeti céljukat. Csaknem 24 millió forint gyűlt össze csekkszámlánkon. Ebből egy 340 ágyas kórházat és ke­vés híján 5 millió forint értékű iskolai felszerelést bocsáthatunk a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendelkezésére és — immár a második — 200 ágyas tá­bori kórházzal ajándékoz­hatjuk meg a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Fron­tot. Dr. Sík Endre átnyújtotta az adománylevelet Hoang Luonpnak, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövetének és Dinh Ba Thinek, a Dél­vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front budapesti állan­dó képviseletet vezetőjének. Dinh Ba Thi a dél-vietna­mi hazafiak köszönetét tol­mácsolta. Éltető kommunista eszmecsere Szövetkezeti gazdák Vietnaműrt A szentesi Árpád Tsz felhívása egyre több gazda­közösségben talál meghall­gatásra. Sorra érkeznek a hírek újabb és újabb tilta­kozó gyűlésekről és felaján­lásokról. A nagymágocsi Hunyadi Termelőszövetkezet tagsága egyéni felajánlásokkal a vi­etnami hősök napján 2500 forintot gyűjtöttek össze és juttattak el a vietnami szo­lidaritási bizottsághoz. A szegedi járási Mg. Tsz­ek Építési önálló Közös Vállalkozásának 35 munka­brigádja is tanúságot tett segítőkészségéről. Nemrég közel ezer órányi munkát ajánlottak fel, hogy ezzel anyagilag is támogassák a harcoló Vietnamot. A fizi­kai, műszaki és adminiszt­ratív dolgozók összesen 10 ezer 948 forinttal járultak hozzá a Vietnam megsegíté­sére létrehozott alaphoz. Ki­emelkedően szép felajánlást tett Antal István nyolc ta­gú, Verők János 12 tagú, Kovács Ferenc 9 tagú, Mé­nesi Imre 6 tagú, Veszelinov János 6 tagú és Kószó Mi­hály 6 tagú brigádja. Az építési vállalkozás dolgozói ezen kívül táviratban is ki­fejezték szolidaritásukat a vietnami néppel. tiltakozó gyűlése Tegnap délelőtt tiltakozó gyűlést tartott a Tömörkény gimnázium és szakközépis­kola tanári kara és az isko­la KISZ-alapszervezeteinek küldöttei. A gyűlést Kiss László igazgatóhelyettes nyi­totta meg, s Nádas László tanár mondott beszédet. A tanári kar szolidaritási táv­iratot küldött a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségére, a KISZ-szervezet pedig til­takozó táviratot szövegezett meg, melyet az Egyesült Államok budapesti nagykö­vetségéhez juttatnak el. fi munkaközvetítés új módja M/t jegyeznek a munkakönyvekbe? A munkaügyi miniszter rendeletet adott ki a mun­kaközvetítésről és a munka­erő-toborzásról, s ugyancsak megjelent a miniszter ren­delete a munkakönyvek ki­állításáról, kezeléséről, nyil­vántartásáról, a munka­könyvbe történő bejegyzé­sekről. Mindkét rendelet ösz­szefügg az új Munka Tör­venykönyvével, a vállalatok, a tanácsok nagyobb önálló­ságával. Egyik jelentős változás, hogy a munkaerő-toborzáshoz többé nem kell a Munka­ügyi Minisztérium enge­délyét kérni. A vállalatok, ha a helyi la­kosság körében nem talál­nak elég munkaerőt, a te­lephelyük szerint illetékes megyei tanács munkaügyi szakigazgatási szervétől en­gedélyt kérhetnek arra, hogy más megyéből vagy saját megyéjük távolabbi terüle­teiről munkaerőt toborozza­nak. Ha a munkaerőt más megyéből akarják toborozni, akkor az érintett megyei ta­nács engedélyét is kérni kell. Az időszakosan termelő vagy idényjellegű vállalatok te­lephelyüktől számított 30 ki­lométeres körzeten belül az államigazgatási határokra való tekintet nélkül, ezen­kívül megyéjük területén egész éiben toborozhatnak. szerződtethetnek munkaerőt. Azokat a dolgozókat, akiket előző évben valamely idény­jellegű vállalat foglalkozta­tott, s más megye területén laknak, az illetékes megyei tanácsnál tett előzetes beje­lentés után a következő év­ben vissza iehet szerződtetni. Azok helyett, akik az újbóli szerződést nem vállalják, külön engedély nélkül lehet szerződtetni más dolgozókat. A miniszteri rendelet ér­telmében a munkaközvetítő szervek­nél munkura jelentkezők közvetítése továbbra is in­gyenes, s a közvetítést semmilyen címen nem lehet megtagad­ni. A vállalat a dolgozót, ha az valamilyen feltételnek nem felel meg, nem köteles alkalmazni, ugyanakkor a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítéskor fel­ajánlott munkakör elfoga* dására. A munkakönyvekről szóló rendelkezés tágabb lehetősé­get nyújt arra, hogy bizo­nyos idénymunkáknál mun­kakönyv nélkül is alkalmaz­hassanak embereket. Az ed­digi három nap helyett egy­folytában hat napig lehet munkakönyv nélkül alkal­mazni a mező- és erdőgaz­daságban, s e gazdaságok termékeit feldolgozó mun­káltatóknál olyan dolgozót, aki másutt munkaviszony­ban van, de éppen szabad­ságát tölti. Munkakönyv nélkül dol­gozhatnak téli fagyszünet alatt az építőipari, kő- és kavicsipari és egyes kom­munális vállalatok mun­kásai. A tsz-tagoknak eddig mun­kakönyvre volt szükségük ahhoz, hogy valamely vál­lalatnál elhelyezkedjenek. Január 1-től elegendő lesz a tsz-elnök írásos engedélye. A munkakönyvi bejegyzé­sek is némileg megváltoz­nak. A „munkaviszony meg­szűnésének módja" rovatba háromféle bejegyzést lehet írni. Ha a dolgozót más vál­lalathoz áthelyezik, akkor „áthelyezve", ha felmondás nélkül kilép, a felmondási időt nem tölti le, vagy fe­gyelmi úton, illetve bírói íté­let alapján szűnik meg mun. kaviszonya. úgy a „kilépett'' szöveget kell bejegyezni. Más esetekben a „munkavi­szony megszűnt" szöveg ke­rül a munkakönyvbe. A „felmondás a vállalat részérói" bejegyzést többé nem alkalmazzák. Az eddigi gyakorlattól el­térően nem írják elő a mun­kakönyvek bizonyos csopor­tosítását. ami a munkaügyi osztályok munkáját könnyíti (MTI) A mindennapi pártéletben alapvető kérdés, hogy milyen a párt vezető szerveinek munkastílusa, munka­módszere. Ez a jövőben is így lesz, mert a párt előtt növekvő és egyre bonyolul­tabb feladatok állnak. Ezért a pártban minden szinten — alapszervezeti és járási bizottsági szinten is — a munkastílust, a munkamódszert szüntelenül tökéletesíteni, fejleszteni kell. Eddig is, de most különösen nagysze­rű forradalmi célkitűzések valóraváltása áll a párt előtt. Ez a helyzet nem tűri meg a panaszkodó, sajnálkozó és a szét­folyó vezetést, irányítást. Eddigi eredmé­nyeink felhatalmaznak bennünket arra, hogy még bátrabban, magabiztosabban cselekedjünk. Több mint egy évtizede töretlen utat járunk. Ez idő alatt roppant gazdag ta­pasztalatok halmozódtak fel, kialakult a pártban az alapot képező munkastílus, munkamódszer, amelyet alkotó módon tovább kell gazdagítani. Tízezrével nőttek fel a pártnak olyan vezetői, akik bár kü­lönböző szinteken dolgoznak, minden te­kintetben és alkotó módon képesek fej­leszteni a pártmunka módszerét. Az elemző tevékenység a pártmunkában mindennapi szükségletté vált. A felada­tok valóraváltása igényli a tudást, a he­lyes módszerek megválasztását, azok al­kalmazását. Nem lehet felelőtlenül csele­kedni. Minden feladat megvalósulásakor számba kell venni a politikai, a gazdasá­gi és az erkölcsi hatásokat. Emellett idő­ben fel kell ismernünk a végrehajtás so­rán szerepet játszó pozitív és negatív tényezőket. A forradalmi munkamódszer ma a pártmunkában a tudományosság igényeivel lép fel. Az utóbbi hónapokban elemeztük azo­kat a módszereket, ahogyan a pártvezető­ségekkel és az egyéb területeken dolgozó kommunista vezetőkkel foglalkozunk. Az eddigiek során a járási pártbizottság rendszeresen főleg a titkárokkal foglal­kozott. Általában a helyszíni segítségadás során is a titkárokkal beszéltük meg a tennivalókat. A vezetőségi ülésekre is igyekszünk eljutni, s ez jól szolgálja a vezetőkkel való foglalkozást. A pártveze­tőségek reszortfelelőseivel évente egy-két alkalommal nyílik csak lehetőség arra, hogy részükre járási szintű értekezletet tartsunk. Viszont a járás községeiben a különbö­ző területeken dolgozó kommunista ve­zetők száma is jelentős, akikhez még nem igen.ÁüftttVnk MéS ma is a leg­több esetben csak a párttitkárokkal, a tsz-elnökökkel, a tanácselnökökkel, az is­kolaigazgatókkal kerülünk kapcsolatba. A kommunista vezetőkkel való rendsze­res foglalkozás hiányát a pártmunka fo­gyatékosságának minősítettük. A növek­vő feladatok, a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése, fejlődésiünk so­ron levő feladatai viszont egyértelműen igénylik a kommunista vezetőkkel való rendszeres foglalkozást is. A pártbizott­ságnak meg kell találni a megfelelő mód­szereket, hogy időről-időre felkészítse a községi kommunista vezetőket egy-egy feladat sikeres teljesítésére. A taggyűlé­sek, a pártvezetőségi ülések alkalmas fó­rumai a vezető kommunistákkal való eszmecserének. Szükséges azonban a köz­ségekben a kommunista vezetők részére olyan vitafórumot biztosítani, ahol mód nyílik egy-egy kérdés megtárgyalására, a gazdasági, a politikai és az ideológiai problémák megbeszélésére. A községek­ben levő állami intézmények, gazdasági szervek vezetői nagyobb önállósághoz ju­tottak,' illetve jutnak. Már maga az a tény is, hogy ezt igénylik, igen pozitív jelenség. De a párt­nak jobban kell vigyáznia arra, hogy a felnövekvőben levő községi vezető kom­munista kollektívák — amelyek eddig is bebizonyították már alkalmasságukat a vezetésre, és az ő példájuknak, helytál­lásuknak döntő része van az elért ered­ményekben —, érdembelileg rászolgáltak arra, hogy többet törődjünk velük. A jö­vő alakítása falun nagymértékben tőlük is függ. Eddig is így volt, de a jövőben még inkább az embereken múlik a nagy dolgok valóraváltása. A kommunista ve­zetők formálói, alakítói az emberi közös­ségnek, példamutatásuk, magatartásuk, ügy iránti szeretetük az emberi közössé­gek előtt zajlik le. Sok múlik rajtuk. A járási pártbizottságnak és a községi pártalapszervezeteknek a kommunista ve­zetőkkel való foglalkozásra alkalmas fó­l'um a községi kommunista aktíva ülés. Szjükséges időközönként fontos kérdések­ben megteremteni a kommunista vezetők egységes fellépését. A politikai, gazdasá­gi, ideológiai kérdésele helyes értelmezése szintén igényli a kommunista aktíva fó­rumát. A sikerek elérése döntő mérték­ben minden kérdésben a vezetőkön is múlik. A feladatok valóraváltása a ve­zetők kezdeményezései nyomán indul el. E hhez útmutatásul szolgál a Politi­kai Bizottság 1967. május 9-i hatá­rozata, amely a káderekkel való foglalkozás megjavítását és továbbfejlesz­tését tűzte ki célul. Pártbizottságunk ez év második felében napirendre tűzi a határozat végrehajtásának feladatait. E napirend előkészítéséhez úgy fogtunk hoz­za, hogy az elmúlt hónapokban a szege­di' járás 30 községében kommunista ak­tíva üléseket tartottunk. A pártszerveze­tek vezetőségein kívül részt vettek a pártcsoport-bizalmiak, a tömegszervezetek kommunista vezetői, az államhatalmi és gazdasági munka területén dolgozó veze­tők. A IX. kongresszus a párt munkastí­lusának, munkamódszerének további, az igényeknek megfelelő fejlesztését jelölte meg. Az aktívaüléseken a pártról, a párt­munka végzéséről, a párt vezető szerepé­nek továbbfejlesztéséről, kommunista ve­zetők magatartásáról esett szó. Hogyan tovább és milyen módszerekkel végezzük a mindennapi pártmunkát? Tartalmát és célját tekintve a községi pártszervezetek életében nem mindennapi esemény volt. A községekben közel ezer kommunista vezető dolgozik. Az elmúlt évek, a szö­vetkezeti mozgalom évei különösen a sze­gedi járásban nagy és bonyolult feladat elé állították a pártszervezeteket, a kom­munista vezetőket. Meg kellett tanulni vezetni, irányítani, be kellett bizonyítani falun is a szocializmus létjogosultságát, a nagyüzem fölényét, az egyéni kisüzemi gazdaságokkal szemben. Ez sikerült! A falu társadalma, a szövetkezeti parasztok, a falu értelmisége ezt már nem vitatja. Sokan már el sem tudják másképp kép­zelni, csak így, ahogyan most van. Hol tartunk a szövetkezeti parasztemberek bizalmával? Kételyek nélkül mondhatjuk, hogy nagyobb a bizalmuk a szövetkezet iránt, mint valaha is az egyéni gazdasá­gok iránt. Nagyobb biztonságban élnek és dolgoznak. Korábban az egyéni gazdaság próbálkozásának, vállalkozásának rizikója nyomta vállukat, ma viszont a szövetke­zetbe vetett bizalom teszi őket naggyá, erőssé. mr etségtelen, hogy ez az eredmény a 14 párté, azoké a kommunistáké, kommunista vezetőké, akik a kez­det kezdetén álltak az élre, hogy bizo­nyítsanak. A pártszervezetek, a kommu­nista vezetők jó propagandistáknak bizo­nyultak. A szocializmus elmélete vált él­tető erővé abban a szándékban, hogy be­bizonyítsák az ország e térségében is, a nagy kiterjedésű tanyavilág sok tízezres tömegeinek, hogy a szocializmus az egyedüli út a felemelkedéshez. A kommunista aktívaüléseken szóltunk azokról a helyenként megnyilvánuló ká­ros jelenségekről, amelyeket egyes kom­munista vezetők idéznek elő. Ahol szük­séges volt, ott névreszólóan bírálták a hibákat elkövető jelenlevő vezetőket. A tájékoztató során arra biztattuk a kom­munista aktíva résztvevőit, hogy bátran, őszintén, elvtársi szeretetből védjék egy-, mást a hibáktól, mert ezzjl a pártot is védik. A hibák elkövetésével viszont a párt tekintélyét csorbítják. Arra kértük az aktivákon jelenlevő kommunista vezetőket, hogy az ö maga­tartásuk, kezdeményezésük nyomán erő­sítsék tovább a pártszervezetekben azt a kritikai légkört, amely ma az egész párt­ban uralkodik. Elmondtunk példákat le­váltott, a pártból kizárt volt vezetőkről, akik visszaéltek a párt bizalmával. Azért jutottak ide, mert ezeket a vezetőket nem bírálták időben a község kommunistái, de a felsőbb szerveknél dolgozó elvtár­sak sem. A hibák elnézése, a helyenként felbukkanó elvtelenség. az őszinteség hiá­nya egyikőjüket-másikójukat börtönbe juttatta. Roppant hasznos tapasztalatokra tet­tünk szert, e munka során is hasznosítani kívánjuk a pártbizottság munkájában a kommunista aktívaüléseken elhangzott jó javaslatokat. Mély eszmei gondolatok hatották át a falusi kommunisták aktívaüléseit. Az eredmények számbavételére, s egy pilla­natra sem megállva. még célratörőbb pártmunkára van szükség. Ez a viták so­rán mindenütt hengsúlyt kapott. A kom­munista vezető kollektívák politikai fel­lépését. az egységes cselekvést kell bizto­sítani. Ma már a falvak népei igénylik a politikai vezetőt, de nemcsak a párttit­kár személyében. Egyetlen vezető sem te­heti meg, hogy bezárkózzon a szűk gaz­dasági prakticizmusba. Ezek a gondolatok, igények vetődtek fel a 30 községben megtartott aktívaülé­seken, amelyeken 776-an vettek részt, s hangjukat hallatták 244-en. A felszóla­lók között volt 25 járási pártbizottsági tag, 75 párttitkár, 33 tanácsi vezető, 45 termelőszövetkezeti vezető, s 69 pártve­zetőségi tag, pártcsoport-bizalmi. A járási pártbizottság egyik legfon­tosabb törekvése, hogy a jövőbén még eredményesebb segítséget ad­jon a községekben eléggé nehéz körülmé­nyek között dolgozó kommunista veze­tőknek. Napról napra szükség van a bá­torításukra, az elvi segítségadásra, a jó módszerek, tapasztalatok megismertetésé­re, szükség van a kölcsönös informáló­dásra. Az ilyen segítségadás során arra törekszünk, hogy időről időre megteremt­sük kommunista vezetők kollektív cse­lekvő fellépésének egységét, s hogy ezt az egységet biztosítsuk a feladatok meg­szervezésében. végrehajtásában. CSAPENSZKI ISTVÁN, a szegedi járási pártbizottság első titkára Vasarnap, 1967. „kfóber 22. DÉL-MA<SrARORSZA9 3

Next

/
Thumbnails
Contents