Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

4 Közéletünk hírei ELUTAZOTT A SZOVJET PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTTSÉG Szombaton hazautazott a •zovjet pártmunkásküldöttség, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Borisz J. Gosztyevnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tervezési és pénzügyi osztálya vezetője első helyettesének vezetésével tartózkodott hazánkban. ELUTAZOTT A NSZEP KÜLDÖTTSÉGE Szombaton hazautazott a Német Szocialista Egységpárt pártmunkás-küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására Hubert Egemann-nak, az NSZEP Központi Bizottsága forgalmi- és közlekedésügyi osztálya vezetőjének vezetésével tartózkodott hazánkban. PHAM VAN DONG TÁVIRATA A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága, a Vietnami Demokratikus Köztársasága és a vietnami nép nevében szeretnénk őszinte köszönetet mondani a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép odaadó és értékes proletár-internacionalista támogatásért, amelyet az igazságos ügyért, a nemzet felvirágoztatásáért harcoló és az amerikai agresszió felett biztos győzelmet arató vietnami népnek nyújtott. — írta táviratában Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke Foek Jenő miniszterelnökhöz küldött táviratában. BUDAPESTRE ÉRKEZETT AZ USA NAGYKÖVETE Martin J. Hillenbrand, az Amerikai Egyesült Államok első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Budapestre érkezett Megérkezése alkalmából Gergely Miklós, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője üdvözölte. |Veled vagyunk, Vietnam! Huszonnégymilliós ajándék a vietnami núpnek Szép eseménnyel zárult szombaton az Építők Szakszervezetének székházában a vietnami hét demonstrációinak sorozata. Az Egyesült Államok barbár agreszsziója elleni tiltakozás és a vietnami nép iránti szolidaritás napján átadták a Vietnami Demokratikus Köztársaság, valamint a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front képviselőinek a magyar békemozgalom ajándékát. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára üdvözölte a társadalmi és tömegszervezetek, a főváros lakosságának képviselőit. Ezután dr. Sík. Endre, az Országos Béketanács elnöke lépett a mikrofonhoz. — „Egy iskolát, egy kórházat Vietnamnak" akciónknak kettős hivatást szántunk — mondotta egyebek között. — Foglalja egységbe a vietnami nép támogatására mind szélesebb körben kibontakozó kezdeményezéseket és nyissa meg népünk segítőkészségének új forrásait. Most örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg: a béke ügyének magyar hívei alaposan túlteljesítették eredeti céljukat. Csaknem 24 millió forint gyűlt össze csekkszámlánkon. Ebből egy 340 ágyas kórházat és kevés híján 5 millió forint értékű iskolai felszerelést bocsáthatunk a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendelkezésére és — immár a második — 200 ágyas tábori kórházzal ajándékozhatjuk meg a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot. Dr. Sík Endre átnyújtotta az adománylevelet Hoang Luonpnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetének és Dinh Ba Thinek, a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képviseletet vezetőjének. Dinh Ba Thi a dél-vietnami hazafiak köszönetét tolmácsolta. Éltető kommunista eszmecsere Szövetkezeti gazdák Vietnaműrt A szentesi Árpád Tsz felhívása egyre több gazdaközösségben talál meghallgatásra. Sorra érkeznek a hírek újabb és újabb tiltakozó gyűlésekről és felajánlásokról. A nagymágocsi Hunyadi Termelőszövetkezet tagsága egyéni felajánlásokkal a vietnami hősök napján 2500 forintot gyűjtöttek össze és juttattak el a vietnami szolidaritási bizottsághoz. A szegedi járási Mg. Tszek Építési önálló Közös Vállalkozásának 35 munkabrigádja is tanúságot tett segítőkészségéről. Nemrég közel ezer órányi munkát ajánlottak fel, hogy ezzel anyagilag is támogassák a harcoló Vietnamot. A fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozók összesen 10 ezer 948 forinttal járultak hozzá a Vietnam megsegítésére létrehozott alaphoz. Kiemelkedően szép felajánlást tett Antal István nyolc tagú, Verők János 12 tagú, Kovács Ferenc 9 tagú, Ménesi Imre 6 tagú, Veszelinov János 6 tagú és Kószó Mihály 6 tagú brigádja. Az építési vállalkozás dolgozói ezen kívül táviratban is kifejezték szolidaritásukat a vietnami néppel. tiltakozó gyűlése Tegnap délelőtt tiltakozó gyűlést tartott a Tömörkény gimnázium és szakközépiskola tanári kara és az iskola KISZ-alapszervezeteinek küldöttei. A gyűlést Kiss László igazgatóhelyettes nyitotta meg, s Nádas László tanár mondott beszédet. A tanári kar szolidaritási táviratot küldött a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségére, a KISZ-szervezet pedig tiltakozó táviratot szövegezett meg, melyet az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez juttatnak el. fi munkaközvetítés új módja M/t jegyeznek a munkakönyvekbe? A munkaügyi miniszter rendeletet adott ki a munkaközvetítésről és a munkaerő-toborzásról, s ugyancsak megjelent a miniszter rendelete a munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyvbe történő bejegyzésekről. Mindkét rendelet öszszefügg az új Munka Törvenykönyvével, a vállalatok, a tanácsok nagyobb önállóságával. Egyik jelentős változás, hogy a munkaerő-toborzáshoz többé nem kell a Munkaügyi Minisztérium engedélyét kérni. A vállalatok, ha a helyi lakosság körében nem találnak elég munkaerőt, a telephelyük szerint illetékes megyei tanács munkaügyi szakigazgatási szervétől engedélyt kérhetnek arra, hogy más megyéből vagy saját megyéjük távolabbi területeiről munkaerőt toborozzanak. Ha a munkaerőt más megyéből akarják toborozni, akkor az érintett megyei tanács engedélyét is kérni kell. Az időszakosan termelő vagy idényjellegű vállalatok telephelyüktől számított 30 kilométeres körzeten belül az államigazgatási határokra való tekintet nélkül, ezenkívül megyéjük területén egész éiben toborozhatnak. szerződtethetnek munkaerőt. Azokat a dolgozókat, akiket előző évben valamely idényjellegű vállalat foglalkoztatott, s más megye területén laknak, az illetékes megyei tanácsnál tett előzetes bejelentés után a következő évben vissza iehet szerződtetni. Azok helyett, akik az újbóli szerződést nem vállalják, külön engedély nélkül lehet szerződtetni más dolgozókat. A miniszteri rendelet értelmében a munkaközvetítő szerveknél munkura jelentkezők közvetítése továbbra is ingyenes, s a közvetítést semmilyen címen nem lehet megtagadni. A vállalat a dolgozót, ha az valamilyen feltételnek nem felel meg, nem köteles alkalmazni, ugyanakkor a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítéskor felajánlott munkakör elfoga* dására. A munkakönyvekről szóló rendelkezés tágabb lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos idénymunkáknál munkakönyv nélkül is alkalmazhassanak embereket. Az eddigi három nap helyett egyfolytában hat napig lehet munkakönyv nélkül alkalmazni a mező- és erdőgazdaságban, s e gazdaságok termékeit feldolgozó munkáltatóknál olyan dolgozót, aki másutt munkaviszonyban van, de éppen szabadságát tölti. Munkakönyv nélkül dolgozhatnak téli fagyszünet alatt az építőipari, kő- és kavicsipari és egyes kommunális vállalatok munkásai. A tsz-tagoknak eddig munkakönyvre volt szükségük ahhoz, hogy valamely vállalatnál elhelyezkedjenek. Január 1-től elegendő lesz a tsz-elnök írásos engedélye. A munkakönyvi bejegyzések is némileg megváltoznak. A „munkaviszony megszűnésének módja" rovatba háromféle bejegyzést lehet írni. Ha a dolgozót más vállalathoz áthelyezik, akkor „áthelyezve", ha felmondás nélkül kilép, a felmondási időt nem tölti le, vagy fegyelmi úton, illetve bírói ítélet alapján szűnik meg mun. kaviszonya. úgy a „kilépett'' szöveget kell bejegyezni. Más esetekben a „munkaviszony megszűnt" szöveg kerül a munkakönyvbe. A „felmondás a vállalat részérói" bejegyzést többé nem alkalmazzák. Az eddigi gyakorlattól eltérően nem írják elő a munkakönyvek bizonyos csoportosítását. ami a munkaügyi osztályok munkáját könnyíti (MTI) A

mindennapi pártéletben alapvető kérdés, hogy milyen a párt vezető szerveinek munkastílusa, munkamódszere. Ez a jövőben is így lesz, mert a párt előtt növekvő és egyre bonyolultabb feladatok állnak. Ezért a pártban minden szinten — alapszervezeti és járási bizottsági szinten is — a munkastílust, a munkamódszert szüntelenül tökéletesíteni, fejleszteni kell. Eddig is, de most különösen nagyszerű forradalmi célkitűzések valóraváltása áll a párt előtt. Ez a helyzet nem tűri meg a panaszkodó, sajnálkozó és a szétfolyó vezetést, irányítást. Eddigi eredményeink felhatalmaznak bennünket arra, hogy még bátrabban, magabiztosabban cselekedjünk. Több mint egy évtizede töretlen utat járunk. Ez idő alatt roppant gazdag tapasztalatok halmozódtak fel, kialakult a pártban az alapot képező munkastílus, munkamódszer, amelyet alkotó módon tovább kell gazdagítani. Tízezrével nőttek fel a pártnak olyan vezetői, akik bár különböző szinteken dolgoznak, minden tekintetben és alkotó módon képesek fejleszteni a pártmunka módszerét. Az elemző tevékenység a pártmunkában mindennapi szükségletté vált. A feladatok valóraváltása igényli a tudást, a helyes módszerek megválasztását, azok alkalmazását. Nem lehet felelőtlenül cselekedni. Minden feladat megvalósulásakor számba kell venni a politikai, a gazdasági és az erkölcsi hatásokat. Emellett időben fel kell ismernünk a végrehajtás során szerepet játszó pozitív és negatív tényezőket. A forradalmi munkamódszer ma a pártmunkában a tudományosság igényeivel lép fel. Az utóbbi hónapokban elemeztük azokat a módszereket, ahogyan a pártvezetőségekkel és az egyéb területeken dolgozó kommunista vezetőkkel foglalkozunk. Az eddigiek során a járási pártbizottság rendszeresen főleg a titkárokkal foglalkozott. Általában a helyszíni segítségadás során is a titkárokkal beszéltük meg a tennivalókat. A vezetőségi ülésekre is igyekszünk eljutni, s ez jól szolgálja a vezetőkkel való foglalkozást. A pártvezetőségek reszortfelelőseivel évente egy-két alkalommal nyílik csak lehetőség arra, hogy részükre járási szintű értekezletet tartsunk. Viszont a járás községeiben a különböző területeken dolgozó kommunista vezetők száma is jelentős, akikhez még nem igen.ÁüftttVnk MéS ma is a legtöbb esetben csak a párttitkárokkal, a tsz-elnökökkel, a tanácselnökökkel, az iskolaigazgatókkal kerülünk kapcsolatba. A kommunista vezetőkkel való rendszeres foglalkozás hiányát a pártmunka fogyatékosságának minősítettük. A növekvő feladatok, a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése, fejlődésiünk soron levő feladatai viszont egyértelműen igénylik a kommunista vezetőkkel való rendszeres foglalkozást is. A pártbizottságnak meg kell találni a megfelelő módszereket, hogy időről-időre felkészítse a községi kommunista vezetőket egy-egy feladat sikeres teljesítésére. A taggyűlések, a pártvezetőségi ülések alkalmas fórumai a vezető kommunistákkal való eszmecserének. Szükséges azonban a községekben a kommunista vezetők részére olyan vitafórumot biztosítani, ahol mód nyílik egy-egy kérdés megtárgyalására, a gazdasági, a politikai és az ideológiai problémák megbeszélésére. A községekben levő állami intézmények, gazdasági szervek vezetői nagyobb önállósághoz jutottak,' illetve jutnak. Már maga az a tény is, hogy ezt igénylik, igen pozitív jelenség. De a pártnak jobban kell vigyáznia arra, hogy a felnövekvőben levő községi vezető kommunista kollektívák — amelyek eddig is bebizonyították már alkalmasságukat a vezetésre, és az ő példájuknak, helytállásuknak döntő része van az elért eredményekben —, érdembelileg rászolgáltak arra, hogy többet törődjünk velük. A jövő alakítása falun nagymértékben tőlük is függ. Eddig is így volt, de a jövőben még inkább az embereken múlik a nagy dolgok valóraváltása. A kommunista vezetők formálói, alakítói az emberi közösségnek, példamutatásuk, magatartásuk, ügy iránti szeretetük az emberi közösségek előtt zajlik le. Sok múlik rajtuk. A járási pártbizottságnak és a községi pártalapszervezeteknek a kommunista vezetőkkel való foglalkozásra alkalmas fól'um a községi kommunista aktíva ülés. Szjükséges időközönként fontos kérdésekben megteremteni a kommunista vezetők egységes fellépését. A politikai, gazdasági, ideológiai kérdésele helyes értelmezése szintén igényli a kommunista aktíva fórumát. A sikerek elérése döntő mértékben minden kérdésben a vezetőkön is múlik. A feladatok valóraváltása a vezetők kezdeményezései nyomán indul el. E

hhez útmutatásul szolgál a Politikai Bizottság 1967. május 9-i határozata, amely a káderekkel való foglalkozás megjavítását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Pártbizottságunk ez év második felében napirendre tűzi a határozat végrehajtásának feladatait. E napirend előkészítéséhez úgy fogtunk hozza, hogy az elmúlt hónapokban a szegedi' járás 30 községében kommunista aktíva üléseket tartottunk. A pártszervezetek vezetőségein kívül részt vettek a pártcsoport-bizalmiak, a tömegszervezetek kommunista vezetői, az államhatalmi és gazdasági munka területén dolgozó vezetők. A IX. kongresszus a párt munkastílusának, munkamódszerének további, az igényeknek megfelelő fejlesztését jelölte meg. Az aktívaüléseken a pártról, a pártmunka végzéséről, a párt vezető szerepének továbbfejlesztéséről, kommunista vezetők magatartásáról esett szó. Hogyan tovább és milyen módszerekkel végezzük a mindennapi pártmunkát? Tartalmát és célját tekintve a községi pártszervezetek életében nem mindennapi esemény volt. A községekben közel ezer kommunista vezető dolgozik. Az elmúlt évek, a szövetkezeti mozgalom évei különösen a szegedi járásban nagy és bonyolult feladat elé állították a pártszervezeteket, a kommunista vezetőket. Meg kellett tanulni vezetni, irányítani, be kellett bizonyítani falun is a szocializmus létjogosultságát, a nagyüzem fölényét, az egyéni kisüzemi gazdaságokkal szemben. Ez sikerült! A falu társadalma, a szövetkezeti parasztok, a falu értelmisége ezt már nem vitatja. Sokan már el sem tudják másképp képzelni, csak így, ahogyan most van. Hol tartunk a szövetkezeti parasztemberek bizalmával? Kételyek nélkül mondhatjuk, hogy nagyobb a bizalmuk a szövetkezet iránt, mint valaha is az egyéni gazdaságok iránt. Nagyobb biztonságban élnek és dolgoznak. Korábban az egyéni gazdaság próbálkozásának, vállalkozásának rizikója nyomta vállukat, ma viszont a szövetkezetbe vetett bizalom teszi őket naggyá, erőssé. mr etségtelen, hogy ez az eredmény a 14 párté, azoké a kommunistáké, kommunista vezetőké, akik a kezdet kezdetén álltak az élre, hogy bizonyítsanak. A pártszervezetek, a kommunista vezetők jó propagandistáknak bizonyultak. A szocializmus elmélete vált éltető erővé abban a szándékban, hogy bebizonyítsák az ország e térségében is, a nagy kiterjedésű tanyavilág sok tízezres tömegeinek, hogy a szocializmus az egyedüli út a felemelkedéshez. A kommunista aktívaüléseken szóltunk azokról a helyenként megnyilvánuló káros jelenségekről, amelyeket egyes kommunista vezetők idéznek elő. Ahol szükséges volt, ott névreszólóan bírálták a hibákat elkövető jelenlevő vezetőket. A tájékoztató során arra biztattuk a kommunista aktíva résztvevőit, hogy bátran, őszintén, elvtársi szeretetből védjék egy-, mást a hibáktól, mert ezzjl a pártot is védik. A hibák elkövetésével viszont a párt tekintélyét csorbítják. Arra kértük az aktivákon jelenlevő kommunista vezetőket, hogy az ö magatartásuk, kezdeményezésük nyomán erősítsék tovább a pártszervezetekben azt a kritikai légkört, amely ma az egész pártban uralkodik. Elmondtunk példákat leváltott, a pártból kizárt volt vezetőkről, akik visszaéltek a párt bizalmával. Azért jutottak ide, mert ezeket a vezetőket nem bírálták időben a község kommunistái, de a felsőbb szerveknél dolgozó elvtársak sem. A hibák elnézése, a helyenként felbukkanó elvtelenség. az őszinteség hiánya egyikőjüket-másikójukat börtönbe juttatta. Roppant hasznos tapasztalatokra tettünk szert, e munka során is hasznosítani kívánjuk a pártbizottság munkájában a kommunista aktívaüléseken elhangzott jó javaslatokat. Mély eszmei gondolatok hatották át a falusi kommunisták aktívaüléseit. Az eredmények számbavételére, s egy pillanatra sem megállva. még célratörőbb pártmunkára van szükség. Ez a viták során mindenütt hengsúlyt kapott. A kommunista vezető kollektívák politikai fellépését. az egységes cselekvést kell biztosítani. Ma már a falvak népei igénylik a politikai vezetőt, de nemcsak a párttitkár személyében. Egyetlen vezető sem teheti meg, hogy bezárkózzon a szűk gazdasági prakticizmusba. Ezek a gondolatok, igények vetődtek fel a 30 községben megtartott aktívaüléseken, amelyeken 776-an vettek részt, s hangjukat hallatták 244-en. A felszólalók között volt 25 járási pártbizottsági tag, 75 párttitkár, 33 tanácsi vezető, 45 termelőszövetkezeti vezető, s 69 pártvezetőségi tag, pártcsoport-bizalmi. A

járási pártbizottság egyik legfontosabb törekvése, hogy a jövőbén még eredményesebb segítséget adjon a községekben eléggé nehéz körülmények között dolgozó kommunista vezetőknek. Napról napra szükség van a bátorításukra, az elvi segítségadásra, a jó módszerek, tapasztalatok megismertetésére, szükség van a kölcsönös informálódásra. Az ilyen segítségadás során arra törekszünk, hogy időről időre megteremtsük kommunista vezetők kollektív cselekvő fellépésének egységét, s hogy ezt az egységet biztosítsuk a feladatok megszervezésében. végrehajtásában. CSAPENSZKI ISTVÁN, a szegedi járási pártbizottság első titkára Vasarnap, 1967. „kfóber 22. DÉL-MA<SrARORSZA9 3