Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

Hiányzik egy aláírás... A Szegedi Kazánjavító Ktsz 1964-ben- költözött dorozsmai úti telepére. Nem túlzá.s, romantikus körülményeit között kezdődött az élete, a terület nem volt közművesítve, egyetlen használható épület sem állt rajta. A munkások először egy nagyméretű katonai sátrat húztak fejük fölé, ebben kezdtek dolgozni. A „sátoros szövetkezete csakhamar fejlődésnek indult. Kutat fúrtak, majd új üzemházat, s legutóbb egy szerelőcsarnokot építettek. Tavaly a munkások közel egyhónapi munkabérüket kapták nyereségrészesedésként, az idén termelésük eléri a 10 millió forintot Nemrég jelentő® exportlehetőség adódott a szövetkezet számára, a Szovjetunió részére készülő baromfifeldolgozó gépekhez gyártanak alkatrészeket Sajnos, a nekilendülésnek egyelőre vége. Hiába a sokat ígérő perspektíva. A Kazánjavító Ktsz végérvényesen kinőtte körülményeit, a meglevő szociális létesítmények nem tudják kielégíteni a munkásokat. Jellemző, hogy az iroda egy kiöregedett vasúti kocsiba szorult; 70 emberre mindössze 20 négyzetméteres öltöző és négy zuhanyozóval felszerelt fürdő jut! A szövetkezet munkaerőgonddal küzd. De a jelentkező — ahogy meglátják az öltözőt fürdőt — azonnal visszafordulnak. A ktsz ezért látott hozzá egy új üzemház építéséhez. A beruházási programot az OKISZ is elfogadta. Van kivitelező, anyag, de érthetetlenül valahol mégis megakadt az ügy. A ktsz nem kapta meg a végleges engedélyt és a hitelt a szociális ház felépítésére. A Csongrád megyei KISZÖV. ben mindenképpen Indokoltnak tartiák a beruházást; a kazán 1a vító ktsz rászolgált, fejlődéséhez szükség van erre. Az idő múlik, eltelt a nyár, sajnos, búcsút mondott a hosszú és meleg ősz is. Az a bizonyos aláírás talán télre vár — amikor már úgysem lehet megkezdeni az énítkezést? Matkó István Neves szovjet költök érkeznek a szegedi irodalmi estre Az októberi forradalom jubileuma alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet költők, Mihail Lukonyin vezetésével, hétfőn Szegedre látogatnak. Este 7 órakor a Tisza szálló koncerttermében a dél-magyarországi írócsoport, az MSZBT megyei elnöksége és a városi tanács művelődésügyi osztálya rendezésében irodalmi műsorban mutatkoznak be a költészet szegedi szerelmeseinek. A szem tői-szembeni találkozást Rozsgyesztvenszki), Ohudzsava, Lukonyin, Kazakova, SzergeJev és a hazai publikum között a szegedi színház művészei: Szabó Kálmán, Kovács János, Miklós Klára és Csernák Árpád közvetítik. Bevezetőt dr. Csukás István, tanszékvezető egyetemi tanár mond. gyűjteménye 1950-ben jelent meg Irkutszkban. Sokoldalú és termékeny író, eddig 16 kötetet írt: verseket, riportgyűjteményeket, gyermekmeséket, melyeket Moszkvában, Novoszibirszkben, Irkutszkban publikált Legismertebb műve a Talpfák (Spali) verseskötet 1964-ben került a szovjet olvasók kezébe. Fenyvesi István Közlekedéstodominyi konferencia A Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében kétnapos konferencián vitatják meg a főváros, a vidéki városok, általában az egész ország közlekedésfejlesztésének időszerű kérdéseit. A tanácskozást csütörtökön dr. Csanádi György közlekedésés postaügyi miniszter nyitotta meg a Közlekedési Múzeum tanácskozótermében. Fényképksáliafás Odesszáról Mintlia csak a szegedi utcák kerültek volna a tablókra, a Csongrád megyei tanács székházának előcsarnokában megnyílt, Odeszszát bemutató kiállításon — olyan ismerős az egész. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a KISZ megyei bizottsága által rendezett kiállítás képeit az odesszai pártbizottság és SZMBT ajándékozta városunknak, felszabadulása alkalmából. Házakat, utcákat, embereket közvetítenek ezek a képek, a tengerparti város sajátos arculatát, amelyben — nem hiába a testvérvárosi kapcsolat — szegedi utcák hangulata, városképi kultúrája rezonál. Láthatjuk múzeumait — a képzőművészeti és régészeti —, a Puskin múzeumot és a Forradalmi múzeumot, becsesebb képzőművészti alkotásaival egyetemben; az opera és balett-színházat, és láthatjuk a híres „Patyomkln" lépcsőt is. Ízelítőt kapunk iparáról, divatműhelyéről, jellegzetes óriás daruiról — és hogy a körképből semmi ne hiányozzon — pihenő, szórakozó fiatalok életéből. RÓBERT ROZSGYESZTVENSZKIJt a magyar olvasók jól ismerik a Négy szovjet költő című kötetből. Kétszer járt már hazánkban, Rekvlem-je — Kabalevszkij zenéjével — magyar hangversenytermekben is felcsendült, „Levél a XXX, századhoz" című nagy lélekzetű költeménye méltán szerepel legjobb előadóművészeink programjában. Az altáji születésű költő nemcsak Amerikát — az Északi-sarkot is megjárta: A vízen vándorló sugárút című kötetében elementáris erővel ábrázolja a sarkkutatók hétköznapjait. Nemzedéke közéleti felnőtté válását, erkölcsi igényességét a forradalmi hagyományok romantikája és a holnap tudományos-emberi távlatainak érzékeltetésével fejezi ki — nyelvileg is mai, verselésében is korszerű formában. RIMMA KAZAKOVA 1958 óta jelentkezik köteteivel. Sokat utazik, különösen a Távol-Kelet hagyott benne fel-felbukkanó nyomot vad szépségével, rohamos lüktetésével. Szenvedélyes hangú lírikus, nőiesség és etikai kérlelhetetlenség olvad egybe többnyire szaggatott-zaklatott hangulatú verseiben. Rab Zsuzsa a Hózápor című antológiában „keményen mértéktartónak" nevezi. BULAT OKUDZSAVA — akinek a Nagyvilág már több versét bemutatta — valóságos iskolát teremtett azzal, hogy lírai hangszerelésű, a hétköznapi érzések mögött filozofikus tartalmat bújtató verseit, a maga szerezte dallamokon* gitár kíséretében adja elő. A régi orosz románcok és a mai szovjet városi folklór songjainak sajátos hangulatú ötvözete szólal meg rendkívül népszerű, kirándulásokon, baráti összejöveteleken országszerte dalolt verseiben. MIHAIL LUKONYIN az idősebb nemzedék tagja. Traktorgyári munkásból lett költő a harmincas évek derekán. „Szívdobogás", „Egy munkás nap" és más kötetei után az elmúlt évek egyik könyvsikere lett „Szerelmi vallomás" című ciklikus poéma ja. A forradalommal egyidős nemzedék nehéz, de vonzó útjáról vall inkább hagyományos verselésű, végig magas érzelmi-gondolati hőfokú művében. Jelenleg az Ami elengedhetetlen címmel új, válogatott verseinek kötetén dolgozik, s tanít a hírneves Gorkij író-főiskolán. MARK SZERGEJEV — szibériai költő, első lírai Az első kudarc uavmek Egy kis városrendezés ^Egy olvasó" jeligével kaptuk a következő levelet: „Az Üttőrő tér végében lakók örömmel nézik az ott emelkedő új, nagy épületeket. Sok ember gondolt már arra, vajon miért nem építik be a tér egy részét is ugyanilyen épületekkel? így igen nagy, gondozatlan, elhanyagolt, látogatottsága minimális. Kár parlagon hagyni, amikor sokkal kisebb, rossz telkeken, foghíjakon építkezünk a városban. A környéken sok a magánház, a kisgyerekek számára játszótérnek nem szükséges. Az úttörőknek, úgy vélem, fele is elég volna. hiszen csak alkalomszerűen használják.'' Mivel már máskor ls érte „támadás" Szeged tereit, nem hagyhatjuk szó nélkül az Úttörő térrel kapcsolatos észrevételt. Olvasónknak nincs igaza: szükség van rá, így, teljes terjedelmében. Bár Szegeden aránylag több a zöld terület, mint más hasonló városokban, mégsem elég. A napi városrendezésnek mindig szem előtt kell tartania a város fejlődését. A ma még nagynak tűnő tér a környék beépülése után egyáltalán nem lesz nagy. Azzal sem értünk egyet, hogy elhanyagolt. A kerületi tanács éppen az utóbbi években hozatta rendbe, szép út vezet át rajta, kellemes virágágyak díszítik. Azzal pedig, hogy Úttörő térnek nevezték el, s átadták a környék úttörőinek, példamutatóan jártak el. Van még a városban elég terület lakóházépítésre, bún lenne ezt elvenni a járókelőktől, pihenő öregektől, játszó gyermekektől. „Szökik a villamos" „Október 17-én, 10 óra 30 perckor a Fodortelep felé közlekedő 307—308-as számú ikerkocsi megszökött a központi megállóból — írja Kovács Mihály olvasónk. — Mire a Rókus felől érkező kocsi lefékezett, s megállt, emez sebes iramban nekiindult. Az átszállni szándékozó utasok hoppon maradtak. És ez nem először történt. Mivel tudjuk, hogy a villamosok dolgozói között szép számmal vannak udvarias emberek is, nem ártana, ha az említett kocsik személyzete példát venne róluk, s leszokna a szökésről." Verik a lovakat Már nem először adunk helyet olyan levélnek, melyáru Nagykereskedelmi Vállalat főosztály-vezetője válaszolt: „A lap megjelenésének napján kivizsgáltuk a szegedi fiókunk ecetellátottságát. Megállapítottuk, hogy szeptemberben állandóan volt raktáron 10 és 20 százalékos ecet ís. Megállapítottuk továbbá, hogy a fiók inkább a 20 százalékos ecet forgalmazását szorgalmazta. Még október 4-én 18 boltba 2 ezer 500 üveg 10 százalékos ecetet szállítottunk, s túraszállításaink alkalmával is már csak ilyet adunk az üzleteknek". Isten hátarnögött! vidéken, a kietlen-zord tajgán elevenedik meg Eduárd Gavrilov és Valerij Kremnyov filmjének története: egy frissdiplomás tanítónő első kudarcainak, első nekibuzdulásának, első könnyeinek, értetienségbe-ütközésének és első vigasztalanságának hétköznapi históriája. Ott, ahol a madár is fázósan repül tovább, a vonat csak másodperceket vesztegel, és ahol az iskolából kirajzó gyermekhad vad örömmel csatangol fel karcsú fenyők útvesztő rengetegébe, fázósan zsugorodik az erdész-piszkálta zsarátnok köré, és regényes fantáziával ábrándozik el a szibériai táj fennségén. A körülmény-környezet ismerős, ha más képzeletállította tilalomfákkal szegélyezetten, de sokezer kilométerrel errébb, nálunk is érzékeny valóság: az egyetem-főiskola nemesen egyszerű tanárképző műhelyéből elkerülni a perifériára. Oda, ahol hatványozódik a tanítósors, milliméterekre törpül a tanár-diák távolság, s ahol a fegyelmezés sokkalta több a városi iskolák steril-szabályainál. Olyan élettörvényt kell itt magára szabni a pedagógusnak, hogy annak falanxába valamennyi lehetséges helyzetnek határozott megoldás maradjon. Egy tétova-elejtett szóra, bizonytalan lépesre felbolydult a tizenévesek lelkiismerete, követelődző igazságszeretete, romantikus betyárbecsületé. fA tanítónő olyan közegbe ütközik, melyen csak kiskapukat talál. Botond-rést nem üthet rajta, az intézett kikristályosodott — persze nem vétkes, rossz, cinikus, de erényeinek mértékében, hibáinak fokában elmerevedett — rendtartásával szemben kevésnek bizonyul. Pedig nem is jött világmegváltó akarással, modern-liberális lobogással a fővárosból, csupán ösztönösen érzett-vállalt egyéniségével igyekezett hajthatatlanul ellenállni pedagógustársai szürke sorbaállásának. A történet végén ugyanarra a vonatra száll fel, amellyel jött; visszaindul Moszkvába, ám veresége csak ideiglenes. Erre céloz tanítványainak konok szolidaritása, néhány kollegájának hallgat ólagosfélve megsúgott rokonszenve. N. L Stan és Pan, a nagy nevettetők Két észrevétel Sándor Mátyás írja a Ju— amennyiben ez átmenetileg segítséget jelentene — felajánl 150 mázsa 500-as cementet, melyet megállapo,, , , . . dás szerint legkésőbb 1968. ben olvasóink szóvá teszik február 28-ig kellene réazt az állatkínzást, melyet a szünkre visszaszállítani.'' téglát fuvarozó kocsisok Örömmel adunk helyet az hász Gyula utca 5/b-ből; művelnek a rókusi Izabella- elvtársi segítségnyújtás szép „Mák ugyan kapható, de *. példájának, s reméljük, az éleimiszer-kiskereskedehogy a városgazdálkodási lem hanyagsága miatt fél vállalat élni is fog vele, ha eXr taláf $5 a cementhiány meg mm- üzletet, ahol megdarálhatdig tart. ja." hídon és a közúti Tisza-hídon. Most ismét erre hívja fel a figyelmet N. N. levélírónk: „A fuvarosok ütik a szegény lovakat, de azok nem tudnak menni, annyira csúszik a lábuk. Miért nem szórják le homokkal az utat? A járókelők örülnének, hogy ilyenkor lenne ott egy rendőr, aki megakadályozná az állatok kínzását". Adnak kö'csön cementet Október 6-i számunkban „Új utak, járdák készülnek" címmel számoltunk be a városgazdálkodási vállalat idei munkáiról. Arról is írtunk, hogy a tervbe vett befejezési határidők teljesítése veszélybe került, mivel cementhiány gátolja a munkát. Cikkünkre a csengelei Aranykalász Termelőszövetkezet reagált, s Gazsovits József tsz-elnök a következőket írja: „A cementhiány elhárítására szövetkezetünk Gyors intézkedés A Dél-Magyarország október 4-i számában „Van és mégsincs" címmel foglalkoztunk az üzletek ecetellátásával. A cikkre Jankó Imre, a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és VegyiA Népkert sor 13-ból Priska Pál kér segítséget a gázműtől: „Lakásunkban június eleje óta le van zárva a gáz és gázszolgáltatás egyáltalán nincs. Többször is felkerestük a gázművet, de a vízmelegítőt még mindig nem alakították át földgáz használatára. Nagyon kérnénk sürgős intézkedést!" Szerkesztői üzenetek Stant és Pant alaposan kiporolták — már úgy értve, a filmjüket: zenéjét kicserélték, vágásokkal megfrissítették — míg most újra a nézők elé kerülhettek. A régi időkre nem is emlékeztet más — a nők akkor is rövid szoknyát hordtak, a férfiak pedig, úgy mint most többnyire nadrágot —, mint a sodró és mozgalmas történések, sziporkázó gegek és a harsány nevetés. A húszas években virágkorát élő amerikai fiimburleszk nevettetőinek sorában találjuk Stan Laurelt és Olivér Hardyt, akik az alkatuk teljes különbözőségében rejlő komikumot gyümölcsöztették főleg a Chaplin-filmeknél, persze egysíkúbb, de egységesebb koncepció szerint. A habos torták, csetlésekbotlások világában igazán jól érzik magukat hőseink, a szisztematikus rombolásra és verekedésre azonnal kész Stan és Pan, Illetve sors és szereplőtársaik, a szintén neves Charlie Chase, Max Davidson és Edgár Kennedy. A filmek rendezési elvéül szolgáló spontaneitást, az igazi tűzvészekre és bonyodalmakra váró készenlétet, a varieté, cirkusz és színpadi vígjáték ötvözetéből megszülető burleszk minden sikeres eredményét élvezhetjük végig ebben a filmösszeállításban. 3. A. Bírósági ítéletek Tiszai István: A családiház-építkezésekkel kapcsolatos eredményekkel és problémákkal 1967. szeptember 22-től három folytatásban megjelent írásunk foglalkozott. Mivel lapunkat járatja, bizonyára megtalálja odahaza. Sebők János, Kecskemét, Kis utca 8.: Nyári emlékeiről írt levelét megkaptuk, s egy mondatát idézzük is: „Jövőre. is elmegyek Szegedre, olyan jól éreztem magamat." B. K.: A Dugonics tér repdezését még az idén befejezik, a Rákóczi tér átépítése is nagyjából kész lesz a Leninszobor avatására. „Magányos emberek" feligére: Levelében igen érdekes gondolatot. ötletet vet fel. Kérjük, kísérje figyelemmel lapunkat, rövidesen foglalkozunk a magányos emberek problémájával. AZ ALNYOMOZÓ Pintér Gyula 35 éves, Szeged, Földműves utca 33. szám alatti lakos, alkalmi munkás, büntetlen előéletű korábban fegyveres testületnél szolgált. Leszereléskor fegyvertartási engedélyét és utazási igazolványát nem szolgáltatta vissza, sőt azokat meghamisította. „Előléptette" önmagát hadnagynak, az igazolványát is úgy javította ki. Egy alkalommal ittasan jelent meg a szegedi nBgyállomás várótermében, ahol megszólított egy fiatalkorú lányt, s kiadta magát a vízi rendőrség nyomozójának. Felszólította a lányt, hogy saját érdekében kövesse. Lecsalta a Tiszapartra a Boszorkányszigetre, ahol a lánnyal erőszakoskodott. Az álnyomozó karmaiból három katona mentette ki a lányt. Pintér Gyulát a szegedi megyei bíróság erőszakos nemi közsülés kísérlete és közokirat-hamisítás bűntette miatt vonta felelősségre és jogerősen 1 év 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, s 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kötelezte kényszerelvonó-kezelésre is. Büntetését szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. A PÁLINKÁZAS KÖVETKEZMÉNYE Két testvér, Borbás Jáno6 és Borbás József, Szeged, Szűcs utca 12. szám alatti lakosok egy alkalommal együtt mentek el szórakozni. Fejenként nyolc féldeci pálinkát fogyasztottak el, s annyira leittasodtak, hogy a további kiszolgálást megtagadták tőlük. Borbás József ekkor odament egy asztalhoz, ahol egy 58 éves ember ült, s megitta előle a nagyfröccsöt. Az idős ember emiatt felháborodott, mire az idősebbik Borbás többször ls megütötte. Végül ls eltávolították őket a helyiségből, kint az utcán azonban belekötöttek egy munkásőrbe, akitől Borbás János el akarta venni a pisztolyt, hogy bent a vendéglőben rendet teremtsen. Egy másik munkásőr sietett társa segítségére, a fiatalabb Borbás azonban azt tettleg bántalmazta A Csongrád megyei bíróság Borbás Jánost hivatalos személy elleni erőszak miatt 1 év 6 hónap, Borbás Józsefet 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte jogerősen. Büntetésüket szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen töltik le. Péntek, 1967. október 30. D£f.-ffl A GYARORSZA 9 $