Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

Veled vagyunk, Vietnam? Fiatalok tiltakozó gyűlése Dr. Petri Gábor beszél tiltakozó A szolidaritási hét egyik legnagyobb hatású demonstrációja a fiataloké volt; a KISZ Szeged városi bizottsága és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ-bizottságával együtt rendezte meg a kenderfonógyárban a szegedi ifjúsági nagygyűlést. Ifjúmunkások, ipari tanulók sereglettek össze munka utón a tágas művelődési teremben. Az elnökségben foglaltak helyet Lacsán Mihályné és dr. Petri Gábor, Szeged országgyűlési képviselői is. Palotai Jenóné, a vállalat KISZ-bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd egy vietnami költemény teremtette meg a nagygyűlés vádló-tiltó atmoszféráját. Giang Nam: A rokka éneke című versét átélten, drámai hangütéssel adta elő Farkas Ferenc, az Irodalmi Színpad tagja. Ezután dr. Petri Gábor emelkedett szólásra. Személyében az orvosprofesszor beszélt arról, hogyan bombázzák halomra Vietnam kórházait, iskoláit az amerikai agresszorok, s a hév, ami érvei, megállapításai mögött érződött, a szenvedelyes logika, amivel e háLiebmann Béla felvétele a szegedi fiatalok gyűlésén ború értelmetlenségére és embertelenségére rámutatott, ismét megerősítette meggyőződésükben a jelenlevőket: „Nem lehet közömbös számunkra, mi történik Vietnamban! Segítenünk kell ennek a szabadságáért, életéért küzdő hős népnek." Élénk helyeslés volt a válasz Nagygyörgy Ágnes javaslatára, hogy tiltakozásukat az amerikai nagykövetséghez intézett táviratban juttassák kifejezésre. „Önök válogatás nélkül bombáznak kórházakat, lakóépületeket, polgári célpontokat; gyermekeket, védtelen nőket és magatehetetlen öregeket gyilkolnak!" — hangzott a megbélyegző szöveg egyik részlete a vállalat 1500 fiatalja nevében. Nagy taps köszöntötte Dinnyés Józsefet, a polbeat pályázat közönségdíjas énekesét, mikor gitárjával a pódiumra lépett, hogy ő is tiltakozzék — dalokkal. Donovan: És húzódik a háború című dalát; a fiatal szegedi költő, Veress Miklós megzenésített szép versének — Ballada az amerikai katonáról — előadását, s egy amerikai népdal tolmácsolását nagy tetszéssel fogadták a fiatalok. Gyárban, ktsz-ben, hivatalban Más üzemekhez hasonlóan. a szegedi 2. számú postahivatal dolgozói is tiltakozó gyűlést rendeztek a vietnami szolidaritási hét alkalmából, a vietnami nép és hősies küzdelme mellett, s az agresszorok ellen. Táviratukban, melyet eljuttattak az amerikai követséghez, békét és szabadságot követelnek a harcolóknak. A ktsz-ek dolgozó! is felemelik szavukat az amerikai agresszió ellen. Tegnap a Szegedi Szerszámkovács Ktsz központi telepén a kovácsüzemben, valamint a gépműhelyben tartottak tiltakozó gyűléseket. A dolgozók táviratban fejezték ki elítélő véleményüket az USA vietnami háborújáról. Az ÉVM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat szegedi és vidéki munkahelyein ez'ekben a napokban tartják a negyedik negyedévi termelési tanácskozásokat. Az 5-ös számú szakipari főépítés-vezetőség munkásainak tanácskozásán Almáéi István brigádvezető javaslatára több mint 150 dolgozó fejezte ki tiltakozását az Amerikai Egyesült Államok agressziós politikája ellen. Az ő felhívásukra a tegnap délután megtartott termelési értekezleteken is állást foglaltak az építők a vietnami háború ellen, a hős vietnami nép mellett. Ugyancsak tegnap délután tartották tiltakozó gyűlésüket a központi irodaház dolgozói. 1975-re felépül az első magyar alomerőmű Szili Géza miniszterhelyettes nyilatkozata Tegnap, csütörtökön reggel megkezdte munkáját Szegeden az országos erőművi konferencia, amelyen közel 250 villamosenergia-ipari szakember yksz részt. A konferenciát Vajda Gyöngy, a DÉMÁSZ igazgatója, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szegedi csoportjának elnöke köszöntötte, majd Schiller János, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója tartott megnyitó előadást. Ezután Szili Géza, a nehézipari miniszter helyettese a villamosenergia-ipar fejlesztésének időszerű kérdéseiről és távlati fejlesztésének irányairól tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Ezt követően még két előadás hangzott el, majd vita következett. A konferencia ma, pénteken folytatja munkáját és délután fejeződik be. A konferencia alkalmából Szili Géza miniszterhelyettes, az MTESZ elnökségének tagja interjút adott lapunk munkatársának. Bevezetőjében elmondta, hogy bár a negyedik ötéves terv pontos tényszámai még nem ismeretesek, a vülamosener. gia-ipar elképzeléseit kidolgozták, mivel az erőművi tervezés és kivitelezés átfutási ideje legkevesebb négyöt esztendő, s fontos feladat, hogy ezeket a koncepciókat a szakemberek minél szélesebb köre megismerje. — Milyen igényekre számítanak villamos energiából a következő 5—10 esztendőben? — A villamosenergia-iparban végzett számítások szerint 1970-ben a várható csúcsterhelés 3000 megawatt lesz, s 1975-re körülbelül 4500 megawattra számítunk. — Az igények kielégítése érdekében milyen beruházásokat terveznek? — Ezeket a növekvő igényeket a folyamatban levő és a tervezett erőművi beruházások kielégítik. Befejezés előtt áll a Dunamenti Hőerőmű építése, s épül a munkács—gödi 400 kilovoltos átviteli rendszer, amelynek figyelembevételével 1970-ig közel 400 megawattal nő villamos energia importunk a Szovjetunióból. Ugyancsak épül a 600 megawattos Gyöngyösi Hőerőmű, amelynek egy részlege 1970ben már energiát szolgáltat. — A hőszolgáltatást is az erőművek biztosítják. E téren vannak-e, vagy lesznck-e újabb beruházások? — Az ipari és a kommunális hőszolgáltató erőművi kapacitást. 250 megawattal növeljük 1970 és 1975 között. Egyébként ebben az időszakban elképzeléseink szerint 1400 megawatt kondenzációs erőművi kapacitásra van szükség, figyelembe véve az import alakulását is. Ebből 200 megawattot fedez a Gyöngyösi Hőerőmű utolsó 200-as gépegysége. — A fennmaradó 1200 megawattot hogyan teremtik meg? — Üjabb 200-as gépegységgel bővítjük a Gyöngyösi Hőerőművet, s így az 800 megawattos teljesítőképességű lesz. E bővítés tüzelőanyag-bázisa későbbiekben csak a visontai lignitbánya. 200 megawattal bővítjük az Oroszlányi Hőerőművet is, s az előzetes vizsgálatok és a részletes számítások alapján felépítünk Adony környékén egy 800 megawattos új hőerőművet, amely a dunántúli szénbányák gyengébb minőségű szeneire épülne. Ezek a tervezett erőművek szénhidrogén-tüzelésre is alkalmasak lesznek. A tervidőszak legvégén, 1975 utolsó negyedében tervezzük üzembe helyezni az első hazai atomerőművet. — Közelebbit hallhatnánk-e az atomerőművel kapcsolatban? — Közismert a hazai atomerőmű-építési programmal kapcsolatban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya államközi egyezményt írt alá, vízzel moderált, vízzel hűtött, úgynevezett WR-típusű 800 megawattos atomerőmű Magyarországon történő felépítésére. Berendezéseit igen kedvező hitelfeltételekkel szállítják, s a ma ismert legkorszerűbb technológiai berendezésekkel. — Korszerű lesz 1975ben is? — Értem, mire gondol, hiszen szakmai körökben is felmerült, hogy ez a típus az általunk előirányzott üzembe helyezési időpontban kellően korszerű lesz-e. Ezzel kapcsolatban csak néhány gondolatra utalok: az USA-ban 1973-ig előirányzott igen tekintélyes atomerőmű-program közel háromnegyed részét az általunk is építeni tervezettel azonos, vagy ehhez hasonló típussal, elgőzölögtető reaktorral kívánják megoldani. A nálunk felépülő atomerőmű már nem azonos a Szovjetunióban működő hasonló típussal, hanem annak legújabban korszerűsített változata. Amikor üzembe helyezzük, akkor is világszínvonalat képvisel majd. — Hol építik fel az atomerőművet? — Paks községnél a Duna mellett. Azért választották ezt a Tolna megyei községet, mert az erőműveknek, de különösen az atomerőműveknek igen nagy a vízigényük. Ezért csak Duna melletti helység jöhetett számításba. Igen gondosan mérlegeltük az atomerőmű felépítésének a helyét, a szakértői csoport 12 ajánlott helyet vizsgált meg, s ezután választotta Paks községet, mint a- legalkalmasabb területet — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Szili Géza, a nehézipari miniszter helyettese. Gazdagh István ntadta megbízólevelét Irak új n agvkilvefe Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön fogadta Muhieddin Mahmud rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Iraki Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Muhieddin Mahmud megbízólevelének átadásakor beszédet mondott, melyre Losonca Pál válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent Khasraw R. Jawdat nagykövetségi első titkárt és Irhayim M. AlMuslih nagykövetségi másodtitkárt. Az Elnöki Tanács elnöke ezután hosszan, szívélyesen beszélgetett a nagykövettel. Muhieddin Mahmud megbízólevelének átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. fi panasz nem kerül pénzbe Himlő elleni oltóanyag a fejlődő országoknak A Minisztertanács ülése Tovóbbfeilesztik A Wsebb ál,atá,,ománnyal I ' rendelkező mezőgazdasági az allategeszsegügyi szolgálatot a,— ; SS! (Folytatás az 1. oldalról.) szolgáltatásokért állatállo- kó,nt bárme,y magángyakor. A ..„„1 . , ,, . latra jogosult állatorvost is Az allategeszsegügyi szol- manya nagysagatol függő megbízhatják jószágaik álS2 koS^del^! átalányt keU lategészségügyi eUátásával. mondja, hogy a bejelentési kötelezettség alá eső fertőző, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott egyéb állatbetegségek meg- Az Egészségügyi Világ- A Minisztertanács határoelozésevel, felderitésevel es szervezet kellő mennyiségű zata alapján Magyarország leküzdésével kapcsolatos ha- oltóanyag hiányában csak 500 ezer adag himlőellenes tósági járvanyvedelmi fel- vontatottan tudja folytatnia oltóanyag térítésmentes feladatokat az állami állat- világméretű himlőellenes aiánlásával támoeatia az egészségügyi intézmények kampányt. Ezért a tagálla- ' . ™gat-ia az díjtalanul látják el. Az mokhoz forult és kérte, hogy Egészségügyi Világszervezet egyéb állategészségügyi szol- ajánljanak fel ingyenes ol- •akcióját és nyújt segítséget gáltatásokért az állami ál- tóanyagot. a fejlődő országoknak, lategészségügyi intézmények Az állami gazdaságok, A lakosság téli ellátásáról egyéb állami vállalatok és intézmények, valamint a me- A lakosság téli ellátására cikkek — a káposzta- és zőgazdasági és a halászati történt felkészülésről szóló gyökérfélék, valamint a foktermelőszövetkezetek saját jelentés megállapítja, hogy hagyma — fogyasztói ára az alkalmazottként vagy terme- burgonyából, gyümölcs- ék előző évinél magasabb lesz. lőszövetkezeti tagként mű- zöldségfélékből elegendő A burgonya és a vöröshagyködő állatorvost is megbíz- készlet áll rendelkezésre, ma fogyasztói ára nem válhatnak állataik egészségügyi Burgonyából, vöröshagymá- tozik, a téli almáé pedig a ellátásával. ból és almából lényegesen tavalyinál alacsonyabb lesz. A mezőgazdasági üzemek nagyobb mennyiséget tárol- Mivel a lakosság szükségközösen is alkalmazhatnak nak, mint az előző években, leteinek nagyobb részét a állatorvost. Amennyiben az A hosszan tartó szárazság tárolt készletekből elégítheüzemnek nincs saját állat- és ennek folytán a vártnál tik ki, a szóban forgó éle!orvosa. szerződést köthet a alacsonyabb termés miatt az micikkek együttes árszintjéterületileg illetékes állat- őszi hónapokban és a jövő nél lényeges változással nem egészségügyi állomással, s a év első negyedében egyes kell számolni. (MTI) M

indenki előtt ismeretes bizonyos Péter és Pál nevű szomszéd esete, akik évekig marták egymást, zaklatták a hatóságokat a szépen zengő fülemülefüttyért. A történet, a hiábavalóságért végsőkig kitartó buzgalom a mai napig sem maradt analógiák nélkül, olyan esetekkel is gyarapítva a példatárat, amikor maga az árulkodás, pereskedés tárgya — történetesen a fülemüle — a valóságban nem is létezik. Azt már ' nehéz kideríteni, hogy ez a hagyomány nemzeti sajátosság-e, vagy az általános emberi természet a hordozója; de tény, hogy a naponta összegyűlő panaszlevelek ékes bizonyítékai ennek az izgalmas, és úgy látszik, meg nem unható fáradozásnak. A panaszlerakodó, azaz a panaszkodásra alkalmas fórumok fejlődő társadalmunkban megszaporodtak: egész sor társadalmi, mozgalmi szervezet és intézmény hivatott a panaszosok igazáért fáradozni, a bejelentésekkel kötelességszerűen foglalkozni. Ez egyrészt bizonyos pozitív fejlődés bizonyítéka — mégpedig társadalmunk embert becsülő jegye —, másrészt az esetleges" hiányosságok felfedezésének minden unalmasságtól mentes lehetősége. Éppen ezért ez az írás nem akar vétó lenni a sérelmek orvoslásáért folytatott küzdelemben. Mindenkinek jogában áll igazát keresni, csak éppen az a furcsa, hogy a vélt igazságok aktacsomói duzzasztják fel inkább a hivatalok munkáját. Panaszlevelek érkeznek a pártbizottságokra, a tanácsok legkülönbözőbb osztályaira, a nőtanács, a Hazafias Népfront szervezeteihez, a rendőrségre, a bíróságokra. újságokhoz, rádióhoz, televízióhoz, a Minisztertanácshoz és mindenhová... Indítékaikat keresve kategorizálni is lehet ezeket. Van. aki indokolatlanul és feltűnésvágyból, s magányossága feloldása céljából panaszkodik lakótársára, szomszédjára, a KIK-re és a kollégákra. Ezekkel eredetiséget hajszoló filmrendezők és írók foglalkoznak. Vannak notórikus panaszkodók, ezek mint elenyésző és a panaszkodók táborának nem komoly tagjai — nyilvántartottak. A nem bíróságokra érkező panaszok jó részét pedig a lakásügyi beadványok szolgáltatják. Ez megint külön területet és specifikus elemzést is kívánna. A többség valamiféle erkölcsi vagy anyagi érdekeltség miatt fog bejelentésének, netán fellebbezésének megírásához, igaza vélt vagy valódi tudatában, esetleg reménykedve, hogy az igazság nincs az ő oldalán ugyan, de hátha a fórumok ezt nem bizonyíthatják. Ennek érdekében születnek azután azok a beadványok, amelyeknél még az a bizonyos „fülemüle" is hiányzik. A töbség persze igazának meggyőződésében ír — azaz él panasszal — mégis mint például egy TMDB, azaz: területi munkaügyi döntőbizottsági statisztikából kitűnik, elszomorító eredménnyel. A Csongrád megyei TMDB ez évi statisztikája szerint ugyanis az eddig beérkezett több mint 300 munkaügyi panasz közül több mint kétszázat kellett elutasítani, vagyis enynyi dolgozónak nem adtak igazat, vagy mék konkrétebben ennyien zaklatták az ügy szempontjából feleslegesen a dolgozókat. A duzzadás láncreakcióból is létrejöhet Negatív határozatok után a panaszosok megmozgatják a legfelsőbb hatóságokat is. A felesleges munkaokozás a hivatali létrán fordítva is fennáll: rögtön a legmagasabb fórumokhoz fordulnak a levelezők, s onnan kerülnek le, természetesen, az illetékes helyi hatóságokhoz. A levelekre mindegyik átfutási helyen többnyire két válasz indul. Egy a feladóhoz, egy a következő illetékes szervhez a kivizsgálás kérésével. Ha döntőbizottság elé kerül a panaszos ügye, s ha vidéki az illető, rendszerint elvész az egész munkanapja és az ügye megvizsgálához szükséges két döntőbizottsági ülnök ideje is. Azt nem számolták össze, én sem vállalkoztam rá, hogy öszszesen ez hány munkaórát vesz igénybe. A panasz nem kerül pénzbe címet így aztán mindjárt módosítani kell, legalábbis egy kérdőjellel. Mert a panaszosnak rendszerint természetesen nem. De a vele való foglalkozás: idő, munka — igen. S ez csak akkor térül meg, ha nem feleslegesen pazarolták. S

hogy ez a szintén panaszok nyomán íródott cikk se legyen felesleges munka: az esetleg ki nem deríthető mondanivalót még egyszer ideírom. Vélt, vagy mégcsak nem is vélt igazságtalanságokat ne adjunk postára, inkább beszéljük meg a szomszédaszszonnval. Bosszúságot, esetleg több száz forintot takarítunk meg vele. Magunknak is. Jakab Ágnes Péntek. 1967. október 20. DUrMAGYARORSZÁG 3