Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

Sima leszállás VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! < 57. évfolyam, 248. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1967. október 20. :5 Telefoto — MTI Külföldi Képszolsálat A Venus—4 százhuszonhét napos, 350 millió kilométeres kozmikus utazás után október 18-án sikeresen leereszkedett az Esthajnalcsillag felületére és adatokat szolgáltatott a bolygó légköréről. Képünk a nagyszabású űrutazás előtt készült, amikor a Venus—4 a sima leszállást gyakorolta — még a Földön. (A Venus—4-ről további tudósításokat lapunk 2. oldalán közlünk.) NDK párfmunkásküldöttség Szegeden Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására a Német Szocialista Egységpárt hazánkban tartózkodó öttagú küldöttsége — amelynek vezetője dr. Bruno Wagner, az NSZEP Politikai Bizottsága agitációs és propaganda bizottságának tagja; tagijai: HansWandt, a schwerini megyei pártbizottság agitációs és propaganda titkára, Helmut Herrman, a sömmerdai járási pártbizottság agitációs és propaganda titkára, Albrecht Barthel, a heichelhaini tsz elnöke és Kurt Kossakotvski, az NSZEP KB agitációs és propaganda osztályának munkatársa — tegnap, csütörtökön délelőtt Szegedre érkezett. A delegációt, amely Csongrád megyében az MSZMP politikájának mezőgazdasági vonatkozásait tanulmányozza, elkísérte Maris János, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának munkatársa. A vendégeket a megyei pártbizottságon dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság1 titkára, Eitlerné SzVágyi Júlia, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, osztályvezető. Szabó Sándor és dr. Varga Dezső osztályvezetők fogadták. Dr. Komócsin Mihály üdvözlő szavai után a vendégek a megyei pártbizottság vezető tisztségviselői társaságában sétát tettek a városban és ismerkedtek a nevezetességeivel. *i! Délután a megyei pártbizottságon dr. Komócsin Mihály tájékoztatót adott Csongrád megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, majd Eitlerné Szilágyi Júlia a pártszervezetek falusi tömegpolitikai munkájáról számolt be., Ezután élénk eszmecsere alakult ki, főként a falusi pártmunka kérdéseiről, s ennek kapcsán a pártsajtó szerepéről is. Az NDK pártmunkásküldöttség ma, pénteken délelőtt a szentesi járási pártbizottságot, délután pedig a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz-t keresi fel. Holnap, szombaton délelőtt a delegáció ellátogat a szegedi paprikafeldolgozóba, majd vidéki körútja következő állomásaként Bács-Kiskun megyét keresi fel. Új rendeleteket hozott a Miniszter* tanács A nyereségadózás rendszere Módosítás a tsz-tagok családi pótlékában A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a magyar párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai útjáról, valamint a KGST Végrehajtó Bizottságának 31. üléséről szóló beszámolókat. A kormány megtárgyalta az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott észrevételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvalósításának lehetőségeit vizsgálják meg, s erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javoslattevő képviselőket. A Gazdasági Bizottság elnöke beszámolt a Minisztertanácsnak a gazdasági mechanizmus reformját előkészítő munkálatokról. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a nyereségadózás és a vállalati érdekeltségi alapok képzésének rendszeréről. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a Minisztertanács módosította a családi pótlékról szóló kormányrendeletnek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó egyes intézkedéseit. A Minisztertanács ' megtárgyalta és tudomásul vette a SZÖVOSZ elnökének jelentését a lakosság téli burgonya-, zöldség- és gyübölcsellátására történt felkészülésről. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állategészségügyi szolgálat továbbfejlesztéséről. A Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy az Egészségügyi Minisztérium 500 ezer adag himlőellenes oltóanyagot térítésmentesen felajánljon az Egészségügyi Világszervezet részére. A nyereségadó és a vállalati alapok A nyereségadózás és a vállalati érdekeltségi alar pok képzésének rendszeréről hozott kormányrendelet az alább' főbb intézkedéseket tartalmazza. A vállalatok és dolgozóik anyagi érdekeltségét a nyereség alakulásához kell kapcsolni. Ennek érdekében a nyereség egy részét oly módon kell adó címén befizetni, hogy egyidejűleg megfelelően ösztönző vállalati érdekeltségi alapok képződjenek. Az adóköteles nyereséget — a bérköltség és az átlagosan lekötött eszközök értékének arányát alapul véve — a személyi jövedelmek kiegészítését szolgáló nyereségrészre és a vállalati eszközök bővítését szolgáló nyereségrészre kell bontani. Ennek során a bérköltséget szorzókulcsokkal kell számításba venni. A részesedési alap célját szolgáló nyereségrészt a bérköltséghez viszonyítva progresszív módon, a fejlesztés célját szolgáló nyereségrészt változatlan (lineáris) adókulccsal kell adóztatni. A szorzókulcsokat és az adókulcsokat a kormányrenedelet melléklete tartalmazza. A természeti adottságokból és termelési feltételekből származó, illetve az árrendszerből adódó külön vállalati eredmények meghatározott részét termelési (külön-) adó címén kell befizetni. Az adózás után visszamaradó két nyereségrészt a vállalatok részesedési, illetve fejlesztési alapjukba kötelesek helyezni. A biztonságos gazdálkodás elősegítése érdekében a részesedési és fejlesztési alap meghatározott részéből (általában e két alap 10—10 százalékából) tartalékalapot kell képezni. Ez mindaddig kötelező, amíg a tartalékalap öszszege el nem éri a mindenkori éves bérköltségnek, illetve a lekötött eszközök értékének meghatározott százalékát. A kormány rendelete 1968. január 1-ével lép hatályba: a napokban megjelenik a Magyar Közlönyben, s ennek ismeretében a vállalatok elvégezhetik részletekbe menő számításaikat. Űj módszerei; a szociálist országok gazdasági eiyiiiimüködlsében A Gazdasági Bizottság határozata a KGST szerződések megkötésének hazai rendjéről A nemzetközi gazdasági bizottságok magyar tagozata, vállalhatnak kötelezettségeegyüttműködés hatékonysá- nemzetközi gazdasági szer- ket, az egész országra kitergának növelése, a gyártás- vezet vagy vegyesvállalat, jedő szerződéskötésekre azonszakosítás és kooperáció bő- minisztérium. szövetkezeti ban csak a Gazdasági Bivítése érdekében a Gazdasá- szövetség, vállalat, egyesü- zottság határozata alapján gi Bizottság határozatot ho- lés, tröszt, szövetkezet egy- kerülhet sor. zott a KGST gyártásszako- aránt kezdeményezhet tár- Mint az Országos Tervhisítási szerződések megköté- gyalásokat A magyar vál- vatalban elmondták, a szasének hazai rendjéről. lalatok közvetlenül köthet- kosítási szerződéskötések A határozat kimondja, nek szakosítási szerződést a említett szabályozását a hogy szakosítási szerződé- KGST tagállamok és Jugo- nemzetközi együttműködéssekről a KGST illetékes szlávia erre felhatalmazott ben végbemenő fejlődés és szervei, az ágazati állandó vállalataival és egyéb gaz- az új gazdasági mechanizkormánybizottságok, a két- dasági szerveivel. E szerző- mus együttesen tette időszeoldalú gazdasági és műszaki désekben vállalataink saját, rűvé. A KGST végrehajtó tudományos együttműködési illetve megbízóik nevében bizottsága 29. ülésén intézkedéseket fogadott el a gyárA tsz-tagok családi pótléka Q KISZ kezdeményezései Október ünnepére A magyar ifjúkommunis- dotta, hogy a gyárak, üzeták idei akcióiról, eredmé- mek, bányák, hivatalok, innyeiről és a Nagy Októberi tézmények ifjú szakemberei Szocialista Forradalom 50. elsők között csatlakoztak a évfordulójának előkészületei- jubileumi munkaversenyhez, ről tájékoztatta csütörtökön A KISZ kezdeményezéséNádasdi József, KISZ re és szervezésében vetélkeKözponti Bizottságának tit- d6k sorozata ismertette, népkara az ujsagirokat. Elmon- szerűsítette a szovjetunió és Indira Gandhi Kairóban Romániai hivatalos látó- togatásra az EAK-ba érkegatása utolsó napján Indira zett. A kairói repülőtéren Gandhi Nicolae Ceausescut, Nasszer elnök fogadta. Az a Román KP főtitkárát ke- esti órákban Indira Gandhi reste fel, akivel a két or- meglátogatta Nasszert maszágot közösein érintő kér- gánlakásán, s ott nem hivadésekről tanácskozott. talos megbeszélést folytattak Az indiai miniszterelnök- a közel-keleti helyzetről és asszony és kísérete különre- az egyiptomi—indiai kapcsopülőgépen elhagyta az or- latok fejlesztéséről. A hivaszágot és csütörtökön dél- talos tárgyalások pénteken után kétnapos hivatalos lár kezdődnek. a többi szocialista ország életét. A Ki mit tud aSzovjetúnióról ? vetélkedő döhtőjét az október 22-i országos selejtező után november 6-án bonyolítják le. A jubileumi versenyek programjában hirdették meg a fiatal géplakatosok idei Ki minek mestere vetélkedőjét, amely október 21-én érkezik a döntőhöz. A fiatalok legjobbjai közül 40 000-ret jutalmaztak utlevél-utalvánnyal, s 300-an a KISZ Központi Bizottságának különvonatával Moszkvába utazhatnak. tásszakosítás és kooperáció megjavításáról. Ezen az ülésen döntöttek a szakosítás és kooperáció előkészítésének, elfogadásának és végrehajtásának új rendjéről. Az új rend szerint a gyártásszakosítással és a kooperációval kapcsolatos kötelezettségeket szerződések formájában vállalják. Ezek lehetnek úgynevezett gyártásszakosítási és kooperációs szerződések, megállapodások vagy hagyományos kereskedelmi szerződések. Ez a módszer jobban lehetővé teszi az egyes országok sajátos belső feltételeinek érvényesítését. Amíg eddig a szakosítással kapcsolatos kötelezettségeket az országok államközi szinten vállalták, most a szerződéseket az országoknak azok a szervei, vállalatai kötik, amelyek az illető ország belső gazdaságirányítási rendszerének megfelelően erre jogosultak. Magyarországon — s a KGST-országok többségében — az érintett termelő, felhasználó és külkereskedelmi vállalatok, egyesülések vagy trösztök kötik a szerződéseket, A családi pótlékról szóló kormányrendeletnek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó egyes intézkedései az alábbiak szerint változnak. Az eddigi rendelkezések szerint családi pótlékra — az egyéb feltételek fennállása esetén — az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag volt jogosult, aki az előző naptári évben, ha férfi, legalább 120, ha pedig nő, legalább 80 munkaegységet teljesített. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló ez év elején hatályba lépett új jogszabályok kimondták: nyugdíjévként azt az évet kell figyelembe venni, amelyben a termelőszövetkezet tagja a közös munkában, ha férfi, legalább 150, ha pedig nő, legalább 100 tízórás munkanapot dolgozott. A kormány új rendelete a családi pótlékra való jogosultság megállapításánál szintén a munkanapokon alapuló számítási rendszert vezeti be, s a mezőgazdasági munka jellegének, valamint a termelőszövetkezetek jelenlegi foglalkoztatási lehetőségeinek figyelembevételével a családi pótlékra való jogosultságot férfiaknál 120, nőknél pedig 80 tízórás, az előző naptári évben közös munkában eltöltött munkanap megszerzéséhez köti. Az új rendelkezés kimondja: azok a termelőszövetkezeti tagok, akik az előírt 120, illetve 80 munkanapot nem tudták megszerezni a naptári év folyamán, a következő évben január 1-től számítva annyi hónapon át jogosultak családi pótlékra, ahányszor 10 (nők 7) napot az előző évben közös munkában töltöttek. (Például: ha a férfi termelőszövetkezeti tag 1967-ben 100 munkanapot szerzett, 1968-ban 10 hónapon át kaphat családi pótlékot.) Ez idő szerint az új termelőszövetkezeti tag — egyes kivételektől eltekintve — belépésének naptári évében a 120 (nő 80) munkaegység megszerzését követő hónap első napjától jogosult családi pótlékra. Ez a rendelkezés — a munkanapokhoz igazodó számítás szerint — továbbra is érvényben marad. Kiegészül azonban a következővel: az a termelőszövetkezeti tag, aki január 1. és június 30. között lép be a termelőszövetkezetbe és ez idő alatt 120 (nő 80) napnál kevesebb munkanapon át dolgozott, már az év hátralevő részében is jogosult családi pótlékra, mégpedig július 1-étől számítva annyi hónapon át, ahányszor 10 (nő 7) munkanapot dolgozott július 1. előtt a közös munkában. Az a termelőszövetkezett tag, aki belépésének napját közvetlenül megelőző 6 naptári hónapon át családi pótlékra igényt adó munkaviszonyban állt. belépésétől a naptári év végéig — ha az egyéb feltételeknek megfelel — a teljesített munkanapok számára tekintet nélkül jogosult családi pótlékra. A nyugdíjrendelkezésekkel összhangban az új szabályozás azt is tartalmazza, hogy a munkában töltött napokon felül milyen időket kell a munkanapok számának megállapításánál figyelembe venni. ha a tag önhibáján kívül nem tudott a közös munkában részt venni. (Például: keresőképtelenség, katonai szolgálat stb. ideje.) Az új rendelkezéseket 1968. január 1-től kell alkalmazni, tehát ettől az időponttól már az 1967-ben teljesített munkanapok figyelembevételével kell a családi pótlékra való jogosultságot megállapítani. (Folytatás a 3» oldalon.)