Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-18 / 246. szám

Ifjúsági ünnepségek a forradalom évfordulójára Hazánk ifjúsága gazdag megrendezik a szovjet köl­programmal készül a Nagy tészet estjét. November 6-án Októberi Szocialista Fórra- rendezik meg a Ki mit tud dalom 50. évfordulójára. Az a Szovjetunióról? vetélkedő eiapszervezetekben már min- országos döntőjét, tíenütt gazdára találtak a Vidékien fáklyás felvonulá­S^SS ** tűzijátékok köszöntik az Jumunkás, diák a KISZ ba- 50- évfordulót. November ratságvonatán november 7-e előestéjén a KISZ-isták 8-án a Szovjetunióba utaz- ünnepi taggyűléseket, azút­hat. törők pedig ünnepi csapat­A jubileumi eseménysoro- gyűléseket tartanak, emlék­tat részeként Budapesten tüzeket gyújtanak. (MTI) Szabadkai koncert a színházban Néhány nappal a szabad- sével, meg három hivatásos kai írók-költők szegedi be- szólista, akik vállalva a kö­zös féllépést, rangot adtak a színházi koncertnek. Né­meth Rudolf, az újvidéki opera vezető baritonistája és Molcer Mátyás, a Zürich­ben élő fiatal szabadkai zon­mutatkozása után hétfő es te átjöttek a jugoszláv test­vérváros zenei életének mű­kedvelő-művészei is: zene­kari muzsikusok, énekesek. A szabadkai szimfonikus ze­nekar, énekkar, szavalókó­rus, a zombori filharmoni­kusok - Milán Aszics és versgyűjteménye jelent meg) gorista-zeneszerző-költő (öt Dragoslav Mitrovics vezeté­Jelenet a ÁLear-paródiából: Kpnt (Gera Zoltán). Tamás) és Cordélia (Agárdi Hona) Dolezsál felvétele (Major Lear Száz kiló — mosolyogva Megnyílt a Mikroszkóp Színpad A múlt hét végén új szín­ház nyílt Budapesten, a Nagymező utcában, közvet­lenül a Fővárosi Operett­színház mellett, a Ratkai­klub épületében: a Mikrosz­kóp Színpad. Mint a neve is mutatja, tulajdonképpen nem színház ez. Nem azért, mert kicsi, mert tenyérnyi — ellipszis alakú nézőteré­nek hat széksorában 150-en foglalhatnak helyet, a szí­nészgárdája is alig 10 fő —, hanem műfaja, jellege mi­att. Ennél kisebb színház is van Pesten. A Thália Stú­dióban például mindössze 90 néző fér el. A Mikroszkóp Színpad azonban pódium, szatirikus irodalmi fórum, politikai kabaré. Lehetne sokkal nagyobb, akkor sem hasonlítana a hagyományos színházra. De nem hasonlít ez az új színpad a mai kabaréra sem. Nem viccekre, tehát nem felületes, felszínes valóság­látásra épül, hanem a 60 éves magyar kabaré hagyo­mányaihoz visszakanyarod­va kimondottan irodalmi ih­letettségű. Szerzői között neves írók találhatók, töb­bek között Örkény István, Garai Gábor, Görgey Gá­bor, H. Barta Lajos. Ott szerepel közöttük Nagy Endre, a műfaj egyik megteremtője, s máig legne­vesebb konferanszié ja. Sőt még meg is jelenik, nem személyesen persze, hanem filmen, s elmondja egyik leghíresebb konferanszié ját, amely szerint az ő közismert dadogása. tulajdonképpen csak trükk. A súlyemelők trükkje, akik tudják, hogy ötven kilót nyögve nehe­zebb felemelni, illetve nehe­zebbnek látszik, mint száz kilót — mosolyogva. A Mikroszkóp Színpad azonban — s azt hiszem, nem vét ezzel a hagyomá­nyok ellen — nem használ­ja ezt a trükköt. Nem nyög­ve, hanem elegáns könnyed­séggel, bravúrral és virtuo­zitással lendíti magasba a nehéz súlyt, a száz kilót. Nem a könnyebb utat vá­lasztja tehát — a, nyögést az ötven kiló emelése köz­ben —, hanem bátran szem­benéz a mai magyar való-! ság problémáival, az úgyne­vezett kényes és kínos kér­désekkel is, s a mosoly, mely a mutatványt kíséri, nem a bagatellizálás törek­vése, hanem a műfaj lénye­gének kifejezése. A kétszeres műsor kö­zéppontjában napjaink ak­tuális problémái szerepel­nek, mindenekelőtt termé­szétesen az új gazdasági mechanizmus kérdései, s az­tán a külpolitika, a nem­zetközi élet. Komlós János. a színpad spiritus rektora, és egyben szereplője, aki a Népszabadság rovatvezetői tisztét cserélte fel az igaz­gatói székkel, új funkció­jában sem tagadta még ré­gi hivatását. Műsorösszeállí­tásában azok az erények mutatkoznak meg, amelye­ket olyan jól ismerünk cik­keiből, könyveiből és tele­víziós fellépéseiből: az ak­tualitás lényege iránti érzé­kenység, a szellemes, fölé­nyesen elegáns gondolatve­zetés és a csattanás problé­malezárás. Különösen szerencsés eb­ből a szempontból a műsor első fele, a Mindenre Képes Újság. A színpad ebben a részében valósította meg legszínvonalasabban és a leghatásosabban új törekvé­seit: az aktualitás irodalmi színvonalú megragadását és kifejezését a kabaré műfa­jában. Színes, változatos, öt­letes és tartalmas, kitűnő­en szórakoztat, mulattat és lata helyett szókimondóbb, bátrabb közéleti kritikát kö­vetelt, szellemesen és nagy­képűség nélkül. Hasonlóan sikerült Szabó Sípos Tamás karikatúrista pikáns „tárlat­vezetése": az új mechaniz­mus bevezetésével kapcsola­tos gondolataihoz szellemes kontrasztként és ellenpont­ként képzőművészeti alko­tásokat vetítettek. Nem minden műsorszám kapcsolódott azonban szer­vesen a színpad új törekvé­seihez. Psota Irén nagy ha­tással énekelt Brecht-son­gokat, a Tolcsvay-trió folk­beat számokat adott elő. Bármilyen kitűnőek voltak is ezek a számok, önma­gukban végül is közelebb álltak a kabaré hagyomá­nyos formájához, mint a színpad üj törekvéseihez és kísérleteihez. A közreműködő művészek, Agárdi Ilona, Gera Zoltán, Gordon Zsuzsa, Harkányi Endre, Hável László és Soós Edit az új törekvésekhez legjobban igazodó előadás­— bár a szó Konvencionális módot sikeresen keresték. értelmében egyáltalán nem „vicces" — nevettét is. Az egyik szám például azt „bi­zonyítja", hogy „az emberi­ség történele: táncok törté­nete. Az emberek ugyanis mindig úgy táncoltak, aho­gyan ..." A mondatot köny­nyű folytatni, a Mikroszkóp Színpad szellemes, fordula­tos számát viszont nem lehet előre kitalálni. Kitűnő volt az író Abody Béla közre­Gera Zoltán kitűnő teljesít­ménye, éppen ebből a szem­pontból, valóságos kiugrás. A műsor második felében színrekerült Lear király avagy ezek a mai fiatalok című egyfelvonásos viszont kevésbé sikerült. Nem mintha gondolati magjának — az új mechanizmus kér­dései — összekapcsolása Shakespeare tragédiájával nem lenne szellemes kiin­nem ismeretlen a szegedi közönség számára: Németh Rudolf operai estéken, Mol­cer Mátyás pedig a Juhász | Gyula Művelődési Otthon­! ban mutatkozott be koráb­ban — kitűnő Bach-játékkal. ; Jelka Aszics viszont elő­ször lépett a szegedi kon­certdobogóra — szerényebb kvalitásai ellenére is ked­vező benyomást keltve. Mol­cer Mátyás ezúttal ízelítőt adott sokoldalú művészet­vállalásából: saját zongora­versenyét játszotta, mely­ben a komponáló kedv mel­lett szerepet kapott sajátos hangú, expresszionista szí­nezetű verselése is. S itt említenénk a koncert különös tapasztalatát, a hall­gatók számára végeredmény­ben legjellemzőbb sajátos­ságát: a kuriozitást. Sző se róla, a két és fél órás prog­ram még az olykor sápadt szegedi filharmonikus hang­versenyek illúzióját sem kel­tette — a kórus egyenetlen, a két zenekarban fellelhető közös arcokról pedig inkább úgy tűnt: egy zenekarról, s annak kamaraegyütteséről van szó —, mégis az elhang­zott művek ritkán hallható érdekessége, a közvetítés lel­kes buzgalma maradandó nyomot hagyott a publikum­ban. Molcer Mátyás — egyébként tehetséges pianis­ta — kompozíciója aligha nevezhető hibátlannak, at­moszférát-teremtő kísérleté­nek újszerűsége mégis fi­gyelemre méltó. Aztán hal­lottuk Luka Szorkocsevlcs három tételes szimfóniáját — menüettel zárva. Sztevan Mokranyac Lem edim című szerzeményét, népdalfeldol­gozásait. Borisz Krnics: A ml vezérünk — kantátáját, olyan műveket, melyek kis­sé szokatlanul keresik a ze­nekar-kórus-szólista pódi­umviszonyát. Hozzánk ter­mészetesen közelebb állnak Sztevan Hrisztics Ohridi le­genda balettszvitje, Gotovac elhangzott művei — három­tételes Vágyak dalai, az Ero firálé-koloja — és per­sze Kodály H&ry-intermez­zója, ami pontatlan előadá­sával is az est legszebb si­kere volt. Nikolcnyl István Szabályzót! piac A közgazdaságtanban piac alatt a gazdálkodásnak azt a szféráját, területét értjük, ahol az áruk realizálód­nak, ahol az adás-vétel végbemegy. A piac az áruterme­lés — talán legjellemzőbb — kategóriája. Feltételezi, hogy a cserében részt vevő szereplők (az eladók és vevők, vagy más szóval: termelők és felhasználók) közötti kup­csolatot áruk közvetítik és ebből fakadóan a cserében bizonyos „szabadság" van. E szabadság az eladók (ter­melők) oldaláról — természetesen nem független a tény­leges piaci helyzettől — jelenti: szabadon választ, hogy kinek ad el, milyen mennyiségben, milyen legyen az ár stb. A vevő (felhasználó) oldaláról — korábbi megszorí­tással — jelenti: szabadon választ hogy pénzéért mit vá­sárol, mennyit vásárol, milyen áron stb. Az áruk cseré­jének, az adás-vételnek ilyen mechanizmusát szabadpiaci mechanizmusnak szoktuk nevezni, amely szocialista vi­szonyok mellett egyáltalán nem vagy nagyon nehezen valósítható meg. Ez a piac ugyan szabályos és végső­soron abban az Irányban hat hogy az árarányok felelje­nek meg a társadalmilag szükséges munkaráfordítások arányainak, a szabályozás azonban utólagos, veszteséges és így alkalmatlan • kitűzött gazdaságpolitikai programok megvalósítására. Ha a piacot ilyen értelemben fogjuk fel, akkor régi gazdasági mechanizmusunkban tulajdonképpen nem is be­szélhetünk piacról, hiszen a fogyasztási cikkek forgalmát a féloldalas áruviszonyok jellemezték, míg a termelési eszközök forgalmára ez nem volt jellemző. Az új gazdasági mechanizmus piaca a szabályozott piaci mechanizmus lesz. Ez abban különbözik a szabad piaci mechanizmustól, hogy megjelenik egy új, harmadik „piaci tényező", a szocialista állam, és elsősorban az árakra gyakorolt hatásán, az árszabályozáson kereszHül befolyásolja a másik két piaci szereplő kapcsolatát a tár­sadalmi érdekeknek megfelelően. E pozíciójából fakadóan meggátolhatja az esetleges monopolhelyzetből adódó vagy spekulációs áremelési tö­rekvéseket. E három „piaci tényező" együttes hatása jut kifejezésre az új árrendszerben, mint a termelés társa­dalmi költségei, a vevő értékítélete, valamint az állami preferenciák. E piac működési feltételeit a szocialista állam hatá­rozza meg, összhangban a népgazdasági tervekben meg­fogalmazott célkitűzésekkel. E piac szabályozó szerepe te­hát úgy jut kifejezésre, hogy előzőleg már maga is sza­bályozott, és e feltételek mellett bontakozik ki hatasa a gazdaságban. Eszperantó levelező tanfolyam A Magyar Eszperantó Szö- A tanfolyam iránti érdek­vetség Csongrád megyei cso- lődést jelzi, hogy a 10 éves portja idén is megindította Csiszár Istvántól (igaz, ö a levelező eszperantó okta- még nem „törvényesen" vesz tást. részt, mert felnőttek számá­A kezdő résztvevők az ra hirdették meg) a nyug­A-tanfolyamon. mások a díjas vegyészmérnökig a leg. már meglevő tudásukat különbözőbb korosztályból B-tanfolyamon fejleszthetik van. résztvevő, tovább. Megfelelő mennyiségű se­A 235 A-vtzsgára jelentke- gédanyag áll a hallgatók ző csoportokra osztva vett rendelkezésére: a Ságvári részt a foglalkozásokon. Egy gimnázium egyik termében évben öt alkalommal jönnek hosszú asztalon állottak a össze konzultációra, közben megvásárolható tankönyvek: hetenként stencilezve kap- Baghy Gyula, Kalocsay Hál­ják az anyagot. A feladatla- mán. Szerdahelyi István és pokát kitöltik, beküldik, az Szabó Tibor tankönyvei. Az oktatók kijavítják és egy hé- utóbbi egyben a tanfolyam ten belül visszaküldik. így hallgatóinak állandó tan­mindenki meggyőződhet róla, könyve is. Mellettük szép­hogyan dolgozott. A maga- irodalmi alkotások: Szilágéi sabb fokú B-tanfolyamra 19 Ferenc, Darvas József. Kivi hallgató — jórészt pedagó- Elek és' még sok író művé­gus — jelentkezett, ök ta-. nek eszperantó fordítása so­nítják már a nyelvet, szú- rakozott egymás mellett, mukra ez csak továbbkép- Baghy Gyula verseit leme­zés. Kéthetenként jönnek zen vásárolhatták meg. össze. 10 alkalommal és az év folyamán háromszor zárt­helyi dolgozatot írnak. .... Egy év múlva mindkét vesen. ,atja csoport vizsgát tesz. okle­A tanfolyamra még jelent­kezni kívánókat most is szí­a Magyar Esz­perantó Szövetség Csongrád velet kapnak, mely a nyelv meSyel sportja, tanítására jogosít. B. Laczó Katalin működése ls. aki a műsor dulópont. De az egyfelvoná­Budapestí Vegyiművek. Budapest IX„ Kén u. 5. és IX.. Illatos út 19 szám alatti gyárrészlegébe FELVESZÜNK szakácsot, (szerződéssel), tlfrbinagépéazt, lakatosi, dömpcrvczeíőkct. fiatal­kort) lanyokat konyhai kisegíti? munkára, kony­hai beosztott nőket, ta­karítónőket. kétműsza­kos munkakörbe, férfi portásokat. valamint csökkentett munkaidő­ben dolgozó. 1* éven fel Ilii női és férfi se­gédmunkásokat. Vidék! férfialc részére -nunkásszóllás van. Jelent­kezés a munkaügyi osztá­lyon. xBp. 31T Mai vendégünk című állán dó rovarában éppen az az­napi vendég volt, s a kaba­réműsorok álkritikája, a je­lentéktelen jelenségek bfrá­Budapesti FOsz.er­'s Fdességna^ykrreskcdrlinl Vállalat felvess férfi fizikai dolgosókat Étkezést és munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Budapest VII. Dohány út­ra 40. (Szombat kivételé­vel.) XBp. 3476 sos csak az expozícióban és a rá felelő befejezésben tudta a kiindulópont külön­leges lehetőségeit megvaló­sítani. A középső rész hosz­szadalmas. elnyújtott, a mű­sor első felének friss lendü­letéhez képegt nehézkes, fá­rasztó. Az egyfelvonásos előadá­sában a színpad már emlí­tett állandó tagjain kívül vendégként közreműködött a karakterisztikus humorú Major Tamás és a színesen komédiázó Agárdi Gábor. Vujicsics Tihamér három­szoros bravúrral — mint ze­neszerző, mint zenei vezető és mint zongorista — járult hozzá a sikerhez. Ökrös László A fiatalasszony rendre elkísérte fér­jét, a vándor fazék­javitót: ketten bizo­nyára jobban rá tud­ják beszélni a házi­asszonyokat az üz- szert, drága néni 1 — letkötésre. Űtjaik kiáltott fel a fiatal­azonban Öttömösön, asszony. — Egyik ro> egy 77 éves egyedül- konom is ilyen be Drága férjjelölt rültek fel", mondták. És az Idős asszony fizetett. Előbb 100. azután 1000, majd 2000 forintot, továb­bá mintegy 2000 fo­rint értékű ruhane­műt és edényeket adott a két nőnek. Mire rájött a szélhá­még mindig rajta van: jó lenne, ha férjhez menne. Ja­L.rc kabné vállalta a le- , , . álló özvegyasszony- tegséggel bajlódott, bonyolítást. A költsé- mossagra közel buuu nál kettéváltak. ismerem a gyógymó- gek fedezésére kért tol7ntja „ . — Van itt javítani dot. Ha ad 50 forin- 200 forintot meg két . szeKef11 megyei való, lelkeim, jo tot, meg néhány tyúkot. aztán to- bíróság folytatólago hogy jönnek — fo- használt holmit, el- vábbállt. Néhány hét 8an ,.Vc.te" , gadta őket az idős hozom a gyógyszert múlva ismét megje- . asszony kedvesen ós és a rontást is elűz- lent: „Van már férj- « .vn, T l, , 'nap'' a férfi röviddel ké- zük. jelölt, nénikém!" Sztojkó Jolánt 6 hó­sőbb munkához lá- így kezdődött, s et- és új'abb 400 forintot "apt. "porított sza -• - --.- '• badsagvesztesre ítél­tott. Míg a férj a tői kezdve Jakab kért a költségekre. fazekakkal bíbelődött, Károlyné kiskunhala- Jakabné édesaiiy- te figyelembevéve a a feleség beszélge- si lakos gyakori lá- jának. az 54 éves ..ét büntetlen eló­tett. Megtudta, hogy togató lett az öttö- Sztojkó Jolánnak fel- elet<A. és őszinte a munkaadó néni be- mösi tanyán. Egy idő tűnt lánya jó sora megbanasat tegeskedik és bajárá múltán megállapitot- és részt kért belőle. Az olvasóra pedig eddig nem talált or- ta, hogy a néni be- Most már együtt jár- niar?? a tanulsug le­vosságot. tegsége szépen gyó- tak Öttömösre. „Vá- vonasa • • • — Tudok én gyógy- gyul, de a „rontás" ratlan költségek me- Zékány János Szerda, I96X október 18. DEL-MAGYAAQRSZAG 5 i

Next

/
Thumbnails
Contents