Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

Mj C 1 ^ V e. PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Brezsayev ieilseszélese a Bsf F állandó moszkvai képviselőjével zí DNFF új programjának jelentősége MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 220. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. szeptember 17. Két ülésszak küzött N yugatról jött politikusokat és újságírókat élénken foglalkoztatja és érdekli a magyar parlamenti élet. Nem tagadják, ho© ők furcsának tartják a mi or­szág©űlésünk munkáját, hogy a képviselők évenként csak két-három alkalommal tartanak plenáris ülést, s az év többi időszakában nincsen semmi dolguk, feladatuk. Amikor kérdéseikre felelünk, őszintén beszélünk azokról az évekről is, amelyekben az országgyűlésnek va­lóban kevés volt a szerepe, s tényleg nem lehettünk ta­núi élénk, izgalmas parlamenti életnek. Az igazsághoz tartozik azonban, ho© mi a képviselők munkáját sem akkor, sem most nem abból ítéljük meg, ho© évente hányszor jönnek a fővárosba és mennyit vitatkoznak az eléjük terjesztett törvényjavaslatokról. A törvényhozás munkájának csak egy része zajlik az Országház épületé­nek falai között. Különösképp megváltozott a helyzet a múlt esztendőben elfogadott új választójogi törvénnyel, amely alapjaiban módosította az országgyűlési képviselők státusát, feladatait. Politikusok és alkotmányjogászok körében még a vá­lasztójogi törvény elfogadása előtt érdekes vita alakult ki az országgyűlés tevékenységének fejlesztéséről, a par­lament szerepének és tekintélyének növeléséről. Ez a té­ma ú© került szóba, mint a szocialista demokrácia széle­sítésének egyik fontos tényezője. Mind politikai életünk vezetői, mind a választópolgárok jogosan hangoztatták azt az igényt, ho© a parlamentnek több és nagyobb fel­adatot kell vállalnia a közélet irányításiban, az állam­igazgatási szervek ellenőrzésében. Az új választójogi tör­vény, az e©éni választókerületek rendje még inkább alá­húzza a képviselői munka megbecsülésének fontosságát. Az a közvetlen és állandó kapcsolat, amely a kép­viselő és választói között kialakult, és amely a kölcsönös bizalom alapján mind termékenyebbé, ©ümölcsözőbbé válik, feltételezi azt is, ho© a képviselőnek, amikor a törvényhozás falain kívül választói nevében jár el, min­dig és mindenhol meg kell kapnia a szükséges segítséget és támogatást Ezért ls van különös jelentősége és szere­pe annak a munkának és tevékenységnek, amelyet a kép­viselők a parlamenti ülésszakok között végeznek. Az ország vezetésének átfogóan kell vizsgálnia az éle­tet, a fejlődést, mert különben döntései és intézkedései nem lehetnek általános érvényűek. De ahhoz, ho© általá­nos érvényűek és hatékonyak legyenek, feltélenül szük­ség van az olyan jelzésekre, amelyek ©akran a bonyo­lult és ellentmondásos fejlődés fényeiről, az élet távoleső sarkaiból is hírt adnak. Ahhoz, hogy az átfogó elhatáro­zások helyesek le©enek és élőremozdító erejűvé válja­nak, az ilyen figyelmeztetéseknek minden esetben el kell jutniok a vezetőkig. Ezért is volt szükséges az országgyű­lés, a képviselők munkáját továbbfejleszteni, ho© a tör­vényhozás testülete még inkább fórumává legyen a dol­gozó nép tapasztalatai közkinccsé tételének. Most éppen a parlament két ülésszaka között va©unk, de már tanúi lehetünk annak, miként telnek meg élettel, válnak ©akorlattá a képviselők munkájával kapcsolatos elhatározások. Az eddiginél jóval sűrűbben üléseznek az országgyűlési bizottságok, s a képviselők már a törvé­nyek előkészítésének időszakában módot kapnak arra, hogy kellő alapossággal foglalkozhassanak a eléjük ter­jesztett javaslatokkal. Erre adott példát a közelmúltban a Munka Törvénykönyve tervezetével foglalkozó vita, s később az országgyűlés két bizottságának — a joginak és mezőgazdaságinak e©üttes ülése, amely a termelőszö­vetkezeti törvényt és a földtörvényt tár©álta meg, még mielőtt azok a képviselők plénuma elé kerülnének. Ez a módszer azért is bizonyult jónak, mert a kép­viselők, mint az állandó bizottságok tagjai tevékenyen bekapcsolódhattak a törvénytervezetek előkészítésébe. A bizottságban folytatott vita alkalmat adott arra, hogy az országgyűlés a későbbiek során ne csak e© tervezetbe foglalt javaslatot vitasson meg, hanem több változathoz is hozzászólhasson. A törvényelőkészítés korai időszakába történő bekapcsolódás — mint éppen az említett terve­zetek vitája tanúsította — a törvényhozás részére több előnnyel járt. Egyrészt a me©ei, a fővárosi képviselők, választóik javaslatai és megyéjük, a városok igényeinek tükrében tár©alhattak a tervezetekről, másrészt a válasz­tókat előzetesen is tájékoztatni lehetett, hogy az ország­gyűlés elé kerülő javaslatok mit tartalmaznak. M a már valóban kevesen vélekednek ú©, hogy a törvényhozói megbízás arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács esztendőnként há­romszor-né©szer összehív. Képviselőink a munka javát tulajdonképpen nem is a parlamentben végzik. Ott csak a tervek, az elképzelések összegezése történik, a törvény | születése, melyre csak akkor mondhat jószívyel, egyet­értésben igen minden törvényhozó, ha választói vélemé­nyét jól ismeri, gondjaikban jártas. Képviselőink népszerűsége nemcsak abból táplálkozik, ho© jó és hasznos törvényeket hoznak, hanem ho© a parlamenten kívül éppolyan felelősen foglalkoznak válasz­tóik problémáival — az apró-cseprő gondokkal éppúgy, mint országos jelentőségű kérdésekkel —, mint amikor az Országházban szavazásra emelik a kezüket. ÉRY JÓZSEF II magyar ElSZ-küfiüüssg elutazott New Yorh-ba A Ma©ar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa jóvá­hagyta az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség összeté­telét. A küldöttség vezetője Péter János külügyminisz­ter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyet­tese, Csatorday Károly nagy­követ, a Magyar Népköztár­saság állandó ENSZ-képvi­selője, Beck János nagykö­vet, Bakonyi-Sebestyén End­re nagykövet, hazánk állan­dó képviselője az ENSZ genfi irodája mellett és Lőrincz Tamás főosztályve­zető. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szombaton fo­gadta Dang Quang Minh-t, a DNFF állandó moszkvai képviseletének vezetőjét. „Az SZKP és az egész szovjet nép — mondotta a beszél­getés során vendégének Brezsnyev — sokrétű segít­séget nyújtott és nyújt a jö­vőben is mind a dél-viet­nami hazafiaknak, mind a VDK-nak a szabadságáért és függetlenségéért vívott har­cában". Dang Quang Minh tájé­koztatta az SZKP vezetőjét a DNFF rendkívüli kong­resszusáról, amely új poli­tikai programot fogadott el. Leonyid Brezsnyev kije­lentette: az SZKP Központi Bizottsága igen na©ra érté­keli azt a tényt, ho© a Dél­vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front az ország min­den rétegéhez szóló, fontos politikai dokumentumot fo­gadott el. Ez az okmány — mondotta — kétségtelenül elősegíti az ország lakossá­gának további összefogását az amerikai agresszorok és saigoni kiszolgálóik elleni küzdelemben. A beszélgetésben részt vett Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára. Épül az új középfalblokk­Sok és sokféle tégla kell Szegeden most. a Tarjánte­lepi munkálatok, az eddigi legnagyobb arányú építkezés megindulásakor. Különös fontosságú az úgynevezett B—29-es, nagyméretű téglák ©-ártása s az ezeket felhasz­náló középfalblokk-üzem ter­melése. A Tarjántelep új há­zaihoz u©anis ez az üzem adja a téglablokkokat. Ismeretes, ho© a Szeged l-es téglagyárban idén nagyszabású rekonstruk­ció kezdődik. 37 millió forin­tos beruházással teremtik újjá az öreg üzemet, ennek során többek között korszerű földgáztermelésű alagútke­mencét építenek. Egyidejű­leg azonban hozzákezdtek a középfalblokk-üzem bővíté­séhez is. Az üzemet a tégla­©ár mellett na©obb terüle­ten építik fel, s a növekedést na©fokú műszaki fejlesztés­sel, korszerűbb technológiá­val párosítják. A terep fel­töltéséhez már tavaly hozzá­fogtak. s idén áprilisban fe­jezték be. Hosszas elhúzódás után szeptember elsejét meg­kezdték az építkezést is, no­vemberre várható, ho© részlegesen, a régi blokk­üzem munkáját kiegészítve itt is megkezdődik a terme­lés. Az új téglablokk-üzem tel­jes munkábaállását jövő március elsejére tervezik. Mivel 1968 első fél évében a üzem rekonstrukció miatt szünetel majd az l-es ©árban a mun­ka, idén kellene elegendő B—29-es téglát ©ártani, anyagot biztosítani a terme­léshez. A ©ár ezért jelenleg szinte kizárólag ezt a tégla­fajtát ©ártja. Azon felül, hogy idei kötelezettségüket teljesítik — 9 ezer köbméte­res mennyiséget gyártanak, ami 666 ezer téglának felel meg, — minte© 5—6 ezer köbméternyi téglát akarnak gyártani, ho© elegendő tar­talék, átmenő készlet le©en a blokküzem első fél évi munkájához. Az EM Csong­rád me©ei Allamj Építő­ipari Vállalata is segít ebben a téglaiparnak: az érintett területen két hónappal ké­sőbb lát csak munkához — november helyett január el­sején — viszont í© is meg­teremtik a lehetőségét an­nak, ho© a tervezett időben, 68 július elsején megindul­hasson a termelés. Jövőre a második fél évi blokktermelés csak úgy lesz zavartalan, ha a rekonstruk­ció valóban beléphet július elején. A Csongrád me©ei Építőipari Vállalat bizonyára mindent megtesz majd az e©ezség betartásáért, hiszen ő a termékek felhasználója, közvetlenül is érdekelt a ©ártás mielőbbi megindu­lásában. A rekonstrukció tel­jes elkészülte azonban jó né­hány szerv és vállalat pontos munkáján. e©üttműködésén is múlik. E©-e© láncszem kiesése jelentős elcsúszást okozhat. Most tehát a tégla­ipari vállalat vezetői min­dent megtesznek a jó össze­hangolás, az elcsúszások megelőzése érdekében, más­részt azonban az esetleges szükségmegoldásokról is gon­doskodnak. A termelést mindenképp időben kell megkezdeni, szükség esetén a kieséseket ideiglenesen a régi berende­zések működtetésével fogják pótolni. Tizennyolcezer köbméta' középfal-blokkot gyárt majd a rekonstrukció befejezése után e© év alatt az l-es téglagyár. Ez 800 szegedi la­kás felépítéséhez elegendő. Természetes hát, ho© a tégla- és blokkgyárlás fontos közérdek, s a vállalat tevékenységéi reflektorként kíséri a közér­deklődés. De kíséri a párt­és állami szervek hatékony támogatása is, s remélhető­leg intenzívebb lesz az érde­kelt üzemek közreműködése is ennek hatására. flpró Untai Bács-Kiskun megyében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese pénteken kétna­pos látogatásra Bács-Kiskun me©ébe érkezett. Tájékoz­tatta a megyei, városi és já­rási pártvezetőket a kül- és belpolitikai helyzetről, majd felkereste a Duna—Tisza­közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet. A körút következő állo­mása a Zománcipari Művek kecskeméti gyára volt. A látogatás másnapján, szombaton Erdősi Józsefnek, az MSZMP Bács-Kiskun, megyei bizottsága titkárának társaságában felkereste a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságot, a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetet, végül pedig a Bajai Állami Gazda­ság vaskúti üzeme©ségét tekintette meg. (MTI) Dobrlnvin—Rusk megbeszélés Dobronyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, aki szabadságáról a napokban ér­kezett vissza az E©esült Államokba, háromórás meg­beszélést folytatott Dean Rusk amerikai külügymi­niszterrel. Megvitatták az ENSZ-közgyűlésre váró fel­adatokat, a közel-keleti helyzetet, az atomstop­egyezmény problémáját és szóbakerült Rusk és Gromi­ko találkozása a köz©űlés alkalmával. Épülő társasházak Somogyi Károlyné felvétele Négy, összesen 86 lakásos társasház épül a Bécsi körút és a Petőfi Sándor sugárút által bezárt tömbbelsőben, A két egyetem KISZ bizottságai által szervezett társasház építési akciónak ezen első ütemében készülő lakásokba a számítások szerint még az idén beköltözhetnek tulajdonosaik

Next

/
Thumbnails
Contents