Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-13 / 216. szám

Nemesített vetőmag a gazdaságoknak Az utóbbi napokban országszerte lehullott, helyenként bőséges esők lehetőséget adnak az őszi szántásvetési munkák meggyorsítására. Az ehhez szükséges vetőmagvak nagy része máris a termelőüzemek' rendelkezésére áll. Az Országos Vetőmagtermettető és Ellátó Vállalatnál tájékoztatásul közölték, hogy fajta felújításra szánt nemesített ősziárpavetőmag szállítását befejezték. A gazdaságoknak átadott több mint ezer vagonnyi ősziárpa-vetőmag zömét a kitűnő B.—40-es, az M. H.—68-as és a nagyobb mennyiségben most először forgalomba kerülő M—259-es fajták teszik ki. A nemesített rozsvetőmagnak körülbelül 90 százalékát szállították ki a termelőszövetkezetekbe. A fajtaválasztékot olyan márkák jelzik, mint a kisvárdai, a lovászpatonai, és a kecskeméti heterózis. A búzavetőmag 65—70 százalékát adták eddig át. Idén a nemesített búzavetőmag-igény több mint 80 százalékát már a kitűnően bevált Bezosztája l-es szovjet intenzív fajtából elégítik ki. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyezte, hogy a termelőszövetkezetek ez egész országban kedvezményesen vehessenek igénybe—a rendszeres felújításon túlmenően — Bezosztája l-es vetőmagot II várható munkaerőhelyzet A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója A Munkaügyi Minisztéri- nál nehézségekre kell számíumban tanulmányozták, hogy tani. a gazdaságirányítás új rendszere milyen hatást gyakorol majd a munkaerő-helyzetre. A várható munkaerő-igényeket, a tervezett változásokat mintegy 50 vállalatnál a helyszínen is megvizsgálták, s erről tájékoztatták az MTI munkatársát. A következő négy-hat évAz 1966—70-es időszakban a nem mezőgazdasági ágakban 260 ezerrel növekszik a foglalkoztatottak száma, mivel azonban a mezőgazdaságban a létszám csökken, az egész népgazdaságban ez 180 ezer főnyi emelkedést ben évente 20-40 ezerrel j€'ent" Mi"4hogy időközben lesz nagyobb az iskolát be- ^ riEPÍ^^.lSLi fejező és munkába álló fiatalok száma, mint az első egyéb okok miatt is kiesnek a munkából, őket is pótolni esztendőkben. Ugyanakkor a kell, tehát ténylegesen öt év gazdaságirányítás új mód- alatt 840—860 ezren jutnak szereinek hatására az egyik álláshoz vállalatnál munkaerő-feles- ^ üj ga2dasági mecha_ leg, a másiknál munkaerőhiány jelentkezhet. nizmussal együtt jar majd, hogy a vállalatok' a munkaMunkaerőmozgást okozhat erővel is takarékoskodnak, az is, hogy a dolgozók in- Egyes helyeken például jedokolás nélkül, a vállala- lenleg több embert foglaltok indokolással, de gya- koztatnak a szükségesnél. Itt korlatilag szintén megkö- a kilépők vagy a nyugdíjba töttség nélkül megszüntet- vonulók helyére nem vesznek fel újakat. A minisztériumban számolnak, hogy ugy a munkaerő-gazdálkodásban a következő évekre a problémák ellenére is egyensúlyi helyzet várható. hetik a munkaviszonyt. A harmadik ötéves terv már figyelembe vett mind a demográfiai hullám, mind a racionális létszámgazdálkodás várható hatásait. A terv célul tűzte a mezőgazdasági dolgozók eláramlásának csökkentését, a kiképzési struk- Az illetékes szervek minden túra és a munkaerő-szükség- esetben állandóan figyelemlet jobb összehangolását Az mel kísérik a munkaerőifjúsági munkaerőforrás keresletet és -kínálatot, ingyors bővülése miatt az ed- dokolt esetben közbe isavatdiginél kevesebbre tervezték koznak. a háztartásbeli nők munká- ba vonását, mégis a szakképzetlen munkaerő, s ezen belül különösen a 14—16 éves lányok foglalkoztatáséA százéves „Tőke Ezekben a hónapokban a tudományos ülésszakok hoszszú sora, tanulmányok és cikkek százai emlékeznek meg Marx Károly fő művének, a ,.Tőké"-nek százéves évfordulójáról. De a jubileumi megemlékezéseknél is többet mond az a tény, hogy alig két emberöltő alatt „A töke" eszméinek megvalósulása százmilliók életét formálta át. „A tőke" megjelenése után ötven év elegendő volt ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a Föld egyhatodán valóra váltsa a marxi gondolatokat. A századik évfordulón pedig már Földünk népességének 36 százaléka, a Föld területének több mint egynegyedén megdöntötte az öröknek hitt kapitalizmu.it, és a kommunista társadalom felé halad. A társadalmi törvények Marx „A tőke" előszavában azt írta: „Ha egy társadalom nyomára is jött mozgása természettörvényének — és e mű végső célja nem egyéb, mint a modern tarsadalom gazdasági mozgási törvényeinek feltárása — természeti fejlődési szakaszokon nem ugorhat keresztül, sem parancsszóval el nem tüntetheti azokat De megrövidítheti és enyhítheti a szülési fájdalmakat". Nem Marx idézte elő a kapitalizmus bukását, de ő volt az, aki egy személyben egyesítve a lángeszű tudós ismereteit és a gyakorlati forradalmár tapasztalatait, negyedévszázados szívós kutató munkával feltérta a kapitalista társadalom mozgástörvényeit Művében bebizonyította, hogy „A tőkemonopólium bilincsévé válik annak a termelőmódnak, amely vele és alatta virágzott fel. A termelőeszközök centralizációja és a munka társadalmasítása olyan fokra hágnak, ahol már nem férnek meg tőkés burkukban, A burkot szétrepeszti k. Ütött a tőkés magántulajdon végórája. A kisajátítókat kisajátítják". Marx azt is felfedezte, hogy a „kisajátítók kisajátítására" hivatott társadalmi erő a munkásosztály. KÖBgazdaságilag megalapozta az osztályharc elméletét és gyakorlatát Iránytűt adott a nemzetközi munkásosztálynak, és ezzel megrövidítette az új társadalom születésének idejét Az eszme győzelme Hasznos segédüzemek a magyar egészségügy újjászervezésében. Petrovszkij professzort díszdoktorrá avatták " A Budapesti Orvostudo- professzoraként nagy érdemányi Egyetem Tanácsának meket szerzett az orvosi okkedden az egyetem Marku- tatás továbbfejlesztésében és sovszky kollégiumának dísztermében tartott ünnepi ülésén első ízben avattak tiszteletbeli doktort B V. Petrovszkij professzort, a Szovjetunió egészségügyi minisztere személyében. Az ünnepi tanácsülésen részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes, a társegyetemek rektorai és a magyar orvostársadalom sok más vezető személyisége. Ott volt. F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint Petrovszkij professzor felesége és leánya. B. V. Petrovszkij profeszszor — világszerte elismert tudományos munkásságán kívül — a felszabadulást követő években as egyetem A baksi Űj Elet Tsz-ben i« az egyik legjobb bevételi forrást jelentik ma már az ipari segédüzemek. A kovácsok például amellett, hogy a gazdaságot is kiszolgálják, könnyű és nehéz boronákat gyártanak állami megrendelésre. Egy nehéz borona tagért 400 forintot, a láncboronáért pedig 1253 forintot kap a közösség. A drótháló üzemben 3 elektromos szövőgéppel több mint 90 ezer forint értékű drótszövetet készítettek eddig. Legutóbb a budapesti Irodaszerellátó Vállalat adott a tsz-nek nagyobb megrendelést. 300 ezer apró fémhorgot gyártanak a vállalat részére, melynek darabjáért 1 forint 20 fillért számláznak. Elindulhatna az űrbe Ajándék a szovjet jubileumi kiállítás kétszázezredik látogatójának szakértőhöz, szabaddá teheti a maga szágépészmér- mára az utat kifelé. Amikor minden rendben egyébA szovjet tudomány és egyik szovjet technika 50 éve kiállítás J. A. Bubnov nagyszámú látogatója köré- nőkhöz fordult, aki ben a legnagyobb érdeklő- ként Moszkvában az össz- van, az előre meghatározott dést még mindig a Vosztok szövetségi kiállítás űrkutatá- pillanatban begyújtják az elváltja ki. Gyakori a kérdés: sí pavilonjának vezetője. igazi űrhajó-e a kiállított A szovjet szakember kőhófehér test, vagy annak zölte: a kiállított Vosztok csak nagyon pontos mása. Válaszért a Magyar Távirati Iroda munkatársa az ső fokozat rakétáit, s az űrhajó egyre növekvő sebességgel elindul útjára. A rakéták működése elSzovjet tudósok előadásai Szegeden A Szovjetunió több tudo- Akadémia Geológiai Intézemányos intézetének hazánk- tének tanszékvezetője A ban tartózkodó küldöttei — Kaukázus geológiája és ásbudapesti látogatásuk után ványkinesei címmel az Ady — Szegedre érkeztek, és a téri egyetem Ásványtan Tanvárosi nőtanács, a József székén, L. M. Ferelman. az Attila Tudományegyetem és össz-szövetségi Vasúti szála vasutas szakszervezet ké- lítási Intézet Vasútépítészeti résére kedden több helyen Tanszékének vezetője a vaselőadásokat tartottak. utas művelődési otthonban 2. J. Sztasko, a Lett Me- tartott előadást. A vasúti zőgazdasági Akadémia filo- pályatestek felszerelésének zófiai tanszékének munka- te^jka) fejlődése ötven év társa tegnap délelőtt a városi , , nőtanács helyiségében a me- alatt címmel, gyei, járási és városi nőta- A vendégek ma utaznak el náes aktivistáinak a szovjet Szegedről. Országjárásuk konok társadalmi helyzetéről vetkező állomása Pécs, s tartott előadást. Délután A. Magyarországról 24-én térG. Szeidov, az Azerbajd- nek vissza a Szovjetuniózsáni SZSZK Tudományos ba előkészítés viselhetetlen zajjal jár. A sorozatos robbanások hangja még jó 200 méternyire is öt-hatszor nagyobb mint amekkora zaj például a „annyira valódi" űrhajó, hogy tíznapos után már indulhatna is az űrbe. Természetesen jelenlegi helyzetéből nem lehetne útnak indítani, mert ahhoz egyéb berendezések is TU—104-es kabinjában érezkellenek. Bubnov mérnök a hető. Egyébként ez a 200 következőképpen mondta el, méter a legkisebb távolság, hogyan indul útjára egy amennyire az indító állomás ilyen típusú űrhajó, mint személyzete induláskor megamilyennel Gagarin is repült, közelítheti a rakétát, de ők is Az indító állomásra darabonként szállítják el. A helyszínen minden darabját akik pedig mindent látni igen gondosan megvizsgál- akarnak maguk sem merják, majd vízszintes helyzet- nek egy kilométernél közeben összeszerelik. Ezután sí- lebb maradni az induló űrneken viszik a kilövő szerkezethez, ott függőleges helyföldbe ásott bunkerekben húzódnak meg. Az újságírók, hajóhoz. Kedden kora délután megzetbe állítják és feltöltik a érkezett a kiállításra a kéthajtóanyaggal. Az űrhajóst százezredik látogató, Zöldi — aki rendszerint autóbuszon érkezik — a kilövő szerGyörgy gépésztechnikus, az Eizett Zár- és Lakatgyár kezet liftjének kell magas- üzemvezetője, ba emelnie. Az űrpilóta itt száll be a kabinba, amelynek Sz. I. Kozlov, ajtaját azután kívülről rá- főigazgatója fogadta. Gomb„ lyukába tűzte a kiállítás jelzarjak. De termeszetesen ott yényét ^ egy szputnyik-moA kétszázezredik látogatót a kiállítás van a kezeügyében az a dellel, valamint szovjet gomb, amellyel szükség ese- ital-különlegességekkel ajánlón egyetlen pillanat alatt dékozta meg. A megváltoztatott világ képe a legmeggyőzőbb válasz azokra a támadásokra és kétségekre, amelyek „A töké"-t első kiadásától hosszú időn keresztül kísérték. Amikor Marx élete fő művét befejezte, — a firenzei költőt. Dantét idézve — a következő mondattal indította útnak; „Menj utadon, és ne bánd, hogy mit beszélnek!" Ez az út a burzsoázia szakadatlan rágalmai között vezetett a mű eszméinek megvalósulásához. A megvalósulás cáfolhatatlan bizonyítékai kényszerítettek a burzsoáziát arra, hogy ideológusainak erőfeszítéseit most már ne „A tőke" cáfolatára fordítsa, hanem . új taktikát kövessen. Mi ennek az új taktikának a lényege? Már nem cáfolják „A tőke" megállapításait, hanem azt állítják, hegy ezek csak Marx karának kapitalizmusára érvényesek. Hiszen Marx nem láthatta előre a monopolkapitalizmus, különösen az állammonopolista kapitalizmus konkrét viszonyait Ez valóban így is van. De md sem lenne idegenebb Marx szellemétől, mint a kapitalizmust örökké azonosnak, változatlannak tekinteni, és „A tőké' -ben minden konkrét történelmi helyzetre alkalmazható kész receptet keresni. Az azonban ma is cáfolhatatlan, hogv a kapitalizmus minden változásai ellenére is a tökemonopóliumon, a kizsákmányoláson alapszik, A mai valóság tényei tehát ugyanarra a sorsra fogják juttatni az új taktikát követő burzsoá ideológusokat. mint elődeikot. A kapitalizmus lényegének tagadhatatlansága azonban nem menti fel a marxista közgazdászokat attól a kötelességtől, hogy a kapitalizmus új jelenségeinek marxista elemzését elvégezzék. Ehhez a legnagyobb segítséget Marx fő műve: „A tőke", elsősorban az abban alkalmazott módszer adja. Ma is időszerű Napjaink nemzetközi és belpolitikai eseményei kiemelkedő jelentőséget adn-k ,A tőke" több megállapításának- Marx a társadalom, mozgástörvényeinek feltárásával, a gazdasági viszonyok tudományos elemzésévél a munkásosztály politikai célkitűzéseinek tudományos megalapozását segítette elő. Az átlagprofitráta kialakuló, sának végigkövetésénél bebizonyította, hogy minden egyes tőkés és minden egyes termelési terület tőkéseinek összessége nemcsak általános osztályegyüttérzésböl, hanem közvetlenül gazdaságilag is érdekelt az összmunkásosz. tálynak az össztőke által történő kizsákmányolásában .., Íme itt a matematikai pontosságú magyarázata annak, hogy a tőkések — bármily kevéssé testvéri módon viselkednek is egymás irányában a konkurreneiában — máért alkotnak mégis valóságos szabadkőműves-szövetséget, az egész munkásosztállyal szemben". Ezt az egész munkásosztállyal szemben kialakított szövetséget mi sem bizonyítja jobban, mint a nemzetközi tőke mai magatartása. Vietnam és Dominika. KözelKelet és Nigéria, és más példák sora figyelmeztet arra: a nemzetközi tőke sem miféle eszköz használatától nem riad vissza, ha a profitról van szó. Korunk bonyolult nemzetközi viszonyai egyben arra is figyelmeztetnek. hogy a nemzetközi méretekben fellépő tőke ellen a munkásosztálynak is nemzetközileg egységesen kell fellépni. „A tőke" és a szocialista gazdaság „A tőke" százéves jubileuma során annak a számbavételé is szükséges, hogyan alkalmazható Marx nő műve a szocialista gazdaság viszonyaira. Ez esetben nemcsak arról van szó, hogy „A tőke" nem ad kész választ a mai kapitalizmus valamennyi kérdésére, hanem arról is, hogy Marx „A tőké"-ben a tőkés termelési mód kritikai elemzését végezte el. A szocialista gazdaság elemzésével Marx nem is foglalkozhatott. Ennek ellenére „A tőke" mégis fontos segítője előrehaladásunknak. Elsősorban Marx módszere az, árrá a szocialista gazdaság viszonyai között is felbecsülhetetlen segítségként alkalmazható. Ez a módszer arr» tanít, hogy csak a szocializmus törvényszerűségeinek feltárása adhat tudományos alapot a helyes gazdaságoohtika kialakításához. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt célul tűzte a gazdasági mechanizmus reformját, újabb jelentős lépést tett előre azon az úton, amely a gazdasági törvények igényei, és a gazdaságpolitika jobb összehangolásához vezet. Külön figyelmet érdemel Marxnak az áruról, az árutermelésről szóló tanítása. Bár Marx más műveiben a szocializmusról több vonatkozásban is úgy ír, mint olyan társadalomról, amelyben már nincsenek meg az árutermelés feltételei. — „A tőké"-ben bebizonyítja, bog;, az árutermelés évezredekkel megelőzte a kapitalizmust, s annak ellenére, hogy a tőkés termelési módban vált a legáltalánosabb jelenseggé. mintegy a kapitalizmus sejtjévé, léte nincs feltétlenül a tőkés termelési módhoz kötve. A szocialista országokban — így hazánkban is— megvalósulásra kerülő gazdasági reformok egyik fontos kiinduló pontja annak a felismerése. hogy az árutermelés fe'tételei a szocializmusban is megtalálhatók. így az árutermelés is szükségszeri', s a szocialista piac megtelelő szabályozással, a tervutasításoknál hatékonyabban képes egybekapcsolni a vállaltokat. A szocialista gazdaság irányításában nemcsak lehetséges, hanem szükséges az árutermeléssel összefüggő kategóriákat felhasználni. „A tőke" megjelenésének századik évfordulóián számot adhatunk arról, hogv amikor pártunk harcot fo'ytat a nemzetközi munkásmozgalom egységének helyreállításáért, s a gazdasági mechanizmus reformjával közelebb hozza a gazdasági cselekvést a szocializmus törvényszerűségeinek követelményeihez. nemcsak korunk alapvető kül- és be'nolitikai szükségleteit szolgálja, hanem „A tőke" eszméihez való hűséget is bizonyítja. Dr. ZSARNÖCZAI SÁNDOR Szerda, 1967, szeptember IS-DéL-MAGYAMORSZÁG 3