Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

Tízezrek látogatják Megtekintette a szovjet jubileumi kiállítást Kádár János és Losonczi Pál is Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára feleségével hétfőn látogatást tett A szovjet tudomány és technika 50 éve jubileumi kiállításon. A vendégeket F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Sz. I. Kozlov, a kiállítás igazgatója fogadta és kalauzolta. A szovjet tudomány és technika 50 éve című, rendkívül érdekes anyagú budapesti jubileumi kiállítást mind a főváros, mind a megyék lakóinak népes csoportjai látogatják. ÍJjabb és újabb tízezrek tekintik meg a kiállítás sok érdekességét, (Wormser Antal felvétele) közte az űrhajózás és az atomkutatás eszközeit, berendezéseit. Hétfőn kora délután meglátogatta a kiállítást Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Társaságában volt dr. Korom Mihály igazságügyminiszter és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A vendégeket F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete vezette végig a kiállításon. Képünkön: a kiállítás látogatóinak egy csoportja a kozmosz titkait kutató Proton—1 űrállomást nézi. Ezt a típusú űrállomást 1965-ben juttatták a szovjet tudósok Föld körüli pályára, hogy a kozmoszból értesüléseket kapjanak. Záróprogramként Szegeden Szovjet tudományos filmek bemutatója A 70 milliárd eV protongyorsító) a szűkebb szakmai "A Nagy Októberi Szocia- kiállításán hazánkban tartózllsta Forradalom 50. eszten- kodó szovjet küldöttség tagdős jubileuma alkalmából jai — látogattak Szegedre, érdeklődésnek szólt. A VtszSzegeden rendezett tudomá- akiket az MTESZ klubjá- szatérés a hangok világába nyos-műszaki előadássorozat ban dr. Blaskovics Zoltán, egy donyeci gépésznőt muzáróprogramjaként tegnap az MTESZ Csongrád me- tátott be, akinek zajos kördélután a Műszaki és Ter- gyei elnöke fogadott. Dr. nyezete erősen kikezdte halmészettudományi Egyesüle- Bátyai Jenő, az MTESZ lását. Mikroszkopikus fűltek Szövetségének Széchenyi Csongrád megyei szervezeté- műtéttel gyógyították meg, téri klubjában négy szovjet nek műszaki titkárának üd- s a film izgalmas képekkel ismeretterjesztő filmet mu- vözlő szavai után Valentyi- időzött a Jupiter-lámpák fétattak be. Ez alkalommal na Hudosina elmondta, a nyében lezajlott operáció Valentyina Hudosina, a budapesti kiállításra gazdag szakaszainál. A Csodálatos Szovjet Exportfilm Nemzet- filmanyagot hozott a Szov- anyagok a világűr meghódíközi Kapcsolatok Osztálya jet Filmexport, s ezekből tásáért küzdő szovjet tudoFilmpropaganda vezetője és néhányat többfelé bemutat- mány kísérleteiből idézett: Tnrii Goncsarek a Moszkvai tak már Magyarországon. tűzálló szilikonok előallitáJuríj Goncsareic, a MoszKvai ^ sát mutatta be. Ezekkel az Rádió magyar adásainak fő- A Szegeden levetített anyagokkai sikerülhet majd szerkesztője — a szovjet tu- szovjet kisfilmek közül ket- idegen bolygók viszontagsádomány és technika fővárosi tő (Röntgenspektométerek, gait legyőzni. Magyar üzletkötések Lipcsében Közvetlen magyar—NDK áruválaszték-csere A magyar külkereskedelmi és iparvállalatok szakemberei számos exportimport üzletkötéssel érkeznek haza a vasárnap zárult lipcsei őszi vásárról. Szerződést írtak alá többek között laboratóriumi vegyszerek, gyógyszerek, oltóanyagok exportjáról-importjáról, a Hungarotex műrostot, a Ferunion ablakrámát, és ajtókeretet, továbbá síkkötő- zárását követő órákban még gépeket vásárolt, s plasztik nem állnak rendelkezésre a pők nemcsak az aranyérmet ségleti cikket cserél a két orodaítélő szakbizottság köré- Szág. Három évvel ezelőtt ben arattak sikert, hanem még mindössze hárommilaz üzletembereknel is. Az lió rubel értékű választékidei vásáron ugyanis arany- csere b0nyolódott le, ez évérmet kapott a konyakszínű, ben pedig ennek értéke 5,6 fekete szalaggal megkötött és miiii<j rubel lesz. (MTI). az enciánkék spanglis női lakkcipő. A magyar cipőipar termékeiből a vásáron háromszázezer párat kötöttek le az az NDK importőrei. Az őszi vásár közvetlen Tanácsi gazdálkodás az új mechanizmusban A

z önállóság, mint közgazdasági fogalom terjedt el az utóbbi esztendőkben, nyilvánvaló összefüggésben a gazdaságirányítás reformjának előkészületeivel. Szakkörökben, de a széles közvéleményben is jólismert ma már a reformnak az az elvi alapvonása, hogy erőteljesen bővül a vállalatok döntési köre. Nem ennyire köztudomású — jóllehet —, hogy az önállóság kiterjesztése a helyi államhatalmi szervekre, a tanácsokra is vonatkozik. Érdemes erről szólva mindenekelőtt a változások elvi hátterére utalni. A reform kidolgozásának egész folyamatában nyilvánvaló volt, s ezt valamennyi erről szóló dokumentum hangsúlyozza, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítése korántsem képzelhető el csupán szűken értelmezett gazdasági közegben, tehát az ország társadalmi viszonyainak fejlődésétől elszigetelten. Ellenkezőleg: a gazdaságirányítás reformjának egyszerre feltétele és kedvező eredménye — a demokratizmus erősödése; általánosságban szólva: a közösség ügyeinek tényleges intézésébe és ellenőrzésébe mind szélesebb tömegek kapcsolódhatnak be. A tanácsok államigazgatási, gazdálkodó és egyszersmind tömegszervezetek. S ha a két előbbi funkció — az igazgatás és a gazdálkodás — döntési határvonalai szélesebbre tágulnak, márpedig a reform éppen ezt irányozza elő, ennek tényleges megvalósítása nem képzelhető el másként, csak úgy, ha az adott közigazgatási körzet lakossága a számára valóban nagy horderejű, életkörülményeit, munkáját közvetlenül befolyásoló döntésekben közvetlenül részt vesz. Nyilvánvalóan aligha ösztönzi a tömegeket közvetlen részvételre a helyi -ügyek irányításában és ellenőrzésében az a fajta „munkamegosztás", hogy a tanácsok összegezik területük igényeit, de az anyagi eszközök felhasználását túlnyomórészt már nem ők, hanem a „felső szerv" dönti el. Ha viszont a tanács a szó legteljesebb értelmében gazdálkodhat — beleértve természetesen az anyagiak célszerű felhasználásának eldöntését is —, akkor a helyzet alapjaiban változik, mert hiszen ily módon a lakosság közreműködése sem korlátozódik csupán véleménynyilvánításra. S

a reform konkrét megvalósításának látószögéből nézve — még egész sor kérdés maradt nyitva. Természetes például, hogy a tanács területén működő állami iparvállalat a korábbinál önállóbban dönt majd anyagi javaink felhasználásáról — miként növekedhet tehát ezen a síkon a tanácsi hatáskör? Továbbá: milyen szerep jut az ezután is érvényes, sőt: sokkal jelentőségteljesebbé váló központi terveknek, illetve az ehhez kapcsolódó központi anyagi forrásoknak? A gazdaságirányításban csakúgy, mint az élet minden területén, aligha vezet eredményre a dialektika olyan jellegű mellőzése, háztartási árut adott el, a Terimpex-vaj, sajt, húskonteljes adatok, de mintegy 50 millió rubelre tehető az zerv és más élelmiszerek eddigi Lipcsei üzletkötések exportjára, az Agrimpex kü- értéke, lönböző vetőmagok importjára írt alá szerződést. A Mogürt-nek sikerült beszereznie újabb 500 Trabantot, s így 9300 fölé emelkedik az NDK-ból ez évben hazánkban érkező személygépkocsik szára©. A magyar ciÉvnyitó a marxista—leninista középfokú iskolán Szegeden tegnap délután a gatója ismertette az oktatási Csongrád megyei tanács programot. nagytermében megkezdődött az új oktatási év az ötödik évébe lépő marxista—leninista középfokú politikai esti iskolán. Szabó G. Lászlónak, a Szeged városi pártbizottság munkatársának megnyitó hallgatók közösen vesznek részt a kéthetenkénti eloadaA Lipcsei vásáron írták alá a két ország belkereskedelmének vezetői a közvetlen választékcserére vonatkozó szerződést, amelynek értelmében 1968-ban 12,5 millió rubel értékű közszük- vezetője, az esti iskola igaz- kat. A 460 hallgató az üzemi, vállalati pártszervezetek javaslata alapján vesz részt az esti iskolán, ahol filozófiát, politikai gazdaságtant és a tudományos szocializmus ismeretanyagát oktatják. A amely a folyamatokat csakis „vagy-vagy" elhatárolásban képes elképzelni. Ami az imént elsőként említett tényezőt illeti": noha az állami vállalat önállósága bővül, egyszersmind azt is tervezik, hogy úgynevezett kommunális adó formájában a vállalatnak is hozzá kell járulnia a terület fenntartási és fejlesztési költségeihez. A tanács pedig — amely fejlesztési céljainak megfelelően szabályozhatja ennek az adónak a kulcsát, s ezzel „olcsóvá" vagy „drágává" teheti az ipari üzem működését, másrészt: dönthet az adó felhasználásáról — ténylegesen gazdálkodó stílusban folytathatja munkáját. A központi tervek és források finanszírozzák továbbra is azokat a kiemelkedő jelentőségű beruházásokat, amelyek egy-egy táj gazdasági arculatát, vagy egy-egy iparág teljes horizontját alakítják — ilyenek az új utak, vasútvonalak, nagyüzemek, esetleg egy-egy vidék teljes kommunális hálózatának korszerűsítése stb. Természetes, hogy ezek a döntések nem kerülhetnek helyi hatáskörbe, hiszen itt országos összefüggéseket kell ismerni, szükségszerűen felülemelkedve a lokálpatriotizmus határain. Ezen túl azonban, a jelenleginél sokkal nagyobb összegekkel — és nem csupán szélesebb hatáskörben — gazdálkodhat majd a tanács, ami azért is ésszerű, mert így a helyi körülmények legjobb ismeretében, születhet a döntés: mire költsék ezt a pénzt. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy — előzetes elképzelések szerint — az iparvállalatokhoz hasonlóan a tanácsok is maguk dolgozzák majd ki az országban általános, háromféle tervet: az éves, az ötéves és a 15 éves távlati előirányzatot. T

alán nem árt mindehhez azt is hozzátenni, hogy már nemcsak elvi körvonalak ezek, hanem részben idei valóság. A népgazdaság más területeihez hasonlóan, a tanácsi gazdálkodás irányításában is jelentős változásoknak lehetünk tanúi idén, s bár ezek csupáo kezdeti lépések, ám — a reformhoz vezető lépések! Idén a tanácsok gazdálkodnak az állami költségvetési összegnek mintegy az ötödével. A harmadik ötéves terv időszakában összesen 35 milliárd forint a tanácsok rendelkezésére álló összeg. A pénz mennyiségénél is jelentőségteljesebb az a változás, ahogyan ezt a pénzt most már felhasználhatják. önmagában véve talán az is jelez egyetmást, hogy számottevően mérséklődött a tanácsi gazdálkodást meghatározó, úgynevezett kötelező mutatók száma: két esztendeje még 76, a múlt évben 39 ilyen mutató szorította szúk határok közé a helyi jogkört — idén 13-ra csökkent a mutatók száma. Igaz, ez sem kevés, éppenséggel 13 mutatószámmal is jócskán korlátozható a gazdálkodás önállósága. Az idei, bővülő önállósághoz tartoznak továbbá azok az intézkedések is, amelyek módosították a helyi, kommunális beruházások értékhatárát — magyarán: a korábbinál magasabb összegek esetén kell „felső" jóváhagyás, méghozzá 5-ről 30 millióra nőtt ez a határ. Helyileg dönthetnek a költségvetés átcsoportosításáról is, s nemkevésbé jelentős, hogy a megyék, a megyei jogú városok és a főváros tanácsait felhatalmazták a munkaerő-gazdálkodás helyi feladatainak meghatározására. Mindez jó előjele és kedvező előkészítése a holnapnak, amikor a tanács még határozottabban területe felelős gazdájává válik! TÁBORI ANDRÁS Keresik jobb megoldásokat A Nagy Október tiszteletére ifjú műszakiak kezdeményezése a textilművek ben szavai után Bakos László, a felsőfokú vasútforgalmi tech sokon, majd a következő héten 21 szemináriumi csoportnikum marxista tanszékének ban dolgozzák fel a tanultaAz FMKT — a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa — nem egyszer mutatta már meg oroszlánkörmeit az üzemekben. Így volt ez például a Szegedi Textilművekben, ahol az ifjú műszakiak nemcsak „házon belül" vívtak ki hírnevet maguknak; tavaly az országos pályázaton is sikerrel szerepeltek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére most ismét kezdeményezőként léptek fei a szegedi fiatalok. A Textilművek KISZ-bizottsága a Pamutnyomóipari Vállalat KISZ-bizottságával egyetértésben novemberre meghirdette a „Fiatal műszakiak és közgazdászok hónapját". A hónap célja: a jubileumi tizteletadás jegyében pezsgőbbé, elevenebbé tenni- a fiatal műszakiak mozgalmát a nagyvállalathoz tartozó kilenc gyárban; az ifjú műszakiakat megismertetni egymással s egymás munkájával; tudásukat, fiatalos lendületüket fokozottabban felhasználni a műszaki, gazdasági feladatok végrehajtásában. A rendezvénysorozat tulajdonképpen nem is korlátozódik egy hónapra, hiszen például a szakdolgozatok, pályamunkák készítése máris foglalkoztatja a szegedi gyár s a többi üzem érdekelt dolgozóit A jobbat, többet eredményező megoldásokat, a speciális helyi problémák kulcsát keresik pályázataikban a műszaki ifjú gárda élenjárói. Ugyanebben a szellemben kerül majd sor az előadásokra is, részint általános érdekű, részint az egyes üzemekben fontos témákból. S nem lenne fiatalok rendezvénye, ha érdekes vetélkedővel nem kötnék egybe a műszaki hónapot November 25-én és 26-án Szegeden lesz az elődöntő és a döntő, — ezen a két napon a kilenc gyár hat főből álló csoportjai mérik össze szakértelmüket, tudásukat talpraesettségüket. Ebből az alkalomból sok fiatal műszaki érkezik majd a szegedi gyárba, ahol jó szórakozásukról, műsoros esttel, bállal is gondoskodnak. A nagy vállalattól a legmesszebbmenő támogatást kapták és kapják a rendezők, ez is mutatja, hogy nagyra értékelik a műszaki ifjú gárda eddigi teljesítményét, s méginkább számot tartanak munkájára a továbbiakban. Maga a díjazás is szép summákban juttatja kifejezésre a megbecsülést. Ebből az alkalomból vándorserleget is alakított a Pamutnyomóipari Vállalat: az a gyár, amelyik elnyeri, egyben a jövő évi rendezés jogát is magáénak tudhatja. Mert el ne felejtsük: a szegediek kezdeményezésével létrejött „Fiatal műszakiak és közgazdászok hónapját" ezután minden esztendőben megrendezik a Pamutnyamóipari Vállalat gyáraiban. Kedd, 1967. szeptember 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3