Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

fóruma r Uj próbák Múlt csütörtökön a KISZ városi bizottságán megbeszélésre gyűltek öesze Csongrád me- pl gye közép- és szakmunkásképző iskoláinak KlSZ-titkarai és pártftsszekötő tanárai. Dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára értékelte az elmúlt tanév munkaját, és körvonalazta a középiskolák KISZ-szervezeteinek ez évi feladatait a KISZ VII. kongresszusának célkitűzései alapján. Az iskolai KTSZ-szervéteteknek még erősebben segíteniük kell az ifjúság továbbtanulásának kérdéseiben. s a KISZ politikai, nevelő munkájának szerves részévé kell válnia az érdekvédelemnek. A reális társadalmi szemlélet és politizálás a középiskolás korosztálynál több mint jelszó , legyen. A magasabb követelményeknek csak úgy lehet eleget tenni, ha a pártszervezet fokozott segítségével az iskolai KISZazervezetek öntevékenysége is javul. A közép- és szakmunkásképző iskolák együttműködésének további elmélyítését feladatként tűzte ki az értekezlet Ezután az 1967 (W. tanév akcióprogramjáról esett szó: ' a KISZ KB határozata alapján az idei tanév programját elsősorban a Nagy Októtoer 50. évfordulója, valamint a VTT-re való készülődés és a „Vádoljuk az imperializmust!" akció határozza meg. Az előadás a 76 résztvevőnek néhány jó ötlettel is szolgált, melyet az .50 év" és a „Barátság" próbák feladatai mellett, mint önálló kezdeményezést valósithatnak meg. Cikkünk visszhatiBÍo Kőbányák az Alföldön Felkészülés a KISZ-munkára Minden egyes új tanév új feladatokat ró a diákokra. Mielőtt megérkezett volna a hallgatósereg Szegedre, a József Attila Tudományegyetem kari KISZ-bizottságainak és alapszervezeteinek mintegy ötven vezetőségi tagja összeült, hogy előkészítse a következő munkás 10 hónapot. A Móra Ferenc Kollégiumban rendezett háromnapos vezetőképző tanfolyamon négy olyan kérdést tárgyaltak meg részletesen,, melyek alapjait képezik a jövő tanév KISZ-munká,jának. Tudatosabb, szervezettebb. a nevelési tényezőkkel koordináltabb eszmeipolitikai nevelő munkára kell törekedni az egyetemeken. Intenzívebben kell megvalósítani az alapszervezeti KISZ-munka tartalmi és szervezeti színvonalának emelését. A lehetőségek és feladatvállalások fokozottabb biztosításával egyszerre emelni kell a tagsággal és a vezetőséggel szemben támasztott követelmények mércéjét és a szervezeti fegyelmet, szintén tovább kell szilárdítani. Végül pedig át; gopdoltabb. a ppliti ka i . célkitűzéseknek megfelelő érdekvédelmi munkát kell folytatni sz egyetem KISZszervezetének. Ha a precíz, hivatalos fogalmazású elvekben máris a gyakorlatban megvalósuló tényeket latjuk, bizhatunk az előrehaladásban, mely az utóbbi években a KISZ egyetemi munkáját is jellemzi. A három nap alatt minden fontos nevelési es politikai kérdésre nagv figyelmet fordítottak a résztvevők, mert az esetleges problémákat tisztázva, teljesen határozott programmal akarnak az alapszervezetek tagsága elé állni. Azt is szeretnék elérni végre, hogy a KISZ-tagokat maximálisan érdekeltté tegyék a közös munkában, melyet a KISZ szervez és irányít, hogy a politizálás az egyetemi élet szerves részévé váljék. Először a katedrán Fehér köpenyben nyugodtan magyaráz az osztály előtt Szalai József. Most nem gondol odahaza. Kirepomborra, nem gondol a főiskolára, sem az albérletére; számúra most nem létezik semmi a történteken kívül, amit most a gyerekekkel át kell venni. Kérdez, helyesel, leint, rávezet. ír, dicsér: a nehezen mozgó élményekkel . teli érdeklődést biztos kézzel teAz iskolatelevízió szerepe Egy hasznos kézikönyvről Az tskotatelertzió szerepe oktató-nevelő munkában címmel száz oldalas módszertani kiskönyvet adott közre az iskóla-tv szerkesztősége. Az elmúlt évi gyakorlatnak megfelelően — mikor a Művelődésügyi Minisztérium és az Iskolatelevízió közös pályázata legjobb munkáinak biztosítottak nyilvánosságot — ismét rövid dolgozatok foglalkoznak egy-egy általános iskolai tantárgy televízió* oktatásának didaktikai kérdéseivel, tapasztalataival. Mellettük a Magvar Rádió és Televízió közvéleménykutató osztálya érdekes felmérésének eredményeit teszi közzé: statisztikai adatok szemléltetik, hogyan használják fél országszerte általános iskolák az iskola-tv adásait. Ami számunkra első olvasáskor szembetűnő érdekesség. a szegedi általános iskolákhoz is eljutott kézikönyvben Szeged, illetve Csongrád megye három vonatkozásban is szerepel. Az egyik referátumot dr. Nagy Istvánná. a József Attila Tudományegyetem adjunktusa készítette: sokoldalú, alapos elemzéssel vizsgálva a tanítási óra felkészülési és feldolgozási problémáit a téve élővilág óráin. Konkrét példák illusztrálásával, gondos körültekintéssel keresi a határvonalat: mennyit nyújt a televízió egv tanítási órán, mit kell adni a1 pedagógusoknak. továbbá milyen szerepet kap ilyenkoir a tankönyv, a diákok munkafüzete. A televíziós óra folyamatának prototípusaként általános modellt vázolt fel — melyben az óra bevezető része az „előkészítés', ezt követi a ..tanulás televízióval", végül a „feldolgozási rész" —, ahol természetesen központi helyet kap a televíziós tanulás. Alább pedig az egyes szakaszokat elemzi. Szeged és Csongrád megye megjelölésével pedig a közvéleménykutatók statisztikájában találkozunk: meglehetősen szélsőséges végletekben. A számok tengerét öszszekötő magyarázattal, következtetéssel oldó rövid értékelés szerint ..a megyei jogú városok közül Pécs és Szeged iskolát nézték a legnagyobb arányban a televíziót". ugyanakkor az adásokat felhasználó iskolák megyék szerinti sorrendjében legutolsó helyen Csongrád megye áll. Indokolást részint a Művelődésügyi Minisztérium adatai szolgáltatnak. melyek szerint az alföldi megyékben számos tanyai iskolában még villanyvilágítás sincs. Az ellentmondás mégis szembeszökő. Bizonyos objektív akadályokon túl talán mégsem lenne haszontalan valahogy^javítani a sápadt arányon. Annál is inkább, mivel a tapasztalatok szerint — ugvanesak a közvéleménykutató osztály statisztikája mutatja — az iskolatelevizió bíztató hatású az oktato-neveló munkaban. N. L reli a matematika birodal. mába. — Fizikát matematikát, .műszaki ismereteket tanítok. Érdekel, szeretem — egyetemen is szeretném elvégezni, hogy jobban-többet tudjak. Ezt az állást itt, a Madách, utcai iskolában — pályázattal kaptam — meséli a nevelői szoba felé tartva a fiatal-,' alig ,.pár napos" pedagógus. — Örülök, hogy sikerült, népköztársasági ösztöndíjas voltam. Szeretem a gyerekeket, s valójában az első napok sem okoznak zökkenőt, hiszen tanítottunk már. Tulajdonképpen gondolkodásra szeretném megtanítani őket, és alaposan igyekszem foglalkozni a nyolcadikosokkal is, nem árt most elkezdeni a felkészítést a továbbtanulásra... A kartársak? Mindenki segít. Én kaptam meg az úttörővezetést. Azt hiszem alaposan fel kell készülnöm — jóhírű úttörőcsapat a Madách utcaiaké... — Szalaj Jóskával lakunk egy albérletben. Én is most végeztem a Szegedi Tanárképző Főiskolán és szintén matematika, fizika, műszaki ismeretek szakosítással — mondja Matusik Sándor, aki a rókusi iskola 50 tagú nevelői testületében kezdte élete „igazi" pedagógusi! munkáját. — Mindjárt osztályfőnök lettem, ötödikeseim vannak — újságolja boldogan. — De hogy ennyi adminisztrációval járjon mindez, nem gondoltam volna. Asztala van, illetve egy fiók a hozzátartozó asztalfelülettel: megvan a helye a kabátjának, eszközeinek — melegedöhelye a pedagógusok között. Készülő tanmenetek fekszenek előtte és egy vastag, sűrűn teleírt füzet óravázlattal. o Ferenczy Valériát, ezt a rövidhajú kislányt, helyesebben tanár nénit, alig tudtam megtalálni." Ugyanis ..pendlizik". Két, iskolában, a gedói és a Zalka Máté iskola ban is tanít — helyettesítéssel; nem akart Szegedtől elszakadni. Végül ÍR egy nagyszünetben a Zalka Máté iskola folyosóján akadok rá, óriási zsivajban: Osztálynaplót, könyveket szorongat, és két, nála legalább egy fejjel magasabb kamaszt reguláz. Ügyeletes. Hirtelen csönd lesz. Sorakozás, s az osztály élén, mint egy hadvezér, incíúl „hódítani". Általános iskolákban sem volt könnyű, de középiskolában még nehezebb volt Szegeden pályakezdőt talál-' ni. Két ifjú tanárra a Tiszapatti gimnáziumban akadtam. Határozott fellépésű, „tanáras" jelenség a magyar— orosz szakos Torma József. Rövid beszélgetésünk alatt máris a szakma rejtelmeit cs lehetőségeit fejtegettük. Bölcsész lelkesedése azonban céltudatos. — Igyekszem a legújabb módszereket bevezetni. Itt például az audió-vizuális nyelvtanításban van lehetőség. Minden eszközt megkapunk az iskolában. A pedagógusmunkában azt tartom a legfontosabbnak, azt szeretném elérni, hogy a diák a tanulást szívesen csinálja, lássa az egész munka célját, eredményét. Hét osztályban, most tizenkét osztályban tanít; helyettesítéssel ugrott fel az óraszáma, — Sok örömet okoz a gyerekekkel való találkozás. De emellett szeretném folytatni az egyelemen a nyelvészeti tudományos munkát. Fzért i.s örültem, hogy Szegeden kaptam állást, ... Én pedig annak, hogy igen jó kollektívába kerültem - mondja a Természettudományi Karról idekerült Kovács László. Nála a gverekszeretet, a pedagóguspálya „öröklött" — akárcsak a matematika, fizika szak. Családjában, a rokonai között legalább húsz matematika—fizika szakos tanár van. Fel berreg a csengő. Búcsúzunk. A negyvenöt perces terminusok közötti csengetés ezután már nekik is S2Ó1. Jakab Ágnes A Dél-Magyarország Í967. július 1 B-i számában Kőbányák az Alföldön címmel cikket közölt. Ezzel kapcsolatban dr. Prettenhoffer Imre, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos szaktanácsadója a következőket írja: A Kőbányák az Alföldön cimű cikk több szempontból fontos kérdést vet fel, amelyhez mezőgazdasági, de főként gyepgazdái kopási szempontból szabad legyen újabb gondolatokat fűzni. A Duna—Tisza közötti homokvidék vízjárta laposai (semlvékek) talajának szelvényében szinte mindenütt szénsavas-meszes réteget, úgvnevezétt tavimeszet találunk, amely rendszerint vagy mint mésziszap (csapóföld), vagy omlós szénsavasmésztől lazán összeállott homokréteg. Sok helyen azonban kemény mészkövületes réteg, az úgynevezett tavi mészkő (mészkőpad) alakult ki. Mélységi előfordulása és vastagsága igen változó. Megfigyeléseim szerint e kertíéíiy mészkő-kiválások főként a gyengén vagy nem szikes talajú semlvékek talajában fordul elő, amely a múltban állandó vizes terület, tó, vagv mocsár volt. Herke vizsgálatai és megfigyelései szerint a szikes laposokban a szóda hatására az odaáramló víz szénsavas mésztartalma porszerű alakban válott ki, ezért inkább a nem szikes semlyékek talajában találunk kemény mészkiválásokat. E mészkövületes területeken n mészkőréteg mielőbbi kitermelése mezőgazdasági szempontból is kívánatos lenne. Ugyanis, ha e réteg a talaj felszínéhez közel fordul elő, sekély termőrétegűséget okoz, főként a mélyen gyökerező növények gyökérzetének fejlődését gátolja, sőt meg is akadályozza. Ugyanis e mészkövületes réteg nemcsak a jelenleg gyepként' hasznosított laposok, hanem a területek kissé hátasabb, már szántóként hasznosított területek talajában Is. előfordul. A mészkövületes területekert a mészköréteg kitermelése akár építkezés, akár útépítés céljából, a munka gépesítésével nemcsak olcsóbbá, de gyorsabbá is válna. Földgyalu gépekkel (szkréper) a „letermelést" nagyüzemileg lehetne elvégezni. E gép a meszkőrétegig lenyesné a felső réteget, majd deponálná és a kő kitermelése után visszatérítené. Ezáltal a kitermelt terület újból elsimított terület lenne, nem úgy mint az eddigi kézi kitermelésnél, amikor rendszerint gidres-gödtös, szinte semmire nem használható terület marad vissza. A kő kitermelésével nem sokkal lesz alacsonyabb n terület, úgyhogy az gyepként. jól hasznosítható, sőt. telepítéssel, megfelelő műtrágyázás, sal, rajta jó kaszáló létesíthető. A munka elvégzése előzetes. részletes tabajfelvételek alapján a Talajjavító Vállalat gépi üzemei munkájául kínálkozik, amelyek e munkára megfelelő gépparkkal rendelkeznek. Ily módon megszervezett munkával e mészkövületes területeken a kő kitermelésével nemcsak az alföldi kőhiány egv részét tudnánk megszüntetni, de a káros kőréteg kitermelésével, a terület elrónázá.sa után. azon részben a szántóföldi termesztésre, de főként gyepgazdálkodás szempontjából lényegesen jobb feltételeket teremtünk. Azon a területeken pedig, ahol a mészkövületes réteg nem alakult ki, hanem csak egy lazán megkötött, de tömött réteg van a felszínhez közel, és ahol e réteg nincs 70 centiméternél mélyebben, mély altalajlazitás alkalmazásával e karos rétegnek a gvökéráthatolásra és a vízgazdálkodásra gyakorolt kedvezőtlen hatása megszüntethető lenne. F, célra már megfelelően méretezett mély altalajlHzitók állanak rendelkezésre. Ez irányban természetesen üzemi kísérletekre lenne szükség. Legikatasztrófák néma tanúi A Budapesten megnyílt AEROFILA 67. nemzetközi légiposta-bélyeg kiállítás a számtalan érdekes és értékes dokumentum között félig elszenesedett, megpörkölődött, vízben ázott, szakadt szélű borítékokat is bemutat: a légikatasztrófák néma tanúit. A legmegrázóbb talán a kis celofán tasakba zárt ólomzár, egy szerencsétlenül iárt angol postarepülő rakományának egyetlen megmaradt darabja. A gép Anglia—India—Ausztrália útvonalon közlekedett és 1906. szeptember 26-án a csalorna felett lezuhant. A postazsák ólomzárját a tenger a partra sodorta, s az.t 1936. december 16-án a sandgale-i parton a homokban találták meg. A legviszonlagságosabb útja annak a levélnek volt, amelyet. Angliából Nigériába kívántak továbbítani. A postát szállító repülőgép azonban a I-a Manche-csatorna felett lezuhant. A rakományából származó egyik postazsákot a francia partokon halászták ki. de abban már csak három levelet talállak. Ezek egyike látható most a budapesti kiállításon. A levelel, miután a francia posta átadta az angoloknak. ismét légipostával küldték a címzés helyére. Mniduguriha (Nigéria). Ebben az időben azonban sá igaláz-járvány dühöngött Afrikának ezen a reszen, úgyhogy a gép nem kapott leszállási engedélyt Portáját — benne a „tengerjárt" levelet — kénytelenek voltak ejtőernyővel ledobni. A Frankfurt—Milano Útvonalon közlekedő gép a rakományával 1938. október 1-én nem érkezett meg rendeltetési helyére. A feltételezés szerint a svájci Alpokban zuhant le. Erről bizonyságot azonban csak 14 évvel később, 1952. július 14-én szereztek, amikor egy svájci hegyi vezető a graubündeni gleccsernél megtalálta a gép postazsákjét, A szomorú dokumentumok közül magyar sem hiányzik. Feketére égett levélcsonk tanúskodik a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság Budapest—Nagyvárad —Kolozs vá r—Ma rosvá sárhely útvonalon közlekedő utasszállító repülőgépének katasztrófájáról. A gép 1941, januárf 14-én reggel 9 órakor Nagyvárad előtt lezuhant és elégett. A szerencsétlenségnek 12 halálos áldoznia volt. Azokat a leveleket, amelyeket a szerencsétlenül járt repülőgépből mentettek ki és továbbítottak, úgynevezett katasztrófabélyegzővel látták el. Ezek bizonvítiák a dokumentumok valódiságát. A lakosság részére azonnali kezdéssel, kedvezmenyes áron parkettás munkák készítését vállalja xS. 98 603 a Szeoedi Bpttő Ktsz Brüsszeli krt. 8 Tasáraan. 1367. szentembe* 10. DÉL.MAGYARORSZÁG 9 *