Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

Befejeződött az országgyűlés ülésszaka VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 231. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. szeptember 30. Elfogadták a tsz-törvényt és a földjogi törvényt Törvénybe iktatták az NDK-val kötött szerződést Az országgyűlés ülésszaka tegnap, háromnapi tanácskozás után, befejezte fontos törvényalkotó munkáját: megvitatta és elfogadta az űj Munka Törvénykönyvet, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, s törvénybe iktatta a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A napirend nagy fontossága, a beterjesztett törvényjavaslatok időszerűsége abban is tükröződik, hogy a háromnapos ülésszakon, az előadókon túl, 52 képviselő szólalt fel a vitában, s valamennyien fontos észrevételeket, javaslatokat tettek, több módosító indítványt terjesztettek elő. Tegnap reggel a parlamentben folytatódott a vita a tsz-törvényröl és a földjogi törvényről. A vitában beszédet mondott Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, majd dr. Pál István Fejér megyei, Illés Dezső Somogy megyei, Szviridov Ivánné Szabolcs-Szatmár megyei, dr. Balcsay Tóth Bertalan Pest megyei, Dancs József Szabolcs-Szatmár megyei, Sümegi János Nógrád megyei, Keszthelyi Zoltán Békés megyei, Szabó Imre Heves megyei, S. Hegedűs László nagykőrösi, Schwartz József Veszprém megyei, Oláh Pál Bács megyei képviselő fejtette ki véleményét a két törvénytervezetről. A délutáni ülésen dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésipari miniszter válaszolt a felszólalásokra, majd az országgyűlés mindkét törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Szünet után napirend szerint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg a parlament. A diplomáciai páholyban helyet foglalt dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. A törvényjavaslat előadója Barcs Sándor képviselő, a külügyi bizottság tagja volt. E napirend tárgyalása során beszédet mondott Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, majd határozathozatal következett: a törvényjavaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. A tegnapi ülésen ezután három interpelláció hangzott el, majd az ülésszak Kállai Gyula zárszavával ért véget. Hazánk közvéleménye mindvégig különös figyelemmel, érdeklődéssel kísérte az ülésszakot. Kifejezi ezt Kállai Gyula elvtársnak, az országgyűlés elnökének zárszava. az ülésszak munkájáról adott összefoglalója is: „Országunk fejlődésének, népünk életének és előrehaladásának nagy fontosságú kérdéseiről tárgyaltunk. Munkánkat az egész ország figyelemmel kísérte, mert az egész ország életét alakító törvényjavaslatokat vitattunk meg és fogadtunk el. A törvények, amelyek most megszülettek, újabb jelentős állomások a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkában. A törvényjavaslatok széles körű viták során születtek meg. a vitákban százezrek vettek részt. Eddig soha nem tapasztalt nagy aktivitás mutatkozott meg mind az előzetes tárgyalásokon a bizottságokban, mind az országgyűlés ülésén. A képviselők nemcsak elfogadták és törvényerőre emelték a javaslatokat, hanem észrevételeikkel, kiegészítő gondolataikkal építő módon vettek réázt a törvények megalkotásában. Ülésszakunkon olyan nagy fontosságú törvényjavaslatot is megvitattunk, amely épitőmunkánk jobb nemzetközi feltételeit segíti elő: törvénybe iktattuk a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. E szerződés — amely elmélyíti országaink testvéri kapcsolatát — népeink alkotó hozzájárulása az európai biztonság megteremtéséhez és az egész világ békéjének biztosításához." (A továbbiakban Fehér Lajos beszédét, dr. Dimény Imrének a felszólalásokra adott válaszát, Barcs Sándor előadói beszédét, Szirmai István beszédét és az interpellációkat ismertetjük.) Fehér Lajos: A termelőszövetkezet fél bevált gazdálkodási forma Két igen fontos, egész termelőszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődését érintő törvényjavaslat fekszik önök előtt. Kidolgozását pártunk IX. kongresszusa kezdeményezte. Irányelveit ez év első felében megtárgyalta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sok százezres „parlamentje": tsz-parasztságunk tehát már leadta szavazatát a két tervezetre. Egyöntetűen támogatja és most tisztelettel azt kéri az országgyűléstől: emelje törvényerőre azokat! Termelőszövetkezeti mozgalmunk általános fejlődése mögött elmaradt a jogalkotás. Szövetkezeteink többsége gyorsan kinőtte azokat a kereteket, amelyeket az 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet és egyéb jogszabály, valamint az átszervezés időszakában kialakított alapszabályminták megszabtak. E jogszabályok több tekintetben elavultak, s ma már gátolják a fejlődést. Üj szabályozásra, új törvényekre van szükség, amelyek szentesítik a szövetkezeti élet kialakult új formáit, egyúttal egyengetik a további fejlődés útját is. A termelőszövetkezeti és földjogi törvénytervezetek ezt a célt szolgálják. A tisztelt országgyűlés előtt fekvő javaslatok agrárpolitikánk továbbfejlesztésének igen fontos űj elemeit tartalmazzák. A termelőszövetkezeti törvény a mezőgazdaságban kiépült szocialista viszonyokat erősíti, azáltal, hogy a törvényben előírt új szabályozások megvalósulására termelőszövetkezeteink — működésük, gazdasági tevékenységük belső tartalmát tekintve — mind magasabb szocialista szintre emelkednek majd. A földjogi törvény fjedig a szövetkezeti földtulajdon bevezetésével és fokozatos kialakításával tovább erősíti rendszerünk szocialista alapjait. Az önök elé terjesztett törvénytervezetek jelzik, hogy a szocializmus teljes felépítése útján újabb jelentős lépéseket teszünk a magyar falu társadalmi viszonyainak fejlesztésében is! A két törvénytervezet kidolgozása és életbe léptetése a munkás-paraszt szövetséget is érinti. A szocialista földtulajdon kialakításával, a szövetkezeti gazdálkodás szocialista vonásainak erősítésével a két tervezet azt a célt szolgálja, hogy parasztságunk még közelebb kerüljön a munkásosztályhoz. Enélkül nincs előrehaladás sem az ipar és a mezőgazdaság valóban arányos fejlesztésében, sem pedig városon és falun az életszínvonal növelésében. A szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egységet képez A két törvénytervezet kidolgozását és jóváhagyását nemcsak a szövetkezeti mozgalom fejlődése, hanem a gazdaságirányítási reform megvalósítása is sürgeti. A reform szellemének felel meg a törvénytervezetnek az a törekvése, hogy a termelőszövetkezet fogalmát az új helyzet körülményei szerint korszerűsítse. A törvénytervezetben ajánlott, korszerűsített fogalmazás szerint: a termelőszövetkezet önkéntesen társult dolgozó parasztok társas szervezete és egyszersmind szocialista nagyüzem. amely önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytat. A termelőszövetkezet e kettős természetéből elsőként az a következtetés és feladat adódik, hogy a tsz vezetésében és egész működésében az eddiginél következetesebben kell megvalósulnia a szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egységének. Akkor dolgozik jól egy-egy tsz vezetősége, ha megérti, s a tagsággal meg tudja értetni a reform során a mezőgazdaságban már jórészt bevezetett új intézkedéseket és képes azokat a gazdálkodásban hatékonyan, rugalmasan alkalmazni. A termelőszövetkezet fogalmának előbb idézett meghatározásából adódik továbbá az a következtetés és feladat, hogy egyrészt fejlesztenünk kell a termelőszövetkezetet. mint a parasztok társulását, úgy is mondhatnánk. hogy szövetkezeti bbé kell tenni a szövetkezeteket, másrészt erősítenünk kell a szövetkezeteket, mint nagyüzemeket. Oly módon kell fejlesztenünk azokat hogy mindinkább vállala'tszerűbbek legyenek, azaz korszerű, önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytassanak. Milyen követelményekkel jár a szövetkezeti jelleg erősítése? A gazdaságirányítási reform lényeges jellemzője a szövetkezeti önkormányzat eddigieken túlmenő elvi elismerése és gyakorlati alkalmazása. Az új törvénytervezetek is ezt kívánják előmozdítani. A termelőszövetkezet szocialista közösség. A termelőszövetkezetekben testületi vezetés érvényesül. Az elmúlt években kitűnt, hogy a döntési és intézkedési jogkörök eddigi rendezése nem számolt eléggé a termelőszövetkezetek nagyüzemi méreteinek gyors ütemű növekedésével, a gazdálkodás belső differenciálódásával, a nagyüzemi működés gyakorlati követelményeivel. Ez elsősorban abban jelentkezett, hogy a közgyűlés szerepe túlméretezett és elaprózott volt. ugyanakkor a szakvezetők és a munkaszervezeti egységek vezetői saját hatáskörükben alig intézkedhettek. A törvénytervezet a tszközgyűlés kizárólagos hatáskörét csak a működés és gazdálkodás alapvető kérdéseire tartja fenn. Ugyanakkor megfelelő önállóságot, s ezzel együttjáró felelősséget biztosít a szövetkezet operatív vezető testületének, az üzemi vezetőknek, s szakembereknek. A szövetkezeti törvény másik alapvető vonása az, hogy a tagok kollektív tulajdonosai, s egyben dolgozói. munkavállalói is szövetkezetüknek. Ez a sajátos vonás végigvonul a szövetkezet működésének és gazdálkodásának úgyszólván valamennyi területén. A törvénytervezet számos lényeges változást és korszerűsítést javasol: így például a tagsági jogok és kötelességek jobb összehangolásában, a vezetés felépítésének, szervezetének, továbbá a munka megszervezésének és díjazásának továbbfejlesztésében. A törvényben — mint Dimény Imre elvtárs is hangsúlyozta — világosabb és az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az, hogy a (Folytatás a 2. oldalon)