Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-29 / 230. szám

Folytatja munkáját az országgyűlés ülésszaka egészítő részesedés csökken­tés" közötti fokozata, s az ilyen elmarasztalás az üze­mi vezetők fegyelmi hatás­körébe tartozzék. A bizottság tehát számos lényeges észrevételt tett, azért nem többet, mert a törvényelőkészítő munka alapossága két igen jó tör­vényjavaslat megszületéséhez vezetett. ígéretes intézkedése a tsz­törvényj avaslatnak, hogy elősegíti a tsz-demokrácia, hatékonyabb kibontakozását, egyebek között azzal, hogy a vezetőség megválasztását titkos szavazással rendeli cl. Igen lényegesek azok a pa­ragrafusok, amelyek kidom­borítják a termelőszövetke­zetek vállalati jellegét, leg­inkább a vezetőség operatív intézkedési jogának biztosí­tásával. Az a gyakorlat, hogy termelési költségként kell elszámolni az elhasznált for­góeszközök értékét, az amor­tizációt, a munkadíjat és a földjáradékot, nemcsak vál­lalati biztonságot jelent, ha­nem védi a tagok munka­vállalói jogait is. A földtulajdon és a föld­használat továbbfejlesztésé­ről szóló törvényjavaslat kapcsan arról beszélt Ben­csik István, hogy az új jog­szabály a földtulajdont kö­zelíti a földhasználathoz, és segíti annak a helyzetnek a felszámolását, hogy a ter­mőföld túlnyomó részén gazdálkodó tsz-ek tulajdoná­ban lényegében csak elenyé­sző területű termőföld van. Mindamellett a törvényja­vaslat tiszteletben tartja a munkások és az alkalmazot­tak korlátozott területű — személyi tulajdonú — föld­höz való jogát. Gondoskod­nak arról is, hogy a pedagó­gusok és az állami gazdasá­gi dolgozók illetményföldjei­nek mai mértékét ne csök­kentsék. A mezőgazdasági bizott­ság a termékeny viták köze­pette, széleskörű egyetértés­ben született törvényjavas­latot — a jelentésben közölt módosításokkal — az ország­gyűlésnek elfogadásra ajánl­ja — fejezte be felszólalá­sát Harmincnégy képviselő jelentkezett felszólalásra Bencsik István előadói be­széde után az elnök beje­lentette, hogy a termelőszö­vetkezetek működéséről, va­lamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesz­téséről szóló törvényjavasla­tok együttes tárgyalásához 34 képviselő jelentette be hozzászólását. Elsőként Szabó István Haidú-Bihar megyei képvi­selő szólalt fel, majd Nagy Istvánné miskolci, Orosz Ferenc Szabolcs-Szatmár megyei, Mészáros Béla Bács­Kiskun megyei és Horváth Sándorné Somogy megyei képviselő. Ezután ebédszünet követ­kezett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével tanács­kozott a délutáni ülés. El­sőnek dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Csong­rád megyei képviselő szólalt fel. Dr. Erdei Ferenc Csongrád megyei képviselő: Magasabb szintre emelkedik az ipar és a mezőgazdaság viszonya — A most tárgyalt két törvényjavaslat — hangsú­lyozta bevezetőben dr. Er­dei Ferenc — a szó szoros értelmében eredeti alkotás. Olyan értelemben úttörőnek is mondhaató, hogy elvi ál­talánosságban is megfogal­mazza a történeti fejlődés tapasztalatait, és a korábbi tételeket továbbfejlesztve szabályozza a jövő fejlődé­sét. Elismerés és tisztelet illeti alkotóit, a politikai el­határozást meghozó IX. kongresszust, az azt előké­szítő központi bizottsági üléseket, a közreműködő szakemberek százait, ezreit és magukat a törvény szöve­gezőit is. Éppen ezért előre­bocsáthatom: mindkét tör­vényjavaslattal egészében véve egyetértek, mindkettőt mély meggyőződéssel meg­szavazom. — Ez a két törvényjavas­lat a szocialista fejlődés re­alitásainak alapján maga­sabb szintre emeli az ipar és a mezőgazdaság népgaz­dasági viszonyát, s a mun­kásosztály és a parasztság politikai szövetségét. Ezt a következtetést a műszaki fejlődésre, a termelőerők olyan fejlődésére alapozhat­juk, amely szocialista nagy­üzemeinkben végbement. Mindinkább iparszerűvé vá­lik a termelőeszközök jelle­ge, színvonala, és végül az egész termelés szervezési módja. A fejlődésnek ez az előrehaladó és bíztató útja az összes kérdés megoldásá­nak nyitja a mezőgazdaság­ban. — A törvénytervezet rész­leteiben is szabályozza, meg­konstruálja a termelőszövet­kezeti gazdaságok kollektív zó, szocialista" nagyüzemi dolgozó réteggé válik. Tehát lényegében társadalmi meg­határozottságában is, vagy ennek alapjaiban mindin­kább közeledik a munkás­osztályhoz. Nyilvánvaló: ilyen bázison a munkás-pa­raszt szövetség új oldala ke­rül előtérbe. Erősödik a köl­csönösen közvetlen érdekelt­ség. Közvetlen paraszti érdek az iparfejlesztés, mert a me­zőgazdaság termelőeszközei­nek mind nagyobb hánya­dát kapja onnan és fordít­va: közvetlen ipari érdek a mezőgazdaság fejlesztése; az agrártermelés elválaszthatat­lan kiegészítője annak a népgazdasági egységnek, amelyben az ipar sorsa is meghatározott. — Természetesen ez nem szünteti meg az érdekek üt­közését. A viták olykor le­hetnek nagyon élesek is, de a megoldás — úgy is mond­hatnám — a családon belül történik. A parasztság meg­változott társadalmi helyze­te végeredményben megte­remti azt a közösséget, amely vállalati jellegét. Végered- mindkét alapvető termelő háztáji, vagy egyéb ház kö­rüli gazdálkodásnak, hanem még további tartalékait is kiaknázza. — A termelőszövetkezetek önálló társadalmi intézmény­nyé fejlődtek, nagyrészt kon­szolidálódtak, saját lábukra álltak az elmúlt években — folytatta. — Ma már nem az állandó támogatás és a külső irányítás, hanem ön­erejük viszi mindinkább előre közös gazdaságainkat. Az ésszerű nagyüzemi gaz­dálkodás elemeinek kifejlő­désével együtt társadalmi kollektíváik is kikovácsolód­tak. Ezek a kollektívák együtt alakítják a termelő­szövetkezetek gazdálkodását, nak a termelőszövetkezetek működéséről szóló törvényja­vaslat, amely helyes arány­ban és összetételben ötvözi a nagyüzemi mezőgazdaság vállalati jellegét és a ter­melőszövetkezetek kollektív gazdálkodási, szövetkezeti jellegét. Erdei Ferenc ezután bírál­ta a termelőszövetkezetek működéséről szóló törvény­javaslat egyik paragrafusát, (ehhez egyébként a mező­gazdasági bizottság is mó­dosító javaslatot terjesztett elő.) amely szerint a közös gazdaságokban a főmező­gazdász a szakmai vezető, aki az elnöknek közvetlenül alá­rendelve tölti be ugyan hi­vatását, de ugyanakkor az összes szakember felettese. — A nagy, fejlettebb, mű­szakilag erősebb és több szakemberrel rendelkező gaz­daságokban valóban ez a helyzet — hangsúlyozta —, a kevésbé fejlett, kisebb té­eszekben, tehát termelőszö­vetkezeteink nagyobb felé­ben azonban nem. Ezekben az elnök az a központi veze­tő, aki a más ágazatokban dolgozó szakembereket is összefogja. Ne alkossunk te­hát olyan törvényt, amely lényegében törvényen kívül helyezi a többségre jellemző gyakorlatot. A felelősség s ezen belül az elnök és a szakember felelőssége, vala­mint a szakmai hozzáértés akkor érvényesülhet legjob­ban, ha a vezetés megfelel a termelőszövetkeztek hely­zetének, adottságainak. Ezért javaslom, hogy a törvényja­vaslatnak a szövetkezeti ve­zetés megszervezéséről szó­ló fejezetét egészítsük ki az­zal, hogy „de más szakmai vezetők is működhetnek közvetlenül az elnök irányí­tásával". Dr. Erdei Ferenc mindkét törvényjavaslatot elfogadta. A délutáni vitában fel­szólalt még Farkas Pál Bor­sod megyei, Gócza József Szolnok "megyei, Szemerits Ferencné Győr-Sopron me­gyei, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Szabó Mátyás Baranya megyei, Bojtor Miklós Szabolcs-Szat­már megyei, Schulmann Ist­ván Fejér megyei képvise­lő. A délutáni szünet után életviszonyait, — természe- ismét Kállai Gyula elnökölt, tesen nem függetlenül a kör­nyező világtól és az állami gazdaságpolitikától. Éppen ezért, a fejlődés mai fokán, amikor téeszeink zöme kon szolidálódott már, olyan jog­és Gombaszögi Jenő So­mogy megyei, Darvasi Pál­né Pest megyei. Borivó Ká­roly Szabolcs-Szatmár megyei, Nagy Antal Komá­rom megyei, Kerékgyártó szabályra van szükség, Mihályné Szolnok megyei, amely közérvényűen szabá­lyozza a külső és belső vi­szonyukat, s mint törvény, tartósan fenntartható. Ilyen értelemben és ezért mondha­tó sikerült, eredeti alkotás­Szocialista külügyminiszterek baráti megbeszélése Murvitle felszólalása az ENSZ-közgyülésert 0 New York (MTI) Gromiko szovjet és Rusk amerikai külügyminiszter szerdán minlegy háromórás megbeszélést folytatott egy­mással New Yorkban, a szovjet ENSZ-küldöttség székhelyén. Rusk az épüle­tet elhagyva közölte az új­ságírókkal, hogy ezúttal rö-. viden érintették a vietnami háború kérdését is. A szovjet és az amerikai 'külügyminiszter három nap alatt három ízben találko­zott egymással, de diplomá­ciai megfigyelők szerint a megbeszélések inkább tájé­kozódó jellegűek voltak, s az alapvető kérdésekben az álláspontok változatlanok maradtak. Gromiko külügyminiszter meghívására csütörtökön a New York-i szovjet ENSZ­képviselet székházában ba­ráti megbeszélést tartottak az ENSZ közgyűlésén részt vevő szocialista külügymi­niszterek és vezető diploma­ták. Az ENSZ-közgyűlés csü­törtök délelőtti — magyar idő szerint délutáni — ülése mintegy másfél óra hosszat tartott A küldöttek három felszólalót hallgattak meg: Couve de Murville francia külügyminisztert. Frank Aiken ír külügyminisztert és a burundi küldöttség vezető­jét. Couve de Murville felszó­lalásában túlnyomórészt a vietnami háború befejezésé­nek' feltételeivel és a közel­keleti helyzettel foglalkozott. Rámutatott, hogy a viet­nami háború befejezéséhez a megfelelő körülményeket csakis az Egyesült Államok döntő kezdeményezése te­remtheti meg. Óvatos fogal­mazással. de felszólította az Egyesült Államokat arra, hogy feltétel nélkül véglegesen szüntesse be a VDK bom­bázását. Hangoztatta, hogy ezek után megkezdődhetne a tárgyalások előkészítése. A közel-keleti helyzettel foglalkozva a béke helyreál­lítására szólított fel és sík­ra szállt a nagyhatalmak összehangolt akciója mel­lett. Hangsúlyozta, olyan megállapodásra van szükség, amellyel valamennyi érde­kelt fél egyetért és amelyet az ENSZ is szentesít. Befejeződtek a szovjet-török tárgyalások 0 Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön a Kremlben befejeződtek Alekszej Ko­szigin és Süleyman Demirel tárgyalásai. Mint hivatalo­san közölték, a baráti és őszinte légkörben lefolyt megbeszélésen a szovjet­török kapcsolatok tovább­fejlesztéséről és néhány nemzetközi kérdésről cserél­tek véleményt a miniszter­elnökök. Todor Zsivkov Bukarestben 0 Bukarest (Agerpres) Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitká­rának meghívására csütör­tökön reggel feleségével együtt Bukarestbe érkezett Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. EláléSo határozat csehszlovák írók ellen Közlemény a CSKP KB üléséről Bárány Lajos Győr-Sopron megyei, Péti János Tolna megyei és Györe Sándor Pest megyei képviselő mondta el véleményét a törvénytervezetekről. A mai ülés napirendje A csütörtöki ülést Kállai Gyula zárta be. Javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy pénteken reggel 9 óra­kor a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják a tanácskozást. A vita lezárása után a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten. 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatása, majd az interpellációk előterjesztése szerepel a pén­teki ülés napirendjén. (MTI) ményben elvileg olyan jel­leggel szabályozza őket. mint az ipari vállalatokat, vagy mezőgazdasági állami válla­latokat, anélkül, hogy szö­vetkezeti természetüket csor­bítaná. A technikai fejlődés és a tulajdonviszonyok ilyen felfogása, illetve minősítése — mint ahogy az előttem szólók is már megfogalmaz­ták — mind társadalmi ki­terjedésében. mind politikai konzekvenciáiban magasabb "szintre emeli a munkásosz­osztálynak egyaránt létérde­ke és egyben szocialista fej­lődésünk biztosítéka is. A földtulajdon és föld­használat továbbfejlesztésé­ről szóló törvényjavaslattal foglalkozva Erdei Ferenc hangsúlyozta, hogy ez a IX. pártkongresszus állásfoglalá­sa alapján feloldja az egyé­ni tulajdon és a közös föld­használat közötti ellentmon­dást. Egyenrangú szocialista tulajdonnak ismeri el a szövetkezeti tulajdont, kö­tály és a parasztság szövet- vetkezetesen megvalósítja a séget. Hozzátenném: homo­génabbá is teszi, mert ha történelmileg visszatekin­tünk, akkor válik érzékelhe­tővé a fejlődés és ennek ér­telme. szövetkezeti tluajdon tör­vénybe iktatását és a közös szövetkezeti földhasználat megszilárdítását. Ugyanak­kor azonban a különféle kisebb földek személyi tu­— A termelőszövetkezeti lajdonának félreérthetetlen gazdálkodás konszolidálódása megerősítésére is figyelmet nyomán a termelőszövetke- fordít Lehetővé teszi, hogy zéti parasztság mind na- a mezőgazdasági termékek gyobb mértékben korszerű előállításában ne csökkenjen termelőeszközöket alkalma- a szerepe a szorosan vett Korszerűsítik az Országház felszereléseit Kereken hatvanöt évvel irányításával számos új fel­ezelőtt, 1902. október 8-án szerelést, berendezést kap az tartott először ülést a képvi- épület. Megkezdték a nagy selöház az új országházban, befogadótermek és felyosók A hatalmas épület karban- szőnyegeinek kicserélését, a tartása, gondozása is nagy világítás, a szellőzés és fűtés munka. A kőhomlokzat első korszerűsítését. Európában javítására már 1925-ben sor az országház volt az első került, s azóta is dolgoznak nagy középület, amely távfű­a falakon. A háború óta tést kapott, de a kiöregedett mintegy 150 millió forint ér- széntüzelésű kazánok most tékú helyreállítási és res- nyugdíjba mehetnek, megér­taurálási munkával szépítet- tek arra. hogy friss erővel, ték az épületet. olajtüzelésű kazánokkal vált­Nemrégiben fejezték be sák fel. az összes szlavóniai tölgyfa- Rövidesen sor kerül a ku­kapu konzerválasát, fénye- 1k - Munkácsv zését, s most az Elnöki Ta- Polacsarnok és a Munkacsy­nőrs tanácstermében is hoz- terem vtlagitasanak atatöki­záfognak az ablakkeretek tására, a delegációs terem „balzsamozásához". A parla- aranyozásának és diszfeste­ment műszaki osztályának sének felújítására. 0 Prága (MTI) Szeptember 26 és 27-én ülést tartott a CSKP Köz­ponti Bizottsága. A CSKP KB a népgazdaság fejleszté­sével és az életszínvonal emelésével, valamint a vá­lasztási előkészületekkel kap­csolatban határozatokat ho­zott. A KB ideológiai kérdések­kel is foglalkozott, amire a Csehszlovák Írószövetség ne­gyedik kongresszusának ese­ményei adtak okot. A KB el­ítélte az írók azon csoport­ját, amelv hatalmi ambíció­kat táplálva, szembehelyez­kedett a 12. kongresszus ha­tározataival és sajnálatosan magyarázta a szocializmus feladatait. E politikai gya­korlatban néhány párttag író is részt vett, Tevékeny­ségükben segítette őket a Literarny Noviny szerkesz­tősége. A CSKP KB állás­pontjukért, mely összeférhe­tetlen a párttagsággal, ki­zárta a CSKP-ből I. Klíma, J. Liehm és L. Vaculik író­kat. Tevékenységében elkö­vetett politikai hibáiért J. Prochazkat felmentette a KB póttagságától. A KB megál­lapította, hogy a Literarny Noviny című lap vezetése, m inden erőfeszítés ellenére, kicsúszott az írószövetség kezéből és ellenzéki állás­pont'szóvivője lett. Ezért a KB javasolta, hogy a kul­turális és tájékoztatásügvi minisztérium irányítása alá kerüljön. Kiüniik Szuezt 0 Kairó (MTI) Szuez kormányzója közöl­te, hogy a megújuló izraeli terrortámadások miatt ki­ürítik Szuezből a fele lakos­ságot. A 250 ezer lakosú vá­ros lakóinak mintegy 25 szá­zaléka már elköltözött Szu­ezből. összesen több mint százezer ember hagyja el az izraeli tüzérség támadásai­nak kitett várost. Végső támadás Enugu ellen © Lagos (AFP, UPI) A nigériai szövetségi kormány haderői csütörtökön végső támadásra készültek Enugu. a szakadár Biafrai Köztársaság fővarosa ellen. A szövetségi csapatok csü­törtökön mintegy nyolc ki­lométernyire állottak Énu­gutól. A lagosi kormányközle­mény szerint Enuguban és körnvékén teljes zűrzavar ura'kodik. a lakosság me­nekül a szakadár tartomány fővárosából. Kivégezték Untungot és két társét © Djakarta (AFP) Megbízható forrásokra hi­vatkozva jelenti az AFP hír­ügynökség az indonéz fővá­rosból, hogy szerdán Ban­dungban kivégezték Untung alezredest, az 1965-ös októ­beri meghiúsult puccskísér­let vezetőjét, továbbá két társát, Sujono repülőpa­rancsnokot és Hadisuwitnjo hadnagyot. Az 1966-ban el­ítéltek kegyelmi kérvényét Suharto tábornok több hó­nappal ezelőtt visszautasí­totta. Péntek, 1967, szeptember 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 i i

Next

/
Thumbnails
Contents