Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

Fontos törvényjavaslatok az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) pétdóul a munkaidő-beosztás rendezésénél, vagy a részesedési alap felosztásánál. Más esetekben, amikor központilag aránylag széles körben rendezhető kérdésről van szó és csak kevés helyen kell a sajátos vállalati követelmények miatt a központi rendelkezéstől eltérni, a törvény megmondja a szabályt és csupán lehetőséget ad arra, hogy a kollektív szerződésnek attól eltérően is rendelkezhessenek. (Például a felmondási idő meghatározásánál, vagy a heti pihenőnapok összevonásánál.) Ezekben a kérdésekben csak akkor kell a kollektív szerződésben rendelkezni, hu a központilag meghatározott szabály az adott vállalatra nem lenne megfelelő. Ez a törvényjavaslat megfelel a párt és kormány törekvéseinek, amelyek a szocialista demokrácia továbbfejlesztését célozzák. Már a viták során felmerült. hogy a vállalati önállóság növelése, a gazdasági vezetők szélesebb jogköre nem eredményezl-e a dolgozók véleményének háttérbe szorítását, nem ragadtalja-e a vezetőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jogok növekedésével kapcsolatban is felmerültek aggályok: nem lesz-e túl széles körű a szakszervezatek beleszólási joga. s nem íogja-e ez hátráltatni a termelési érdekeket? A mi véleményünk az, hogy a túlzott aggodalomra nincsen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellentétes alapokon álló. nem valami kapitalista típusú gazdasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, rendszerhez hű, a jogokat és kötelességeket jól ismerő, a munkásosztály törekvéseit mindenben támogató gazdasági szakemberek. A bizalmat mindenképpen helyes nekik megadni. mert megilleti őket. Másik oldalon áll az, hogy a párt- és a kormány — a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében — javasolja a dolgozók érdekvédelmét képviselő szakszervezetek jogainak növelését. A szocialista demokrácia messzemenő fejlődeset jelentik, hogy a szakszervezeteknek törvényben lefektetett joga: a dolgozók érdekeiben bármikor, bárhol felléphetnek, joguk van a gazdasági vezetők tevékenységének megítélésére is. Meg vagyunk győződve ar•ri, hogy szakszervezeteink a legnagyobb jogkörrel ott fognak élni, ahol erre szükség lesz. Azt hiszem, az a helyes "elfogás, hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehetősége és a vállalatvezetés nagyobb hatásköre nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő. A Munka Törvénykönyvének 14. paragrafusa tartalmazza a szakszervezetek közreműködési jogalt. Ez a oaragrafus jogot ad a szaaszervezetek vállalati szervének, hogy a munkaviszonyt érintő szabályokkal, valamint a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő Intézkedésekkel szemben kifogást emelhessen. Ebben az esetben az inlezkedést a felsőbb szervek döntéséig nem szabad végrehajtani. A viták során számosan kérték ennek a tételnek konkrét kifejtését, annak megmagyarázását, hogy mi lehet a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súiyosan sértő Intézkedés. Erre csak azt lehetett válaszolni, hogy a szocialista erkölcsi normá,k élnek, joly.'on tovább fejlödnek vem lehet tehát sematikusan paragrafusba szorítani őket. Ha egy adott intézkedést a jogok és kötelességek tükrében nézünk. kiderül, hogy hasonló ügyek esetében másképpen kell fellépni a jól dolgozókkal és másképpen a hanyagokkal szemben. A helyes eljárást tehát. hogy milyen esetekben hogyan kell intézkedni, az élet fogja kialakítani. vállalatoknál pedignagvmér- tositani kell azt a lehetősé- Molnár Ernő: tékű a munkaerő-hiány. Az get, hogy ha munkaviszonya alkotmány értelmezése sze- megszűnik, újból munkába rint mindenki számára biz- tudjon állni. Hatékony munkásvédelem Kiterjesztett kedvezmények Tisztelt országgyűlés! Igen lényeges változtatásra kerül sor a felmondás kérdésében is. Az új Munka Törvénykönyve tervezetének a felmondásra vonatkozó rendelkezései az eddigi felmondási rendszert teljesen megváltoztatják és feloldják a megkötöttségeket mind a dolgozó, mind a vállalat szempontjából. A dolgozó és a vállalat helyzete között bizonyos különbség azonban továbbra is fennmarad. Mig ugyanis a dolgozó bármikor kötetlenül felmondhat, a vállalatra nézve — a szocialista humanitásból fakadó — felmondási tilalmak és korlátozások továbbra is érvényesek. sőt ezek köre bővül ls. Nálunk betegség, terhesség esetében már régóta felmondási tilalom van. A mostani szabályozás ezt kiterjeszti a sorkatona feleségére és az egyedülálló anyákra ls. Megváltozik a felmondási idő rendszere. A 15 napos felmondási idö az esetek egy részében sem a vállalat, sem » dolgozó számára nem elegendő. Ha a dolgozó felmond. a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gondoskodni és a dolgozó sem tud mindig 15 nap alatt új munkahelyet találni. A javasolt szabályozás ezért differenciált felmondási rendszert alkalma-.. A felmondási idő 15 naptól egészen 6 hónapig terjedhet — hogv ezen belül mennyi, az a kollektív sze-ződésre, illetve a dolgozók és a vállalat közös megegyezésére van bízva. Többért feltették azt a kérdést, hogy a felmondási rendszerben bekövetkező változásoknak milyen következményei lesznek. A gazdasági vezetők a nagyobb munkaerő-vándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, ho© nem jön-e létre na©obb munkaerő-felesleg. Ami a munkaerő-feleslegtől való félelmet illeti — az űj gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, hahem bővítése, tehát az eredmény semmi szín alatt sem a foglalkoztatottság csökkenese lesz. Természetesen a gazdasági élet időnként megkíván bizonyos óícsoportosításokat. e©ik iparagból a másikba. Ami pedig a munkaerő-mozgást illeti: nem vitás, ho© a gazdasági vezetőknek többet kell törődniük a jol dolgozók megbecsülésevel és mindazzal, amíg a dolgozót a vállalathoz köti. E©ik képviselőtársam az előzetes megbeszélések során szóvá tette: náluk a megvében felmerült olyan aggály, ho©* a szabad vállalati felmondás lehetősége nem ellentétes-e a munkához való jog állami garantálásával. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, ho© a munkához való jogot alkotmányunk biztosltja. Ezen a Munka Törvénykönyve nem változtat, sőt éppen ellenkezőleg —, mint erre a törvényjavaslat 18. paragrafusa kifejezetten kl is tér — biztosítja, ho© mindenki szabadon munkaviszonyt létesíthessen. A munkához való jog értelme az. ho© az állam az egész népgazdaság fejlesztésének keretei között köteles arról gondoskodni, ho©* mindenki számára le©*en munkahely. va©-is biztosítsa a munkaképes lakosság megfelelő foglalkoztatását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek élete kezdetétől nyugdíjazásáig e© ugyanazon vállalatnál kall dolgoznia — még akkor is, ha ennél a vállalatnál a munkalehetőség jelentősen csökkent, u©anakkor más A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, amikor 51. paragrafusában kimondja, hogy ezt a védelmet már a beruházások előirányzásánál, a tervezésnél, a kivitelezésnél figyelembe kell venni. Erre a célra a vállalatnál megfelelő munkavédelmi szervezetnek kell működnie. A munkavédelmi felügyeletet nálunk, Magyal országon — teljes jogkörrel és megfelelő szankciókkal felruházva — a szakszervezetek látják el. Az üzemi munkavédelem terén az eredmények a gyors ütemű fejlődéshez mérten is jelentősek. Nálunk az összes nyugdíjba menőknek csak néhány százalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kénytelenek rokkantsági nyugdíjba menni és valamennyi egyéb betegség miatt megrokkantakkal együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők ne©edét. Számos nyugati ipari országban a férfiak 60. a nők 70 százaléka válik rokkanttá nyugdíjkorhatár elérése előtt. Tisztelt országgyűlés! A Munka Törvénykönyvének tervezete a közvélemény széles körű meghallgatása után került a parlament, a nép legfőbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról elmondhatjuk, hogy az társadalmi ellenőrzés mellett készült. A törvényjavaslat a SZOTtal. és az Igazságügyminisztériummal együttműködve. teljes összhangban készült el. A nyilvános vitában mintegy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. A vita bebizonyította, ho© a közvélemény a tervezet alapvető koncepcióit helyesli, elfogadja, és azt szükségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat is volt, amelyet hasznosíthatunk. ezért az előzetes tervezetet módosítani kellett. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dolgozók felgyó©ulása utáni újbóli alkalmazásának kötelezővé tétele korábbi munkáltatójuknál; a többgyermekes anyák szabadsága és a jutalomszabadság Gáspár Sándor: bevezetése, ami a jól dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti. A jutalomszabadsággal kapcsolatban szeretném a figyelmet felhívni arra, ho©* ez a rendes szabadságon felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hogy ugyani© a rendes szabadságon felül ihleti meg a dolgozókat a tanulmányi szabadság is. Az országos vitában számtalan hozzászóló szóvátette, hogy a 40 és az 50 éves jubileumi jutalmakat a dolgozók jelentós hányada nem kaphatja meg, mert előbb megy nyugdíjba. A 40 éves jubileumi jutalomnál elsősorban a nőkről van szó, továbbá azokról, akik főiskolát, egyetemet végeztek ós tanulmányaikat £4--25 éves korban fejeztél: be, mert nyugdíjazásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvénykönyve végrehaj tási utasításának 66. paragrafusa — az országos vitában kialakult vélemény alpaján — nyugdíjazás esetén mái* 33, illetve 45. munkában töltött év után biztosítja a jubileumi jutalmat. Tisztelt ország©űlés! Ügy vélem, hogy az új Munka Törvénykönyvének tervezete hfven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a további eredmények eléréséhez. A javaslat a korábbi törvénykönyvvel szemben igen na©- jelentőségű változtatásokat tartalmaz, mert na©ok a társadalmi, politikai, gazdasági és szociális eredményeink. Ezek az eredmények a pártunk és kormányunk. valamint egész dolgozó népünk közötti együttműködés, kölcsönös bizalom és megbecsülés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tette lehetővé hazánk gyors szocialista fejlődését, a nyugodt légkört, a szorgalmas építőmunkát. Az új Munka Törvénykönyve, az életet adó munkának alaptörvénye, és előkészítői az alkotó ember, a dolgozók iránti tisztelettel tervezték meg. Kérem, hogy a javaslatot az országgyűlés vitassa meg és fogadja el. Nagy gonddal készült törvényjavaslat Veres József munkaü©i miniszter na© tapssal fogadott beszéde után Molnár Ernő, az ipari bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. — Az ország©űles jogiigazgatási ós igazságú©: bizottsága, valamint ipari bizottsága két ízben is tár©alta az új Munka Törvénykönyve tervezetet — mondotta. Megítélésem szérint az új Munka Törvénykönyve-javaslat nagy jelentőségű. Kifejezi az új igényeket, az új szükségleteket, s fontos alapját képezi az űj gazdasági mechanizmus sikereinek. Bátran állíthatjuk, ho© az új Munka Törvénykönyvének na© mozgósító ereje lesz. E törvény helyes alkalmazása elősegíti a kezdeményező kedvet, hozzájárul az eredmények növeléséhez, a szocialista életfelfogás és életforma fejlődéséhez. A tervezet az eddiginél tagabb Erde< Lászlón é-' lehetőséget nyújt a népgazdaság és a vállalatok, illetve az egyéni érdekeltség összhangjának e©eztetésére, s mindenképpen szélesíti és fejleszti dolgozó népünk életének demokratizmusát. A Munka Törvénykönyvetervezettel e© időben elkészült annak végrehajtási utasítás-tervezete is. így a két dokumentumot lényegében e©szerre lehet kiadni. Jelentős ez például a kollektív szerződések előkészítése szempontjából is. Nagy gondot kell fordítani arra — folytatta —, ho©* mindenütt megértsék az új Munka Törvénykönyve szabályait és azokat megfelelőképpen alkalmazzák. A törvényjavaslat össz* hangban van céljainkkal, kifejezi pártunk politikáját, dolgozó népünk érdekeit. Ezért az ipari bizottság nevében a tisztelt ország©űlésnek' me©itatásra és elfogadásra ajánlom — fejezte be beszédét Molnár Ernő. Maximális védelmet nyújt a dolgozó anyáknak Erdei Lászlóné SzabolcsSzatmár me©ei képviselő, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke rámutatott, ho©' a törvénytelvezet világosan tükrözi: szocialista társadalmunk nemcsak jogokat és lehetőségeket, hanem egyre jobb feltételeket is biztosít ahhoz, hogy a nő anyai hivatásának megfeleljen, s ugyanakkor munkáját is hiánytalanul ellássa. A képviselő a továbbiakban hangsúlyozta: bízik abban, ho© a vállalatok szabad munkaerőgazdálkodása sem csorbítja az asszonyok és lányok elhelyezkedési jogait, lehetőségeit. A Munka Törvénykönyve és a végrehajtási utasítás maximális védelmet nyújt a dolgozó anyáknak. Erdei Lászlóné indítványozta, ho© a törvényjavaslatot, amely kimondja: „a terhes nö vagy anya alkalmazását e körülményre tekintettel * megtagadni nem szabad" — egészítsék ki azzal a rendelkezéssel, ho© „a munkáltató köteles a terhes nók és kisgyermekes anyák alkalmazását elősegíteni". Javasolta: a törvényjavaslatba vegyék fel, hogy a beteg gyermekét gondozó anya részére a gyermek egyéves koráig táppénz jár. Ez jelenleg is jogszabályban biztosított juttatás és helyes, ha a szolgáltatások felsorolásában Itt is szerepel — mondta. Ezután a Ma©ar Nők Országos Tanácsa nevében kérte, ho© a három vagy többgyermekes dolgozó anyákat megillető pótszabadság kedvezményét a három vagy többgyermekes egyedülálló apákra is terjesszék ki. A törvényjavaslatot a kért kiegészítésekkel elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Teljes társadalmi és szociális biztonság Tisztelt ország©*űlés! Hazánkban a szocialista forradaloip alapvető követelményeinek eleget tettünk. Most a szocialista viszonyok tökéletesítése van napirenden. Az űj Munka Törvénykönyv tervezetet, amelyet a tisztelt országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kiíejezi annak á társadalomnak a jellegét, lényegét, amelyikben létrehozták és alkalmazzák. Különösen így van ez az alapvető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető törvény-javaslatot tárgyalunk, amely a szocialista fejlődés követelményeinek tesz eleget a társadalmi lét legfontosabb területén, a munká területén. Az új Munka Törvénykönyv összhangban van mindazon intézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk további erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalrpi téren egyaránt. Az üj Munka Törvénykönyv nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdésekét. csak azok alkalmazásához biztosít kereteket. A keret-törvény kettős célt szolgál. Egyrészt, ho© legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben biztosítsák a dolgozónak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és annak szellemében a munkaviszonyt érintő kérdéseket a helyi körülményekhez és feltételekhez szabályozzák. A gazdaságirányítás reformja, a Munka Törvénykönyv és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések a párt és a kormány minden intézkedése lényegében egy célt szolgál. Azt, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, a szocialista rendszerünkben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét. Arról van szó, ho© a munkás, a dolgozó ember számára tartalmas, gazdag, kulturált életet teremtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó' számára, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszinvonalat biztosítsuk egész népünknek, ho© minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincsét és mindazt, ami az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges. \ Tisztelt ország©őlés! Az új Munka Törvénykönyv nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatását, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósulásával a dolgozók bevonása a vezetésbe még szélesebb alapon nyugszik és az üzemekben. közvetlenül a munkahelyeken az eddiginél jobban érvényesül. Ennek feltétele, hogy az üzemi, munkahelyi pártszervezetek, szakszervezetek és a gazdasági vezetés az üzem előtt álló célok meghatározásába vonja be a dolgozók legszélesebb rétegeit. A feladatok végrehajtásában csak akkor tudnak a dolgozók aktívan résztvenni, ha szerepük van a célok meghatározásában. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gazdaságirányítási rendszerre, most 2 0£L-MA<»M<U)<t*ZAfc Csütörtök, 1967. szeptember 28. I <