Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-27 / 228. szám

II Nemzetközi atomenergia ügynökség 11. közgyűlése 0 Bér* (MTI) Bécsben kedden délután megkezdődött az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének 11. közgyűlése. A tanácskozáson 97 tagállam küldötteinek sorában öttagú magyar delegáció is részt vesz. Jeten i vannak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megfigyelői, élükön Osztrovszki Györggyel, a KGST helyettes titkárával A küldöttek egyhangúlag Jan Neumannt. a Csehszlo- 1 vák Atomenergia Bizottság elnökét választották a közgyűlés elnökévé. A közgyűlés vezető szervébe, a kormányzótanácsba Magyarországot is beválasztották. Az idei jubileumi közgyűlésnek — az ügynökség 10 évvel ezelőtt kezdte meg érdemi munkáját — különös jelentőséget adnak a genfi atomsorompó-tárgyalások. Mint SlRvard Eklund vezérigazgató is emlékeztetett rá, az ügynökség készen éli, hogy ha megbízzák, ellenőrizze az atomsorompóegvézmény végrehajtását. A szervezet jelenleg 65 atomreaktort ellenőriz a világ 29 országában, szerepet kapott a latin-amerikai atomfegyver mentes övezet ellenőrzésében is. így bőséges tapasztalatokkal rendelkezik. A közgyűlés szerdán megkezdi a vitát a vezérigazgatói beszámoló és a költségvetés felett. fl VDK légelhárításának újabb sikere 0 Hanoi (VNA) noitól 20 kilométerrel északTíznapos majdnem teljes ra fekvő területekre szórták csend után Hanoiban kedden le bombáikat, ismét felbőgtek a légvédel- A Vietnami Néphadsereg ml szirénák és hallatszott a légelhárítusa kedden öt légelhárító ütegek, valamint amerikai támadórepülőgépet a föld—levegő rakétaegysé- semmisített meg az. ország gek döreje. A támadó amerikai gépek nagy magasságban húztak el az észak-vietnami főváros felet!. A gépek Halégi terében. Egyidejűleg Haiphong térségében több amerikai repülőgépet megrongáltak. Észak-vietnami vélemények Washington ötpontos tervéről 0 Hanoi (MTI) Kedden Hanoiban nyilvánosságra hozták az első észak-vietnami hivatalosnak tekinthető véleményeket azért harcol és vérzik esztendők óta, hogy az soha meg ne történhessen! A sajtókommentátorok elismeréssel adóznak a Szovjetunió képviselőinek ENSZ Goldtérgnek az Eyyesult Al- ^ tevékenységer61. amelylamok ENSZ-kepvfselőjének j , leleplezték a „emzetköe- s— zvl no m • ( . . v i.. rl n . v a vietnami kérdés rendezésére tett ötpontos javaslatáról. Ezeket a következőkben lehet összefoglalni: zi közvélemény előtt az amerikai képmutatást és álszenteskedést. Folytatódik a„Dnyepr" 0 Moszkva (TASZSZ) Az Ukrajriabun és Belorussziában napok óta (olyó szovjet hadgyakorlat a „Dnyepr egyre nagyobb méreteket öli A TASZSZ különtudósítójának a helyszínről küldött riportja szerint a ..keletiek" támadó hadtestei kijutottak a Dnyeperre, majd széles fronton átkeltek a folyón és azonnal „harcba" bocsátkoztak a „nyugatiak" csapataival. Az átkelést különleges páncélozott járművekkel hajtották végre. Ezek a járművek rendkívül sokoldalúak, egyíorma jól mozognak vízen. mocsáron, havon és úti ta'an dombos vidékeken is. A Dnyeperen való átkelés tüzérségi es aknavető tűz fedezete alatt történt. Nagymérték ben alkalmazták a bombavető tüzérségei és taktikai rakétafegyvereket A Ryakorlat egyre inkább kibontakozik, a támadó hadtestek már több irányba nyomulnak előre. fl dél-arábiai nemzeti erök kongresszust tartanak 0 Aden (Reuter) A dél-arábiai katonai parancsnokság őrömmel üdvözölte a dél-arábiai felszabadító szervezetek, a FLOSY és az NLF között történt megegyezést. A hadsengparanesnokság szóvivője kijelentette, a fegyveres et'ók szívesen elküldenék képviselőjüket a Kalrbban október 3-ra tervezett tárgyalásokra, amennyiben az egyiptomi kormánytól erre meghívást kapnak. 0 Kairó (MF.NA) A FLOSY és az NLF vezetői október 3-án Kairóban kongresszusra ülnek össze. Az értekezlet napirendjén a következő kérdések szerepelnek: 1. A nemzeti egység megvalósítása, 2. A központi átmeneti kormány alakítása, amelynek Nagy-Britannia átadja a hatalmat. 3. Akdó-program az átmeneti időszakra. 4. Ideiglenes alkotmány kidolgozása. Adenban a brit csapatok távozása feletti örömükben a teázók tulajdonosat ingyen szolgálták kl a teát a vendégeiknek. A járókelők először mentek az utcára alkonyat után a Sejk -Oszmán negyed© Bár Goldberg azt állítja, hogy Washington ötpontos tervének minden részlete megfelel a genfi egyezményeknek, a terv azonban iényegében nem ismeri el Vietnam nemzeti szuverenitását, terülti egybetartozását és sérthetetlenségét. O

Az Egyesült Államok Goldberg által hangoztatott „jóakaratáról" a VDK-t minden szónál világosabban meggyőzik a B—52-es légierődök, amelyek éppen az ENSZ-közgyűlés napjaiban a földdel igyekeznek egyenlővé tenni Vinh Linh észak-vietnami várost és környékét, továbbá a 7. amerikai flotta ágyút, amelyek naponta a lövedékek ezreit zúdítják a VDK partmenti településeire. Hanoiban hivatkoznak Ho Si Minh elnök tavaly július 17-én elhangzott szavaira, amelyek szerint a VDK békét akar, de nem akármityent,' hanem „beket — a függetlemeg és a szabadság alapján". Változatlanul érvényben levőnek tekintik nz idén január 28 -án elhangzott külügyminiszteri nyilatkozatot: hogy ha az amerikaiak' valóban bekét akarnak, s erről tárgyalni óhajtanak, akkor feltételek nélkül szüntessék be a VDK elleni bombatámadásokat és más harci cselekményeket. A VDK-nak. mint szuverén országnak a bombázása törvénytelen cselekedet. amelynek megszüntetéséért Goldbergnek nincs joga semmiféle ellenértéket követelni. A VDK hivatalos köreiben furcsának találják. hogy éppen az Egyesült Államok beszél most a genfi értekezletről, amelynek határozatait elsőként és saját elhatározásukból éppen az amerikaiak szegték meg. A mostani javaslataival az Egyesült Államok nyilván éppen ezt a tényt kívánja leplezni. A hanoi .sajtó átlátszó manővernek tartja, hogv az amerikalak minden Vietnamban levő haderő kivonását, illetve feloszlatását javasolják, kivéve az általuk felszerelt és kiképzett félmilliós dél-vietnami bábhadsereget. Tehát ezek szerint a DNFF hadserege, s vele Dél-Vietnam népe adja meg magát? Az amerikaiak & © i saigoni lakájai legvenek ben, ahol a leghevesebb har- nél-Vletnam gazdái? Á vti cok folytak I ctnami nép egyebek között Három bomba robbant Athénban 0 Athén (UPI) amelyben az amerikai kntoHárom bomba robbant na' segély lebonyolításával hétfőről keddre virradó éj- megbízott misszió székel. A szaka Athén központjában, második és harmad'k bomba A három robbanás különbö- az nthér.l ttsztlklub közelében ző helyeken rövid nenány robbant fel. két háztömbnyi percen' belül követte egy- távolságra a királyi palotám<lst' , . . . , . . - tói. A robbanások anyagi Az e'ső bomha a legfelső bíróság udvarán robbant, kárt okoztak, sebesüles azons/.embcn azzal a házzal, ban nem történt Kozmosz—180 0 Moszki a (TASZSZ) tantett űrkutatási program Kedden a Szovjetunióban megvalósítását. A szputnyik fcild-körüli pályára juttatták rátért palyajara. A szputnyi„ ion ™„ kon elhelyezett berendezes a Kozmosz 180. jeízesu mes- ... . , • , ..... . . ,, * . .. kifogástalanul működik. A terseges holdat, hogy mu- füJd, koor(jinációs számítószerei segitsegcvel folytassák központban feldolgozzák a az 1962. március 16-án beje- beérkező adatokat. Kérdőjelek Franciaországban A

francia belpolitikai élet akkor sem tartalmazhatott több kérdőjelet, amikor — a negyedik köztársaság esztendeiben — átlag minden hat hónapban megbukott a kormány, A De Gaulle tábornok nevével fémjelzett új francia rendszer a tizedik évébe lépett már, de hol van a kezdeti sodrása, lendülete? A személyi hatalom gyakorlásának ellenfelei sokasodnak mind a baloldalon, mind a Jobboldalon: ahány választási erőpróbára kerül sor, minden alkalommal megfogyatkozik a gaulleisták tábora. A vasárnap megrendezett járási választásokon figyelemre méltó, hogy a gaulleistákkal szemben most elsősorban a kommunista jelöltek jutottak inkább szavazatnyereséghez. Különösen a Párizs környékén nemrég kialakított új megyékben volt jelentős a kommunista párt előretörése. i A baloldal együttesen a szavazatoknak mintegy 43 százalékát szerezte meg, a gaulleisták — akik neim mindenütt állítottak jelöltet — a leadott szavazatoknak csupán 14.5 százalékát kapták. Hiba lenne e két arányszám szembeállításával megkísérelni a francia belpolitikai erőviszonyok meghatározását. Tudnunk kell, hogy a járási választásokon helyi érdekekről volt szó, sok esetben még a megyetanácsba küldendő jelöltek személyes népszerűsége is nagyobb súllyal esett latba, mint a politikai állásfoglalása. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gaulleista párt — ellentétben a parlamenttel — a megyetanácsokban eddig sem élvezte a többséget, sőt: számos megyében törpe kisebbségnek számított. Általában megállapítható, hogy Franciaország belső helyzetére erősen rányomja a bélyegét a kormány számos antiszociális intézkedése és az ezek nyomán kelt. elégedetlenség. Ezzel számolni kell a párizsi Elysée-palotában Is, a köztársasági elnök rezidenciájában, ahol — a kiszivárgott hírek szerint — népszavazás megszervezésének gondolatával foglalkoznak. Talán Franciaország külpolitikai irányvonalának szentesítését célozná a népszavazás; kihasználva a francia milliók e tekintetben megmutatkozó egyetértését, a népszavazással alkalom nyílnék De Gaulle tábornok mögött újfajta többség demonstrálására. P. J. Siklós János: A Furka hágó alatt 3. A denevér szárnya Mint minden téma, ez is az emberrel kezdődött. Először olyasmi indítással, hogy a _ tudomány egy es oszthatatlan, eszmék felett áll, humánus az emberiség érdekében virul. Oh, ez a szép elv, annyira szép, hogy megkönnyezném, ha nem tudnám, hogy a valósághoz fogva mennyi a naiv ábrártd ebben az igazán emberséget néző kívánságban. Bármennyire igyekeztem tompítani belül 40" a tamáskodást, hogy a mérgesgSok öszszegyűjtése. meg az atom, hidrogén bombába sűrítése nem egészen humanitárius indíttatású, kibuggyant belőlem az ellenkezés. Talán azért, hogy ne sűrűsödjön haraggá a vita. a zoológus professzor az állatok csodálatos világát rajzolta fel előttünk. Elmesélte, hogy a farkasok soha nem bántják egymást. A vezér megküzd a rangért, s győzelme után a falka eljsmert vezetője, A harcban vereséget szenvedett forkas odatartja torkát a vezér szájához, hogy harapja ketté. Di? az ellöki orrával, mire a legyőzött hanyatt fekszik előtte,' így jelzi, hogy alázatos szolgája marad a vezérnek. — Csodálatos — mondtam őszintén a lelkesen beszélő zoológusnak. A páviánok világa következett ezután. Egy hímnek, amífe fiatal, több felesége van (biztosan a történelmi idők török szultánjaitól tanulták el ezt), de ahogyan öregszenek, csökken a feleségek száma és végül két-három öreg pávián tart egy asszonyt. Gyakori, hogy egy fiatal hím megkísérli a nagyon öreg állatoktól elrabolni a nőstényt. Ilyen esetekben a már alig mozgó öreg páviánok egymás mellé állnak és vízszintes fejmozdulatokkal fejezik ki tiltakozásukat. Ennek láttán az életerős hím továbbáll. — Hát ez még érdekesebb —nyugtázom elismeréssel a tudományt. A híres zoológus professzort jóleső érzéssel töltötte el álmélkodó magatartásom. Nekibuzdulva folytatta, hogy a bálna a legokosabb állatok egyike. Eddig huszonnégy szót fejtettek meg beszédrendszerükből. Valóságos államrendjük van a bálnáknak és olyan tanulékonyak, hoey eljön az idő, amikor a tenger mélyén az ember számára hasznosan dolgoznak, végrehajtanak meghatározott feladatokat — Eddig ezt sem hallottam. — Űgv látszik, maga nem érdeklődik az ílven elvont dolgok iránt, — Őszintén szólva nem, s ezért most bajban is vagyok. — Hogyan ? Miért, van bajban? — Elhiszem mindazt, amit elmondott. ön világhírű svájci tudós, a nyugatnémetek meghívták Mainzba professzornak, hazánkban ls járt az Akadémia vendégeként... remélem, újra látjuk Magyarországon. De azért. .. — Na, de mit akar ezzel mondani? — Azt, hogy ugyan nem akarok tamáskodni, de nekem más véleményem van az állatok magatartásáról, meg az emberek társadalmáról. — Kicsit világosabban. Láttam, hogy most már nincsen kitérő. Óvatosan kezdtem bogozni aggályom kusza csomóját. Rendben van: az állatok saját fajtájukkal szemben józanabbul viselkednek, mint az emberek a saját fajtájukkal. Ha a tudományos kü tatás ilyesmikre fényt derít, én nem cáfolhatom, mert nincsenek zoológiai ismereteim. Az a kérdés mindössze hogy az emberrel összevetve az állatvilágban végzett kutatásokat — mát akarnak bizonyítani? Azt, hogy az ember a legvérengzőbb? Hogy évmilliók óta semmit sem változott? Mint az emlősökhöz tartozó faj olyan észlény egyben, amely érdekei szerint felfalja a másikat? Más szóval: érzelemsaegényebb. antihumán usabb, mint akár a farkas? Előre tudtam, hogy a civilizációból kinőtt hordát: a hitleri gyilkolást hozza legújabbkori bizonyítékának, így is történt. Csakhogy ez nem bizonyít semmit. — Érvelése nem fogadható el. mert az emberi társadalom gazdasági berendezkedése nagymértékben befolyásolja az egyes ember és embercsoportok magatartását. értelmi, érzelmi világának állapotát, fejlődését. A vita messzire vezetett. Egészen addig, hogy a „két lábon járó emlős" magatartásában, viselkedésében a humánum n meghatározó. Második jelzőrendszerrel — tökéletes jelzőrendszerrel — csakis az ember rendelkezik. Teljesen tarthatatlan az. a felfogás. hogy az ember Önkényesen nevezte ki magát a világ urának. Ilvenképr-m. ha a bálnák az \lgvesebbek. ma ők a világ urai. a két lábon j'árók meg az őserdőben faá-mkon csimpaszkodnának és kókuszdióval hajigálnák egymást. A tudós okfejtéséből csupán az maradt kl. hogv a munka tette az embert emberré. é.szlénnyé és ez fejlesztette ki érzelmi világát U! Annyira belebonyolódtunk a zoológia ember-vonatkozásaiba. hogy a vAgén majdnem | megsértettem prof. Mm mert. Mert van ebben a felfogásban — Inkább felfogás, mint megalapozott. tuH orrán vos bizonyítás — naevfokű kiábrándultság és az ember iövő'ét illető bizonvtalanság. kilátfistnlanság. A csömör és csőd értés0 Játszhat Itt naev szerepet. Ezt a bátortalan, botm-káió útkeresést filozófusok. írók felérik ki n legérthetőbben Jelen esetben nem hiszem, hogy tudatosság volna e lesül tő életérzés mögött. Inkább kapaszkodás valami biztatóba.* ioenlSbh J1 humánus ém.ést hordozó tiézvlábű áltatok viiágábn. E-mvtae ir>A<r <cnha*°Tn é-t el az éiet v rr c5crPr»„k fi, (í nvos fiolákba nréselt levegőié. Mert minden i^az lehet- a farkas a pávián. a bálna. a szmiánosbogárka világító háta (a hím világít, mikor pártásra hívja a saentjánoelányf). Igaz, hogy a pisztráng a folyóval szemben úszik éa megkeresi szülőhelyét, de egy sohasem lehet igaz, nem válhat bizonyítottá: az. embernek az állatok mögé degradálása, Ha az emberiség bármilyen gaztettet követne még el (mert elkövet még önmagával szemben). akkor sem cserélhető fel farkassal vagy bálnával. Ez a belső vívódás, ez a szerencsétlen úttalanság voltaképpen egy elvágyódás kifejeződése abból a világból, amelyben nagyfokú a félelem, de legalább ilyen fokú egy másik világtól — a saocializmus világátóL Mi marad ezután? A tudomány, a szakma, amelyet ember művel és amelyet összekapcsol saját világával — gyakran elég tudománytalanul. Biztos voltam abhan, hogy érvelésemet laikus okoskodásnak minősítik. Azt gondolják, hogy nem látok e feszítő kérdések mélyére és a felszínes, tüneti Jelenségeket tekintem lényegnek. Mert hiszen minden dilettánsnak voltaképpen ez a szerencsétlensége. E tapintatos megjegyzések hatására abbahagytam az ellenvetéseket — A denevér szárnyának érrendszerével foglalkozom most — törte meg a hosszú hallgatást a tudós. — Érdekes lehet. — De még mennyire! Elmondta, hogy egyszer denevéreket vitt el sziklák mélyéből Afrikába. Megjelölte őket és elengedte. A szem nélküli bőregerek visszataláltak Svájcba, pontosan oda. a sziklamélyedésekbe, ahonnan elvitte őket. Nem kételkedtem. A denevérek szárnyában levő érrendszer érdekességeit fejtegette azután. mert a kutatás az ember érrendszerének eddig ismeretlen vonatkozásaihoz vezethet el. Nagy figyelemmel hallgattam a kutatási eredményeket, de azután gondolatban megdorgáltam magam. Számomra a denevér szárnya a legfontosabb most? Az emberiség a saját életéért küzd, én meg a denevérek szárnya körül kóválygok. De gyorsan lefagyott arcomról a fölényes mosoly. Mi lenne, ha mindenki. így gondolkodna, mint én? Teszem azt. ha Ciolkovszkij is valami világias témákkal töltötte volna el az életét, a világűr kutatásának akkor még a mai denevérszárny vizsgálatánál is fantasztikusabbnak' és képtelenebbnek tűnő munkálkodása helyett-... ma nem lenne szó űrhajózási programról. Az a baj, hogy ismereteinken kívül eső dolgokról hajlandók vagyunk lekicsinylően vélekedni, érezni és igen gyakran Nyilatkozni is. Ezt úgy teszszük. mintha saját tevékenységünk — kutatás, oktatás, igazgatás. írás stb. — volna a legfontosabb az emberiség számára. Holott minden okos. hasznos tevékenység fontos. Boldog ember ez a tudós, amikor az állatvilágról^ beszél. Különösen, amikor saiát kutatásairól mond valamit. Boldog, mert szenvedéllyel, megszállott módon, életcélként teszi. Ilyen belső hevület nélkül nem ls lehet ledolgozni az életet úgy, hogy az ember boldognak érezze magát munkája közben. Megértettem a végén, s egészen barátsagosan váltunk el egymástól. 2 0£L-M4«1(ARORSZAÚ Szerda, 1967. szeptember 27,