Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-26 / 227. szám
Negyvennégy ország szemléje Újvidéken Az újvidéki mezőgazdasági vásár hatalmas területén — mint már jeleztük — különlegesen ritka bemutató nyílt meg: a nemzetközi vadászati és halászati kiállítás. A legutóbbi ilyen jellegű reprezentatív kiállítást Düsseldorfban rendezték 13 évvel ezelőtt. A 44 ország, köztük hazánk részvételével rendezett kiállítást pénteken Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök nyitotta meg. Szombaton megtekintette a kiállítást Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marjai Józsefnek, hazánk belgrádi nagykövetének társaságában, Rudi Kóláknak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének, Tikvicki Gézának, a szervező bizottság elnökének, Jugoszlávia magyarországi nagykövetének és más vezető jugoszláv személyiségeknek a kalauzolásával. A XX. század legszebb vadásztrófeái A kiállítás nemcsak vadászoknak és horgászoknak, de minden látogatónak különleges élményt nyújt. Négy világrész: Európa, Amerika, Ázsia és Afrika XX. századi kiemelkedő vadásztrófeái szerepelnek az ízlésesen elrendezett csarnokokban. A legjelentősebb, a nemzetközi pavilon, amelyben a legfejlettebb és legmagasabb vadászati színvonalat elért országok mutatják be az évszázad legkiemelkedőbb vadásztrófeáit. Ezek között az egyik fő helyen látható Magyarország 228,12 pontra értékelt őzagancsa, amelyről a bíráló bizottság azt mondotta, hogy ennél szebbet még nem osztályoztak le működésük során. Maga Tito elnök is a látogatás alkalmával külön érdeklődést tanúsított iránta. Ebben a csarnokban van a jugoszláv vadászok egyik büszkesége is, a Zombor melletti Kazukon elejetett szarvas agancsa, amely a világbajnoki cím viselője. Rendkívül értékes és változatos trófeák érkeztek a Szovjetunióból is, de számos érdekességet nyújt valamennyi e pavilonban kiállító ország: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Etiópia, Franciaország, Irán, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Svájc, Szudán, Törökország. Az öz, szarvas, muflon, zerge, dánszarvas agancsokon kívül, az elejtett vaddisznók agyarait, hatalmas medvebőröket és sok izgalmas vadászélmény dokumentumait láthatjuk ebben a pompás csarnokban. Az elrendezés is szakértelemről és ízlésről tanúskodik. Csak jellemzésül elég annyi, hogy a trófeák bemutatását például a Louvre-ból hozott vadászfegyverek és vadászjeleneteket megörökítő nagyméretű gobelinek élénkítik. A magyar pavilonban A nemzetközi pavilon megtekintése után a látnivalók sokasága van hátra. Külön kaptak helyet a kiállító nemzetek csarnokai, amelyek között nem kell szégyenkeznünk az igen reprezentatív és főként értékes trófeákat kiállító magyar pavilonnal. A kiállítás vadászlátogatói nem állják meg dicsérő szó nélkül a világbajnok őzbaknak a magyar pavilon főhelyén elhelyezett kitömött mását a pompás dánszarvas, őz, szarvas trófeák között. Pavilonunkat igen hangulatossá teszi a népművészeti tárgyakkal berendezett két kis vadász-szoba is. A pavilonok és kiállítási csarnokok sorában a más földrészek vadásztrófeéi egzotikus érdekességeket nyújtanak. Mindig sok a szemlélője a kudu-antilop, tigris, hiúz, vadmacska trófeáknak, kiterített prémeknek. Megtekinthetők e távoli földrészek ma is használatos ősi vadászfegyverei éppúgy, mint a mai legkorszerűbb vadászpuskák különféle fajtái. Vadászkutyák, vadászfelszerelések, filmbemutatók A kiállítás távoli pontjaira traktorvontatású, kedves vásári vonat viszi a látogatókat Mert bizony elfárad a néző, ha mindent meg akar tekinteni, még akkor is, ha időközben megpihen a különleges vadászfalatokat, vadas-ételeket kínáló büfék, éttermek soraiban. Valóban minden megtekinthető a kiállításon igen dús és reprezentatív választékban, ami a vadászattal és a halászattal összefügg. Láthatunk betanított vadászsolymokat, okos tekintetű vadászkutyák legkülönfélébb fajtáit, vadászati, halászati, horgászati és turisztikai felszerelések, kellékek bemutatóját a különböző országokból. Még a bélyeggyűjtők is találnak itt kedvükre valót: gazdag anyag mutatja be a föld minden országának vadászati és halászati tematikájú bélyegeit. A kiállítás állandó anyagát sokféle rendezvény is színesíti: vadászkutya-verseny, ijjász-, céllövő-, és horgászverseny mellett vadászati és halászati filmfesztiválnak is lehetnek részesei a látogatók. Mindez a sok élmény a vadászat és horgászat érdekességeinek megismerésével egy időben azt a célt is szolgálja, amelyet Tikvicki Géza. a szervező bizottság elnöke így fogalmazott meg: „Az ember mindinkább és szervezetten pótolja azokat a természeti adottságokat, amelyeknek elkerülhetetlen megbontásával a civilizáció megnehezíti és veszélyezteti a vad létét, Ezért üzenetében ez a rendezvény felhívja az embert, hogy szeretettel, humanizmussal védje és gondozza a vadat — a természet élő díszét". Ipari építkezésekről jelentjük Elkéseti tervek, anyaghiány, húzódó határidők Szeged környékén körülbelül egy időben több jelentős építkezést kezdett el a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat. Az EMERGÉ Gumigyár mellett az új tejüzem, a Fonógyári úton a Patyolat üzemének körvonalai bontakoznak ki; a Bajai úton a Szerszámkovács, a Kátai közben a Vasés Fémipari Ktsz új otthona készül. Az együttesen közel 100 millió forintot kitevő beruházásokat azonos okok nehezítik. Tejüzem Apró Antal elvtárs nyilatkozata a kiállításról A kiállítás pavilonjainak vendégkönyvei máris sok őszinte elismerésről tanúskodnak. Nagy figyelemmel és a szakértő szemével nézte végig a kiállítást Apró Antal elvtárs is, aki látogatása végeztével az újségíróknak a következő nyilatkozatot mondotta: — A Novi Sad-i nemzetközi vadászati és horgászati kiállítás méreteit, rendezését tekintve olyan kiállítás, amely szinte az egész világ vadásztársadalmának eredményeit és sikereit bemutatja. Engem elsősorban az európai és szomszédos országok vadászeredményei érdekeltek és nagy örömmel látom, hogy a vadállomány fejlődésében és a vadászatban mind nagyobbak a sikerek. — Mi. magyarok ezen a nemzetközi kiállításon igen előkelő helyezéseket értünk el. A szomszédos országok közül különösen Jugoszlávia vadászati eredményei sikeresek. Ez azt mutatja, hogy a szocializmusban az állam milyen nagy gondot fordít a vadállomány védelmére, fejlesztésére. — Ezt a nemzetközi kiállítást nagy sikernek tartom és külön gratulálok a jugoszláv elvtársaknak, szervezőknek a kiállítás korszerű, áttekinthető, impozáns megszervezéséért. Lőkös Zoltán Az építők a múlt év augusztusában láttak hozzá a tejüzem alapozásához. Eddig csaknem 12—15 ezer köbméter földet mozgattak meg, ennyivel töltötték fel a több holdnyi területet a magas talajvíz miatt. A nehezen indult munka az utóbbi hónapokban nekilendült: elkészült az üzemi épület első, pince feletti födémszerkezete, állnak már a szociális épület beton főtartói is. Az előregyártott elemek beemelésére nemrég Lengyelországból hatalmas daru érkezett, ez jelenleg Szeged legnagyobb ilyen berendezése. Segítségével tovább gyorsulhat a munka. Az eredmények mellett nehézségek is akadnak. Molnár Károly művezető elmondotta. hogy az Élelmiszeripari Tervező Intézet által alkotott tervek sokszor gondot okoztak. Menet közben módosításokat hajtanak végre, s emiatt pl. a tavaly elkészített kazánházi betonlapokból most 2x1 méteres falrészt kell kivésni. A 200 köbméteres víztárolót pedig azért nem tudják tovább építeni, mert a gépészeti és építészeti tervek között eltérés mutatkozik. Más baj is van; nincsenek még a helyszínen a nyílászáró szerkezetek, a Csográd megyei Állami Építőipari Vállalat lakatosműhelye anyaghiány miatt nem tudja elkészíteni ezeket. Az itt dolgozók a gondok ellenére megígérték, hogy a tejüzemet még ebben az évben tető alá hozzák. Patyolat A mintegy 40 millió forintos beruházással épülő Hajóállomás — hajók nélkül A Felső Tisza-parton két úszóház között elhagyatott ponton áll. Lejáratánál nagybetűs tábla hirdeti: Hajóállomás. Motorcsónakok hasítják errefelé a vizet, de ha szétsímultak utánuk a hullámok', csend van. Hajó sehol... A hajóállomásnak két alkalmazottja van: az állomásfőnök, László Koméi és beosztottja, Vince Bálint. Az irodahelyiség- és pénztárnak kinevezett kabinban dolgoE/ső: Szeged Polgári védelmi egészségügyiek versenye Eredményes három esztendő sok tanfolyama, gyakorlata, valamint az idei helyi versenyben elért helyezés alapján került a megyei döntőbe 32 szegedi szakasz közül az I. kerületi 1. számú vöröskeresztes polgári védelmi szakasz. Rajtuk kívül Hódmezővásárhely, a szegedi járás képviseletében Kistelek, a makói járásból Magyarcsanád, a szentesi járásból pedig Fábiánsebestyén község egészségügyi szakasza vett részt a szeptember 24én, vasárnap Szegeden megtartott megyei versenyen. A verseny, amint dr. Ocsovszky László, a polgári védelmi egészségügyi szolgálat parancsnoksága nevében, az esemény ünnepélyes záróján megállapította: jó eredménnyel, zökkenő nélkül zajlott le, jó színvonalon. Pontozással értékelték a teljesítményeket. Első lett Szeged, az I. kerületi l-es szakasz 73, második a makói járás 71, harmadik — fej-fej mellett — a szegedi és a szentesi járás 69 ponttal. A győztes szakasz most felkészül az országos döntőre, ahol Csongrád megyét képviseli' majd. zik a főnök. Éppen a szállítóforgalom kimutatását készítette, mikor felkerestem. — Hát kérem — kezdte—, nem nagy a forgalmunk, valóban. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat utaztatja két szállítóhajónkon olajostankjait. 1967 januárja óta azonban ez mindössze 10 uszályrakományt jelentett. Határállomás is lennénk. A Jugoszláviából érkező és oda tartó hajókat itt kellene ellenőrizni, ha lennének. De nincsenek. Az elmúlt évben szállítottunk műtrágyát, idén ez is elmaradt. A kimutatás így könnyen elkészül, hiszen a kevés olajszállítmánnyal kész is a lista. Vajon mi az oka annak, hogy míg 30—40 évvel ezelőtt a Tiszának ezen a szakaszán is komoly hajóforgalom volt, most üresen áll a kikötő. László Kornél nemigen tud válaszolni. — Érdeklődők vannak' — mondja —, s további kíváncsiskodásomra kiderül, hogy a TÜZÉP, az erdőgazdaság és a Rostkikészítő Vállalat vette fontolóra, talán érdemes lenne igénybe venni a vízi szállítást. Az olajosoknál Somogyvári Istvántól sikerült megtudnom egyet s mást. — Lenne éppen mit vinnünk. A Mecsek és a Juhász Gyula szállítóhajókon kívül legalább tíz uszályt tudnánk állandóan foglalkoztatni. — És mi az akadálya ennek? — Csupán az, hogy pillanatnyilag a MAHART még nem bocsátotta rendelkezésünkre ezeket a hajókat. László Kornél meséli, hogy a Szeged—Csongrád közti személyforgalmat lebonyolító hajójáratot már el is felejtették. Még 1965-ben megszüntették, annyire nem volt kifizetődő. Néha két utassal tette meg 72 kilométeres útját. Csak egy sétahajó maradt. Idén azonban már ezt is hiába keresnék a romantikus hajókázás kedvelői. — Szerencse, hogy nem is igen keresik — mondja az állomásfőnök. Valóban így lenne? Sokaknak megfordult a fejében, s a Dél-Magyarország is írt már arról, hogy a fellendülő és egyre nagyobb méreteket öltő idegenforgalom egyik, bizonyára örömmel látott újdonsága lehetne egy Jugoszláviából Szegedig közlekedő utasszállító hajó. Eleinte megtenné egy vízibusz is, aztán — az érdeklődéstől függően — a vállalkozás gazdái majd látnák', hogy szükség lenne-e másra is. Minden kezdet nehéz, de kezdeményezni kell: bátran. Halmai Zsuzsa Patyolat-üzem építési munkái csaknem befejeződtek. Sajnos, az épület mégsem áll biztatóan, hiányzanak a nyílászáró szerkezetek. Az ÉVM Fémmunkás Vállalat csak hosszú határidőre vállalta elkészítésüket Az épület egyébként régen tető alatt van, de tavasz óta jóformán alig dolgozhattak rajta. A késésben más ok is szerepel: Nacsa János központi főépítésvezető szerint nem tisztázódtak kellően a technológiai szerelés tervei sem. Ottjártunkkor csak egy kis létszámú kőművesbrigád dolgozott, a belső válaszfalak vakolását végezték. Szerszámkovács Ktsz A tízmilliós költséggel épülő új üzemben majd félszázán dolgoznak. Az udvaron olvasztják a bitument, vezetik a csatornát, az üzemépületen és a szociális házon már a tetőszigetelést végzik. Sajnos azonban itt sem megy úgy a munka, ahogy kellene. A tervező — a Szegedi Tervező Szövetkezet — ugyanis még nem adta át a kazánház kéményének új terveit, hiába kötelezte erre döntőbizottsági határozat. A szövetkezet azt állítja, jók az eredeti tervek — az építők, valamint a döntőbizottság viszont új terveket követel. A vitának ma sincs vége; Mihály Gábor művezető szerint emiatt késnek a munkával. Nem valószínű, hogy az eredeti határidőre, november közepére átadhatják az épületet. Vas- és Fémipari Ktsz Valamennyi közül talán a Vas- és Fémipari Ktsz új üzemháza áll legközelebb a befejezéshez. A szociális épület már elkészült, hamarosan a festők veszik birtokukba az épületet. Elkészült az üzemház tetőfedése, helyükön vannak a nyílászáró szerkezetek is. Kiss Mihály művezető azonban nem elégedett, munkaerő-problémáról panaszkodik. A nehézségek, akadályok ellenére szerencsére egyetlen építkezésen sincs komoly lemaradás. Persze termelő üzemekről lévén szó, a hónapok, sőt a napok is súlyosan eshetnek latba. Érdemes megvizsgálni a hátramozdító okokat: bebizonyosodott, hogy a nem megfelelő tervek, a sokszor ismétlődő módosítások s az építőanyagok hiánya nehezíti az építők munkáját. Az utóbbin nehezen lehet segíteni, éppen ezért a tervezőknek kellene gondosabban, s nagyobb körültekintéssel dolgozni. Persze ehhez az is hozzátartozik: a tervezőket meg a beruházó vállalat sokszor ismétlődő módosítási kérelme befolyásolja. Ha sikerülne rendet teremteni ezekben a huzavonákban, biztos gyorsabban elkészülhetnének az üzemek, ráadásul még olcsóbban is. Matkó István Egy ősi mesterség mai mesterei Fiatal lakatosok versenye Szegeden az ügyesség, a kéz próbája: a satukba szorított vasból rajz szerint kellett bonyolult alakot formálni. A MüM. 600-as tanulóintézet gyakorló termében 16-an gyürkőztek neki a munkának, amelynek végeztével Rnkonczai István, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár fia' szakmunkása hódította el elsőséget két szegedi — Juhász István (MÁV Szegedi Gépjavító Vállalat) és Adorjányi István (Kenderfonó és Szövőipari Vállalat) — előtt A Csongrád megyei KISZbizottság és az SZMT értékes jutalmakkal ajándékozta meg az első hat hely birtokosát. De tulajdonképpen nemcsak az első helyezettek kerültek ki ebből a vetélkedőből győztesen. A * ifjú munkások valamennyien gazdagabbak lettek tudásban, ügyességben és a mesterséget nemesítő tapasztalatban. A nehéz vasas szakmának már a fiatalok között is akadnak rangos művészei, akik a mindennapi munkában újra és újra bizonyítják rátermettségüket. A Magyar Televízió, a Munkaügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa s a KISZ Központi Bizottsága az ő számukra hirdette meg az immár hagyományos Ki minek mestere? vetélkedő keretében a géplakatosok megyei versenyét. Csongrád megyében szeptember 1-től összesen 113 fiatal, 21 üzem képviseletében mérte össze tudását vasárnap a MüM. 600-as Iparitanuló Intézetben. Az izgalmas elméleti és szakmai vetélkedőben nem volt köny„ nyű dolguk az ifjú munkásoknak. Anyagismeretből, szakrajzból, szakmai ismeretből, matematikából, sőt, még baleseti ismeretekből is rendkívül vizsgát kellett tenni. S ezután következett Több lesz a mélyhűtött élelmiszer A Hűtőipari Országos Vállalat, s annak békéscsabai hűtőháza szervezésében kétnapos ankét kezdődött tgnap Szegeden a helybeli Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat József Attila sugárút 31. szám alatti klubtermében. Az első napon az Éliker qrudavezetőit hívták meg a tapasztalatok kicserélésére. Az ankétot, amelyen a Csongrád megyei és a Szeged városi tanács kereskedelmi osztályai is képviseltették magukat, Csikós János, a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője nyitotta meg. Bejelentette, hogy a békéscsabai hűtőház és az Éliker szocialista szerződést kötött a fogyasztók jól szervezett és nagyobb választékban történő kiszolgálására. Ezután dr. Medgyesi Dezső, a békéscsabai hűtőház kereskedelmi osztályának vezetője az ipar és a kereskedelem javuló kapcsolatairól, Mezei Pál, az országos vállalat instruktora pedig a mélyhűtött termékek előnyeiről, s a választék bővítéséről tartott előadást. A meglevőkön kívül új gyártmányként kerül forgalomba a fogyasztásra kész galuska, a sertésés a marhapörkölt galuskával, a székely savanyú káposzta, a paradicsomos káposzta, a rakott káposzta, az úgynevezett tavaszi szelet, a gomba-, a zeller-. és a kapormártás és a zellerkrémleves. Kedd, 1967. szeptember 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 i