Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

A Karcsi kalanclj i körül Sajnos, egyelőre nagyon kereset tudunk Balázs Béla odesszai időszakáról. Még azt ser.i, hogy pontosan mikor volt. Tartamaról maga Balázs Béla azt irjH, 1040 tájt, amikor német nyelvű naplójában visszapillantva összefoglalja életének előző másfél évtizedét, hogy két évig tartott. Egyéb élettrajzi adatokból úgy sejtjük, 1935—36 körül lehetett ez. Azt is tudjuk, hogy mindvégig szállodában lakott feleségével. Naplójából keserves küzdelmeire következtethetünk. A szovjet fővárosban megnehezedett a helyzet, írásaival nem boldogult. Hogy levegőhöz jusson, írja, filmirással kísérletezett. Megírta Kari Brunnerról filmjét, és mint művészeti vezető az odesszai filmgyárral kötött tzerödést megvalósítására. „Mindent erre a kártyára kellett föltennem'' — írja. „Ha ez is kudarcba fulladt volna, pályámat mint filmíró befejeztem volna. Akkoriban más út nem volt számomra." Lent Odesszában, „az olasz orbszok" e kedvességgel és gyöngédséggel teli, bájos városában — ezek is Balázs Bela szavai — keserves küzdelem várt rá. Egyik szúk csoport,, amely akkoriban a hatalmat kisajátította magának, s melyet két es fél évvel később összeesküvőként ítéltek el, meg akarta akadályozni Balázs Bélát filmje elkészítésében. Q azonban a filmgyár vezetőinek, a szovjet filmügy később ugyancsak börtönbe zárt akkori irányítójának, Borisz Sumjatszkijnak (aki Eizenstcinnek is ellensége volt, sok tervét megakadályozta) gáncsoskodása ellenére is megalkotta filmjét. „Élet-halál harc volt ez szó szerinti értelembon.* Az egeszsege ls ráment: szive, amely tizenvalahány év múlva, 1340-ben halálát is okozta, akkor kezdett ki-kihagyni. „Ma már minden száz lépés után egy percig meg kell allanom. Beteg lettem. De a film elkészült! Nem egészen úgy, ahogy képzeltem. Az éles drámai helyzeteket ki kellett húznom. De mégis. És egészen nagy közönségsikere létt Három hónapig ment Moszkvában, négy hónapig Leningrádban. A vidéken még két év múlva is!" Visszhangja azonban nem volt a lapokban, sőt: hadBalázs BMa életónrk eddig Ismeretlen szakasza tárult flil must,' hajrvatékanak rendezésével. Az Orvegyétfil még 1951-ben a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került hagyatékot F. Csanak Dóra vette gondosan számba és bocsátottá közre katalógusat. Ebből derül kl, hogy Balazs Béla Odesszában ls élt. I Andor kénvszerítette Balázs Bélát (Kritika, 1964. 1. sz.), s amelynek kemény hangneme sokat sejtet az akkori légkörből. „A politikai rágalmazás tovább folyt ellenem — irta naplójában Balázs Béla — és ebben az időben ennek fele se volt tréfa..." Ha tudjuk, hogy "öccsét, a jeles biológust, a szintén szegedi születésű Bauer Ervint (Kaffka Margit első férjét) ezekben az években tartóztatták le, ítélték el koholt vádak alapján, s fejezte be életét valahol Szibériában, megérthetjük Balázs Béla ijesztő helyzetét. Kis híján nem jutott Kun Béla, Karikás Frigyes vagy Lengyel József sorsára. „Védekeztem, s így, ellentámadással, fönntartottam magam. Nagyon sokat tudnék erről mesélni. (Noha mindezekről és az ezeket megelőző odesszai időmről egyszer még beszélnem kell.)" Erre többé nem került sor. Most nekünk kell Balázs Béla odesszai két esztendejének történetét földerítenünk. Odesszai barátaink segítségére számítunk ebben a Szeged számára erkölcsi kötelességet jelentő kutatómunkában. PÉTER LÁSZLÓ járat indult ellene. Nemcsak a film. hanem a belőle már Odesszában írott gvermekregénve (németül: Karieben, durrhhalten! 1936, oroszul Derzsics. Karlusa! 1941, magyarul Karcsi kalandjai, 1945) miatt is. A filmet nem láthattuk, a regényt (sőt a folytatását Mikor Karcsiból Károly lett címmel) azotjban olvashatjuk. Nehezen tudjuk elkepzelni, mibe kapaszkodtak támadói. Hőse. Brunner Károly — akinek alakjában Balázs Béla, mint naplójában írta, élő személyt. Ruth Fischert akarta megdicsőíteni egy tízéves berlini kisfiú, aki az illegális kommunista mozgalomban résztvevő édesanyja révén kerül szembe — még vidám játékai közben — a fasizmussal. Bujkálások, a Gestapo kinzókamrái, a koncentrációs táborok szörnyűségei érlelik Karcsit Károllyá. Nem ismerjük a Balázs Béla ellen emelt vádakat, s csak akkor látunk mindezekben tisztán, ha majd az emigráció irodalmának részletes történetét föltárják. Mindenesetre Balázs Béla naplójából kiérezhető, hogy többről volt itt szó, mint irodalomról. Ismerjük azt a vitát már, amelyre Gábor FABOK GYULA DEZSŐ JÓZSEF NAPRAFORGÓK Emlékezés Pap Károlyra Most volna hetvenéves Pap Károly, a két háború közti magyar irodalom egyik legjelentősebb, novellislája, ha a fasiszták nem végeznek vele. közvetlenül a felszabadulás küszöbén, haláltáborban. Váratlan és szinte társtalan jelenség a magvar irodalomban, a szélesebb olvasóközönség még ma sem ismeri eléggé, pedig a magyar novella legavatottabb mesterei és újítói közé tartozik. Tüneményszerű föllépését Móricz Zsigmond elragadtatott szavai jellemezhetik a leginkább: „Ügy ittam írásait, mint élő forrást, amely, amint feltör, sarat, követ, dágványt robbant ki, aztán elúszik é.s megtisztul és partjain mág gyönyörűséges rétek, s virágos kertek, nagyszerű tájak, s élő és tűzzel táplált emberi szörnyek látszanak". Első nagy művéről a bibliai tárgyú Megszabadítottál a haláltól című füzérről írta Móricz ezeket a megrendült sorokat. Pap Károly e müvét i.s, csakúgy, mint novelláinak nagyobb felét, átitatják a vallásos elemek, de CSENDÉLET néha a csodavárás hangulatának megidezese sohasem a babonaság igazolása. Hőseinek gyermeki hite a megkövesedett dogmák, társadalmi formák elleni lázadással párosul a küszöbön álló forradalmi változás vallásos-legendás szimbolikáid előérzete. Annak az. írónak közvetett vallomása ez a forradalom mellett, aki a Tanácsköztársaság bukása után szabadcsapatot. akart szervezni az ellenforradalom megdöntésére, akit a terroristák meghurcoltak, börtönbe vetettek. Példázatainak emberi hitele és erkölcsi igaza mindig vitathatatlan. Mikáél. a Jézusra emlékeztető Pap Károly-hős, elsősorban a fennálló társadalom ellen lázad, amint az. író szerint maga .Jézus is a „zsidó proletáriátus vezetője volt". írásai szigorúan zárt szerkezetűek, szinte zenei hatásúak, nemcsak stílusukban, de egész fölépítésükben is. Nyelve egyszerű, közvetlen, a fölösleges díszítő elemektől é.s az. élőbeszéd lazaságaitól egyformán mentes, mégis természetes áradású, egyéni és megvilágosító hasonlatokban gazdag. Pap Károly élete csupa küzdelem é.s hányattatás, akár kedves költőjéé, Csokonaié. Bár a magyar irodalom legnagyobbjai álltak mellé, Móricz mellett Babits Mihály és Németh László is, forradalmi múltja miatt minden hivatalos elismerést megtagadtak tőle, gyakran a mindennapi betevőre se futotta sovány jövedelméből. Felesége, az ugvancsak író Pap Károlyrré áldozatos segítségével tudta csak nagyszabású terveit megvalósítani. Novelláinak második csoportja é.s Azarel című regénye élesen elüt. bibliai vonatkozású történeteitől. Közvetlenül az író társadalmát, sötét, és gonosz előítéleteit ábrázolja: mintha egy másik Pap Károlyt ismernénk meg belőlük. A ketkedöt, a vall a tót, az emberi természet gonosz hajlamaitól elrettenőt. Legmegrendítőbb novellája az Irgalom, melynek kisgyermek hőse nem akarja megcsókolni csúfnak tartott nagyapját, végül „megkegyelmez" neki, d« mélységes gyermeki ügyetlenséggel: „meg akarlak csókolni háromszor, mert ha meghalsz, az. isten is annyit fog megítélni neked". B. városában történt című nemrégiben kiadott gyűjteményes kötetéből az is, kiderül, milyen otthonosan mozog az író a szegény nép között. Erényüknek tartja, hogv a kiábrándultság. a hazugság, az álszentség tengerében még őszintén hinni tudnak valamiben, mint Csuromné is, aki „istenkáromló módon" a háborúban elpusztult fia képmását ismeri föl a falon lógó feszületen, erényüknek, hogy halálukig ragaszkodnak a munkához, mint a Kéz kórházba dugott öreg parasztja. A negyvenes években előtörő fasizmus rettenete mind radikálisabb irányba viszi az. írót. Sajnos, e korszakából csak kevés müve maradt fenn. De- állásfoglalását jól jelzi Illyés Gvula visszaemlékezése. „Nyilvánosság elé lépni most? Csuk olyan írásmüvei volt hajlandó — azzal is falragaszon —, amely után mindkettőnket agyonlöjjenek". Az. irodalomkritikusok megegyeznek abban, hogy Pap Károly új irányzat előfutára volt: a novellát klasaszikus szigorú formává nemesitette. kortársához. Gellért Andor Endréhez és Tamást Áronhoz hasonlóan egy lebegő, varázslatos „tündéri realizmus" megteremtője. Megérdemli a mai olvasó figyelmét, szeretetét is. Életműve tiszta párlat. az emberi szellem diadalát hirdeti az elnyomó Horthy-fasizmus hatalmával szemben, B. NAGY LÁSZLÓ Varsa fmr« • • üss a szent kezére! Kocsor Gergely kedves nagybátyám szerint igencsak kopasz ember lehetett az. aki kitalálta: a szövetkezetekben küldöttgyűlést érdemes tartani, mivel így nem kell annyi embert mozgatni, könvnyen megvan a kellő létszám is, és így tovább. Majd pedig felemelt ujjal megállapította: ...és az okos vezetőség olyan küldötteket küldet, akik pásszolnak a terveikhez. Érted már. édes ecscm? ... Mivel ertettem is. meg nem is, így aztán nem bírtam kétvállra birkózni vélekedését. Mert ő mindig helybeli, vagyis b o dzási példázatot hozott fel, én meg Pestről hogvan érveljek véle? Dehát nincs olyan k'opasz-fej-ki találta bölcsesség, kunéros ravaszság, hogy az igazság lézersugara át ne vágná ... Torzsa Pál olyan harminc év fölötti, csendes természetű, szavasincs gépkocsivezető a bod7.ási Gazdag téeszben. Benne is van a nagyrokonságban, de nem szokott véle tüntetni, így szem elé sem igen került eddig. Talán azért is ül ott minden küldöttgyűlésen, télen-nyáron, éjjel-nappal. Mivel ott se vették eddig szavát. Szűcs Lajos, aki a téesz könyvtárát merő könyvmániából ébrentartja, nemrégiben 6 emlegette megszokott nagy lelkesedésével Torzsa Palit, mert jó esztendeje ez a Torzsa-gyerek lett a legrendesebb olvasnia. Csakhát én tudtam: a parasztemberek közt mindig is voltak könyverek, kt ezért, ki azért. De valami oka mindiE is akadt a betűbe menekedesnek. A múltban is, manapság is. Világos, hogy senkinek nem kötötték az orrára: ez történt Torzsa Pali esetében is. Történt pedig, hogy egyszer Torzsa szállította a kosaras lányokat Gyulára vagy hová, s az is tény, hogy az egyik ölnyi leány, a begyes Kankula Júlia beült mellé a vezetőfülkébe, mondván: ő a csapatkapitány, és úgy megbabonázta a nőügyekben mindössze alapfokú ismeretekkel bíró tanyasi pilótát, hogy bizony majd a fának vitte az új kocsit. Nem volt ez nehéz Julikának, hiszen ö már a világot bejárta a híres bodzási NB Il-es kosaras lányokkal. Torzsa Pali viszont esztendők óta csak az országutat le.ste. És aztán ha szombatonként találkozgatott is .Julikával, mindig csak beszélgetett, mire Julika azt mondta elég korán, hogy le kell feküdnie, mert holnap mérkőzés lesz. Hét közben sose futott össze az útjuk, mert Pál napszámban járta-döcögte a járást, a megyét. Szóval amolyan idétlenkedés volt ez. nem szó szerint vehető szerelem. Azt köztudomásúlag a Gazdag téesz elnökének végtelenül jópofa, agilis, mindenre kapható és valamelyik ifjúsági mozgalomban buzgólkodó fia, amaz ifj. Asó Máté gyakorolta. Hogv mellékeseri nős volt, gyereke is nyújtogatta utána este a kezét, nem túlságosan okozott álmatlan éjszakát neki. Tény viszont, hogy jótékony ifjúsági aktivisták megsúgták a pilótának: amig ö passzalga t, adogat a labdával, addig más régen kosarat szokott dobni Julikának. Több se kellett: Torzsa Pál váratlanul bizonyságot szerzett. aztán a maga csendes módján véget is vetett az ügyletnek. Többet Kankula kisasszonyt, bármennyire is hangoztatta, nem eresztette a pilótaülésre, és feliratkozott olvasónak Szűcs I^ajos könyvtárába. Eztán is eljárt a küldöttgyűlésekre. Továbbra sem szólalt fel, csak figyelt, figyelt. s időnként noteszébe, ahová n megtett utnit mindig feljegyezte, valami dolgokat felfirkantott. Az egyik téli délutánon, amikor már a városlakók szedelőzködtek a hazaautózásra. az elnök behívta magához Torzsát. A vén Ásó mindenkihez kedves, figyelmes, csupamosoly, szintén fürge ember, akár a fia, pedig túlvan a hatvanon, úgv látszik a kertészkedés, a sok piacozás mind « mai napig legényes erőben tartotta mégis, hát Torzsát is így fogadta. Kezébe nyomott Palinak egy menetlevelet. majd megbízólevelet, egy átvételi bélyegzőt. miegyebet, s szóban ezeket tette hozzá: — Torzsa fiam. bizalmi megbízatást kell teljesítenie, hallia-é, holnap reggeltől kezdődően. Elmegyen kocsijával, tudja, Veszprém megyébe, a Bakonyha. Ehhez meg ehhez az erdészhez, ide 'meg ide. Rajta a papíron. Ott felnakodik a kocsira olyan fát. ami ott van, ami ki van válogatva. Aláírja az átvételi elismervényt, lebélvegzi, satöbbi. A fát hazahozza. Mert ez itt. úgy kell. mint a pápa fejére az aranycsákó. Ezeket a fákat várja a serteskombinátunk. Értve? Iparkodjon, Torzsa fiam, ho© mielőbb megforduljon. Fa nélkül pedig ne i.s lássam. Tudja, ez olyan jutányos fa, ezt mi protekcióval kapjuk. Azért is jobb, ha mielőbb itt van. Érti? No, vigyázzon magára, a kocsira, isten istein ... Szóval rendes ember azért ez a vén Asó, gondolta Torzsa, ahogy kilépett az irodaajtón. Különb ez, mint az a nőkuncsorgó fia, akit az ég tudja, hová szippantott már el a csélcsap természete. Lám, az öreg mi mindenfelé össze nem bóklíssza a mindenséget, hogy a mi téeszünknek meglegyen minden szükségese. Pedig ho© miket szájalnak erről a vén emberről is! Ho© szent, szent, de azért maga felé hajlik ennek is a keze. Hogy ez is csak güzül, ez is csak szerez, í©, úgy. Lám, fel sem érik ésszel a népek, hogy honnan hozat most is fát, a közösnpk. kérem, mert ez í© jutányos, olcsóbb, egyszerűen fölösen behozza a fuvart. Az ember ilyenkor még a munkae©séggel ki nem fizetett fáradságot se sajnálja anynyira, gondolta' Torzsa Pál, már az udvaron ballagvH. Aztán innen hívta vissza Ásó, az udvarról. — Ja, most jutott az eszembe, Palikám. Megkértek, fiam. ho© odamenet ne lesven üresjárata, elfuvaroz négy-öt bútort, miegyebet. Itt van a cucc a gyűlésterem elején. Ezt a papírt írassa alá az átvevővel, hogy számfejthessük a költségeket. Majd hozza vissza. No, mindjárt megmutatom, jöjjön ... — mondta az elnök, és megmutatta, melyik bútort szállítsa el az üresjáratban. Hát már esteledett, amikor Veszprémben megállt az adott cím előtt, s többszö8 OLl-MAGY ARORSZAG Vasárnap, 1957. szeptember ZL