Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki 1967. szeptember 27-én, szerTanácsa az alkotmány 12. ., ..... ,, . , paragrafusának (2) bekezdé- dan dc,elott 11 °rára 0SSZC" se alapján az országgyűlést (MTI) Napirenden: az új Munka Törvénykönyv N

em került még törvényjavaslat az ország legfőbb tanácskozó és törvényt hozó testülete elé, amelyen ennyi ember „dolgozott" volna, amelyről az érdekelteknek ekkora sokaságát megkérdezték volna. Két hónapon át májd félmillió ember vitatta meg az új Munka Törvénykönyv tervezetét Gyárakban, hivatalokban, kereskedelmi vállalatoknál, állami gazdaságokban majd húszezer hozzászólás került a jegyzőkönyvekbe. Valamennyi bővítette, finomította a tervezetet. Hozzászólásokból bővült a tervezet pl. azzal a javaslattal is, mely szerint a három vagy ennél több gyermeket nevelő anyáhak járjon pótszabadság. Továbbá: az egyedülálló apákat is olyan jogok illessék meg, mint az egyedülálló dolgozó anyákat. Akadtak természetesen olyan javaslatok is, amelyeket még a helyszínen a vitapartnerek elvetettek. A törvénytervezetnek ez az országos és szép eredménynyel zárult vitája arra utal, hogy az emberek egyre szélesebb körben ismerik fel közéleti szerepüket, fontosságukat, s egyre jobban megtanulnak bánni a szocialista demokrácia lehetőségeivel. S hogy így történt az a biztosítéka annak, hogy az elfogadásra kerülő törvény megegyezik majd az abszolút többség érdekeivel. Ez a végeredmény a szocialista demokrácia mérhetetlen lehetőségeire hívja fel újból a figyelmet. S amilyen következetesen s nagy haszonnal alkalmazzuk évtizede már a szocialista demokrácia szabályait országos ügyekben — olyan következetességgel kellene azt tenni a kisebb csoportokon, vállalatokon belül is. Ennek felismerése pedig épp napjainkban a legidőszerűbb, vagy — úgy is fogalmazhatnánk: ahol eddig ennek a javaslatkérő, építő, vitázni kész szellemnek felismerésével adósak még, ott a pótlásra most igazán eljött a kedvező pillanat Az önálló vállalati gazdálkodásnak az eredményessége mindenütt azon is múlik, menyire irányítanak demokratikusan a vezetők; hogy egy-egy lényeges döntés előtt mennyire, s mekkora körben vitatják majd meg elképzeléseiket. Az új Munka Törvénykönyv megalkotását is a gazdálkodás önállósulása tette halaszthatatlanná. A régi Munka Törvénykönyv 1951-ben látott napvilágot, s előírásai már nem tükrözték megfelelően a társadalmi-gazdasági életünkben bekövetkezett, és bekövetkező változásait. Igaz, 1951 óta, több mint ötvenszer módosították paragrafusait, ám a sok kiigazítás, kiegészítés az előírásokat áttekinthetetlenné sőt némely kérdésben ellentmondásossá tette csak, s alig korszerűsítette. A régi Munka Törvénykönyv mindenre pontos és részletes előírást adott, a helyi adottságokra, szükségletekre nem volt tekintettel, megkötötte a munkavállalók, s a munkaadó kezét is, jogokban, kötelességekben egyaránt Jó és rossz, régi és új munkás között például alig tett különbséget, és így tovább. Az új Munka Törvénykönyv az elvi szabályokat adja csak meg, kereteket ad, amelyeken belül mindenütt szabadon mozoghatnak a vállalatok, s voltaképp valamennyi vállalat, az új Munka Törvénykönyv előírásainak szellemében — a kollektív szerződés alakjában, — konkrét, saját Munka Törvénykönyvet alkothat meg. Például az általános elvi szabály a próbaidőt 30 napban jelöli meg, ám ettől a „kerettől" a vállalat az új munkavállaló beleegyezésével eltérhet. Több-kevesebb próbaidőt is megállapíthat. A felmondási határidőt, vagy a munkaidőt ugyanígy csak keretekben szabja meg az új Munka Törvénykönyv, — a kereteken belül szabad a mozgás. Sőt, kívánatos is. Mindezeket, — a jutalomszabadság, a jövedelemszabályozás, a tanulmányi szerződések, stb. kérdéseivel együtt — a vállalatok a kollektív szerződések keretében dolgozzák ki részletesen, A vállalati kollektív szerződések rendszere Is új vonása az önállósuló vállalati gazdálkodásnak. Igaz, a kollektív szerződések fogalma nem ismeretlen a hazai gazdasági életben. A negyvenes évek derekán úgynevezett iparági, szakmai kollektív szerződések voltak érvényben. A nyomdászok kollektív szerződése például valamennyi nyomdásznak egyöntetű jogokat, és kötelezettségeket adott meg — valamenynyi nyomdában. Az alkalmazottak kollektív szerződése ugyanígy valamennyi alkalmazottra vonatkozott valamenynyi vállalatnál; a helyi vállalati adottságoktól függetlenül. Az ötvenes évek kollektív szerződései inkább a munkaverseny felajánlásához kötődtek, gazdasági, gazdálkodási vonatkozásuk csekély volt. Az új kollektív szerződéseket minden vállalat sajátmaga fogalmazza meg, s ahol megfogalmazzák, csak abban a gyárban lesz érvényes. Éppen ezért a vállalatoknak maguknak kell ügyelniök arra, hogy a szabályok kidolgozásánál elsősorban saját valódi vállalati igényeiket vegyék figyelembe. S ebben a munkában a szocialista üzemi demokráciának újból nagy szerepet kell kapnia. Az új Munka Törvénykönyv lehetőséget ad majd a dolgozók fokozottabb és konkrétabb védelmére is, ennek mértékét a kollektív szerződések megkötésekor lehet meghatározni. Például áthelyezni valakit csak az érintett dolgozó beleegyezésével lehet; megszűnnek a felmondásokhoz kötődő hátrányos következmények, viszont felmondás ellen védettebbek lesznek a dolgozók; megszűnnek a folyamatos munkaviszony elbírálásának eddigi bonyolult szabályai s ezentúl minden munkaviszonyban eltöltött idő beszámítható lesz. A dolgozók konkrétabb védelmét szolgálja majd az is, hogy ezután valamennyi munkaügyi szabály megalkotása és alkalmazása csak a szakszervezettel együtt, vagy azzal egyetértésben lehetséges. Vétójogot kapnak az üzemi szakszervezeti bizottságok, és bővül ellenőrzési jogkörük is. Az új Munka Törvénykönyv tervezet országos vitájának azonkívül, hogy a törvényjavaslatot finomította, árnyaltabbá tette, még az is nagy előnye, hogy az 1968 január 1-én életbelépő jogszabályt máris majd félmillió ember ismeri eléggé pontosan, de legalábbis szellemében. Szeptember 27-én összeül az országgyűlés, — napirendjén szerepel az új Munka Törvénykönyv megvitatása, megszavazása is. A képviselők szavazatával új törvény születik majd, amely meghatározza jogainkat és kötelességeinket munka közben, az új gazdálkodási forma keretei között GERENCSÉR FERENC VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESŰtJKTEKi A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K A'S P A'R T LAPJA 57. évfolyam, 226. szám Ara: 30 fillér Vasárnap, 1967. szeptember 24. Az ENSZ-közgyűlés 96 kérdést vitat meg Megkezdődtek az eszmecserék a nagyhatalmak külügyminiszterei között Mai számnnkhől: Szovjet segítség a VDX-nak Fordított értékrend A Dugonics tér átrendezéséről Előnyös a földgáztüzelés Önálló virágexport Szegedről Magas méltóságok Hatmilliót érő társadalmi munka A KISZ Központi Bizottságánál megvonták az egyetemisták és főiskolák társadalmi munkaakcióinak egyévi mérlegét. A statisztikák tanúsága szerint a felsőoktatási intézmények húszezer hallgatója vett részt szabad idejében különböző feladatok megoldásában. A fiatalok több mint 400 ezer órát dolgoztak a földeken és a vietnami műszakok sorozatán, s összesen csaknem hatmillió forint értékű munkával segítették a falvak népét, valamint a szabadságukért, függetlenségükért harcoló vietnami hazafiakat. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem diákjai például egyenként száz forint értékű teljesítménnyel bizonyították, hogy már most is számíthat rájuk az ország. A felsőoktatási intézmények növendékei kétezer liter vért adtak az imperialista agresszorok vietnami áldozatainak gyógyításához. Jól kamatozott a felsőoktatási intézmények hallgatóinak szakmai jellegű társadalmi munkája is. Ennek programjában 130 640 órát dolgoztak a fiatalok és — mint kiszámították — egy hatvan tagú tudományos kutató intézet egyévi teljesítményének megfelelő feladatot oldottak meg. Az orvostudományi egyetemek hallgatói közegészségügyi és iskolaegészségügyi vizsgálatokban vettek részt, valamint a rendelőintézetek munkáját segítették. Az ENSZ közgyűlésének általános ügyrendi bizottsága magyar idő szerint szombaton 0.35 órakor elnapolta ülését, miután elkészítette végleges javaslatát a közgyűlés 22. ülésszakának napirendjére vonatkozólag. A közgyűlés szombaton, magyar idő szerint 15 óra 50 perckor ismét összeült, hogy az általános ügyrendi bizottság javaslatai alapján elfogadja az ülésszak napirendjét és a munkabizottságok, illetve a plenáris ülések elé utalja az egyes témákat A közgyűlés jóváhagyta az előterjesztett napirendet, amelynek értelmében a mostani ülésszakon a közgyűlés 96 kérdést vitat meg. A közgyűlés megegyezett abban, hogy a közel-keleti kérdés vizsgálatának elsőbbséget biztosítanak. Bár a közel-keleti kérdés vitájának megnyitását nem rögzítették, általában az a vélemény, hogy a vita az általános politikai vita lezárása után, október 10-e körül kezdődik. A közgyűlés szombaton egyhangúlag úgy határozott, hogy hetenként ötször napi két ülést tart és a közgyűlés 22. ülésszakát december 19-én zárja. A közgyűlést a 22. ülésszak napirendjének elfogadása után hétfőig elnapolták. Az ENSZ-közgyűlés színhelyén szombaton megkezdődtek az eszmecserék a nagyhatalmak külügyminiszterei között. Gromiko szovjet külügyminiszter brit kollégájával, Brown-nal találkozott. A megbeszélés középpontjában a vietnami és a közel-keleti helyzet állott A terveik szerint hétfőn kerül sor Gromiko és Rusk első találkozójára. Kedden a szovjet, az amerikai, az Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat A magyar küldöttség az ENSZ-közgyűlés ülésén a felszólalásokat hallgatja. Középen Péter János külügyminiszter, a delegár ció vezetője, mellette Csatorday Károly fődelegátus angol és a francia külügyminiszter U Thant ENSZfőtitkár vendége lesz. Péter János külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszakán részt vevő magyar delegáció vezetője szombaton, eleget téve a meghívásnak, felkereste New York-i szállásán Miki Takeo japán külügyminisztert. A két külügyminiszter eszmecserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Szóba került a magyar külügyminiszter tokiói viszontlátogatásának időpontja is. A szocialista országok tiltakozása A szombati plenáris ülés vitája során a szocialista országok képviselői erélyesen tiltakoztak az ellen, hogy a napirendre felvegyék az úgynevezett koreai kérdést. Fedorenko szovjet küldött kijelentette, hogy e kérdésnek a napirendi pontok közé való iktatása megsértené az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi jogot, amely tiltja a más országok belügyeibe való beavatkozást. Az Egyesült Államok — mondotta Fedorenko — amikor ragaszkodik a „koreai kérdés" napirendre tűzéséhez, saját agresszív politikájának leplezésére akarja felhasználni az ENSZ-et. Fedorenko utalt rá, a Szovjetunió és a szocialista országok határozattervezetet nyújtottak be arról, hogy az Egyesült Államok és más külföldi országok, amelyek az ENSZ zászlaja alatt megszállva tartják Dél-Koreát, vonják ki onnan csapataikat. Ez hozzájárulna e térség békéjének biztosításához és megteremtené az ország egyesítésének feltételeit. Fedorenko tiltakozott az ellen, hogy Korea egyesítésének kérdését és az úgynevezett koreai kérdést együtt vitassák meg. Szovjet hajók baráti látogatása Budapesten Szombaton megérkeztek Budapestre a Vörös Zászló érdemrenddel kitüntetett szovjet fekete-tengeri flotta folyami hajócsoportjának egységei, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából tesznek baráti látogatást több, Duna menti szocialista országban. A három egységből álló hadihajóraj néhány perccel Elutaztak az olasz szenátorok, képviselők Egy hetes látogatás után szombaton reggel elutazott Magyarországról az olasz parlament Interparlamentáris Unió csoportja olasz— magyar tagozatának küldöttsége. Dr. Antonio Bonadies szenátor, a küldöttség vezetője az elutazás előtt nyilatkozott útjuk tapasztalatairól, a két ország törvényhozó testületének kapcsolatairól. — Látogatásiunk során a legjobb benyomásokra tettünk szert. Olyan országot ismertünk meg, amely már kiheverte a háborús sebeket, s azon az úton halad, hogy befejezze új társadalmi berendezkedésének kiépítését. — Arra fogunk törekedni, hogy az országaink közötti kapcsolatok a kölcsönösség alapján továbbfejlődjenek, s ezzel is elősegítsük közös problémáink megoldását, köztük népeink életfeltételeinek, további javítását. (MTI) 12 óra előtt futott be a Margit-híd pesti hídfőjének közelében feldíszített kikötőbe. A parton több száz érdeklődő gyűlt egybe. A fogadásnál jelen volt Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára, Kelemen Lajos, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a Honvédelmi, a Külügy-, valamint a Közlekedés- és' Postaügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ugyancsak részt vettek a fogadtatáson a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és más tömegszervezetek képviselői. Ott volt az érkezésnél F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Képviseltette magát az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnoksága is. Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes üdvözölte a hadihajón érkezett vendégeket, köztük N. I. Zsolobov első osztályú kapitányt, a hajóraj parancsnokát, Sz. N. Resetov első osztályú kapitányt, a Szovjetunió Hősét, I. Szoljannyikov tartalékos másodosztályú kapitányt, akik mindhárman részt vettek a hazánk felszabadításáért vívott harcokban. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: amikor önöket a Magyar Népköztársaság fővárosában üdvözöljük, egyben emlékezünk és kegyelettel adózunk azok emlékének, akik életüket áldozták hazánk felszabadításáért. N. I. Zsolobov köszönetét fejezte ki a szívélyes, meleg fogadtatásért, s egyben tolmácsolta a feketetengeri szovjet flotta valamennyi tengerészének forró, baráti üdvözletét. — Utunkat akkor kezdtük — folytatta —, amikor aláírták az országaink közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a szerződés fegyverbarátságunk történetének fontos állomása. Az ünnepélyes fogadtatás után a parancsnoki hajón sajtótájékoztatót tartottak. Ny. M. Popov harmadosztályú kapitány elmondotta, hogy a flottilla hajóegységei különösen nagy érdemeket szereztek a Duna menti államok felszabadításáért vívott harcokban.