Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-22 / 224. szám

Orbán László Szegeden Dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese csütörtökön Szegeden kulturális életünk időszerű kérdéseiről a város pártás tanácsi vezetőivel folytatott megbeszélést a városi pártbizottság épületében. A beszélgetésen részt vett Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Perjési László, a városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, a városi tanács vb elnöke, Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese és dr. Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója. A beszélgetést követően megtekintette a szabadtéri játékok színhelyét, az újjáépített szabadtéri színpadot, majd ellátogatott a Szegedi Nemzeti Színházba is. A délutáni órákban a Csongrád megyei pártbizottság székházában — Siklós János jelenlétében — a művelődésügy és a népművelés több megyei vezetőjével a gazdaságirányítás reformja és a művelődéspolitika öszszefüggésének kérdéseiről folytatott megbeszélést. Szovjet flottilla a Dunán Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulója alkalmából szovjet flottilla-egységek tisztelgő látogatást tesznek a Duna-menti baráti államokban. Útjuk során szombaton délben Budapestre érkeznek. A hadihajók a Margit-híd pesti hídfőjénél kötnek ki, ahol a szovjet és a magyar dunai flottila dísz-össztűzzel, katonai tiszteletadással köszönti egymást. A szovjet hajóegységeket a közönség is megtekintheti majd. Biszku Béla fogadta Fazekas Jánost Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön fogadta Fazekas János elvtársat, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának póttagját, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesét, aki hazánkban tölti szabadságát Az elvtársi légkörben lezajlott eszmecserén részt vett Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Lakásépítés - saját zsebből 1. Városban és város szélen Beszélgettem új, 2—3 éve, kétéves házassági évfordu- az utolsó 5—6 évben és fovagy csak 1—2 hónapja el- lónk. Tizennégy hónapos lyamatban van ma is saját készült lakások tulajdonosai- gyermekem van. pénz kezdő befektetésével a val. Ha nem lenne banális, — Mennyi pénzt fektettek magánlakások építése, mint most a hallottak summázá- a társasház-építkezésbe? Szeged belső részein. Elősakor úgy emlegethetném — Körülbelül 35 ezret. szőr az Egressy Béni, majd őket, mint valamikor szokás — Kapták valakitől? a Blaha Lujza utcában, azvolt: a boldog tulajdonosok- — Nem. Ötezer forintunk óta a Nagykörút különböző kai. Az igazság azonban az, volt. mikor összekerültünk, részein az összekötő utcák hogy az emberek manapság A férjem gáz- és vízveze- foghíjas telkein és a szanánem egyedül ettől lesznek tékszerelő, ketten négyezer- lássál, kisajátítással ilyen elégedettek. Aki a pincében ötszáz forintot keresünk ha- célra szánt területeken, szorong családjával, a ké- vonta. Anyáméknál laktunk, . nyelmes lakásban képzeli el s minden fizetésikor legalább [NJgny [gnUÜlSttSI a maximumot, aki idáig el- kétezer forintot betettünk a a * jutott, az az életformát ki- takarékba, Így jött össze. Idézet a megyei jogú vátöltő egyéb igények kielé- Igaz, ezalatt magunkra sem rosi tanács végrehajtó bigítésén iparkodik. Nyolcévi gyűjtéssel — Amíg anyáméknál él.kásfejleszlési program a magánlakás építésének Szegeden is nagy lendületet adott. A kedvezményes feltételű költöttünk semmit, mert zottságának a magánlakásközben egy-egy bútort is építések helyzetéről a tavásároltuhk'. A gyereket nácsülés elé terjesztett jemost is anyuka látja el. lentéséből: „A megépült csaVan, akinél sokkal na- láda házak száma csak az gyobb lemondást követelt a 50-es években érte el az évi lakás. Az Osztrovszky utcai 60 átlagot, 1955—59 között tünk, meghúztuk magunkat J^^lll^ ™ár * 160f % egy vaságyon a régi lisztes- tulajdonosai mindketten a eves terv kezdeten kitűzött ládában grtottuk összes hol- kenderfonogyarban dolgoz- általános, 15 évre szóló laminkat. Itt a ságváritelepi kétszoba összkomfortos saját I a t/ó o i'n T_ „ L _ lakásunkban először egy sez- dixcio Üld II UaUa Ion meg egy padlóra terített .,,,.,..,.. , ... matrac, s egy ruhásszekrény — Hat évig fizettük a építési kölcsönnel nyújtott volt az összes bútorzatunk, külvárosi albérleti szobáért állami tamogatas, a javuló De ma amikor gőzölgőié- a havi ötszáz forintot. Egyet- epitoanyag-ellatas es azeletketekávéval kínál a háziasz- len télen sem vettünk tü- színvonal emelkedese kovetszony, már fotelban ülünk a zelőanyagot, fűtetlen szobá- kezteben a lakossag epitesa Varia bútorral berendezett ban gyerekre sem gondol- szándéka a-z 1960-as evek nagyobb szobában, a két év- hattunk. Sokat jelentett, elejan ugrásszerűen megnövel ezelőtti sezlon és társai hogy üzemi koszton éltünk, vekedett. a kisebbiket töltik ki — sehová nem jártunk szóra- A második ötéves tervideegyelőre. Vendéglátóim so- kőzni, üdülni. A fizetett sza- je alatt Szegeden 1639 maralják a többi gondokat is: badság alatt mindketten kü- gánlakás épült, s ezek kökarácsonyra jó lenne meg- lön munkát vállaltunk. zül már 276 társasházakban, venni a televíziós készülé- — S mostani lakásuk be- Ez az eredmény kezdetét és ket, jövőre szőnyeg, 1 2 rendezése? megalapozását jelentette anfastmény beszerzése a terv. — Nem tudtuk előre, 11311 az elhatározásnak, hogy Aztán majd újabb szükség- mennyi kell a lakásra, végül a mostani harmadik ötéves letek motorja hajtja a pos- tízezer forintunk megrna- tervben előirányzott 3000 tás férj és a ruhagyári mun- radt, ebből vettünk bútoro- magánlakás nagyobb részét a kásnő feleség igyekezetét. A kat. Még gyerekkocsit is: a városfejlesztési és egyéb lakásról, csinos kis házuk tavaszra megérkezik a baba. korszerű^ követelményeknek megépíttetésének nehézségei- Ságváritelepen, Hattyaste- megfelelően társasházakban, ről már alig esik szó. El- lepen, Baktóban — a gyor- méghozzá 2—5 szintes kivimúlt. san fejlődő nagyváros külső télben építsék meg. — A két gyerek mellett területein éppúgy megindult Kondorosi János nyolc évig kellett kuporgatnunk a pénzt, míg összejött, de megérte. Másokat a szülök, rokonok. ismerősök segítettek hozzá az induláshoz: a virágos ságváritelepi új utcákban egyetlen ikerházban lakó új tulajdonos sem örökségből, lottónyereményből vagy valami hasonló csoda közbejöttével építette fel modern lakását. Az Odesszai körúton idén augusztusban átadott társasházak K!ISZ-es lakói sem. Pedig itt csaknem kizárólag fiatal házasok a tulajdonosok. A belvárosi élelmiszerüzlet vezetője hívta fel a figyelmemet egyikükre, a bolti eladónőre. Pulton át váltottunk szót. — Ne írja meg a nevemet az újságban, mert nem én vagyok az egyedüli. — Mi-kor ment férjhez? Augusztus 28-án volt a Megkétszerezheti-e homokon a rozs átlagtermése? Gabonatermesztési tanácskozás Balástyán Nagy figyelmet érdemlő tanácskozás zajlott le tegnap délelőtt a balástyai műDr. Antal József, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhevelődési házban. Itt talál- lyettese, mint a téma kivá ló ismerője és tudományos kutatója, a homoki kenyérgabona, rozstermesztés eddig kiaknázatlan lehetőségeit vázolta fel. Rámutatott, hogy a kővetkező években tarthatatlanná válik a rozstermesztés mai állapota. A jelenlegi alacsony hozamok a legtöbb helyen minimálisan megduplázhatok a fajták és az elővetemények helyes megválasztásával, valamint a tápanyagok szakszerű pótlásával. Döntő jelentősége van továbbá a jó talajelőkészítésnek és az optimális vetési idő betartásának. Az elhangzott tanácsokat már most az őszi vetések idején kamatoztatni kívánják a termelőszövetkezeti szakemberek. koztak Kistelek, Balástya, Csengele és Pusztaszer termelőszövetkezeteinek vezető szakemberei. Az értekezletet Bódi János, a Szegedi Járási-Városi Tsz-ek Területi Szövetségének titkára nyitotta meg, s köszöntötte a szakembereket. Elsőként dr. Fazekas Lajos, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője az új gazdaságirányításra való áttéréssel kapcsolatos kormányrendeleteket ismertette. Részletesen kitért azokra a feladatokra, melyek az említett négy község termelőszövetkezeteire hárulnak az új kormányrendeletekből, miniszteri utasításokból. A vitában szóba került az új gazdaságirányítás sok helyi problémája is. Újabb minősíteti növényfajták A Mezőgazdasági Minősítő megtárgyalta az Országos Tanács a Mezőgazdasági és Fajtakísérleti Intézet előÉlelmezésügyi Minisztérium terjesztéseit, és ennek alapkollégiumi termében ülést ján 53 szántóföldi, 31 zöldtartott. Az ülésen részt vett ség- és 7 dísznövényfajtát és felszólalt dr. Dimény részesített állami minősítésImre mezőgazdasági és élei- ben. Egyidejűleg 21 szántómezésügyi miniszter a ta- f ^ és 1Q nács elnöke. Dr. Gergely 0 , István miniszterhelyettes faJta állami minősítését bevezetője után a tanács vonta vissza. Fargatorairányllás tévével A 10. számú AKÖV kor- segédeszközt, azután a drászerű, tetszetős Marx téri ga berendezés egyre veszautóbuszpályaudvara érde- tett népszerűségéből. Magam kes kísérlet színhelye: mint- is ezt tapasztaltam, amikor egy 380 ezer forintos költ- a helyszínen jártam. A forséggel a vállalat ipari televíziót helyezett üzembe, összesen 4 televíziós kamera működik: kettő a főépület két oldalán, egy-egy pedig az épület háta mögött, valamint a váróteremben van elhelyezve. Az utóbbiak távvezérléssel, 180 fokos körívben elmozgathatok. A budapesti Híradástechnikai Ktsz gyártmánya egy hónapja üzemel, azóta számos tapasztalattal szolgált. A szolgálatos forgalmista például a vezénylő központból úgyszólván az egész állomás körüli forgalmat áttekintheti anélkül, hogy helyét elhagyná. Ezenkívül figyelemmel kísérheti a pénztár előtt várakozókat és az induló autóbuszokat is; vigyázhat arra, hogy aki éppen megváltja jegyét, ne maradjon le az induló buszokról, stb. A televíziós kamerák jelentős időt és fáradtságot takarítanak meg gazdáiknak. A kísérlet eddig is sikeres, a televízióval érdemes foglalkozni. Éppen ezért hamarosan a meglevő berendezést tartalékkal is kiegészítik a biztonság növelése érdekében. Sajnos, mégis van egy szépséghibája a kísérletnek. A tapasztalatok azt is megmutatták, hogy a kezelőszemélyzet az első hetekben valóban alkalmazta az új galmista, Suba Pál is csak kérésünkre kapcsolta be a tévét. A „vendégeskedés" végeztével azonnal kikapcsolta. Kiderült, aznap még nem is működött, pedig az idő délfelé járt. A televízió — ezt mondták a szakemberek — jó, hasznos. De csak akkor természetesen, ha használják. Dísznek igen drága mulatság. Matkó István Dörzsölt emberek Azokat illetjük ezzel a jelzővel, akik ügyesen megszerzik, kijárják azt, amit mások nem tudnak megszerezni, akik nemcsak a nagykapu mellett, hanem a zárt falon is találnak kiskaput, akik ügyesen eligazodnak a paragrafusok és szabályok szövevényes útvesztőiben, akik esetenként érdemet és sikert tudnak kovácsolni a tessék-lássék munkából is, meg azokat is, akik több hasznot merítenek személyes kapcsolataikból, mint az érdemi munkából. A gazdálkodás, a tervezés és irányítás most leköszönő mechanizmusában sok olyan vonás volt, amely gyakran csábított, ösztönzött a népgazdaság, a társadalom érdekével ellentétes ügyeskedésre, máskor meg a kiskapuk keresésére kényszerített olyanokat is, akik éppen a népgazdaság, a társadalom érdekét tartották elsődlegesnek. Gondoljunk csak a tervegyeztető tárgyalások légkörére, a tervalkura, ahol a vállalati vezetők anyagilag a minél alacsonyabb tervszámok megszerzésében voltak érdekeltek, a minisztérium, a tanács képviselőjével folytatott vitában. A vállalati vezetőkkel szemben ugyanakkor a gyáregységek, az üzemek vezetői alkudoztak hasonló platformról — a művezetőkkel szemben pedig a munkások, hogy alacsonyabban szabják meg a normákat —, mert így könynyebben túlteljesíthették azt, és a túlteljesítés eredményeként magasabb volt az elérhető jutalom, prémium. Ez a fajta magatartás tehát nem az öntudat hiányára vezethető vissza — bár kétségtelenül az is szerepet játszott benne —, hanem sokkal inkább az anyagi érdekeltség szabályozásának hiányosságaira. Ennek tudható be az ls, hogy a vállalatok gyakran anyagilag érdektelenekké váltak a műszaki és gyártmányfejlesztésben, valamint az is, hogy a leleményes magánkisiparosok, gátlástalan kontárok nem kevés haszonnal aknázhatták ki éppen ezeket a „fehér foltokat", a kezdeményezőkészség, az anyagi érdekeltség hiányát. Gyakran tapasztalhattuk, hogy a legjobbak, az alkotni, teremteni vágyó műszaki és gazdasági vezetők, szocialista brigádok is ügyeskedésre, az érvényes, de gyakran egymásnak is ellentmondó szabályok, törvények megkerülésére, vagy éppen kijátszására kényszerültek, mert meg voltak győződve arról — és a későbbiekben az eredmények is ezt igazolták —, hogy akarásuk, szándékuk a tápsadalom, a népgazdaság érdekét szolgálja. Az új gazdasági mechanizmus alapjában véve új helyzetet teremt azzal, hogy az elkövetkező időben a vezetőket és a beosztottakat is elsősorban az elvégzett munka eredményével, az elvégzett munka társadalmi hasznosságával minősíti majd. Ebben az új helyzetben a vállalatok, a termelők csak akkor jutnak hozzá a végzett munka ellenértékéhez, csak akkor tehetnek szert bevételre, amikor termékük, árujuk már piacra talált. Tehát a tervek teljesítéséért, az áruk elkészítéséért még nem jár külön anyagi elismerés. Egyébként is: ezeket a vállalati terveket ezentúl már nem fent a minisztériumban, a Tervhivatalban, vagy a tanácsnál fogalmazzák, diktálják, hanem a vállalatok, a gazdaságok határozzák meg önmaguknak. S mivel a hatékony anyagi és erkölcsi ösztönzés módszerének, helyileg alkalmazásra kerülő szabályainak meghatározását is a vállalatok feladatává teszi az új mechanizmus — az idevonatkozó gazdasági bizottsági határozatok — mindennek eredményeként a műszaki és gazdasági vezetőket, a vállalati törzsgárdát a közgazdasági környezet nem csábítja a szabályok, törvények megszegésére, mert anyagilag jól jár — ha kezdeményez, ha egyezteti a vállalat és a népgazdaság érdekét Ilyen feltételek közepette jó hasznát látják majd a vállalatok, a gazdaságok az olyan vezetőknek, akik jó ismerői a gazdálkodás új szabályainak, új rendjének, akik szemfüles életrevalósággal szert tesznek nehezen beszerezhető anyagokra, gépekre, berendezésekre. Ma már elmondhatjuk: az új gazdasági mechanizmus — a termelés, forgalmazás és az áruértékesítés új szabályai és ösztönzői alapjában véve felszámolják a tisztességtelen haszonszerzés indítékát De nem mind valamenynyit. Tapasztalatból tudjuk, hogy a tisztességtelen haszonszerzők legtöbbször használt „valutája" a nincs, vagy amiből kevesebb van a szükségesnél; a pult alól osztott hiánycikk, a raktárban visszatartott árukészlet, a szállítási szerződés megtagadása és így tovább. Ahol és ameddig ilyen hiánycikkel — legyen az déligyümölcs, vagy finomlemez — számolnunk kell, ott és addig a vámszedőket is szemmel kell tartani. Az ilyen ügyeskedés legjobb ellenszere az árubőség, a bő választék és azok a vezetők és beosztottak, akikben eleven a hozzáértő kezdeményezőkészség, a bátor találékonyság. DOLGOS JÁNOS atomerőművek máris versenyképesek N. A. Dollezsal, a Szovjet- ve eléri a 9—10 millió kilo- áron termelik az energiát és unió Tudományos Akadémi- wattot. ájának tagja Atomenergeti- Megemlítette az előadó, ka címmel tartott előadást hogy az atomerőművek — nek. csütörtökön délután a Ma- ellentétben a szénre alapogyar Tudományos Akadémia zott erőművekkel — nem . . . .. , székházában. szennyezik a levegőt, helyük gia;fo« as. Előrelátható, hogy Dollezsal akadémikus, aki kfielölésénél nem kell te. . . . . . , , , kintettel lenni a közlekedéSZOV]et tudomány es tech- g. h41ózatra) hiszen nincsen országok többségének enernika ötven éve kiállítás al- szükség óriási mennyiségű gia-szolgáltató kalmából érkezett hazánk- tüzelőanyag Qdaszállítására az atomerőművek ha nem is ba, elmondotta, a világ első stb. Ami pedig a gazdasá- domináló, mindenesetre fő— Moszkva közelében épült gosságot illeti, a széntüzelé- szerepet játszanak majd. Va— energiatermelő atomerő- sű erőműveknél az energia- lószínű, hogy a nagyteljesítművének üzembe helyezése termelés költségeinek jelen- ményű — egymillió kiloóta mindössze 13 év telt el, tős csökkentésére számítani watt egységteljesítő-képesséma már a különböző orszá- már nem lehet, viszont az gű — atomerőmű lesz a gokban működő atomerőmű- atomerőművek már most is nagy energiarendszerekvek teljesítménye együttvé- sok esetben versenyképes alaptípusa. (MTI) berendezésük gyártási költségei egyre kisebbek lesziek. — Az atomerőmű új ener-forrás. Előre] a közeljövőben, mondjuk, 1980 után az iparilag fejlett égének enerrendszerében Péntek, 1967. szeptember 32. QÉL-MAGYARQRSZAQ 3