Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

fi testvérvárosok párizsi kongresszusáról Dr. Biczó Györgynek, a Szeged városi tanács vb elnökének nyilatkozata A fennállásának 10. évfordulójához érkezett Testvérvárosok Világszövetsége az idén szeptember 12-től 15-ig Párizsban, az UNESC O-palotában tartotta meg kongresszusát. A csaknem 800 várost tömörítő szövetség kongreszusán részt vett dr. Biczó György, a Szeged városi tanács vb elnöke is, akit a 42 tagú végrehajtó bizottságba is beválasztottak, Tapolczai Jenővel, a Fejér megyei tanács vb elnökével együtt. Dr. Biczó György a Dél -Magyarországnak a következő nyilatkozatot adta a világszövetség kongresszusáról: — öt magyar város, Dunaújváros, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged tagja a világszövetségnek — mondotta Biczó elvtárs —, de ez volt az első eset, hogy valamennyi részt vett az esedékes kongresszuson, ahol mind ott voltak a szocialista országok városainak küldöttei is, kivéve a Német Demokratikus Köztársaságot, melynek delegációja nem kapta meg a beutazáshoz szükséges okmányokat. — A kongresszus az első napi plenáris ülés után különböző munkabizottságokban folytatta munkáját. Az ifjúság kérdéseivel foglalkozó bizottságnak dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei tanács vb elnöke, Dunaújváros küldötte volt az elnöke, én a politikai és programösszeállító bizottság .tagja voltam, s fel is szólaltam egyik ülésünkön. — Sok mindenről szó esett megbeszéléseink során. Delegációnk messzemenően egyetértett azzal a fejlődéssel, melyet a világszövetség elért a békéért folytatott küzdelemben, a népek barátságának, egymás megismerésének elmélyítésében, újabb tagvárosok megnyerésében. Természetesen kifejtettük véleményünket arról. hogy a fegyver nélküli világért folytatott harcunk harc az imperializmus ellen, mely veszélyezteti a békét, agressziót követ el, válságokat robbant ki a föld számos részén. Szót emeltünk azért is, hogy olyan országban kell megrendezni a világszövetség kongresszusát, amely nem tesz megkülönböztetéseket, s biztosítani képes az NDK részvételét is. — A kongresszusi választások a Testvérvárosok Világszövetsége magyar tagjai részére igen szép sikert, elismerést hoztak. — Mivel az ülésezések lefoglaltak minden időnket, külön programra, a kongresszus közben nem kerülhetett sor. Az utolsó napon, miután már a végrehajtó bizottság is megtartotta első ülését, a végrehajtó bizottság tagjait és a szocialista, országok küldötteit fogadta Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykövete. Szeptember 17-én pedig Valkó Mártonnak, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövetének meghívására, aki a kongresszus idején is mindenben támogatta, segítette a magyar delegáció munkáját, Chaumont-ba, egy Párizstól csaknem 300 kilométerre levő városkába utaztunk, ahol részt vettünk a magyar—francia barátsági nap valamennyi eseményén. — A világszövetség párizsi kongresszusa új programjával, határozataival, egész munkájával jól szolgálta a testvérvárosok mozgalmát, újabb lehetőségeket teremtett a célkitűzések megvalósításához, a barátság, az egymás megismerése fontosságának hirdetésével a béke ügyét segítette elő. F. K. Rekord a konzervgyárban Megtörtént a konzervgyári szezonváltás: a gyümölcsök után a paradicsom és a zöldpaprika feldolgozása viszi a prímet igen nagy mennyiségben. Egy hónappal ezelőtt kezdődött meg a paprika és a paradicsom szezonja és most érkeztek el a csúcshoz. Naponta ötven vagon nyersparadicsomot dolgoznak fel a gyárban, amely ugyancsak rekord a múlt évekhez viszonyítva. Éves tervük: 19 426 tonna paradicsom feldolgozása. Szeptember 20-ig 19 ezer tonna paradicsom érkezett a gyárba. Nagyarányú sertéstenyésztési program készül Országos tanácskozást rendeznek Szegeden Sajtótájékoztató a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban (Kiküldött tudósítónktól.) Szerdán délelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Gergely István miniszterhelyettes sajtótájékoztatót tartott. Ismertette az újságírókkal azt a nagyarányú állattenyésztési programot, melynek részletes kidolgozásán fáradoznak most az illetékes párt- és kormányszervek, a tudományos intézetekkel karöltve. Bevezetőjében áttekintését adta azoknak a nagyszerű sikereknek, melyeket a mezőgazdaság szocialista átszervezése után értünk el az állattenyésztésben és a hústermelésben. — Az ország vágóállattermelése — mondotta többek között — 1950 és 1965 között 70 ezier vagonról 100 ezer vagonra növekedett. Ezen belül a vágósertéstermelés 44 százalékos fejlődést mutat és 1965-ben vágósertés-termelésünk elérte a 70 ezer vagont. Időközben jelentősen növekedett a lakosság húsfogyasztása is. Ma már a háború előtti évi 33 kilogramm helyett 52 kilogramm az egy lakosra jutó átlagos húsfogyasztás. Táplálkozás-biológiai alapon vizsgálva az ügyet azonban 66 kilogramm egy lakosra jutó húsmennyiségre lenne szükségünk. Ugyanakkor alapos gazdaságpolitikai okokból nem mondhatunk le a húsáruk, hízott állatok exportjáról sem. Jelenlegi hústermelési gondjaink végleges rendezéséhez — hangsúlyozta a miniszterhelyettes — mindenekelőtt a sertéstenyésztés és -hizlalás kiemelt ütemű fejlesztése kínál jó lehetőségeket. Tekintettel arra, hogy az összfogyasztáson belül nemzeti sajátosságainkból eredően éppen a sertéshús képviseli a legnagyobb hányadot, a jelenlegi sertéshús-fogyasztást további 20—30 százalékkal kell növelnünk a következő években. A sertéstenyésztés és -hizlalás fejlesztése azonban eddig messze elmaradt a többi állattenyésztési ágazat mögött. S ez most komolyan érezteti rossz hatását. Amíg az 1965. évi vágóserTanyaközpontok népművelési hálózatban A Népművelési Tanácsadó évadelemzése nem annyira számszerű, mint inkább színvonalbeli fejlődést, előrelépést jelez Szeged és Csongrád megye népművelési grafikonján. Egy-egy kiemelkedő eseményhez kulturális napok, hetek rendezvénysorozatai kapcsolódtak, mint a kisteleki szövetkezeti napok, a íorráskúti vőfélyes, a pusztaszeri Árpád-emlékünnepségek, a csongrádi és vásárhelyi hetek stb. Szegeden és a megye különböző terüle Lein működő művészeti csoportok gazdag tájprogramokat, vendégszerepléseket bonyolítottak le, néhány közülük külföldön is járt (a Szegedi Egyetemi Színpad Zágrábban, a Tanárképző Főiskola női kara Arezzóban.) Az ismeretterjesztésben 51 százalékos rész jutott a természettudományos előadásoknak, ami évek óta helyesnek óhajtott arány, s a koIrábbi évekhez viszonyítva 10 százalékkal forgalmasabb volt a Népművelési Tanácsadó filmtára is. (Kiváltképp a téli hónapokban: tavaly decemberben például 345 filmet , kölcsönöztek. 1967 nyarán 100—200-at átlagban, s a legkeresettebbek a mezőgazdasági témáiú filmek voltak!) Színvonal-emelkedésről tanúskodnak a képzőművészeti és helyismereti szakkörök, valamint hellyel-közzel a fotoszakkorök is. Családi és társadalmi ünnepek szervezésében Szeged és Csongrád megye országosan első helyen álL A népművelési intézet munkája eddig jobbára a város és járás művelődési házaihoz kapcsolódott, csupán az elmúlt időszakban kezdték „bevonni" a főhivatású vezetőkkel működő községi művelődési otthonokat. A jövőben ezeket is hathatósabban patronálják, így az intézet szakreferensei már a megyében üzemképes kulturális házak felénél, körülbelül 30-nál — ide a lakosság háromnegyede tartozik — végeznek „tanácsadói" munkát. Vagyis: segítik új csoportok szerverését, szakkórvezetők képrését, továbbképzését; rendszeresen helyszínre utazva művelődési otthon-vezetőkkel, szakkörösökkel, kórusvezetökkel, színjátszókkal beszélik meg a teendőket. Sőt, az elképzelések szerint — egyelőre gyakorló jelleggel — néhány tanyaközpontot; is bekapcsolnak a munkába, olyan bázisokat, ahová később áthelyezhetik majd népművelési tevékenységüket. Erről tárgyalt tegnap Szegeden a Népművelési Tanácsadó szakreferenseinek évadnyitó értekezlete, ahol Miklós Sándor, a tanácsadó vezetője tartott beszámolót, s a szakemberek az egyes részterületek munkáiról referáltak. N. I. Bíró József Brüsszelben Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter De Winter belga külkereskedelmi miniszter 1966-ban Magyarországon tett látogatásának viszonzásaként Brüsszelbe utazott, ahol tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről. A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatásánál jelent voltak 1Baczoni Jenő, Szalai Béla miniszterhelyettesek, valamint a Külügyminisztérium és a külkereskedelmi minisztérium munkatársai. A búcsúztatásnál ott volt J. J. L. Pierre Vanheerswynghels, a Belga Királyság magyarországi nagykövete. tés-felvásárlás mérlege 70 ezer 300 vagont mutat, az idei várható eredmény 64 ezer 200 vagon körül mozog. Az utóbbi két évben érzékenyen csökkent, különösen a termelőszövetkezeti szektorban, a tenyészkocaállomány is. Az eddig tett gyorsan ható intézkedések célja, hogy a sertésállomány csökkenő tendenciáját már az idén megállítsuk, s ezáltal megteremtsük a kedvező feltételeket hosszabb távú fejlesztési célkitűzéseink megvalósításához. A kormány gyors, s hatékony intézkedései köré tartozik többek között a felvásárlási árak október 1-től történő felemelése is. Az összesen 3 forinttal növelt hízott sertés felvásárlási árak kilogrammonként 1—2 forinttal javítják a sertéstenyésztés és -hizlalás eddigi jövedelmezőségét más állattenyésztési ágazatokhoz képest. Továbbá a takarmányegyensúly biztosítása érdekében 17 ezer vagon szemes takarmány behozatalát hagyta jóvá a kormány. Ugyanakkor hozzájárult ahhoz is, hogy a kenyérgabona-készletekből 15 ezer vagonnyit takarmányozási célokra fordítsanak az illetékes készletgazdálkodási szervek. Ezt az idei 14 mázsa feletti holdankénti átlag kenyérgabona-termés lehetővé teszi. Ilyen körülmények között most 25—30 ezer vagon abraktakarmányt tudnak biztosítani állami készletekből a súlyos aszálykárt szenvedett gazdaságok számára. Intézkedés történt arra nézve is, hogy a piacokon felkínált süldőket, malacokat az állatforgalmi vállalatok jó áron felvásárolják, s az állami és termelőszövetkezeti hizlaldákba helyezzék el. Ezekkel az operatív intézkedésekkel párhuzamosan a kormány elfogadta és jóváhagyta az 1968. január 1-én életbe lépő állami dotáció új rendszerét, melyben a sertéstenyésztés fejlesztése kiemelten szerepel. Eszerint a legnagyobb — 7o százalékos — állami támogatásban részesülnek azok a beruházások, melyek a hústermelés növelését segítik elő. A sertéstenyésztés és -tartás hosszabb távon történő fejlesztésének megalapozása érdekében irányelveket dolgoztak ki. Az irányelvek szerint a fejlesztés jövőbeli útja alapvetően a legkorszerűbb technológiálion alapuló, komplex, zárt rendszerű sertéstelepek építése. Még ebben az évben részletes felméréseket végeznek a tszekben a meglevő épületek, sertéstelepek komplettírozása céljából. Olyan feltételeket kell teremteni — hangsúlyozta Gergely István miniszterhelyettes —, melyek alapján a jelenlegi 150 szá zalékról 170 százalékra intenzív körülmények között pedig 200 százalékra növekedhet a kocakihasználás. Másszóval el kell érni az évi kettes fialási fordulót. Ugyanakkor a malac- és süldőelhullást a mostani 26 százalékról a következő néhány évben 20 százalék alá kell szorítani. Ez a 6 százalékos csökkenés százezer darab sertést jelent évente a népgazdaságnak. További 300 ezer darab hízótöbbletet biztosít a fajlagos takarmányfelhasználás 10 százalékos csökkentése. Ennek érdekében máris megkezdődtek az ipari üzem jellegű sertéstelepek építkezései. Ezek az új sertéshizlaló ipartelepek teljesen új építéstechnológiával készülnek. Előregyártott acélváz-szerkezetekkel és forgácslemezek felhasználásával lénvegesen csökkentik az eddigi igen hosszú építkezési időt. Ezeken a telepeken az összes szükséges feltételek biztosíthatók a kisfalkás zárt rendszerű hizlaláshoz. Gondoskodnak a fűtésről is. Hasonló „összkomfortot" biztosítanak az ellető, malacnevelő épületekben is. Törekvéseinkkel — mondotta végül Gergely István miniszterhelyettes — a baromfiágazathoz hasonló komplex sertéstenyésztő telepek alapjait kívánjuk lerakni. Munkatársunk kérdésére elmondotta, hogy az országos sertéstenyésztési fejlesztési program keretében Csongrád megyének megkülönböztetett szerepet szánt a kormány. Nem véletlen, hogy már a közeljövőben éppen Szegedre hívják össze az országos sertéstenyésztési, hizlalásfejlesztési tanácskozást. Mintegy 600 szakember érkezik Szegedre, s megvitatják az összes lehetőségeket, melyektől hústermelésünk gyors fellendítését remélhetjük. Elmondotta továbbá Gergely István miniszterhelyettes, hogy a kisebb tszeknek érdemes modern sertéstenyésztő telepek, hizlalóüzemek építésére társulásokat is létrehozni. E társulások szervezését azonban a minisztérium nem kezdeményezi, maguknak a gazdáknak kell ebben határozni. Befejezésül szólott arról is, hogy hústermelésünk, ellátási gondjaink megoldása korántsem a szövetkezeti parasztság feladata csupán. Legszélesebb társadalmi ügyünk ez. Csépi József Utazhat a győztes Odesszába MEGRENDEZTÉK A KI MIT TUD VETÉLKEDŐT — SZEPTEMBER 24 AZ INTERVÍZIÖS ADAS NAPJA Liebmann Béla felvétele A Radnóti gimnázium csapata (balról Jobbra): Regőczi István. Jung József, Hábcrmann Gusztáv, valamint a játékvezető: Bálint István tanár Mint már hírt adtunk róla, szeptember 24-én, vasárnap délután 3 órai kezdettel a Magyar Televízió Szeged— Odessza címmel intervíziós műsort ad a két testvérvárosról. A műsorban szerepel az Odesszában rendezett „Ki mit tud Szegedről" és a Szegeden tegnap, szerdán megrendezett „Ki mit tud Odesszáról?" vetélkedők első helyezettje. A győztes szovjet fiatal tíz napot tölt majd baráti vendégségben. A szegedi győztes kilétének eldöntésére a KISZ Szeged városi bizottsága a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében rendezte meg a vetélkedőt, melyen 11 csapat indult. Egy-egy a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóískolából, a Radnóti Miklós , a Ságvári Endre, a Tömörkény István gimnáziumból, az Ifjú Gárdából, a 624-es iparitanuló iskolából, a Rózsa Ferenc gimnáziumból, a vasútforgalmi technikumból, a védőnőképzőből, valamint kettő a Kossuth Zsuzsa egészségügyi szakiskolából. A csapatokban három-három versenyző vett részt. Néhány perccel 3 óra után elfoglalta helyét a zsűri, melyben Bőrös József, az MSZBT Csongrád megyei titkára, Fülöp János, az MSZBT Szeged városi titkára, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára, dr. Traser László, a fegyveres erők klubjának vezetője, valamint dr. Mészáros Rezső, a KISZ Szeged városi bizottságának osztályvezetője, mint a zsűri elnöke vett részt, és Bálint István tanár vezetésével megkezdődött a vetélkedő. A csapatversenyt három fordulóban bonyolították le, s eközben kiderült az is: ki az a hat versenyző, aki az egyéni verseny döntőjébe juthat. Az első kérdés elhangzott, és a soronkövetkező versenyző helyett maris a Radnóti gimnázium csapatának egyik tagja adta meg a helyes feleletet. Közel kétszáz kérdésre feleltek meg ezen versenyen, s a fiatalok tudása minden elismerést, minden dicséretet megérdemel. Csak egyetlen példa: a játékvezető felolvasott egy passzust egy verseskötetből és Jung József, a Radnóti gimnázium tanulója nemcsak azt tudta megmondani, hogy Puskin Anyeginjéből való. hanem még azt is, hogy annak 50. fejezetéből. Eleinte úgv látszott, hogy a radnótisták viszik el a pálmát, de azután mind több tapsot kapott a Ságvári gimnázium egyik tanulója és a védőnőképző egyik hallgatója is. A csapatverseny győzelmét a Radnótitól már nem tudták ugyan elvenni, ezt 27 ponttal ők nyerték meg a Ságvári, a Rózsa Ferenc gimnázium és a védőnőképző előtt. Az egyéni versenyben minden résztvevőnek 5—5 kérdést tettek fel, és a harmadik fordulóig mindenki egyformán megkapta az elérhető pontszámot. Végülis Giday András, a Ságvári gimnázium tanulója lett az első 13 ponttal, megelőzve a 11 pontos Jung Józsefet és Hábermann Gusztávot, akik mindketten a Radnóti gimnázium tanulói. Este 7 óra volt, mire eredményhirdetésre került sor. Ezek szerint tehát Giday András vesz részt a szeptember 24-i televíziós adásban a szegedi fiatalok képviseletében. s ő utazhat el 10 napra Odcszá^a. A csapatverseny első három helyezettje és az egvéni verseny másik két helvezettje tárgyjutalmakat kaoott. Csütörtök, 1967. szeptember 21. DÉL-MAGYAROR5ZA6 4 V