Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

Petri Ferenc: Tersánszky J. Jenő: Csoda Ábrándjaimnak szárnya nőtt, minden úgy van, ahogy [kivontam, porladó virágórá.k megállítják a csobogó időt, fekszem, s fűszál pörög a [számban. Látom: úszik az égben rőtvörös sirály és indigokék háromlábú ló, amig lassan pusztuló szivemre hullik [pitypangzápor, s gyárkémény korma: beszélő füst kigyulladt [ceruzából. Fekszem hanyatt, mellettem felfújja magát s [égbe száll egy ragyogó levelibéka; kibeszélem minden [szomorúságom, s szertepattan a bánat [buboréka! A nagyérdeműi.. A szülőföid krónikája — Mi dolga van most- — hogy az illető hői®?, az tűnő. De a szövegkiejtése, érdeklődött tőlem ellenállha- édes... ízé... unokahuga és különösen a magas íekvétatlan mosolyával a mű- mint előadóművésznő műkő- sekben katasztrofálisan rossz, vésznő. dik... Remek! . Egyszerre Az i-hangjai u-k. és az — Ha maga kívánja, ak- két véleményt is. hallhatunk u-hangjái ó-k. Ez nem megy. kor semmi! Mert ha aranyat a művésznő énekéről, egy Aztán a hangját előre kelérne minden percem má- laikus és egy szakvéleményt, lerve hozni. A piánóinak insutt. ha maganak áldozom. Rövid hogyvagyozas és famisan reszelős hangját e8.esz sora, . , . ... még mindig csak én nyerek! mitcsinálozás kölcsönös ki- meglágyítani. Szóval egy-két intézményéit es Kiaaok egy- . mim - feleltem gyalázatos elmés- cserélése után ügyesen a évi átgyúrás nem ártana en- re. tón-szerubb munkáját, M.haly Bálint Sándor munkedéssel súlyosbított hizel- tárgyra tértem: szokottéra- nek az énekesnőnek, mielőtt. £ ílv L géssel. dioeloadasokat hallgatni a újra mikrofon ele eresztik. az oivascm igényw — Helyes! — vette igény- barátom? Akkor nem mondom. . be önfeláldozásomat a mű- — Ó, hogyne! Állandóan! Meg vagy negyedórát hall-- . - - . ~ llfi_ „,,ti vésznő egy biccentessel. Az- - hangzott a válasz. gattuk a tanár magyaráz*- tenet> erdeklodesbol sarjadt ző elvegzese utan ket evtitán így folytatta: — Érdekes — Hát akkor nem hallót- tat. mielőtt eszébe jutott, megbízatásom volna a maga tad, véletlen, a tegnapi mü- hogyhat elkésett... És roszámára. úgy. hogy kölcsö- sor szenzációját, X. Y. mü- hant. nősen okulhatnánk és mu- vésznő énekét? Mi pedig haladtunk tolathatnánk a dolgon. — Dehogynem! Rég nem vabb a művésznővel. Hogy — Rendelkezzék velem!- állott módomban ilyen üde. tőle ugyancsak másik érte- S^sa'^^ElegendT^há lanvaf'fásokrólTmmekcsaptam össze bokámat. kedves női hangot hallani! kezest élvezzek végig hangja Sörökre KTS _ Hat nézze! Tegnap elő- Kar. hogy rövid volt a mu- es altalaban az enekhang ^iT TSkS^ gondjairól: Már fiaStogés idősek haszonnal dolgoz- lalkoztatjak a tanyavilág nak lakóhelyük történeté- gazdasági és szociális probHelytörténet-irásunk az vesebb az erre vonatkozó, utóbbi években örvendete- jól használható kutatasí sen megélénkült. Országos eredmeny. Szecsy György jellegű es vidéki kiadványok épit a szegedi tanyavüág jelzi a kutatók, múltjával foglalkozo kutatók: Reizner János, Szüts sok évtizedes élet tapasztalavei, érdeklődésével is. Igé- tából merít. Szülőföldjéről retes jelenség, hogy a tör- ír, ahol a szegedi tanítoképgyüjtő-, feldolgozó munka zeden át tanitotta-nevelte a nem a kevesek, a hivatásos tanyai diáknemzedéket. 1905 kutatók „kiváltsága" csupán, -1925-ig a királyhalmi ishanem önkéntes munkatár- kola igazgatója, s közben, sak százainak kedvvel, lel- mint a Szegedi Napié külső kesedéssel végzett „mellék- munkatársa, cikkeket ír a szőr enekeltem a rádióban Szeretném tudni, milyen sikerem volt. De valóban! — Hogy-hogy valóban? — hüledeztem. — Maga tudja, hogy egy üzemben, az igazgatótól lefelé, rendező, .szervező mind, ha csak gázsicsökkentést nem sora. Ilyen számokat kelle- targyaban. Így érkeztünk ne többet és hosszabban a eay üzlet elé. Ajtaján ép^r^Jtom^Mte.16]^8!; tJ"^. nek, népéletének föltárásé- lémái, az 1930-as evekben dett bai atom. Mire enis lepett Jtl Hozzászegődtünk ért ' megismeréseert. vállvetve harcol a válság .unokanovér- es erdeklödesemre igazan Széles bazisa és remélhetőleg terheitől eladosodott bérlők jó utánpótlása ez a korszerű helyzetének javításáért, de helytörténeti kutatásnak. szerteágazó élettapasztalatáMire fellelkezve az kéhez' fordultam: sokatigerő választ nyertünk: — És kegyed nem halotti _ Hogy hallottam-e? Hirádió minden Szécsi György Mórahalom- nak összegyűjtését, sokiráMindent meg- nak. a régi szegedi határ- nyű vizsgálódásainak kötetes€tleg? ,, ., . , , , szen nekem . - Hallottam, igen. én ls- s?orakozásom. .... terveznek megdicsérik a ^ le»«"nto sn- jegyzek, ami csak érdemes ból kiszakított tanyaközség- be foglalását csak az érleld produkciót. A kritika sem inaknak n*m adasai közül. Ez az uj éne- nek történetét és mai életét öregkor hozta meg. elfogulatlan es főleg szem- fíf™™T__ a_ "űiobanu ha kesnő nem rossz eppen. Csu- vizsgálja. Szeged határa a Könyvének legjobb fejezepontjai vannak. Az ismerő- ' A 8 mL'Tit pan naeyon bogyismond- török hódoltság alatt elha- tei azok. ahol visszaemlekesok. barátok, kartarsak szem- "eK "" mondta tompa. jam... modorosan, agyonis- gyatottá vált és újbóli be- wsei alapján a tanyai néptol szemben való magaszta- X*ér W kol ázottan enekel. Talan ha népesedése csak a török után oktatásról, iskolákról, század lasait. vagy raiongo leveleit "" « • , . • maga természetes hangját indult meg. Az 1700-as évek- eleji művelődési helvzetrőt mind-mind érdekek vezetik. Puff neki! Ket homlok- hallatná, az százszor ható-"tői a lakatlan vidékre sze- ír. Szinte sajnáljuk.' hogv Saját magat magnetofonon egyenest ellenkező nezet! lSOsabb lenne. Így tiszta nya- gedi parasztok települtek. Olykor nem merit még bővisszahallgatva. az ember Mentünk tovább a mu- fogás néhol... nagyon tévedhet. Egyetlen vésznővel, kedves csacsogá- Teleki Ar »liAnt«Av« mód marad, hogy pontosan sa kíséretében. Hogyhat : igy- 1 értesüljünk róla: hogyan ha- úgy. ez és az es miegy- ' , . , „ . . tott a mutatványunk... más!... Elfogtuk » kóvetkezőtagDe alig jutottunk odább. jat * Nagyerdemű kozőn. őszinte kíváncsisággal. — Az, az, hogy teljesen kbzöt"t Yp'^iT levitézlett verseny, csak ne olyan zsú , erdektelen, atla- — *•-'- —*— —~ nagyérdemü közönség akik kezdetben ideiglenes vebben szíilöföld-ismerete szabásokat építettek. Eleinte ..tarisznyájából", mert szivea városhoz közeli földeket sen olvasnánk tovább forszállták meg, majd fokoza- rásértékű személyes emlé__ tosan haladtak ki a meg- keit. De a terjedelem és a - Az mi? - kérdeztem régnek. 'ÁTdífogTsa az'voit, műveletlen pusztákra. A magaszabta önfegyelem gazi sassal mai is ismerős arcot tedez- „ "... . XVTTI század végétől kez- dasagos, arányos beosztásra skorivá válni a ta- készteti. Munkája első részés meretlen, érdektelen, átla- "r^k-s^rienW' enekl foltan peregtek volna, egs'- nyara való állandó kiköltö- ben foglalkozik még 1848 és gos nagyérdemű közönség rf/fl- l-l ,*"!?. más sarkára tanosva egyes »»• A tanyasodáshoz hozzá- 3 betyarvilag . . ..... , ... tanár barátom jött felénk. mas sarkara taposva egyes b.ralatat leshetjuk el, koz- Elcsíptem! Bár rendkívül si- azamab vétlenül Ez pedig ugy tor- tö útj4 hivatkozott, ám- De erre a következő harnéphagvomájárult Szeged városának n.vaival. a tanvai közigazgaföldbirtokpolitikája. A vá- fással és a kisvasút építéséténhet hogy elindulunk ket- JT^tor" ^Sri! matók^ ism^ő7 el^zörég jS^^r J^i ™A könw ten koborolni. Maganak ren- j1A„„ i ni,,;,.,,. . terjes allattartasra hasznosi- A könyv második resze geteg ismerőse van. azoktól ttir T . músorbol, tott pusztákból id6nként Mórahalom leguiabbkori töregeszen elfeledtette velesür- hogy szüneteket kell egyes nagy területeket kihasított ténetének a fölszabadulás gos dolgát. így kezdte. énekszámok között, kivárni, és haszonbérbe adott. 1845- úta lezajlott csak úgy véletlen faggatózni fog előttem föllépésemről, de — A. én nemigen hallgaváltozásoknak . . I-X. CI I NCUUKCU TIAIISAugy. nem arulja el, hogy a tok rgdi6t Dt. . tegnapj tettes én vagyok! .., hangversenyt véletlen végi V AB Y LAJOS: TÓTH ARPAD — Öriasi! — egyeztem gjgfüleltem. Az illető hölgvbele. nek. ha találkozol vele. meg- kornyikálás volt ennek Azzal nyakunkba vettük a mondhatod ... várost. . Itt jelentősen sandított a Első ismerős, akibe né- művésznőre. De az maris hany lépés után máris sze- razta fejecskéjét: , rencsésen belebotiunk, egy — Csak mondja bátran! vidéki barátom. Csinos nő- Nem én vagyok az illető! vei jött karöltve. Először azt — Hát még ha maga is családot alapítani és a gyereket tisztességesen nevelni... Kibírni azokat a kacskaringókat, amelyeken nemzedékünk átment — okkal vagy ok nélkül —, s nem megrokkanni, nem lezülleni es nem elaljasodni az „egy nap a világ'' nihilizmusáig; megőrizni az emberi méltóságot, s nem megundorodni az embertől (mert azért eklektikus erkölcsi viszonyaink között erre is volt és van mód bőven). Szilárd morális alappal tovább szolgálni azt, amire elköteleztem magam — nem egy „szimpla" nemzedék útja ez. Ném azok a számottevők és a mérvadok. akik kisiklanak, elbuknak, akik silányabbak jellemükben. Nem lehet iránvadónak tekinteni a törtetöket, a hízelgőket. mert az sem általános. S egyébként is a nagy földobó erő nem szelektált etikai, pszichikai, karakterisztikai módszerekkel. Igaz tehát, hogy ilyenek is voltak és vannak. Ez is beletartozik a szintézisbe. Mindig megrendülök azonban, amikor olvasom, hallom — sajnos egyre gyakrabban —. hogy szívroham sitté el ezt is, azt is, élete virágában. Mostanában a szivük öli meg az embereket, különösen ezekben a munkakörökben. Azt hiszem, ez sem véletlen. Az a baj, hogy legtöbbször neveletlen gyerekek maradnak hátra. akik végignézik a kijáró pompával nyújtott végtisztességet és azután ... azután mindén a feledésbe merül. Előfordul, hogv a gyerekek, akik igy kikerültek az apjuk árnyékából, alig találnak valakire, aki jövőjük fölött örködjön az életben maradottak közül. Fájdalom, mert az emberi számítás a mi sorainkban sem ritka. A humanitás sem olyan gyorsan ver gvökeret. mint amilyen mértékben szeretnenk. Itt is indokolt leszámolni bátrabban a koráhhi szentimentalizmussal. ve gnr az olvasó, hojv valamilyen privilegii szeretnék kicsikarni ettől a nemzed<; Közmunkásai számára. Mindössze ér;.' keltetni próbáltam, hogy a kórkép megrajzolásának alapvonulata az: hogyan és milyen áron jutott el a munkásosztály a tudományos akadémiáig, mi*közben egy új országot teremtett a vele A közvetlen második bi- beTI 12 009 hold közlegelöt fölmérésére tesz kísérletet, ralötól azt tudtuk meg. hogy: Parcellázott, amit 260 alsó- érzékelteti, mit jelentárgyilagos ítélettel silány tan>'ai gazda vett bérbe. A taft a nehéz sorsú kisbérlőbérbeadások a múlt század társadalomnak. amikor a ,„,. , ,. végén és századunkban is földosztáskor ..árendás'' földfólfedezett u] csillagnak a folytatódtak. így lassan be- birtokába jutott. Figyelhangja — és a konyha le- népesült az egész szegedi ha- oie a termelöszövetkezetekvegője terjeng inkább rajta, Morahalom (régen Alsó- tűi a falusi népművelésig, mint. a mügonddaJ felépített központ) a hajdani Alsóta- egészségügyi helyzetig minh '. . nya természetes központja, denre kiterjed nanpiersenye. ahol 1892-ben letesült ta- Szécsy György könyve nem De az utolsó előtti birá- nyai közigazgatási kiren- rendszeres, korszerű tudovéltem a felesegével.. . Nem az. akkor is kifejthetem. jaj egv kalap alá vette a őeltség. Aránylag korán fa- mánvos igénnyel írott falubaj! Mindjárt megtudtam, hogy a maga hanganyagaki- músprt , rádiónak kínos lusodott, de határa ma is monográfia. A szerző nem igyekezettel összeállított sok db"töe" f is törekedett erre Célja az. . s-i • t94a-ig teruletenek kb. ket- volt, hogy közel het evtizeegyütt lépdelő mütiökkal. E nemzedék ön- | ' múvS! 1^Jnada- de8 .^tapasztalató. szertev „magas a renaes, müven mada városi bérlet volt. A agazo vizsgalatai és reszben ember fülének és csak ze- mai község 1950. január 1-töl mások eredményei alapjan ne bolond ok eszelősségét ve- önállósult a mórahalmi, ki- egy Szeged környéki tanyaszámba rályhalml és nagi-széksósi község múltjának és mai 1 ( kapitányságok területéből. életének jellemzőbb saiátsaE!es- Ebből a röi'id áttekintésA további kísérletekről bői is kitűnik, hogy Móramár szédülő fejjel, teljes lel- halom történetének kutatása ki zűrzavarral mondott le a nem könnyű feladat. A tasaegény művésznő. Az utol- nyavilág kialakulását, máig »o fórum az ismeretlen meátett útját, s jelenét meg- ségi tanácsot a tartalmas, irni nehezebb, mint akárme- szénen illusztrált köro-v kiNagyerdemü közönség, ami- lyik te]epes község múlt iát adasáért A mórahalmi pelben bízott, igy nyilatkozott föltárni. Egvrészt bonyolul- da követésre méltó, neki... sajnos — sajnos! tabb a föladat, másrészt ke- Juhász AntaJ I —í k ön- | vizsgálatának szintézisbe hozását valahogyan ezen az úton érdemes keresni, öszszefüggő egységes folyamat ábrázolásában, a típusok és figurák sajatosan e nemzedek típusai es figurái, mert nincsen elődjük es nem lesz utódjuk abban az értelemben, ahogyan a színre leptek és ahogyan leelték életüket. m gait fölvázolja, olyan képet rajzoljon, melv mozaikokból áll össze. Ezt a célját becsülettel elérte. Végül dicséret illeti a közÖnvizsgálat azért nem kezdődhetett meg korábban, mert ez a nemzedék most kezd azonosulni nagy tömegeiben mindazzal, amit ket évtizede tesz. Nemcsak az értelem fogja at cselekedeteinket, hanem érzelmileg is magunkhoz tartozónak tekintjük a várost, a falut. az üzemet, községet es újra fölfedezzük hazánkat, szülőházunkat. Ez nemcsak az egyszerű emberre, de az alkotó műveszre is érvényes. Amit hiányolni lehet, hogy a mai negyvenéves alkotók nem nyúlnak batrabban sa.iát dolgainkhoz. Néha a könnyebb ellenalást választják. pedig nekik kell belevágni mindabba, amit eddig tettünk. Az országban szabad a légkör ahhoz, hogy ez megtegyék. Ma már senki sem vitatja, hogy egy kor művészi ábrázolása sok szépet és kevésbe szépet mutat fel. Senki sem kíván a valóságtól elütő hozsannát, hanem mély. igaz, őszinte ábrázolást vár e nemzedék önmagáról és tetteiről. Az viszont igaz. hogv erről a korról vallani hitelesen és őszintén csak úgv lehet, ha teljes mértékben azonosul Vele az, aki szól róla. Az el nem kötelezettség alapján nem lehet őszintén, magas hőfokon megmutatni tegnapunkat és mankat. Az a műveszgeneráció. amely megkezdte nemzedékünk önvizsgálatát, .jó úton jár. Ezt művei bizonyítják. Nagyobb bátorságra és felelősségre van szükség. Az . előjelek biztatók, tágítsuk a látóhatárt. hogy beleférjenek a legfontosabb ele- _ mek, mozzanatok, változások és embe- I rek. Ténasy Sándor t ersei: Messzeségek I. Szőlőhegyek és szénbányák mögött varosok: templomoJckal, gyarkéményekkei es antennatornyokkal — Jártam en erre valaha. csak mar elfelejtettem? Szobám négy fala négy égtáj, itt végződnek a rnesszesegek és innen indulnak a messzeségbe az utak. 3. Támaszpontok és átkelőhelyek: kényér és könyv az asztalon — ra csiszolt üvegváza: tündéri vízeséssel — és trópusi pihenőhely: a szerelem piros arnyeka- arcomon. E sárga, tompa délutartaan olyan egyszerű minden, olyan közeli — La kinyitom szemem, a bejárhatetlan utak vözeternek. nézek magamra, mint hívatlan ismerősre, ki elindult nemxég s maris megérkezett. Beteg vagy Egyszer csak elmég; Hálóing, törülköző a szatyorban Kísérlek, segítlek szótlan, üvegajtó. Bezárni a csapda. Most itt hagy lak. Magadra. Hirtelen félni kezdek, gyere vissza, gyere vissza. Ágyad húsevő növény, szirmait kinyitja. Mondanám, ne félj. de már messze vagy, messze. Tabletták ámya hull szerndre. Elmúlnak napok, hetek. Selyempapirban szikkad a remény. Asztalkádon szőlő, sütemény. Vasamap. 1967. szeptember 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 7