Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-02 / 207. szám

Meghalt Ehrenburg Az SZKP Központi Bizottságának gyászjelentése A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága, a Legfelső Tanács elnöksége és a Miniszterta­nács mély fájdalommal közli, hogy augusztus 31-ón éle­tének 77. évében hosszas betegség után elhunyt Ilja Ehrenburg, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képvise­lője, kiváló szovjet író és közéleti személyiség, nem­zetközi Lenin-békedíjas, a Szovjetunió Állami Díjának kelszeres kitüntetettje. Ilja Ehrenburg holttestét szeptember 4-én ravataloz­zák fel Moszkvában, az írók központi székházában. A temetesrc ugyanaznap délután három órakor kerül sor. Ilja Ehrenburg a kiváló szovjet író, publicista és köz­életi személyiség 1891-ben született. Az 1905-ös forra­dalmi események időszaká­ban kapcsolódott be az ille­gális mozgalomba. Letartóz­tatták, majd kiszabadulása után 1908-ban Franciaor­szágba emigrált. Párizsban jelent meg 1910-ben első verses kötete. Az első világ­háború kitörésekor is Fran­ciaorszáigban tartózkodott. A háborús években az orosz lapokat tudósította a nyuga­ti frontról pacifista szellem­ben. A februári orosz forra­dalom után 1917. márciusá­ban hazatért, majd 1921-től kezdve ismét Párizsban élt. Az európai helyzetről több riportsorozata jelent meg a szovjet lapokban. Külföldi tartózkodása éveiben írta •leanne szerelme, Julio Ju­renito. Moszkvai sikátor, Európa pusztulása stb. című regényeit, amelyekben a ka­pitalista életforma bírálata az emberiség jövője miatt érzett aggodalommal és szkepticizmussal párosult. Az 1930-as évektől kezdve újra a Szovjetunióban élt és irodalmi munkásságával a realista irányzat egyik jeles képviselője lett. A spanyol­országi polgárháborúról mint szemtanú megrázó tu­dósításokban számolt be. Életművének egyik legjelen­tősebb időszaka volt a nagy honvédő háború- Mint hadi­tudósító körülbelül három­ezer cikket írt, és gyújtó hangú, hazafias érzelmektől a fasizmus gyűlöletétől átita­tott írásait a szovjet köz­ponti lapok szinte naponta közölték. Párizs bukása című regé­nyéért 1942-ben, Vihar cí­mű művéért pedig 1947-ben Sztálin állami-díjat kapott. Mindkettőben a háború ese­ményeit jeleníti meg. A bé­keharc problémájával fog­lalkozik a Kilencedik hullám című regénye. 1954—1956 kö­zött megjelent Olvadás cí­mű kisregényében a szovjet élet új jelenségeit próbálta ábrázolni. Műveit a Szovjet­unióban közel 10 millió pél­dányban adták ki. A szovjet folyóiratokban még néhány hónappal a ha­lála előtt is újabb és újabb részleteket közöltek Embe­rek, évek, életem című visz­szaemlékezéséiből, amelyek a Szovjetunió életének több évtizedét ölelik fel. Memoár­jának első részét legtöbb művéhez hasonlóan már is több nyelvre lefordították, magyarul is megjelent. Ehrenburg mint a Béke Világtanács alelnöke nagy közéleti tevékenységet fejtett ki. Számtalan külföldi uta­zása alkalmával a nemzeti kulturális együttműködés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. A háború utáni publicisztikai tevékenységé­ben is ez áll a békeharc mellett a fő helyen. Mint a világbéke-mozgalom egyik legtevékenyebb harcosát 1952-ben nemzetközi Lenin­békedíjjal tüntették ki. Munkásságát a Szovjetunió­ban Lenin-renddel és más kitüntetésekkel méltányol­ták. Tanácskozik az építők szak­szervezetének kongresszusa Az Építő-, Fa- és Épitő­anyagipari Dolgozók Szak­szervezetének 30. kongresz­szusa pénteken megkezdte kétnapos munkáját az épí­tők Dózsa Gycrgy úti szék­házában. Csaknem 300 000 szervezett munkás képvise­letében mintegy 380 válasz­tott küldött von mérleget az utóbbi négy és fél év­ben végzett szakszervezeti munkáról, s vitatja meg a további feladatokat. A kongresszuson résztvett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, dr Trautmann Rezső építésügyi és városfejleszté­si miniszter és Somosköi Gábor, a SZOT titkára. El­jött a tanácskozásra Veikko Porkkala, az SZVSZ Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetei Nem­zetközi Szövetségének fő­titkára. Reszegi Ferenc, a szak­szervezet elnöke nyitotta meg a kongresszust. Ezután Gyöngyösi István főtitkár egészítette ki szóbeli be­számolójával a szakszerve­zet Központi Vezetőségének írásos jelentését. Mindkét beszámoló egye­bek között rámutat az épí­tő-, fa- és építőanyagipar gyors műszaki fejlődésére. Csupán az ÉM építőipari vállalatok dolgozóinak munkáját 40 000 gép segíti. Tavaly már mintegy 8300 lakást építettek fel folya­matosan építésszerelési módszerrel. Országos átlag­ban viszont még túlságosan elhúzódnak a lakásépítkezé­sek. Az ország lakásgond­jának enyhítése érdekében a szakszervezet Központi Ve­zetősége az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riummal egyetértésben a harmadik ötéves terv idő­szakára tízezer terven felüli lakás építését vállalták. iük-e Bulgáriát? Bulgáriai utazás, értékes tárgynyeremények a pályázat díjai között A szocializmust építő bolgár nép éle­téről számol be rendszeresen a színes fotókkal, rajzokkal gazdagon illusztrált, havonként megjelenő Mai Bulgaria cí­mű magazin. A folyóirat szerkesztősége Ismerjük-e Bulgáriát? címmel pályázatot hirdetett Ez év ötödik számától folya­matosan közli a kérdéseket (összefogla­lóan megtalálhatók a Magyar Ifjúság 1967. szeptember 8-i számában). A válaszok beküldésének utolsó ha­tárideje: december 31. Minden helyes válasz egy pontot kap, s a legtöbb pon­tot szerzett 80 pályázó az elődöntőbe, és onnan, a legjobb 24 a döntőbe jut, amelyről a Magyar Televízió is közvetí­tést ad. A pályázat nyerteseinek jutal­mazására kitűzött díjak: tíz—tizenöt na!-" pos bulgáriai utazás, magas pénzjuta­lom, értékes tárgynyeremények. Díjazás­ban részesülnek az elődöntőbe és a dön­tőbe jutottak ls. Mindkét rendezvény részvevőinek nevét, valamint a nyerte­sekét a folyóirat 1968 márciusi száma közli. A Mai Bulgária című folyóirat a főbb ujságstandokon kapható. Terven felül: Tizenötezer mázsa kenyérgabona A Csongrád megyei Gabo­o-afel vásárló és Feldolgozó Válllalat magtaraiban, maj­maiban 8 ezer 650 vagon bú­za és rozs gyűlt össze. Ez­zel a gazdaságok több mint tizenötezer mázsával tűlteJ­jesítették az egész évi érté­kesítési tervet. A megye fel­vásárlásának történetében A szegedi Móra ferenc Tsz a szeszfőzde üzemeltetését megkezdte most került legkorábban biz­tos fedél alá az üj termés. Ez főként a jó munkaszer­vezésinek köszönhető: a búza nagy részét közvetlenül a földekről, a kombájnoktól küldték az átvevőhelyekre. A gazdasagok sora teljesí­tette túl szerződésben vál­lalt kötelezettségét Az al­győi Űj Élet, a pusztaszeri Petőfi, a sövényházi Árpád vezér, a szőregi Egyetértés, a szegedi Felszabadulás és Üj Élet Termelőszövetkezet — hogy csak- egy néhányat említsünk — jóval több ke­nyérgabonát adott el az ál­lamnak, mint amennyire az aratás megkezdése elött szerződött Az átvétel még tovább tart, s naponta ti­zenöt-húsz vagon kenyérga­bonát — főleg rozsot — vá­sárolnak fel. Jó minőségű. acélos az idei búza. Átlagos víztartal­ma 13,2 százalék, tehát jó­val alatta marad a szokvá­nyos 14,5 százaléknak. A megyei feldolgozóüzemek — bár még tavalyi készletek­kel is rendelkeznek — ed­dig hétszáz vagon új ter­mésből őrölt lisztet szállí­tottak a kenyérgyáraknak, illetve a kereskedelmi vál­lalatoknak, a fogyasztóknak. A mezőgazdasági kiállítás első heti mérlege: Háromszázezer látogató Hat év alatt 763 kutatási eredmény — A triticale elismerése A 66. Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásárnak péntek estig kereken háromszázezer látogatója volt. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy mennyi volt a főváro­si és a vidéki látogató, tény azonban, hogy vidékről, va­lamennyi megyéből, sorban érkeztek a különvonatok, s több száz különautóbusz is befutott. A hazaiakon kívül százá­val fogadta a vásár a kül­földi látogatókat. A vásár­rendezőség 30—40 főnyi kül­földi csoport mellé adott szakembert. Az érdeklődésre jellemző, hogy Csehszlová­kiából különautóbuszokkal érkezett több csoport, az NDK-ból és az NSZK-ból népes szakemberküldöttség járta végig a vásárt. hol­land, vietnami, arab és más afrikai szakemberek is jár­tak már a kiállításon. A kiállítás mezőgazdasági kutatás és szakoktatás pavi­lonjában pénteken sajtótájé­koztatót tartottak. Dr. Tóth Mihály, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um főosztályvezetője közöl­te többek között, hogy 1961 és 1966 között 309 mezőgaz­dasági, 274 erdészeti és 180 élelmiszeripari kutatas konkrét eredményét vették át a termelőüzemek, csupán 1966-ban 38 új növényfajtá­val gazdagodtak a növény­termesztési és kertészeti ágazatok. A pavilonban 98 olyan kutatási eredményt mutatnak be, amelyek szá­mottevő beruházási költség* nélkül, széles körben és igen guzdaságosan bevezethetők a nagyüzemi termelésbe. Az előadó külön felhívta a figyelmet arra, hogy a triticale néven ismert búza­rozs hibrid óriási lehetöse­geket ad a gyenge tej-mö­képességű homoktalajok hasznosítására. A pavilon részletes ismer­tetése sorún az egyes kuta­tócsoportok vezetői bemutat­ták többek között a kobalt­besugárzással csírátlanított s így veszteség nélkül teleltet, hető burgonyát, s a fagyasz­tással szárított zöldségfélé­ket, amelyek így teljesen megőrzik íz- és zamatanya­gaikat (MTI) Tejrekorderek" a mezőgazdasági kiállításon A 66. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vasár nagyszerűen reprezentálja a legjobb tsz-ek. valamint ál­lami gazdaságok magas színvonalú állattenyésztői munkáját is. A szarvasmar­ha-tenyésztésben, a sertés­tenyésztésben, a juhászaiban és a kisállat-tenyésztés va­lamennyi ágazatában olyan kimagasló sikerek születtek az utóbbi években hazánk­ban, melyek nemzetközileg is méltó rangot adnak tsz­einknek, állami gazdasága­inknak. Jellemző, hogy a nagyon is szigorú zsűri a ki­állításon szereplő állatte­nyésztők számára tizenki­lenc nagydijat és 145 első díjat ítélt oda. Többek kö­zött a látogatók ezrei cso­dálták eddig a gerlei Bé­ke Tsz nagydíjas magyar­tarka tehenét, mely egyben a vásár tej rekordere is. Ez a szép jószág eddig már 7 utódot adott a gazdáknak és egyéves tejtermelése 3,83 zsírszázalék mellett megha­ladja a 9 ezer litert. Leszár­mazottjai is mind rekorde­rek. A kiállítás hű tükörképet acl arról a felbecsülhetetlen értékű segítségről is, melyet a kutatóintézetek, agrár­egyetemek, főiskolák nyújta­nak az állattenyésztés fej­lesztéséhez. Különösen fi­gyelemre méltók azok az űj szarvasmarha-fajták. me­lyeket a gödöllői agráregye­temen a hagyományosan te­nyésztett magyartarka és a Szovjetunióban kitenyésztett kosztromai speciális keresz­tezésével állítottak elő. Az elsődleges tudományos cél az volt — amint ezt Szőke Károly agrármérnök elmon­dotta —. hogy olyan kettős hasznosítású szarvasmarha- . fajtát kapjon a mezőgaz­daság. mely hús- és tejter­melésre egyaránt kifogásta­lanul alkalmas. A magyartarka és koszt­romai kereszteződéséből származó tehén tejének zsírtartalma 4,5 százalékra emelkedett, a magyartarká­nál szokásos 3,8 körüli zsír­százalékról. A hároméves mennyiségi átlaga pedig 3800 kilogrammra emelke­dett. Kifogástalan ennek a fajtának a hízékonysága; húsának minősége is. Átla­gos súlygyarapodasuk 1,1 kilogramm naponta. Ez mu­tatja a takarmány megfelelő értékesüléíét is. Hasonló célt tűztek ki és értek el a kutatók a már csaknem kiveszőfélben le­vő nagy testű hortobágyi szürke-magyar és a koszt­romai marha keresztezésé­vel. Például a hortobágyi szürke-magyar fajta ismert tulajdonságai közé tartozik a tej kiemelkedően magas zsírszázaléka, az alaasony mennyiségi hozamokat azon­ban — joggal — bűnéül rót­(Somogylné ielv.) A magyartarka és a kosztromaiak „házasságából" származó utó­dok egyike. Küllemre ls kifogástalun. szabályos togyalkala a gépi fejesre is nagyszerűen alkalmassá (eszi ták fel a tenyésztők. A ke- mát, mennyiségben is meg­resztezéssel előállított új faj- kétszerezte a hortobágyi ta amellett, hogy megőrizte elődök hozamait, a tej igen magas zsírtartal- Csépi József M3 ax időszerű? Megjelent a Pártéiei szépiáitberi szama Az MSZMP Központi Bi­zottsága folyóiratának most megjelent száma a címben foglalt kérdésre sokrétű va­laszt ad. Az őszi oktatási évad indulása, az olyan ese­mények, mint a Fegyveres Erők Napja, a Magyar Test­nevelési és Sportszövetség közelgő II. kongresszusa, az októberi szocialista forrada­lom küszöbönálló jubileumi ünnepségei, s nem utolsó­sorban a gazdasági mecha­nizmus reformja — a párt­szervezetek számára az in­formációk és gondolatok va­lóságos tárházát kínálják. A Budapesti Műszaki Egyetem tapasztalatairól kö­zölt írás azt mondja el, ho­gyan gazdagítja a párt- és KISZ-szervezet a fiatalok fejlődését, a pártoktatási évad elején speciális tartal­mi és szervezeti kérdések­ről szólnak más írások. Rendkívül Időszerű elméleti problémákat tárgyal Csatári Dániel tanulmánya, amely a burzsoá nacionalizmus elem­zésével a cionizmus és anti­szemitizmus társadalmi és politikai gyökereit tárja fel. A Fegyveres Erők Napja közeledtével Szabó Gusztáv ezredes többek között arról ír, miért növekedett fegy­veres testületeink megbecsü­lése, hogyan járulnak hozzá alkulataink a fiatalok for­málásához, s mit kíván az ősz — a leszerelés és bevo­nulás időszaka — a párt­szervezetektől. Hasonló ko­rú társadalmi réteg — a sportoló fiatalok — életének eseményéről szól Béres Ti­bor frása. Az MTS II. kong­resszusát megelőző sport­egyesületi közgyűléseken fo­kozni kell a vezetőségekbe választott aktívák szocialis­ta vonásait. A társadalmi szervezetek és termelő kollektívák ün­nepi készülődéseiről számol be az 50. évfordulói előké­szítő rovat. Főképpen a mezőgazdasági pártszerveze­tek munkáját, segítik a gaz­dasági mechanizmus reform­ját szolgálo írások. Az ezt bevezető vezércikk, Rappai Gyula írása hangsúlyozza: ..Alapszervezeteinkre nagy feladatok hárulnak... A hátralevő néhány hónapban helyileg kell eldönteni sok tennivalót... Megmagyaráz­ni u reform bevezetesének szükségességét, lényegét: hogy az új irányítási rend­szer csak eszköz kezünkben, jobb lehetőséget ad a gaz­dasági munkához... A reá­lis gazdaságpolitikai szemlé­let kialakítása fontos felada­ta pártszervezeteinknek". Csongrád megye a szep­temberi szám három írásá­ban hallat magáról. A szer­kesztőség járási ankétján részt vettek a szegedi és makói járás első titkárai, más írások beszámolnak a 'megyei pártoktatás tovább­fejlesztéséről, Illetve az olajbányász pártszervezetek munkájáról. Nem lesz gondja a télen ha befőzési paradicsomot és a jó minőségű burgo­nyát mar most megrendelj AT Élelmiszer* kiskereskedelmi Vállalat árudáiban Díjtalanul hazaszállítjuk! X.S. 84 162 szombat, 19«7. szeptember 2. DÉGMAGYAROR5ZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents