Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA fl napenergia átalakításától az űrhajóig A szovjet tudomány és technika vívmányainak részletes szemléje a ma megnyíló jubileumi kiállítás Százötven minisztérium, intézmény, tudományos kutatóintézet bemutatója 57. évfolyam, 206. szam Ara: 50 fillér Péntek, 1967. szeptember 1. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi és az igazságügy-miniszter elő­terjesztette a mezőgazdasági termelő­szövetkezetektől, valamint a földtulaj­don és a földhasználat továbbfejleszté­séről szóló törvények tervezetét. Eze­ket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az elő­terjesztők több vonatkozásban módosí­tották. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rend­jének szabályozásáról szóló törvény­erejű rendelet tervezetét. A Miniszter­tanács úgy határozott, hogy a terveze­tet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány meg­vitatta és elfogadta az 1968. évi nép­gazdasági terv kidolgozásának alapjá­ul szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter ja­vaslatai alapján o kormány határoza­tot és rendeletet hozott a mezőgazda­sági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mező­gazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentést tudomásul vet­te. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazok­nak, akik odaadó munkájukkal elér­ték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meg­haladta a 14 mázsát, s bár a vetéste­rület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes Törvénytervezetek elfogadása Az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozása Köszönet és elismerés ellátását. A kormány kötelezte az ille­tékes minisztereket és az országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szüksé­ges intézkedéseket tegyék meg. Felké­ri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szerve­zet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldol­gozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Kormányrendelet a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről A mezőgazdasági nagyüze­mek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormány­határozat egységes szerke­zetben foglalja össze a me­zőgazdasági nagyüzemek (ter­melőszövetkezeteknek, álla­mi gazdasagoknak, egysze­rűbb mezőgazdasagi- szövet? kezetek közös gazdaságai­nak) a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő tá­mogatási, anyagi érdekeltsé­gi és adózási rendszerét. Igy a közismert — a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek támogatását tartalmazó — 3004-es kormányhatározat megújítása nem szükséges. Az anyagi, műszaki bázis fejlesztése A közelmúltban meghir­detett árinézkedésék követ­keztében a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal emelkedik. Mivel a mező­gazdasági nagyüzemek még ennek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevételből fedezni — bár az intézkedések hatásá­ra a saját források aránya a korábbihoz képest számot­tevően növekszik —, tovább­ra is szükséges a mezőgaz­daságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. A mezőgazdaságban ter­melési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anya­gok, szolgáltatások ártámo­gatásánál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, alkatrészek' ára és a gép ja­vítási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely helyes irányban' be­folyásolja a mezőgazdasági üzemeket új gépek vásárlá­sára, a gépek felújítására, javítására. A kormányhatározat fon­ton intézkedése, hogy a me­zőgazdaság gépesítéssel kap­csolatos költségei, az új gé­piek és a pótalkatrészek be­szerzési árai, valamint a gép­javítás és gépi munka díjai számottevően nem emelked­hetnek. A különböző mezőgazda­sági üzemek közötti különb­ségek csökkentése és az egyenlő feltételek megterem­tése érdekében, a növényvé­dő- és gyomirtó-szerek 1968.. évi beszerzési árszintjét va­lamennyi mezőgazdasági fel­használó részére egységesen határozzák meg. A mezőgazdasági nagy­üzemek beruhazasainak tá­mogatása a jövőben is fenn­marad, de a támogatások módszere megváltozik: az eddig férőhelyenként és az ültetvényeknél katasztrális holdanként meghatározott támogatást a jövőben egy­szerűbb módon, a beruházá­sok költségének százaléká­ban kell meghatározni. A támogatás összegének meg­határozásához alapul vehe­tő beruházási költségek fel­ső határát normatívák ki­adása útján szabáyozzák. Az ártámogatást a terme­lőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok külön enge­délyezési eljárás nélkül — beruházási forrásként — vehetik igénybe ha a beru­házások megvalósításához előírt hatósági engedélyek­kel, tervdokumentációval rendelkeznek, valamint a beruházás költsége és az ár­kiegészítés közötti különbö­zetet saját erőből, illetve hi­telből biztosították. Az ártámogatás mértéke A gazdaságpolitika érvé­nyesítése érdekében az ár­támogatás mértéke különbö­ző lesz. Például 70 százalé­kos az ártámogatás a szarvasmarha- és a sertés­tenyésztés épületeire az ül­tetvények közül a cseresz­nye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, vala­mint a történelmi borvidé­keken végzett minőségi bor­szőlő-telepítésekre; 50 száza­lékos a támogatás az öntö­zőtelepek létesítésére, a fel­dolgozó- és tárolóépületek, valamint az üzemi járulé­kos beruházások megvalósí­tása esetén: 30 százalékos a támogatás pédául a cseme­geszőlő és az egyéb gyü­mölcstelepítések után. Nem nyújtható támoga­tás a termeléspolitikai szem­pontból nem indokolt beru­házásoknál, .például ősziba­rack és télialma-telepitések után. Továbbra is teljes egészé­ben a központi költségvetés terhére lehet megvalósítani a mezőgazdasági üzemek bekötőútjainak, távvezeté­keinek építését, valamint az űj erdőtelepítési és fásítási beruházásokat. A határozat rendelkezései kiterjednek a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talaj­javítási, vízrendezési és a rét, valamint legelőjavítási, munkálatok támogatására is. A talajvédelmi munkák nö­velése és az üzemi erőfor­rások fokozott bekapcsolása érdekében a jövőben a tel­jes állami támogatás meg­szűnik, folyósítása az összes költség meghatározott száza­lékában (70, illetve 50 szá­zalék) történik. A vízrende­zés céljára nyújtott állami támogatás összege a jelentős belvízkárok mielőbbi elhárí­tása érdekében növekszik. Az állattenyész­tés növelése A kormány határozata — nagy népgazdasági fontossá­gára tekintettel — tovább­ra is jelentős támogatást biztosít az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha­tenyésztés és a gyapjúter­melés fejlesztéséhez. 1968­tól kezdve a termelőszövet­kezetek a jelenlegi támoga­tás helyett a közös tulajdon­ban levő tehenek és eiőhasi üszők élveszületett borjai után egységesen 2000 forint állami támogatást kapnak. Fontos népgazdasági érdek a háztáji, a kisegítő- és az egyéni gazdaságok szarvas­marha-állományának fenn­tartása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adás-vé­teli szerződés keretében a jelenlegi 3000 forintos tá­mogatással szemben 5000 fo­rintos árkedvezménnyel vá­sárolhatnak vemhes üszőt. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok továbbra is pénzberii állami támoga­tásban részesülnek, mint­hogy áruértékesítésből szár­mazó alacsonyabb bevéte­leikből az átlagosnál na­gyobb termelési költségeik nem térülnek meg. 1968-ban — területi elha­tárolással — az eddigi kí­sérleti módszerek további kiterjesztésévél és tovább­fejlesztésével (például árki­egészitéses támogatás stb.) többféle dotációs formát le­het alkalmazni. A kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok részére — a nyereségérdekeltségi rend­szerrel összefüggésben — az árbevétel arányában lehet támogatást biztosítani. Szakmai vezetés, földadó A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek szakmai veze­tésének megerősítését jelen­tősen segítette a korábbi határozatok alapján folyósí­tott állami támogatás. Ezt a támogatást a jövőben foko­zottabban a fiatal szakem­berek munkába lépésének, illetve letelepedésének elő­mozdítására kell fordítani. A korábbi határozat alap­ján kihelyezett szakemberek részére a kiegészítő javadal­mazás továbbra is fizethető. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a határozat alapján engedélye­zett kiegészítő javadalma­zásokat egy alkalommal két évre meg lehet hosszabbíta­ni és kivételesen új kiegé­szítő javadalmazást is lehet engedélyezni. A jövedelemszabályozás rendszerével összefüggésben az új intézkedések módosít­ják a mezőgazdasági terüle­teket általában érintő föld­adót, valamint a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek jövedelemadóját. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadórendelet sze­rint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdasá­gokra is kiterjed. A földadó továbbra is a föld kataszte­ri tiszta jövedelmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságokra nézve a föld minőségét jelző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan kerül meg­állapításra. Csütörtökön délután mu­tatták be a Budapesti Nem­zetközi Vásár területén a sajtó képviselőinek „A szov­jet tudomány és technika ötven éve" címmel pénteken délelőtt megnyíló kiállítást. A sajtófogadást Kiss Ár­pád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a tudo­mány és a technika fejlődé­se az emberiség történetében az utóbbi 100 évben len­dült fel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezen a téren is alapvető válto­zást hozott, mert hatására a szovjet tudomány és tech­nika fejlődése olyan lendü­letet kapott, amely az em­bereket a szó szoros értel­mében a földről a csillago­kig ragadta. Ezután Konsztantyin Cser­nyajev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa tudományos és műszaki állami bizottsá­gának elnökhelyettese, a ki­állítás rendező bizottságá­nak elnöke szólalt fel és ar­ra emlékeztetett, hogy a szovjet emberek ezekben a napokban nagy büszkeséggel összegezik a világ első szo­cialista államának fél évszá­zados eredményeit. Kiemel­te a kiállításon látható új anyagok jelentőségét, ame­lyek nélkül ma már elkép­zelhetetlen a haladás a tu­domány és a technika olyan ágaiban, mint a rádiótech­nika, az űrhajózás, a bio­lógia, az építőipar stb. _ Végül Szergej Ivanovics • Kozlov, a kiállítás főigaz­gatója számolt be a bemu­tatásra kerülő kiállítási tár­gyakról. — Több mint 150 minisz­térium, intézmény, tudomá­nyos kutató és tanintézet, tervezőiroda és iparvállalat mutatja be itt a szovjet tu­domány és technika legutób­bi vívmányait — mondotta. — Bemutatjuk például a híradástechnikai hullámve­zetékeket, amelyekkel egy­idejűleg 25 ezer telefonbe­szélgetés és 20 televíziós műsor továbbítható. A Föld és kincsei-pavilonban látha­tók a legújabb geofizikai készülékek, a színesfém- és vaskohászati, vegyipari be­rendezések. az új mezőgaz­dasági és faipari gépek, ere­deti konstrukciójú folyami és tavi hajók. Az Energeti­ka-pavilon bemutatja képen, illetve makettben a világ legnagyobb vízi erőművét, a Bratszki erőművet, valamint Európa legnagyobb hőerő­művét, amelynek kapacitása 2 millió 400 ezer kilowatt és a Kiszlogubi ár-apály erőművet. Ugyancsak itt látható az a berendezés, amely a napenergiát villa­mos energiává alakítja át. Az Atommagfizika-pavilon­ban egyebek között a Novo­voronyezsi és a Belojarszki atomerőmű makettjei látha­tók. Végül a Világűr meg­hódítása című két pavilon­ban bemutatjuk o kozmosz kutatásának egyes szakasza­it. — Első ízben mutatjuk be külföldön ilyen részletesen a szovjet tudomány vívmá­nyait — hangsúlyozta nyo­matékosan Szergej Ivano­vics Kozlov — s örülünk annak, hogy ez a kiállítás egy testvérországban, a szocialista Magyarországon nyílik meg. Nem kétséges, hogy ez a kiállítás • új sza­kaszt jelent majd országaink barátságának megszilárdí­tásában és tudományos-mű­szaki együttműködésünk ki­bővülésében. Sikeres bemutatkozás Egyik sláger a mezőgazdasági kiállításon a Csongrád megyei Gépjavító MP— 25-ös pótkocsi családja Apró Antal elvtárs látogatása Tegnap is tízezrek keres­ték fel az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítást és Vásárt. Ellátogatott a kiállításra Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. A vendéget Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója fogadta és kalauzolta a vásár terüle­tén. A kiállításon újabb sajtó­tájékoztatókat is tartottak. Az élelmiszerpavilonban dr. Lénárt Lajos, a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, míg a mezőgazdaság kemi­zálását bemutató pavilon­ban Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazgatója adott tájékoztatást az újság­íróknak. A prágai Motokov Külkereskedelmi Vállalat szintén ismertette a cseh­szlovák mezőgazdasági gép­ipar új gyártmányait. A ki­állítás klubkönyvtárában Molnár János művelődés­ügyi miniszterhelyettes ta­lálkozott a sajtó képviselői­vel. (Tájékoztatóját lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Tegnap délelőtt az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítá­son Nyámádi Gábor, a Csong­rád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgató­ja sajtófogadást adott abból az alkalomból, hogy ez a vásárhelyi üzem az idén sze­repel először önálló pavilon­nal az országos kiállításon. Egy gyár Diesel-üzeme az ország legnagyobb és leg­korszerűbb motorfelújító üze­me, évente 15 ezer motort újít fel, ezúttal azonban a szintén korszerű színvonalat képviselő mezőgazdasági pótkocsijait mutatja be. Ezek között is sláger a maj­dan 14 típusból álló MP—25 pótkocsicsalád első produk­tuma. A billenő platós pótko­csiból jövőre már 3200— 3300-at gyártanak. Várható ára 75 ezer forint. Ez a pótkocsi világszín­vonalat képvisel, hasonló kocsi behozatali értéke 1400 dollár lenne. Nagy érdeklő­dést keltett az ETK—3.2-es. a 3200 literes tartálykocsi, amelyből az első ötvenes széria már az idén elhagyja a gyárat, s nagy hiányt elé­gít ki. Irányára: 85 ezer fo­rint. A bemutató alkalmával sokan megálltak a Primer— TKC tápkockakészítő gépnél is, amely óránként 2000 táp­kockát készít. Ára: 27 ezer forint körül lesz. de már most megrendelhető. . Amint Nyámádi Gábor igazgató elmondotta lapunk képviselőjének, a mezőgaz­dasági szállítás a mezőgaz­daságban felmerült összes fogatos munkának mintegy 55—60 százalékát teszi ki, tehát fontos, hogy olyan kor­szerű szállítóeszközöket gyártson az ipar, amelyek a rakodáshoz is segítséget nyújtanak. A CSMGV a ma­ga erejével hozzájárul e szükséglet kielégítéséhez. Ezt szolgálja a mezőgazdasági pótkocsibemutató is.

Next

/
Thumbnails
Contents