Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA fl napenergia átalakításától az űrhajóig A szovjet tudomány és technika vívmányainak részletes szemléje a ma megnyíló jubileumi kiállítás Százötven minisztérium, intézmény, tudományos kutatóintézet bemutatója 57. évfolyam, 206. szam Ara: 50 fillér Péntek, 1967. szeptember 1. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügy-miniszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján o kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes Törvénytervezetek elfogadása Az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozása Köszönet és elismerés ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felkéri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Kormányrendelet a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormányhatározat egységes szerkezetben foglalja össze a mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezeteknek, állami gazdasagoknak, egyszerűbb mezőgazdasagi- szövet? kezetek közös gazdaságainak) a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét. Igy a közismert — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatását tartalmazó — 3004-es kormányhatározat megújítása nem szükséges. Az anyagi, műszaki bázis fejlesztése A közelmúltban meghirdetett árinézkedésék következtében a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal emelkedik. Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek még ennek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevételből fedezni — bár az intézkedések hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számottevően növekszik —, továbbra is szükséges a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. A mezőgazdaságban termelési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásánál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, alkatrészek' ára és a gép javítási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely helyes irányban' befolyásolja a mezőgazdasági üzemeket új gépek vásárlására, a gépek felújítására, javítására. A kormányhatározat fonton intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépiek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. A különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csökkentése és az egyenlő feltételek megteremtése érdekében, a növényvédő- és gyomirtó-szerek 1968.. évi beszerzési árszintjét valamennyi mezőgazdasági felhasználó részére egységesen határozzák meg. A mezőgazdasági nagyüzemek beruhazasainak támogatása a jövőben is fennmarad, de a támogatások módszere megváltozik: az eddig férőhelyenként és az ültetvényeknél katasztrális holdanként meghatározott támogatást a jövőben egyszerűbb módon, a beruházások költségének százalékában kell meghatározni. A támogatás összegének meghatározásához alapul vehető beruházási költségek felső határát normatívák kiadása útján szabáyozzák. Az ártámogatást a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok külön engedélyezési eljárás nélkül — beruházási forrásként — vehetik igénybe ha a beruházások megvalósításához előírt hatósági engedélyekkel, tervdokumentációval rendelkeznek, valamint a beruházás költsége és az árkiegészítés közötti különbözetet saját erőből, illetve hitelből biztosították. Az ártámogatás mértéke A gazdaságpolitika érvényesítése érdekében az ártámogatás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületeire az ültetvények közül a cseresznye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, valamint a történelmi borvidékeken végzett minőségi borszőlő-telepítésekre; 50 százalékos a támogatás az öntözőtelepek létesítésére, a feldolgozó- és tárolóépületek, valamint az üzemi járulékos beruházások megvalósítása esetén: 30 százalékos a támogatás pédául a csemegeszőlő és az egyéb gyümölcstelepítések után. Nem nyújtható támogatás a termeléspolitikai szempontból nem indokolt beruházásoknál, .például őszibarack és télialma-telepitések után. Továbbra is teljes egészében a központi költségvetés terhére lehet megvalósítani a mezőgazdasági üzemek bekötőútjainak, távvezetékeinek építését, valamint az űj erdőtelepítési és fásítási beruházásokat. A határozat rendelkezései kiterjednek a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talajjavítási, vízrendezési és a rét, valamint legelőjavítási, munkálatok támogatására is. A talajvédelmi munkák növelése és az üzemi erőforrások fokozott bekapcsolása érdekében a jövőben a teljes állami támogatás megszűnik, folyósítása az összes költség meghatározott százalékában (70, illetve 50 százalék) történik. A vízrendezés céljára nyújtott állami támogatás összege a jelentős belvízkárok mielőbbi elhárítása érdekében növekszik. Az állattenyésztés növelése A kormány határozata — nagy népgazdasági fontosságára tekintettel — továbbra is jelentős támogatást biztosít az állattenyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésztés és a gyapjútermelés fejlesztéséhez. 1968tól kezdve a termelőszövetkezetek a jelenlegi támogatás helyett a közös tulajdonban levő tehenek és eiőhasi üszők élveszületett borjai után egységesen 2000 forint állami támogatást kapnak. Fontos népgazdasági érdek a háztáji, a kisegítő- és az egyéni gazdaságok szarvasmarha-állományának fenntartása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adás-vételi szerződés keretében a jelenlegi 3000 forintos támogatással szemben 5000 forintos árkedvezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és állami gazdaságok továbbra is pénzberii állami támogatásban részesülnek, minthogy áruértékesítésből származó alacsonyabb bevételeikből az átlagosnál nagyobb termelési költségeik nem térülnek meg. 1968-ban — területi elhatárolással — az eddigi kísérleti módszerek további kiterjesztésévél és továbbfejlesztésével (például árkiegészitéses támogatás stb.) többféle dotációs formát lehet alkalmazni. A kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok részére — a nyereségérdekeltségi rendszerrel összefüggésben — az árbevétel arányában lehet támogatást biztosítani. Szakmai vezetés, földadó A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítését jelentősen segítette a korábbi határozatok alapján folyósított állami támogatás. Ezt a támogatást a jövőben fokozottabban a fiatal szakemberek munkába lépésének, illetve letelepedésének előmozdítására kell fordítani. A korábbi határozat alapján kihelyezett szakemberek részére a kiegészítő javadalmazás továbbra is fizethető. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a határozat alapján engedélyezett kiegészítő javadalmazásokat egy alkalommal két évre meg lehet hosszabbítani és kivételesen új kiegészítő javadalmazást is lehet engedélyezni. A jövedelemszabályozás rendszerével összefüggésben az új intézkedések módosítják a mezőgazdasági területeket általában érintő földadót, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadóját. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadórendelet szerint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed. A földadó továbbra is a föld kataszteri tiszta jövedelmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságokra nézve a föld minőségét jelző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan kerül megállapításra. Csütörtökön délután mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásár területén a sajtó képviselőinek „A szovjet tudomány és technika ötven éve" címmel pénteken délelőtt megnyíló kiállítást. A sajtófogadást Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a tudomány és a technika fejlődése az emberiség történetében az utóbbi 100 évben lendült fel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezen a téren is alapvető változást hozott, mert hatására a szovjet tudomány és technika fejlődése olyan lendületet kapott, amely az embereket a szó szoros értelmében a földről a csillagokig ragadta. Ezután Konsztantyin Csernyajev, a Szovjetunió Minisztertanácsa tudományos és műszaki állami bizottságának elnökhelyettese, a kiállítás rendező bizottságának elnöke szólalt fel és arra emlékeztetett, hogy a szovjet emberek ezekben a napokban nagy büszkeséggel összegezik a világ első szocialista államának fél évszázados eredményeit. Kiemelte a kiállításon látható új anyagok jelentőségét, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a haladás a tudomány és a technika olyan ágaiban, mint a rádiótechnika, az űrhajózás, a biológia, az építőipar stb. _ Végül Szergej Ivanovics • Kozlov, a kiállítás főigazgatója számolt be a bemutatásra kerülő kiállítási tárgyakról. — Több mint 150 minisztérium, intézmény, tudományos kutató és tanintézet, tervezőiroda és iparvállalat mutatja be itt a szovjet tudomány és technika legutóbbi vívmányait — mondotta. — Bemutatjuk például a híradástechnikai hullámvezetékeket, amelyekkel egyidejűleg 25 ezer telefonbeszélgetés és 20 televíziós műsor továbbítható. A Föld és kincsei-pavilonban láthatók a legújabb geofizikai készülékek, a színesfém- és vaskohászati, vegyipari berendezések. az új mezőgazdasági és faipari gépek, eredeti konstrukciójú folyami és tavi hajók. Az Energetika-pavilon bemutatja képen, illetve makettben a világ legnagyobb vízi erőművét, a Bratszki erőművet, valamint Európa legnagyobb hőerőművét, amelynek kapacitása 2 millió 400 ezer kilowatt és a Kiszlogubi ár-apály erőművet. Ugyancsak itt látható az a berendezés, amely a napenergiát villamos energiává alakítja át. Az Atommagfizika-pavilonban egyebek között a Novovoronyezsi és a Belojarszki atomerőmű makettjei láthatók. Végül a Világűr meghódítása című két pavilonban bemutatjuk o kozmosz kutatásának egyes szakaszait. — Első ízben mutatjuk be külföldön ilyen részletesen a szovjet tudomány vívmányait — hangsúlyozta nyomatékosan Szergej Ivanovics Kozlov — s örülünk annak, hogy ez a kiállítás egy testvérországban, a szocialista Magyarországon nyílik meg. Nem kétséges, hogy ez a kiállítás • új szakaszt jelent majd országaink barátságának megszilárdításában és tudományos-műszaki együttműködésünk kibővülésében. Sikeres bemutatkozás Egyik sláger a mezőgazdasági kiállításon a Csongrád megyei Gépjavító MP— 25-ös pótkocsi családja Apró Antal elvtárs látogatása Tegnap is tízezrek keresték fel az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Ellátogatott a kiállításra Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. A vendéget Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója fogadta és kalauzolta a vásár területén. A kiállításon újabb sajtótájékoztatókat is tartottak. Az élelmiszerpavilonban dr. Lénárt Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, míg a mezőgazdaság kemizálását bemutató pavilonban Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazgatója adott tájékoztatást az újságíróknak. A prágai Motokov Külkereskedelmi Vállalat szintén ismertette a csehszlovák mezőgazdasági gépipar új gyártmányait. A kiállítás klubkönyvtárában Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes találkozott a sajtó képviselőivel. (Tájékoztatóját lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Tegnap délelőtt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Nyámádi Gábor, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója sajtófogadást adott abból az alkalomból, hogy ez a vásárhelyi üzem az idén szerepel először önálló pavilonnal az országos kiállításon. Egy gyár Diesel-üzeme az ország legnagyobb és legkorszerűbb motorfelújító üzeme, évente 15 ezer motort újít fel, ezúttal azonban a szintén korszerű színvonalat képviselő mezőgazdasági pótkocsijait mutatja be. Ezek között is sláger a majdan 14 típusból álló MP—25 pótkocsicsalád első produktuma. A billenő platós pótkocsiból jövőre már 3200— 3300-at gyártanak. Várható ára 75 ezer forint. Ez a pótkocsi világszínvonalat képvisel, hasonló kocsi behozatali értéke 1400 dollár lenne. Nagy érdeklődést keltett az ETK—3.2-es. a 3200 literes tartálykocsi, amelyből az első ötvenes széria már az idén elhagyja a gyárat, s nagy hiányt elégít ki. Irányára: 85 ezer forint. A bemutató alkalmával sokan megálltak a Primer— TKC tápkockakészítő gépnél is, amely óránként 2000 tápkockát készít. Ára: 27 ezer forint körül lesz. de már most megrendelhető. . Amint Nyámádi Gábor igazgató elmondotta lapunk képviselőjének, a mezőgazdasági szállítás a mezőgazdaságban felmerült összes fogatos munkának mintegy 55—60 százalékát teszi ki, tehát fontos, hogy olyan korszerű szállítóeszközöket gyártson az ipar, amelyek a rakodáshoz is segítséget nyújtanak. A CSMGV a maga erejével hozzájárul e szükséglet kielégítéséhez. Ezt szolgálja a mezőgazdasági pótkocsibemutató is.