Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-16 / 192. szám

Ünnepi V 0 CB <D N (0 67 I (t> RF (D 7T Külföldi űIságíroK Szegeden Zsúfolt ház Á cigánybáró előadásán Tegnap ismét sokezer ven­déget vonzott Szegedre Stra­uss nagyoperettjének. A ci­gánybárónak az előadása. Belföldről, az ország külön­böző területeiről, 10 külön­busz érkezett. A szintén szép számmal Szegedre lá­togató külföldiek közül a legtöbb vendég francia, an­gol, olasz, belga és dán volt. S mint mindig az előadási napokon, tegnap is igen so­kan jöttek át Jugoszláviából. Az előadást és az ünnepi hetek más rendezvényeit tegnap összesen 12 ezer ven­dég látogatta. A cigánybáró előadását, mely kedden is kiemelkedő­en nagy sikert aratott, meg­tekintette Sandagyn Sossor­baram, a Mongol Népköztár­saság művelődésügyi minisz­tere, aki szabaságát tölti Magyarországon. Arcok a Don Carlosból Az. ünnepi hetek alkal­mából tegnap Szegedre lá­togattak a külföldi lapok és hírügynökségek magyaror­szági tudósítói közül: a TASZSZ és NOVOSZTYI szovjet hírügynökségek, a lengyel távirati iroda (a PAP). az AP és az UNITED PRESS ame­rikai hírügynökségek tudó­sítói, valamint a Román KP központi lapja, a SCINTEIA, az amerikai KP lapja, a WORKER és a PEASA SE­RA című olasz baloldali lap munkatársai. A külföldi újságírókat a Tisza Szállóban dr. Lökös Zoltán, a Dél-Magyarország és Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztő­je és más szegedi vezető új­ságírók fogadták. A vendé­gek ezután a városi tanács székházában meghallgatták Papp Gyulának, a megyei jo­gú városi tanács vb elnökhe­lyettesének tájékoztatóját a város történetéről, mai helyzetéről, gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életé­ről, s a Szegedi Ünnepi He­tekről. Ezt követően a kül­földi tudósítók megtekintet­ték a tanácstermet és a köz­ponti házasságkötő termeti Délután a szabadtéri játé­kok színhelyére látogattak a külföldi tudósítók. . Itt az új színpad társalgójában dr. Tari János, a játékok igaz­gatója fogadta a vendége­ket. Tájékoztatta őket a szegedi szabadtéri színját­szás történetéről, mai hely­zetéről, a jövő terveiről, s válaszolt kérdéseikre. Ez­után bemutatta az új szín­pad technikai berendezése­it, továbá a színpadot és nézőteret. A vendégek ezután város­néző körsétán vettek részt, majd este a szabadtéri szín­padon megtekintették a Ci­gánybáró előadását. Biokémiai vándorgyűlés A Magyar Kémikusok Egyesülete biokémiai szak­osztálya tagjainak részére évenként vándorgyűlést ren­dez. Az idei, immár nyolca­dik biokémiai vándorgyűlés Szegeden lesz augusztus 17­től 19-ig, melynek idei ren­dezvényei a biokémiai szak­osztály működési program­jának és a korábbi gyakor­latoknak megfelelően felöle­lik a biokémia egész terü­letét, előtérbe helyezve az alkalmazott biokémiai ered­ményeket. A Szegedi Orvos­tudományi Egyetem szemé­szeti klinikájának előadó­termében augusztus 17-én, csütörtökön délelőtt 9 óra­kor megnyíló vándorgyűlé­sen nyolc témakörben há­rom összefoglaló referátum, ötven előadás hangzik el. Az előadásokkal párhuzamosan műszer- és vegyszerkiállítás nyílik. Fftinhvizítor: Faragó András Kíváncsi voltam rá. mi­lyen lehet Kékszakáll és Fő­inkvizítor — civilben? Mindenekelőtt nagyon pon­tos volt. — Hogy pontos vagyok? — nevet megjegyzésemre. — A művészetet nem lusta em­bereknek találták ki. A ki­tűzött penzumokat, a zenei és művelődési feladatokat mindennap el kell végezni. A Don Carlos félelmetes, gonosz főlnkvizítora — maszk nélkül — megfontolt, ko­moly egyéniség. Nem is cso­da, „racionális" pályáról szó­lította el a művészet. — Ügyvédnek készültem — meséli Faragó András —. elvégeztem a jogot is. De valahogy a zene egész csa­ládomban támogatott. Édes­apám énektanár volt, én 12 evig zongorázni tanultam. Szerepéről, amely a régi Biberach utón második ezen a szabadtérin, így vall: — örültem a meghívás­nak, hogy ebben a maximá­lisan világszínvonalú pro­dukcióban énekelhetem egyébként repertoár szere­pemet. Aztán a teret elemezgeti; hogy milyen darabok ifle­nének ide. — A három Bartók-dara­bot kellene itt egyszer be­mutatni. Izgalmas feladat lenne, hiszen például a Kékszakállú is vagy csak koncertteremben, vagy igen hatalmas színpadon érvénye­sülhet igazán. Faragó Andrásnak, az Operaház énekesének neve legjobban a Kékszakállú címszerepével forrt össze. Legnagyobb sikereit itthon és külföldön is talán Bartók költőien csodálatos művé­ben aratta. Legutóbb július­bacs Bécsben szerepeltek a darabbal. Most augusztusban Skóciába megy Szőnyi Olgá­val. szeptember közepétől Hollandiában vár.ia négy Kékszakállú szereplés, ta­vasszal pedig Salzburgban. Persze más szerepekkel is cs más műfajban — oratórium, dalest — is szerepelt kül­földön, többször is: Buka­rest, Prága, Bécs, Párizs, London, Skócia, Amerika is megismerhette a hangját. Legkedvesebb emléke azon­ban a társulat 1958-as moszk­vai vendégszerepleséhez fű­ződik. A Don Carlost adták elő. Székely Mihály volt II. Fülöp, Faragó András ott is főlnkvizítor volt: Duettjük után a taps miatt 20 percre megállt az előadás ... — Kedvenc szerepe? — Talán szerepeim ... Sze­retnék ötös találatot, hogy a színházammal olyan szerző­dést köthessek, hogy hét leg­kedvesebb szerepemet eléne­kelhessem: Kékszakáll t, Já­gót. a Pelleas Goloját. Woz­zecket, Pizarrot. Bolygó hol­landit, a Walkür Walonját — és tegyük hozzá, a Bo­riszt, amelyet most, a sze­zon végén énekeltem. — Jövő évi programjá­ból... ? — Legsúlyosabb szerepem az egyik legkomolyabb ope­rában lesz: a Mesterdalno­kok főszerepe. J. A. Orgonahangverseny a Dómban Pesko György koncertjé­vel zárult hétfőn este a fil­harmónia három előadásból álló hangverseny-sorozata a Dómban. Margittay Sándor és Victor Lucas után ismét Szegeden már előnyösen is­mert orgonista kapott he­lyet a Szegedi Ünnepi Hetek programjában, s ennek tud­ható be, valamennyi orgo­na-hangversenyen — így hétfőn is — telt ház volt a Fogadalmi-templomban. Pesko György kitűnő Bach-játékos, erre utalt megválasztott műsora is, melynek első részében ki­zárólag az eisenachi zenefe­jedelem egy-egy orgona­kompozícióját mutatta be, illetve zongoradarabjainak átvételét. Bach-interpretó­cióját mindenekelőtt a mí­vesség, gondos zenei analí­zis, tudatos felépítésmód jel­lemzi, egyszerű téma variá­cióktól a bonyolult polifo­niáig, pianóktól a minden öncélúságmentes fortékig. Ez adott élményt a c-moll passacaglia és fúga meleg színekből kirakott, basszus­témákra tett harmóniáinak, mozgalmas kuszaságából is biztosan értelmezett, zenei­leg igen nehéz fúgának, vagy az elhangzott három korálelőjáték plasztikus megformálásának. A műsor második felében bemutatott Mendelssohn-szonátának (d­moll) széles íveit, támasztó és összekötő pilléreit dol­gozta ki gondosan, kivált­képp gregorián hangulatú < zárótétele tetszett. Liszt: Weinen, klagen-darabja úgy látszik állandó visszatérője az orgona-hangversenyek­nek. Pesko György koncertjén Szirmay Márta énekművész­nő működött közre két-két Bach, illetve Mendelssohn­áriával. A H-moll mise Qui sedes-áriája és a Magnifi­cat-ból elhangzó Et exulta­vit kissé egyenetlennek ha­tott (talán az akusztikai torzítások miatt), a Paulus é.s Elias oratóriumok részle­tei viszont szépek voltak. N. I. Szegedi járási borok sikere Csongrádon Utószó a népitánc-fesztiválíioz JET úszónkét évvel ezelőtt ezeken a hasábokon ál­modta meg Szeged szülötte, a kiváló költő és filmtudós, Bartók konzseniális szöveg­írója, Balázs Béla. a szabad­téri játékok jövőjét. Délke­let-európai művészeti talál­kozónak szánta az ünnepi heteket: a szomszéd népek színházi, képzőművészeti és nem utolsósorban népművé­szeti termésének évenkénti seregszemléjévé kívánta fej­leszteni a harmincas évek tradícióit. Azóta, hogy újraindultak a Játékok, gyakran hivat­kozunk Balázs Béla tervé­re, de keveset valósítottunk még meg belőle. Ezért di­cséret illeti a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsát, amiért — akár Balázs Béla elképze­lései megvalósításának szán­dékával, akár nem — tavaly óta a népi tánc fesztivál megindításával megtette az első lépéseket, hogy az ün­nepi hetek arculata sajátos­sá. egyénivé fejlődjék. Az idén aztán tovább is mentek a kezdett úton: a román, a jugoszláv cs a francia együttesek szereplése — re­méljük — a népi táncosok seregszemléjének nemzetkö­zivé válásának lesz nyitánya. Ha eleinte csupán a szak­szervezeti együttesek talál­koznak is Itt, bizonyára ké­sőbb tágul a kör, s Üjszege­den — sót a Dóm téri szín­padon — láthatjuk nemso­kára a szomszéd népek leg­kiválóbb folklór-együtteseit A mostani vendégek kö- csak szervezési hiba. de sú­zül kétségkívül elsősorban lyos következményekkel, rit­a legszínesebb, legelevenebb mushibákkal járt a kulisszák román együttesnek volt si- mögüli zenekíséret. A zene­kere az ujszegedi színpadon, karnak láthatónak kell len­A hazai csoportoknál is job- mie az orkeszterben, vagy ban reprezentálták a kelet- még inkább a színpadon. Ez európai folklór jellegzetessé- más atmoszférát teremt, köz­geit. a férfitáncok erejét, vet len kapcsolatot a zene és duhajságát, virtuozitását. Hoz- a lánc között. A prímás a zájuk képesl különösen föl- vonója mozgásával is vezé­tűnt a francia együttes el- nyel. Nem véletlen, hogy térő játéka. Az ő táncuk a azok a számok voltak a leg­maga nemében szintén ki-' sikerültebbek, amelyekben váló produkció volt: az ő ez a három — ének, zene, folklórjuk — népviseletük tánc — egyszerre és látható­tompább színeivel, polgáro- an érvényesült. Ezért is sultabb formáival, mozgásuk emelte volna a fesztivál lassúbb, finomabb, számukra színvonalát, ha a SZOT mű­negédesnek tűnő vonásaival vészegyüfttese szintén bemu­— ugyanúgy aránylik a mi tatkozott volna itt. nyersebb, frissebb, hevesebb A szegedi együttes vállal­kelet-európai stílusunkhoz, kozása a Kállai kettős elő­ahogvan az ő városias faluik adására dicséretes, ám ere­a mieinkhez. ahogyan egy- jüket meghaladta. Hozzájá­általán a nyugat-európai tí- rult még. hogy a zenekíséret pusú földművelő az Európa egv árnyalattal lassabb tem­keleti . felén kialakult pa- pót diktált, így a mű förge­raszthoz. teges hatása elmaradt. An­Hazai együtteseink számá- nál figyelmeztetőbb a Tiroli ra is kínált tanulságot a se- polka hatalmas sikere: ez regszemle. Meglepő például, pontosan megfelelt az együt­hogy a húsz év előtti gyer- tes nagyságának, képességé­inekbetegséget. sok csoport nek. máig sem vészelte át.: kiful- önmagaban az is öröm. ladlan maguk a táncosok hogy van még szép számmal énekellek. ahelyett, hogy fiú és leány, aki érzi a pa­bármi kis kórus segített raszti mozgásművészet, a né­volna nekik. Lehet, hogy pi tanc szépségét. Fmber ar. aki magyar tánchoz Jó! terme, örüljön! . Férfierő s lelkes szikra feszíti erét. Berzsenyi nániel: A táncok A mit a költő mond, nem- több nemzettáncos diplo­csak a magyar, hanem matái mutatják be sajátos általában a kelet-európai né- művészetüket a Tisza part­pi táncra érvényes. Bizunk jón. benne, hogy jövöre még Péter László A csongrádi napok alkal­mával megrendezett borver­seny díjait dr. Fazekas La­jos, a Csongrád megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője osztotta ki. A bor­verseny színvonalára jellem­ző, hogy a beérkezett 55 borminta közül egyet sem kellett kizárni a versenyből. A fehér borok versenyében nagydíjat nyert a pincegaz­daság Csongrád—Szolnok vi­déki üzemének 1965. évjára­tú rajnai rizling bora. Első díjjal jutalmazták a pusz­tamérgesi Rizling Tsz 1966. évjáratú olasz rizlingjét, és Szűcs Illés (Mórahalom) 1966. évjáratú muskotály bo­rát. Második díjat kapott a pincegazdaság 1966. évjára­tú zöldsztlváni bora, a szaty­mazi Finn—Magyar Barát­ság Tsz 1966. évjáratú kövi­dinka bora, Bába Pál (Do­maszék) 1966. évjáratú vel­telini bora és Tóth B. Gé­za (Balástya) 1966. évjáratú vegyes fehér bora. Harmadik díjjal jutalmazta a bíráló bizottság a pincegazdaság 1966. évjáratú „Tiszagyön­gye" borát, a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet Gazdaságának (Szeged) 1966. évjáratú veltelinijét, ifj. Szűcs János (Pusztamér­ges) 1966. évjáratú vegyes fehér borát, özvegy Szűcs Jánosné (Pusztamérges) 1965. évjáratú olasz rizlingjét és Pintér István (Szatymaz) 1966. évjáratú veltelini bo­rát. A vörös borok versenyé­ben első díjat a pincegazda­ság 1966. évjáratú csongrádi kadarka borának ítélték oda. A borversenyre beérkezett valamennyi borminta megte­kinthető a mezőgazdasági is­kolában levő borkiállításon. B. Gy. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA » GYORSPOSTA Áthelyezett megálló Paragi József, Szeged, Do­rozsmai út 97. szám alatti lakos és még 42 dolgozó írt levelet a 10. számú AKÖV igazgatójának, majd szer-' kesztőségünknek egy helyi járatú autóbuszmegálló át­helyezése ügyében. Panaszuk tárgya, hogy a Szeged—Kis­kundorozsma közötti autó­buszjáraton naponta utaz­nak, s egy hónapja a Tas­si-ház előtti megállót áthe­lyezték máshová. így nekik azóta többet kell gyalogol­niok. A megállóhely változ­tatását az olaj munkások kérték, holott azokat túl­nyomórészt a vállalat mun­kásautóbuszán szállítják. Kátai Ferenc, az AKÖV személyforgalmi osztályá­nak vezetője a panaszosok levelére azt válaszolta, hogy a megállóhelyet az érdekelt utasok többségének érdeké­ben helyezték arrébb 100 méterrel. Az áthelyezést a kiskundoroszmai tanács vb­elnöke jóváhagyta. A hozzánk küldött levél alapján Luspai Sándor sze­mélyforgalmi főelőadóval együtt megvizsgáltuk a helyzetet. Megállapítottuk, hogy az új megállóhely a régitől mintegy 150 méter­re van, Kiskundorozsma fe­lé a legközelebbi megálló­hely (a malomnál) 1 kilomé­ter távolságra van, s nem 2 kilométer, mint a panaszo­sok írták. Az új megálló­hely egy gyorsan épülő új lakótelep mellett, az olaj­munkások szállása, illetve irodájuk közelében van. A munkásjáraton nem tudják valamennyi dolgozójukat el­szállítani. Ezek szerint az áthelyezés indokoltnak lát­szik. Hiba viszont, hogy az AKÖV a kiskundorozsmai tanácshoz fordult jóváha­gyásért az intézkedés meg­tétele előtt, holott az érin­tett utasok Szeged II. és III. kerületi tanácsának közigazgatási területén lak­nak, s az autóbuszmegálló is Szegedhez tartozik. Fogászati szakrendelést kér Tápé „Tápé. sajnos, nem tarto­zik Szegedhez — írja szer­kesztőségünkhöz küldött le­velében Pálfi Sándor MA­HART-dolgozó —, s így az orvosi ellátás egyes szakren­delése délelőtthöz van kötve, 8—11 óra között. A család­ban. ahol mindkét szülő dol­gozik, igen nagy problémát okoz gyermekükkel szakren­delésekre menni. Sok tápéi gyermeknek tönkremegj' a foga. mert a szülők nem tudják megoldani munkaide­jük alatt, hogy orvoshoz menjenek. Nekem is van egy harmadik osztályos | fiam. Az Iskolaszünet kez­t detén fogorvoshoz vittem, ! hogy rendbehozassam a fo­gait. A S*;gedi Fog- és Szájbetegségek Klinikája [ délelőtt 8—11-ig fogadott bennünket. Ez kiesést jelen­tett üzemi munkámból és több riap szabadságomat is igénybe vette. A gyermek öt fogát kihúzták, kettőt be­tömtek. de még mindig ma­radt ljoikas foga. A klini­kán azt mondták, hogy a sok beteg miatt legközelebb csak szeptemberben tudják ismét berendelni. Mit te­gyek? Miért ne lehetne meg­oldani azt, hogy bizonyos időközönként Tápén is tar­tanának fogászati szakren­delést, vagy nyílna lehető­ség arra, hogy délutáni szak­rendelésekre a tápéiak is mehessenek a hét valame­lyik napján." Dr. Dudás Béla főorvos, a Szeged m. j. városi tanács vb- egészségügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy levélírónk nyitott kapukat dönget. A Fog- és Szájber tegségek Klinikáján minden­nap délelőtt 6 órai rendelés­időt biztosítanak a tápéiak­nak js. Ezenkívül minden­nap délután a szegedi ren­delőintézet fogászatára (s járhatnak. Három kút nem folyik Döme Vince Petőfitelep, Fadrusz János utcai és Ko­vács Mihály Acél utcai la­kosok mintegy 150 környék­beli család nevében írtak panaszlevelet szerkesztősé­günknek arról, hogy a te­lep 12-es és 13-as utcájában nincs viz. az alacsony nyo­mású hálózatba kapcsolt közkifolyók egj-ike egyálta­lán nem ad vizet, a másik is csak csordogál, ugyanúgy, mint az Acél utca és a Da­los utca Sarkán levő csap. Kénytelenek nagy távolság­ra járni vízért, ha főzni, mo­sakodni akarnak. Nemes József, a II. kerü­leti tanács vb építési és köz­lekedési csoportjának veze­tője elmondotta, hogy ezek a panaszok ismeretesek előt­tük. Intézkedtek is, hogy a Szegedi Víz- és Csatornamű mielőbb azon a részen is bekapcsolja a kutakat a magasnyomású vízhálózatba. Ez azonban a lakosság hoz­zájárulásán is múlik. A pe­tőfi telepi magasnyomású víz­hálózatból fogyasztók ugyan­is vízdí jként csak a régi áta­lányt fizetik. Szükséges, hogy a fogyasztók elkészíttessék házukban a vízmérő aknát, hogy az elhasznált vízmeny­nyisége mérhető legyen. Szilléri László, a Szege­di Víz- és Csatornamű fő­mérnöke érdeklődésünkre azt válaszolta, hogj' az em­lített közkifolyók állapotát megvizsgálják és sürgősen intézkednek, hogj' legyen Szerda, 1967. augusztus 16, OÉL»MAGYARQRSZM 5

Next

/
Thumbnails
Contents