Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

Fáisry Zoltán kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fábry Zoltán csehszlovákiai magyar írónak — írói érdemei elismeréséül — 70. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést csütörtökön az író szülőfalujában, a Kassa melletti Stószon —, ehol Fábry Zoltán fiatal kora óta él — adta át Barity Miklós, a prágai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője és Sztankó Pál pozsonyi magyar fókonzul. Átadták Fábry Zoltánnak, a csehszlovákiai magyar irodalom vezető egyéniségének a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság művelődésügyi miniszterének üdvözlő levelét is. Az ünnepség után a Szlovák írószövetség Stósz-fürdőn ebédet adott Fábry Zoltán tiszteletére. Enyhül a szárazság Az előző két nedves esztendő után aszályos nyár köszöntött ránk az idén. Az ország nagy részét érintő szárazságot súlyosbította a rendkívül hosszan tartó kánikulai hőség. Van-e kilátás a közeljövőben szárazság enyhülésére? A Meteorológiai Intézet távprognózis osztályán közölték, hogy nyugatról máris érkezőben van az itteninél hűvösebb légtömeg, amely hazánkban valószínűleg már pénteken mérsékli a hőséget. (MTI) Sok újítás — kevés haszon Tudományos szakemberek panaszolják gyakran: a magyar mezőgazdaságban általában még ma is egy évtized szükséges ahhoz, hogy egy-egy nagy vívmány, fölfedezés közkinccsé váljék. S ez a hosszú idő számos nagy jelentőségű tudományos felfedezést emészt meg anélkül, hogy komolyabb hasznát venné a népgazdaság. A közelmúltban a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyik talajjavítással, modern rét- és legelőgazdálkodással foglalkozó állomásán tucatnyi olcsó javítási eljárást mutattak be. Az ajánlott módszerek költségei már egyetlen évben is többszörösen térülnek viszsza alkalmazásuk esetén. 130—140 mázsa jó minőségű szénát kínálnak holdanként olyan területek, melyeken régebben nyáron át csak pár hónapig talált sovány harapnivalót a jószág. Amikor azonban megkérdeztük: hogyan vizsgáznak ezek az eljárások a tsz-ekben, sajnálkozva említették, eddig még nagyon kevesen jelentkeztek nálunk, megdöbbentően kicsi az érdeklődés. Akik pedig már próbálkoztak, a kötelező technológiai utasításoknak a felét sem tartották be. Vállalkozásuk azonban még így is eredményes volt. Itthon nem kapós? A Kossuth-díjas Fejes Sándor nevét — sok hazánkfia személyesen js tapasztalhatta már ezt — az egyszerű földművelő emberek körében is sokkal többen ismerik Bulgáriában vagy Jugoszláviában, mint hazánkban. Ö dolgozta ki többek között a termőíves orsós almatermesztés rendszerét. A Fejesféle almatermesztési rendszer az almás gyümölcsösök termelésében forradalmi változásokat hozott. Szinte évek alatt terjedt el Európaszerte, azonban a szegedi táj gyümölcstermesztésében ma is még az özönvíz előtti eljárások az uralkodók. A tsz-ek több ezer holdat kitevő almás telepítéseiben egyetlen termőíves orsós rendszerű almafa sem található, csak helyienként háztáji kertekben fedezhetjük fel a magyar pomológiának ezt a rangos vívmányát. A háztáji gazdaságok többségében még mindig a kicsiny teljesítőképességű parlagi tyúkokat tartják. Évi tojáshozamuk általában a százat sem érik el, jóllehet kisállattenyésztéssel foglalkozó kutatóintézeteink — kiváltképp a gödöllői1 — egész sor új tyúkfajtát ajánlanak, melyek egyike-másika még félig külterjes viszonyok kőzött is 200, vagy még nagyobb tojáshozammal fizetne a tenyésztőnek. Kémia — és hozzáértés Másik hatalmas munkaterület a kemizálás. A legtöbb fejlett mezőgazdasággal rendelkező államban már régi múltja van például a tejtermelésben és a szarvasmarha-hizlalásbűn a karbamid etetésének. Az állandóan jelentkező fehérjehiány már-már klasszikus kémiai pótlószere ez. A szegedi táj termelőszövetkezeteiben azonban csak éppenhogy kóstolgatják még a szarvasmarhák ezt a jó tulajdonságokkal bíró hatóanyagot, pedig jóllehet, vegyiiparunk máris messzemenően ki tudná elégíteni a szarvasmarha-tenyésztés igényeit. A szakemberek közül nagyon sokan azonban nem merik vállalni a karbamid etetésével járó kockázatot, mert a szakszerűtlen adagolás beláthatatlan kárt is okozhat. Igazuk van abban a gazdaságok irányítóinak, hogy ők nem lehetnek a nap minden órájában az állatgondozók és a takarmányozók' sarkában, akik közül a többség ma még nem ismeri e vegyianyag különféle tulajdonságait. Az egyik Szeged környéki közös gazdaságban súlyos kárt okozott az új telepítésű gyümölcsösökben a nagy hatóanyagtartalmú műtrágyák oktalan használata. A mértéktelen adagolással több mint ezer fiatal fát pusztítottak el. Pedig jót akartak, azt, hogy az ő gyümölcsöseik még nagyobb terméssel fizessenek, mint másoké. Ma pedig az a gondjuk, hogyan szabaduljanak meg tönkrement ültetvényeiktől. Kell-e az új? A sort tovább folytathatnánk, azonban a felhozott példák már önmagukban is világosan mutatják: milyen hallatlanul nagy nehézséget kell leküzdenünk ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti termelés minden tekintetben megfeleljen a kor követelményeinek. A vezető szakemberekkel közösen, a kommunistákra vár az úttörő szerep. így adódik a kérdés: kell-e az új? Szocialista iparunk fejlődését mérföldes lépésekkel gyorsította az újítók mozgalma. E mozgalom segítségével megszámlálhatatlan munkaterületen szakítottak eddig az elavult, nem gazdaságos módszerekkel. Az újító szakkörök forradalmi jelentőségét is a kommunisták ismerték fel elsőként. Menet közben soraikból is tömegesen kerültek ki olyan újítók, akik módszereikkel egész sor termelési ágazatot indítottak el a gyorsabb fejlődés útján. A tsz-ekben dolgozó kommunisták ebben a vonatkozásban is sokat tanulhatnak munkás elvtársaiktól. A mind bonyolultabbá váló mezőgazdasági termelés parancsolóan követeli, hogy a tsz-ekben is megszervezzük az újítók szakköreit, mozgalmát. A legtapasztaltabb gazdák, az új módszerekért rajongó szakemberek szervezett csoportjaira lenne' szükség, melyek le tudnák küzdeni a nehézségeket, melyek ott állnak még az új termelési eljárások útjában. E csoportok kimozdíthatnák holtpontjáról a rét-legelőgazdálkodás fejlődését is. Széles körű ismeretterjesztéssel, személyes példamutatással segíthetnék az állattenyésztést. Hasonló szerepet tölthetnének be a szőlőes gyümölcstermesztés fejlesztésében is. Például mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten tömegesen jelentkeznek az új szőlőfajták, melyek termésátlagokban és minőségben is többszörösen felülmúlják a hagyományosan termesztett fajtákat A mezőgazdasági, termelőszövetkezeti szakkörök elsőként ismerkedhetnének meg e fajták jó tulajdonságaival, értékesebb szellemi tőkét kovácsolhatnának közösségük javára. Nemcsak az agronómus dolga A tsz-ekben is terebélyesedik a szocialista brigádok mozgalma. A szocialista brigádok is több bátorításra várnak az új módszerekkel kapcsolatban. Amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folyt a küzdelem, a falusi pártszervezetek voltak az újért való harc motorjai. Ma azonban már a tsz-ek pártszervezetednek gyűlésein úgy tűnik, mintha kevesebb szó esne a „hogyan továbbról". Sokan úgy vélekednek: ne szóljunk bele a szakemberek dolgába. Egy-egy új termelési eljárásnak azonban csak akkor van létalapja egy tsz-ben, ha azt nemcsak a főagronómus ismeri, hanem már jóelőre felkelti az az egyszerű szövetkezeti gazdák érdeklődését is. Tehát a kezdeményező szerep most is a kommunistáké. A gazdasági irányítás új rendszerében is azok a paraszti közösségek jutnak majd kiemelkedő gazdasági fölényhez, melyek elébe mennek az időnek, s arra a kérdésre, hogy kell-e az új, cselekvő igennel válaszolnak. Csépi József politikánk az új mechanizmusban Vályi Péter pénzügyminiszter tájékoztatója A Minisztertanács Tá* jékoztatási Hivatalában tartott főszerkesztői értekezleten csütörtökön Vályi Péter pénzügyminiszter ismertette az ország pénzügyi politikáját és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a jelek szerint hazánk gazdasági és pénzügyi helyzete az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor, 1968. január 1-én megnyugtató lesz. Jelenleg a gazdasági életben olyan előzetes számításba nem vett jelenségek nem mutatkoznak, amelyek az új mechanizmus bevezetését gátolnák vagy nehezítenék. Az iparban a termelés színvonala nyolc százalékkal, a munka termelékenysége hat százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az máris tényként állapítható meg, hogy ez az esztendő jó gabonatermést hozott, viszont az utolsó napok szárazsága rontotta a kapásnevények terméskilátásait. A nemzeti jövedelem előreláthatólag nagyobb lesz a tervezettnél. A fizetőképes kereslet és a rendelkezésre álló árumennyiség nagyjából egyes árucikkektől eltekintve egyensúlyban van. Bizonyos területeken az áruválaszték is bővebb. Bár az ismert gondok — például a hús-, a bútor-, a gépkocsi- és az epítőanyagellátás terén — természetszerűleg nem szűnhetnek meg egyik napról a másikra. Ma már tisztán láthatók jövő évi pénzügyi politikánk bizonyos általános irányai. Alapvető feladatunk és célunk, hogy a dolgozók életszínvonalának emelése tekintetében teljesítsük a harmadik ötéves terv előírásait. Minthogy az új rendszerrel együttjáró összes lehetőségeket előre számításba venni nem lehet, a pénzügyi politika terén a maximális biztonságra kell törekedni. Ezeknek az alapelveknek a figyelembevételével folyik jelenleg — mondotta a miniszter — a jövő évi költségvetés, a hitelpolitikai irányelvek és az évi terv, valamint az ezzél kapcsolatos intézkedések előkészítése. Ezután a pénzügyminiszter a sajtó képviselőinek kérdéseire adott választ. Az első kérdés az volt: vajon nem hozza-e magával az új gazdaságirányítási rendszer az infláció veszélyét? Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy pénzügyi politikánk a forintvaluta szilárdságának biztosítására irányul. Ehhez szorosan kapcsolódik a pénzügyi mérlegek egyensúlyának fenntartása, természetesen lehetőséget adva bizonyos részterületeken a piaci árak játékának is. Hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hogy az új rendszerben az exporttal és importtal kapcsolatos eddigi megkötöttségének igen nagy része megszűnik ugyan, de lesznek közgazdasági eszközök az egyensúlyi helyzet további fenntartására és a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságának fokozására. Ilyen eszköz például az egységes devizaszorzó alkalmazása, aminek révén a termelő vállalatok bevételeik és nyereségük alakulásában közvetlenül érzékelhetik a külső piac hatását. Ezenkívül a Külkereskedelmi Minisztérium bizonyos engedélyezési jogkört kap a behozatali és kiviteli ügyletek tekintetében. Nem lesz ez valamiféle cenzúra, célja csupán az, hogy a külkereskedelem tevékenységét — természetesen a szocialista piacok lehetőségeinek legteljesebb kihasználásával — a számunkra legkedvezőbb irányokba terelje. A beruházási politika kérdésével kapcsolatban elmondta a pénzügyminiszter, hogy az újonnan épülő nagy létesítményekre vonatkozólag igen szigorúan bírálják majd el a kormányhoz érkező kérelmeket. Ugyanakkor támogatják a gyorsan megtérülő és a fizetési mérleget javító, valamint az olyan beruházásokat — például az építőanyagipar területén —, amelyek éppen a gyorsabb és korszerűbb beruházásokat segíthetik elő. A jövő évben a beruházásoknak körülbelül negyvenöt százalékát állami költségvetésből, negyven százalékát a vállalatok saját erejéből, tizenöt százalékát pedig állami hitelből finanszírozzák. A továbbiakban az utóbbi két kategória aránya növekedni fog az első rovására. Utal a pénzügyminiszter arra a sokhelyütt felmerülő észrevételre, hogy az egyes vállalatok 1968. január 1-én különböző színvonalról indulnak, mégpedig nagyrészt korábbi döntések folytán, s így az igazságosság követelné, hogy a jövedelemelvonást iiállalatonként differenciálják. Az új gazdaságirányítási rendszer egyik alapvető eszköze — mondotta — a jövedelemszabályozási rendszer, mert a vállalati jövedelmek alakulásától függ a vállalatok és ezen belül az egyének érdekeltsége is. Már most nagy gépi felkészültséggel folyik a várható jövedelmek előzetes felmérése, de tiszta kép csak akkor lesz, ha a termelői árak már véglegesen kialakultak. A jövedelem szabályozása során azonban o cél nem valamilyen egyenlősítő „igazságszolgáltatás", hanem a jövedelmező termelésre való ösztönzés. Ezért a régi és a korszerű üzemek között a jövedelemelvonás tekintetében nem tesznek különbséget. A méltánytalanul nagy differenciák kialakulásának megelőzésére viszont a vállalatoknál valószínűleg és néhány évig a visszamaradó amortizációt fogják különböző mértékben megállapítani. így a korszerűtlen körülmények között dolgozó vállalat birtokában több amortizációból származó beruházási eszköz marad. Vályi Péter befejezésül hangsúlyozta: bár az új gazdasági mechanizmus előkészületei megfelelően haladnak, számolnunk kell azzal, hogy az új gazdaságirányítási rendszerre nem térhetünk át menetközben jelentkező problémák nélkül. Rendkívül fontos tehát, hogy az idei év hátralevő részében az új mechanizmus előkészületei mellett — megfelelően dolgozzunk az évi terv feladatainak maradéktalan teljesítésén. (MTI) Olcsóbb és gyorsabb Az országban elsőként a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat kezdte meg egy újfajta, 18 méter fesztávú, 2 méter széles, TT keresztmetszetű feszített tetőelem gyártását, illetve alkalmazását Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyár edénygyári üzemének két, összesen 27 ezer négyzetméter alapterületű csarnokának építésénél. Tegnap délelőtt az építkezés területén szakmai bemutatót tartottak. Az újfajta tetőszerkezettel kapcsolatban elmondották, hogy alkalmazása olcsóbbá és gyorsabbá teszi az építkezéseket. Jubileumi kiadványok Az év hátralevő részében majd tucatnyi, jelentős munkásmozgalmi kiadvány lát napvilágot a Párt.történeti Intézet gondozásában. Már sajtó alatt van A magyar forradalmi munkásmozgalom története című sorozat második kötete, amely 1919 augusztusától 1945 áprilisáig, a Tanácsköztársaság megdöntésétói a felszabadulásig kíséri figyelemmel az illegalitásban dolgozó kommunista párt vezette haladó erők tevékenységét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados évfordulójára elhagyja a nyomdát a Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és szovjet-oroszország polgárháborújában címmel. Az ötvenedik jubileumra készítették A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Magyarország című tanulmánykötetet is. A tanulmányok a KMP megalakulásának, az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalomnak, valamint a Magyar Tanácsköztársaság történetének kérdéseivel foglalkoznak. Péotek, 1967. augusztus ll. DÉL-MAGYARORSZÁG 3