Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

Moszatokén! Söö pár cipá A szegedi cipőgyárban kéthetes karbantartás után működni kezdtek a gépek. A TMK-sok izgatottan lestek, megfelel-e a saját készítésű új munkaszalag, amelyet a régi, elavult helyett szereltek fel. Az eltelt egy hét elég volt a bizonyításra: az új továbbító munkaszalag jól bevált. Műszakonként 900 pár cipőt gyártanak segítségével — biztonságos, nyugodt tempóban. Az új berendezés ráadásul csökkentettei a sérülésből származó selejtet is. Az új szalagon jelenleg export női cipőket készítenek. De jó hír a hazai vásárlóknak is, hogy a második félévben az eddiginél több divatos lakkcipő kerül ininen az üzletekbe. Az úgynevezett lakk-velúr kombinációból 2 ezer, a tiszta lakkbőrből készült női modellekből pedig ezer párat adnak át hamarosan a kereskedelemnek . Javítóvizsgák A fővárosi és vidéki iskolákban a következő hetekben — általában augusztus közepén — megkezdik a tanév végéin egy vagy két tárgyból bukott tanulók felkészítését a javítóvizsgákra. A korrepetálás az iskola által megjelölt napiokon történik. A javítóvizsgákra országszerte augusztus utolsó napjaiban kerül sor. Az üzemi balesetek fő oka: Figyelmetlenség, a sza&ályok meilBzése A Le?í?ügyészség llllillui.uuu vizsgalata A Legfőbb Ügyészség két esetekért több esetben ~akiparágban, a textil és vegyiiparban megvizsgálta: betartják-e az üzemek a munkavédelemre vonatkozó rendszabályokat, érvényesül-e a törvényesség a jogszabályok végrehajtásánál, s az esetleges elmulasztások esetén felelősségre vonják-e a vétkeseket. A vizsgálatban — amely az 1966 júliusa és 1967 februárja között bekövetkezett balesetekre terjedt ki — a főváros, valamint hét megye főügyészségei, s az általuk kijelölt járási, kerületi ügyészségek vettek részt és bevonták a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőket is. Csaknem 30 ezer dolgozót foglalkoztató 13 vegyipari és mintegy 70 ezer dolgozót foglalkoztató 43 textilipari üzemben folytattak vizsgálatot. A vizsgálat időszakában a három napon túl gyógyuló iizemi balesetek ezer munkásra jutó száma a vegyiparban 24,1, a textiliparban 19,1 volt. A legtöbb üzemi balesetet a figyelmetlenség, a munkavédelmi előírások mellőzése okozta. A vállalatok többsége eleget tett a munkavédelmi oktatási kötelezettségnek. Az oktatás azonban sokszor formális volt. A vállalatok az üzemi balAutóposta Zöld autóbusz nappal a Széchenyi téren, zöld autóbusz este az Aradi Vértanúk terén. Ajtaja tárvanyitva, kalauz nincs, és ha felszáll rá valaki, nem kérik tőle a menetjegyet Egy autóbuszban berendezett kis posta hivatal, két mosolygós postáskisaaszonnyal és egy fiúval, aki a leveleket és a táviratokat hordja a városi főposta épületébe. Rózsaligeti Béla, az autóposta vezetője: — A mi autóbuszunkról nem elég csak ennyit mondani. A Budapesti Postaigazgatósághoz tartozunk, egyetlenegy van ilyen az egész országban. Mindig azokat a városokat, és a városokban is azokat a helyeket keressük fel, ahol nagy rendezvények, kiállítások vannak, így minden nyáron a szabadteri játékok idejére Szegedre érkezünk. — Nézzen csak idei — szól ,az egyik postáskisaszszony. — Alkalmi bélyegzőkkel bélyegzünk, különleges bélyegeink vannak nagy festők nagy festményeiről. És a kutyasorozat. azonkívül ritka folklor-képeslapok is kaphatók nálunk. — Itt, Szegeden több ezer bélyeggyűjtő van — mondja Rózsaliget! Béla. — Akadnak, akik figyelő szemmel 'kísérik a kocsi mozgását, és reggelente, meg azokban az órákban, amikor úgy gondolják, hogy új árut kaptunk. jönnek vásárolni. Az egyéb rendezvényeken és a játéknapokon kiemelkedő forgalmat bonyolítunk le. — Sokan azt hiszik rólunk — mondja Rózsaligeti Béla nevetve —. hogy így kocsival elvisszük a leveleket oda, ahová címezték, egészen a házhoz. — Eddig a zöld autóbusz — mondja dr. Varga József főelőadó, aki a beszélgetés közben érkezett —, benn állhatott előadásnapiokon esténként a nézőtér mellett, szemben a büfékkel. Nyolc év után idén, amikor a büféket is elhelyezték onnan, a városi tanács határozata értelmében az autópostának is el kellett távoznia az Aradi Vértanúk terére, ahol már sokkal kevesebben 'keresik fel. Érdemes meggondolni a Magyar Posta 100. évében, hogy vajon valóban egyforma elbírálás illeti-e meg a gőzölgő kolbászokat, virsliket, jégbehűtött söröket — és az autópostát. mely anynyi kedves, alkalmilag feladott képeslapot, táviratot Indít el, ha szem előtt van. Csaplár Vilmos Kényelmesen vásárolhat OTP-re a CSMV. Iparcikk Kisker. V. szegedi bútor, villamossági, jármű és hangszer ssakámd áiban, qhol OTP. hitellevél ügyintézését az áruda helyben végzi J Vásárlásaival keresse fel szegedi szakárudáinkat kor is a dolgozót tették felelőssé, amikor az véletlen volt. Sokszor nem vonták felelősségre a művezetőt, üzemvezetőt, például olyan esetekben, amikor üzemi zsúfoltság, vagy valamilyen műszaki hiba miatt következett be a baleset. A Legfőbb Ügyészség a vizsgálat anyagát átadta az illetékes főhatóságoknak, minisztériumoknak és a szakszervezeteknek. A vegyiparban a felmérés alapján máris hatékony intézkedéseket tettek. (MTI) Hentesáruk, zöldségfélék, borok A városellátó szövetkezet tervei Augusztus elsejével fogott lőre csalt a Szent István téímfml tartozunk A szegcdi ifjúsági lakóház-építkezés első szülöttei az Odesszai körúton már csaknem elkészültek. Két házba meg is kapták a kulcsokat a tulajdonosok, a másik kettő is közel van a készhez. Ügy hírlik, mind a négyen kőtábla hirdeti majd, hogy a KISZ lakásépítési akciójának keretében készültek. Nagyon helyes, hadd lássa mindenki, aki arra jár: mire képes a társadalmi összefogás. Valamikor más házakat is táblákkal jelöltek Szegeden. Több régebbi épületen is olvasható egykori építőmesterek neve, s az építkezés évszáma. Felszabadulás utáni példa is van ilyesmire: a Marx téri árkádos ház falára tett táblán még az építőbrigádokat is felsorolták. Ügy látszik, azóta szerényebbek lettünk, s még az utcanéviáblákat is elfelejtjük olykor helyükre tenni. Pedig nincs semmi szégyenkezinvalónk, mi is építünk úgy, mii\t eleink. Sőt! Nom keinilne sokba a hagyományt feleleveníteni, s ezentúl minden újonnan épült ház falán elhelyezni az emlékeztető táblát arról, hogy ki építette, melyik vállalat emelte a falakat, s mikor. Mivel pedig a lakóházak, középületek tervezése építőművészi feladat, a tervező is megérdemli, hogy neve helyet kapjon rajta. Ennyivel tartozurik önmagunknak, s utódainknak is. F. K. a legfiatalabb ri pavilonban árusít zöldséSzegeden, mint get, gyümölcsöt és tejet. Hamarosan hasonló elárusító helyet nyitnak a Marx téren. Mison Nándor, a szömunkába szövetkezet jelentettük- Pár hete született, s a szokottnál valamivel jobban örültünk ennek, mert az új gazdaságiránví- vetkezet ügyvezető igazgatás szelleme, kezdeményezése, serkentő ereje hívta életre. Mint a neve is sejteti, elsősorban a szegedieknek tója azonban szép tervekről számolt lie. Idén hozzákezdenek . a Széchenyi téren egy impozáns — és főleg kedves: a városellátó szövet- jó minőségű árukkal szolgákezetről van szó. Három termelőszövetkezet, a szegedi Felszabadulás, a tápéi Tiszatáj és a balástyai Móra Ferenc Tsz-ek, továbbá a pincegazdaság helyi üzeme. a szegedi körzeti ló — üzlet kialakításához, ahol házi készítésű hentesárut, tájjellegű borokat, primőr zöldségféléket, gyümölcsöt és tejterméket árusítanak majd. A több mint félmilliós költséggel átalakíföldművesszövetkezet fogott tandó üzletben főtt virsliössze és alakított közös igazgatóságot, hogy a városi lakosságot közvetlenül a ter- kednek meló egységek lássák el nekfriss zöldségfélékkel, gyümölccsel, hússal, állati termékekkel. A cél tehát üdvös és sokra hivatott. Persze a felcseperedés gondokkal kezdődik. A városellátó szövetkezet egvevel és kolbásszal, valamint presszó kávéval is kedvesa vásárlóközönségA városellátó szövetkezet az első lépéseket már megtette a szegedi piac gazdagítására. Még amolyan „piackutató" időszakban tartanak. feltérképezik városunk területét: hol hagyott fehér foltot a kereskedelem? A Somogyi Könyvtár új kiadványai Vannak olyan könyvek, amelyeket az olvasó csak ritkán kap kézbe. Szerény külsejű és szerény példányszámú munkák ezek, némelyikük néha többet érdemelne. A Somogyi Könyvtár háromszáz példányban megjelenő kiadványai is ilyenek. A Péter László szerkesztette sorozat darabjai azonban csak külsőre Igénytelenek: a nemrég megjelent két kis füzet tartalmát tekintve nyugodtan mondhatjuk, hogy hézagpótló munkák. Az első Hevesi Józsefé, aki két éve tanítóképző intézetek népművelési szakkörei számára írta könyvét a legfontosabb könyvtárosi tudnivalókról. A kiadó által „Hálóhúzás" az éjszakában Lapunk rendőrségi hírei- tak renitenskedőkkel. Az el- las M. Ferenc budapesti lábén is többször szerepelnek lenörzést vezető parancsnok kos, akivel együtt áljlitottuk közveszélyes munkakerülők, elé mindössze két állampol- elő? — kérdezték tőle? akiknek dologtalan, henye életmódja előbb-utóbb bűncselekményekhez vezet. Ugyanígy találkozunk „erős" fiatalemberekkel, akik molesztálják a békés járókelőket. felboríthatják a házak elé kitett KUKA tartályokat, rongálják a társadalom értékelt, a parkokban felállított padokat stb. Az ilyen elemektől óvni kell a társadalmat, s ezért tartott egy este ismét széleskörű ellenőrzést a Szeged városi és járási rendőrkapitányság. Miből él? K. S! 85 314 Először a Móra Ferenc parkot fésülték át. A békésen sétálók dehogy is vették zaklatásnak a rendőrség ellenőrzését. Többen mondtak ilyeneket: „De jó, hogy ezt teszik, máskor is kerítsenek sort ilyesmire, hogy a hullgánkodók behúzzák a nyakukat". Éjjeli szórakozóhelyek ismert figurája G. László 24 éves, szegedi lakos. Mint kiderült róla, tavaly június óta sehol nem vállalt munkát, s abból tartotta fenn magát — ez majd kiderül —. amit a barátai adtak össze. Eddig mindig kicsúszott az ellenőrzés alól, most azonban fenakadt a „hálón", s közveszélyes munkakerülés miatt eljárás indul ellene. Csend a ligetben A járókelők olykor arról tesznek bejelentést, hogy az újszegedi ligetben áthaladva padokon ülő suhancok durva megjegyzéseket tesznek az arra elhaladókra. Most mintha megneszelték volna, hogy az ilyesmiből baj lesz, sehol nem találkozgárt vezettek. Kínos perceket éltek át, otthon hagyták személyi igazolványukat, s nem tudták magukat igazolni. Az embernek pedig ezt a legszükségesebb okmányát mindig magával kell hordania, hogy hasonló körülmények közé ne kerüljön. Ismét a Gizi Többszörösen büntetett személyt ismertele fel a rendőrök B. Istvánné 20 éves szegedi lakosban, akit szintén az éjszaka vetett ki magából. — Mit akarnak tőlem, nem tudnak semmi balhémról, nem csináltam rosszat! Mutatja a hivatalos papirt, amellyel szabadulása után a börtönből lebocsájtották. Munkahelyt azonban nem tud igazolni. Kiderül, hogy a konzervgyárban dolgozott június végétől, de a munkát önkényesen otthagyta. Budapestről 1964ben tiltották ki, s ezt megszegte az első napon. Szegeden pénzt és ékszert lopott, s a rendőrök előtt ismertté vált nagyszabású tolvajlása egy házibulin is. — Ha most megúszom — mondta kihallgatásakor —, akkor végképp eltűnök Szegedről. Látják, hogy terhes vagyok, kedden lesz az esküvőm. — A múltkor is ezzel a mesével hozakodott elő, találjon ki újabbat — mondta a kihajlgatóst vezető nyomozótiszt B. Istvánméról messziről lerí a keresztneve. Jobb kezének ujjain ugyanis rá van tetoválva: „Gizi". Valamelyik „művész" vőlegénye produkálta ezt a remékrnűvet. — Csak nem ez a szakál— Á, ezt a fiút csak paj' tásnak tekintem, jó ismerős, még korábban Pesten ismertem meg. Most véletlenül összetalálkoztam vele a szórakozóhelyen — próbált alibit igazolni a fiatalemberről, akinek a „priuszán" már 6 hónapi szabadságvesztés szerepel. Gizi a megtévesztésig meg tudja játszani a tisztességes, jó házból való lányt, s aki nem ismerj, azon mód beugrik neki. Szülei zavaros családi.élete juttatta erre az életmódra. A különvált szülők egyike sem gondoskodott róla, s mór 16 éves korában nyakába szedhette a várost, ismerkedhetett, akivel akart. Nemrég kedvezménnyel szabadult a börtönből, de ha így foytatja, rendőrségi felügyelet alá helyezés vár ró. A közbiztonság jó Más érdekes Gizin és o fiúján kívül, akit még majd alaposan megnéznek, nem volt ezen az éjszakán. Másnap M. Ferencnek borotválkoznia kell, meg kell szabadulnia szakállától. mert a személyi igazolványban a fényképen borotvált arccal szerepel. Tiltakozik, hogy ö lenne a vőlegénye B. Istvónnénak. aki még el sem vált az első férjétől. Az éjszakai adminisztráció kihallgatásukkal véget is ért. A közrendről és a közbiztonságról elmondhatjuk: jó. A város legkiesőbb pontjain sem találkoztak rendellenességgel. A mostani eredményen meglátszik az előbbi ellenőrzések nyoma, s akiknek „vaj van a fején", számíthat ró, hogy egy következő hálóhúzuson felakad. L. F. elfogadott, de gazdasági okok miatt meg nem jelent kéziratot közli most változatlan formában a mindöszsze harmincöt oldalas könyvecskében. Ennek értéke éppen az a tömörség, amelyre a szerző a helyszűke miatt rá volt szorítva, s a gazdag és értékes bibliográfia, amely a kezdő könyvtárosokat vagy érdeklődő pedagógusokat a szerző szándéka szerint útba igazíthatja. A Könyvtárosi alapismeretek című kiadvány az írás, könyv, könyvtártudomány című fejezet elméleti jellegű útbaigazításaitól az olvasoszolgálat gyakorlati kérdéseiig lényegre- törően foglalja össze a könyvtárral kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A másik kis füzet/ amelynek szerzője Péter , László, még fontosabb hiányokat pótol. Aki járt már a Szovjetunióban, minden bizonnyal észrevette a mindenhol megtalalható könyvárusok polcain azokat a jól illusztrált munkákat, amelyek egy-egy város történelmi, irodalmi emlékeinek pontos helyét, leírását tartalmazzák. Péter László könyve Szeged irodalmi emlékhelyeit foglalja össze a város ismerőjének gondoisságával és a kutató szerénységével. Több mint nyolcvan címszót tartalmaz a háromszáz példányban megjelent kiadvány. Ady Endrétől Vörösmarty Mihálylg a magyar írásmúvészetnek szinte minden nagyja fémjelzi nevével a mutatót. Az irodalmi emlékhelyek címszavai mellett pontos magyarázat mutatja az illető ház, szobor vagy emlékoszlop jelentőségét, egyben azt is: milyen gazdag ez a város. Csak felfedezők kellenek. Ismét érdekes anyagokkal Jelent meg a Somogyi könyvtári híradó harmadik negyedévi száma. „Vezércikke" a könyvtárat felülvizsgáló bízottság eredményeit, javaslatait tartalmazza. Sátáné Lukátsy Sarolta a gyermekkönyvtár forgalmának alakulásáról, B. Bartha Ilona a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa pedig ennek a könyvtárnak egy napjáról számol be. Az országban szétszórtan működő könyvtárosképző szaktanfolyamokról, a képzés-lehetőségekről Hevesi József írt elemzőfelmérő cikket. Gondolatok a helyismereti feltárásról címmel Gyuris György tudósítja a szakmabeli érdeklődőket. A szegedi örölcség rovatban Oltvai Ferenc ír az lG37-es szovjet Sarló és Kalapács című újság szegedi könyvtári sorsáról. Bakos Lászlóné A francia cenzúra Szegeden 1917-ben címmel írt tájékoztatót. Csütörtök, 1967. augusztus 10. DÉL-JÚAGYARORSZAG 5