Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

Kultúra exportra A ki valaha is külföldön járt — s az utóbbi évtizedben ezt egyre többen tették — valamiképpen mindig találkozott az otthon üzenetével. Egy könyvüzlet kirakatában a magyar író műve, egy filmszínház ormán a kedvelt magyar színész plakátképe, a hanglemezboltban a magyar táncdalénekesnő lemeze — mind, mind megannyi jeladás a magyar kultúráról. Csak örülhetünk neki, hogy napjainkban alig van országa a világnak, ahová nem jutnának el szellemi életünk követei: szépirodalmi és tudományos könyvek, komoly és könnyűzenei kották, hanglemezek, képzőművészeti alkotások, reprodukciók, játék- és ismeretterjesztő filmek, színpadi művek. Huszonöt millió példány, könyvből, nem kis menynyiség. Ennyit szállított külföldre az elmúlt 15 év alatt a Kultúra Könyv- és Hírlapkülkereskedelmi Vállalat amely több rrrnt 80 országgal tart üzleti kapcsolatot. Talán nem érdektelen, ha megemlítjük, hiszen nemcsak az elmúlt évek rohamos fejlődését illusztrálja, de a jövő lehetőségeit ls jelzi, hogy a vállalat kivitele 1955-től 1903-ig több mint négyszeresére növekedett Ami külön a kapitalista országokkal lebonyolított exportot illeti: ez tavaly a tíz évvel ezelőttinek már 14-szerese volt. Kézenfekvő a kérdés, vajon mi a legkeresettebb, a nemzetközi könyvpiacon, mi volt eddig a legnagyobb magyar siker? Az orvostudományi, matematikai, műszaki-tudományos és művészeti szakkönyveink iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés, de — elsősorban az idegenben élő magyarság — a klasszikus írók művein kívül keresi és megveszi a mai magyar irodalom képviselőinek alkotásait ls. Az elsőnek említett kategóriákból soroljuk fel példaképpen a Kiss—Szentágotthai „Anatómiai atlasz"-t, amely eddig nem kevesebb, mint 33 kiadást ért meg, tizenkét nyelven, több mint 100 ezer példányban. (Tanulnak belőle a földkerekség sqk egyetemén.) A szépművészeti könyvek sorából emeljük ki ezúttal az „Esztergomi Keresztény Múzeum" anyagát bemutató kis könyvremeket, vagy a magyarországi Corvinákat Ismertető gazdag kiadást. A szépirodalom külföldi olvasói számára tavaly másfél millió magyar nyelvű példányt exportáltunk. Idegen nyelven Mikszáth Ká'.mán, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, a mai írók közül Fejes Endre, Szabó Magda műveit adták ki a legnagyobb példányszámban. 'nd anyagi, mind kulturális szempontbői nagyon }e2 lentős az a kapcsolat, amely immár tíz esztendeje gyümölcsözik a magyar és a külföldi kiadóvállalatok között. Míg 1955-ben csak 3 magyar mű külföldi kiadására kerüit sor, tavaly már több mint 100 magyar szerző szépirodalmi és tudományos munkáját adták ki külföldi vállalatok. Jelentős az az együttműködési forma is, amelynek keretében a könyv hazánkban készül el, a külföldi megrendelő fizeti a szerkesztés, a nyomtatás, a lektorálás költségeit és saját kiadványként, a nyomda feltüntetésével bocsátja forgalomba. (Magyarországon nyomták például a világhírű Larousse-cég számára nemrégiben az Atlas Internationa! Larnusse legújabb kötetét.) A hazai könyv- és atlasznyomtatás eredményeinek elismerése, hogy évről évre több megrendelés érkezik a világ minden tájáróL Természetesen a magyar kultúra a legszélesebb külföldi rétegekhez a filmek útján jut el, hiszen a mozgóképeknek — különösen a tv-ben — van a legtöbb nézőjük. Azok a sikerek, amelyekre filmgyártásunk az utóbbi években joggal büszke, fellendítették filmexportunkat is. Hacsak az 1966-os esztendőt tekintjük: öt földrész több mint 30 országába jutottak el a hazai filmek, a különböző magyar filmstúdiók terméséből 74 játékfilmet kötöttek le a külföldi szakemberek. Anélkül, hogy a sokágú értékelésre vállalkozhatnánk, csak jelzésül írjuk le, hogy a legnagyobb sikert a Szegénylegények aratta: 11 országban, köztük a Szovjetunióban, Lengyelországban, Svájcban, Kubában, Belgiumban, Angliában és Franciaországban tűzték a mozik műsorára. Tíz ország vette meg az Álmodozások korát, illetve a Gyermekbetegségeket és az Örök megújhodás című filmeket. A húsz órát 9, a Hideg napok-at 8, A butaságom történetét 6 országban vetítették, illetve még vetítik ma is. Szocialista partnereink közül Csehszlovákia, az NDK és a Szovjetunió a legjelentősebb vásárlóink, majd minden második új filmünket megvették. A filmexport évről évre többet hoz q Népgazdaság konyhájára, hiszen játékfilmjeinkért 1963-mintegy másfél millió, 1966-ban már 2 300 000 devizaforintot kaptunk. (Ugyanez kisfilmekkel: 1 millió 101 ezer, illetve tavaly már 1 millió 435 ezer devizaforint.) Néhány éve foglalkozunk filmbérmunka és gyártási szolgáltatások vállalásával is, hiszen ezek is öregbítik jó hírünket a világban. Walt Disneytől Carló Ponji-ig a világ sok filmművésze, üzleti vállalkozója dolgoztatott a mi műtermeinkben, forgatott hazai tájainkon, s készítettünk tudományos filmet az ENSZ egészségügyi szervezetének, rajz- és bábfilmeket az UNESCO-nak, orosz nyelvoktatási sorozatot az angol televíziónak, reklámfilmeket más földrészek országainak. Sok kedvező adottsággal rendelkezünk e téren is, úgyhogy feltehetően számíthatunk további iíyen jellegű megrendelésekre. S tegyük hozzá mindehhez: filmalkotásaink rendre eljutnak a különböző ünnepi nemzetközi találkozókra, ott is, meg a külföldi városok „hétköznapi" mozijaiban elevenen hirdetik a magyar kultúrát és művészetet "%7"égül, ha röviden is, említsük meg világszerte ismert * és kedvelt népművészetünket. A halasi csipkétől a hortobágyi szűrig, a csikóbőrös kulacstól a kalotaszegi hímzésig rengeteg „tárgyi" attasénk hirdeti népi kultúránkat. A magyar népművészet ez évi külföldi szerepléseiből említést érdemel a Népi Iparművészeti Tanács és a Kulturális Kapcsolatok Intézete által közösen megrendezendő magyar népművészeti kiállítás, az NSZK-ban, ahol népi kerámiát, pásztorfaragást, hímzést, szőttest és magyar népviseletet mutatunk be. Svédországban ugyancsak kiállításon szerepel a magyar népművészet képző- és iparművészeti alkotásokkal együtt. Mint ismeretes, tavasszal a libanoni nmevar heteken is volt népművészeti kiállítás, ahol András Ferencné kalocsai pingáló asszony és Tamás László fazekas, a népművészet mestere a helyszínen mutatta be művészetét. VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! mMsm^mmmTmmmm^ga MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 187. szám Ara: 59 fillér Csütörtök, 1967. augusztus 10. Lenin-rend szovlet diplomatáinak A Kremlben átnyújtották a Lenin-rendet Fedorenkónak, a Szovjetunió ál'andó ENSZ-kénviselőjének. A napokban több szovjet diplomata kapta meg ezt a magas kitüntetést, közöttük Zorin párizsi szovjet nagykövet. Átvette a Lenin-rendet Szokolovszkij marsall és Abatov hadseregtábornok is. A Szovjet Ismeretterjesztő Társaság, a Znanyije előadói közül tizenkilencen kaptak Lenin-rendet Kádár János elvtárs látogatása Székesfehérváron Magyar—angol t műszaki egyezmény A Kulturális Kapcsolatok Intézetében szerdán műszaki-tudományos együttműködési egyezményt írtak alá a Magyar Népköztársaság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között Az egyezményt magyar részről dr. Rosta Endre, a KKI ügyvezető elnöke, ángol részről sir Alexander Morley, NagyBritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság magyarországi nagykövete írta alá. Az egyezmény lehetőséget biztosít szakemberek tapasztalatcseréjére a gépipar, az energiafejlesztés, a vegyészet, a bányászat a műszeripar, az elektronika és egyéb területeken. Elősegíti továbbá, hogy Magyarország és az Egyesült Királyság illetékes szervezetei és vállalatai között közvetlen kapcsolat alakuljon ki, beleértve az ipar együttműködési lehetőségeit is. (MTI) Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a székesfehérvári Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárába látogatott. Társaságában volt Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztályvezetője Ás Darvasi István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A vendégeket elkísérte Herczeg Károly, a Fejérmegyei pártbizottság első titkára és dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb elnöke, a Központi Bizottság tagjai. Az igazgatósági tanácsteremben Papp István vezérigazgató adott tájékoztatást a tizenegyezer munkást foglalkoztató gyár eredményeiről, valamint a fejlesztés terveiről. A vendégek a gyár műszaki vezetőinek kalauzolásával felkeresték a fontosabb üzemrészeket Az üzemben mindenütt meleg szeretettel fogadták a párt Központi Bizottságának első titkárát, aki egy-egy szalagnál megállva, szívélyesen elbeszélgetett az ott dolgozókkal. Érdeklődött munkájukról, életükről, bejegyezte jókívánságait a szocialista brigádok munkanaplóiba, s szívélyes szavakkal mondott köszönetet a baráti fogadta-/ tásért, virágcsokrokért Az üzemet járva, a gyár műszaki dolgozói részletesen tájékoztatták a vendégeket az egyes munkahelyek termelési eredményeiről, a gyártmányfejlesztés helyzetéről és terveiről, s bemutatták Ojiávarázsolt motorok Országosan első a szegedi autójavító Persze, mindez csupán csak ízelítő lehet abból a sokrétű gazdag művészi tevékenységláncolatból, amelyet úgy nevezünk, magyar kultúra, s amely a régi barátokat megtartva, újakat szerezve egyre ismertebb lesz szerte a világon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére széles körű versenymozgalom bontakozott ki az autóiparban. A XIII. számú Debreceni Autójavító Vállalat szocialista versenyre hívta ki az ország valamennyi gépkocsijavító üzemét, az ÁFIT vezérigazgatósága vándorzászlót és pénzjutalmat tűzött kl az élenjáróknak. A versenyt az első negyedévben a budapesti autószervíz nyerte meg, a második negyedéves kimagasló teljesítményével a Szegedi Xl-es számú Autójavító Vállalat hódította el az elsőséget. A Xl-es számú Autójavító Vállalat valamennyi — szegedi, hódmezővásárhelyi, békéscsabai egysége túlteljesítette vállalásait összességében a vállalat dolgozói fél év alatt az előirányzott 548 helyett 621 GAZ 51 és 63-as típusú szovjet gyártmányú tehergépkocsi nagyjavítását végezték el. Kitűnő eredmény született a fődarabok, így a motorok felújításában is; a tervezettel szemben 102-vel több GAZ motorblokkot varázsoltak újjá az autójavító dolgozói. A napi teljesítmény ebben az idő... szakban már. elérte a régi rekordot; egy nap kilenc motort javítottak ki. Nagyot javult a minőség is; ennek köszönhető, hogy az úgynevezett garanciális utójavítások 1966 hasonló időszakához viszonyítva a felére csökkentek. Egyedülálló a Xl-as Autójavító Vállalat kiemelt versenyfelajánlása: az, hogy az ország valamennyi javító üzeme számára elvégzik a vezérmű-tengelyek felújítását. Csurgó László találmánya alapján ezt a népgazdaságilag is fontos felajánlást is teljesítették. Elkészítették a szükséges berendezéseket, sőt már a miskolci autójavító vállalat valamint a budapesti autószerviz számára Szegeden javítják a vezérműten gelyeket. Jó munkát végeztek a vállalathoz tartozó szegedi, hódmezővásárhelyi és békéscsabai szervíz állomások is. A tervezettnél több mint négyezer génkocsit javítottak ki. A jubileumi versenyben a szocialista brigádok jártak az élen. Sarrt/ai Venczel, a Xl-es Autójavító, Vállalat igazgatója elmondotta, hogy az első félévben a Szabadság, a Május 1, a Dózta Gvőrgy-, a Kossuth- és a Kf?Z-brigád nvűjtotta a legjobb teljesítményt üzemük legújabb termékeit Kádár János délután a Ságvári gyáregység szerelőcsarnokában rendezett munkásgyülésen találkozott a VTRGY és más helybeli üzemek dolgozóival. A megye mind az öt járásából népes munkásküldöttségek érkeztek a gyűlésre, s elküldték képviselőiket a megye termelőszövetkezetei is. A nagygyűlést a Himnusz hangjai után Herczeg Károly nyitotta meg, majd Kádár János szólt a megjelentekhez. Átadta az üzem dolgozóinak a párt Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét elismeréssel nyilatkozott a gyár kollektívájának jó munkájáról, majd az ország belső helyzetéről és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről tájékoztatta az egybegyűlteket A délutáni órákban Kádár János felkereste a Székesfehérvárott állomásozó magasabb katonai egység parancsnokát Kálazi József vezérőrnagy, parancsnok üdvözölte a párt Központi Bizottságának első titkárát majd baráti eszmecsere következett. Ezután Kádár János rövid sétát tett a város főutcáján, ahol többek között találkozott és szívélyesen elbeszélgetett veterán munkásmozgalmi harcosoklcal. A József Attila lakónegyedben a szívélyes invitálásnak eleget téve, betért Juhász Károlynénaik, a VTRGY dolgozójának otthonába, amerre járt, mindenütt nagy szeretettel vették körül, köszöntötték a párt első titkárát. Este a Velence Szállóban a Hazafias Népfront Fejérmegyei bizottságának elnöksége vacsorát adott Kádár elvtárs tiszteletére, amelyen részt vettek a város és a megye politikai, gazdasági vezetői, tudományos munkásai, értelmiségi dolgozói. A megjelenteket Enge János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke köszöntötte, majd a vacsorán pohárköszöntőt mondott Molnár Henrikné, a németajkú Gánt község tsz munkacsapatvezetője és Kádár János. (MTI) Nemes Dezső elvtárs Nagykőrösön Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Eizottságának tagja szerdán Nagykőrösre látogatott. Útjára elkísérte Jámbor Miklós, a Pest megyei pártbizottság titkára. Első útjuk a konzervgyárba vezetett A vendégek ezután a nagykőrösi állami gazda. ságban működő önkéntes ifjúsági építőtábort keresték feL Este gyűlést rendeztek a táborban, amelyen Nemes Dezső az időszerű bel- és külpolitikád kérdésekről tájékoztatta a fiatalokat Tito ma llexaodriába érkezik Tito jugoszláv államfő ma elnök fogadja. A két elnök este a Galeb hajón AlexancL bi™talos tanácskozásai pénteken kezdődnek meg a kairiába érkezik, ahol Nasszer rói Kubbeh-palotában. Magyar kiálíilás Moszkvában (Teleloto — MTI Külföldi Képszolgálat) A Szovjet Képzőművész Szövetség moszkvai kiállítótermében megnyílt magyar festészeti és szobrászati kiállításon 130 alkotás szerepel. Képünkön: érkeznek a látogatók,